Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

12 Képújság 1986. október 25. MAGAZIN MAGAZIN magazin MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Káposzta-krónika A magyar „fakanálforga­tók" sokféle jóízű ételt tud­nak készíteni az emberiség egyik legrégibb zöldségfélé­jéből, a káposztából, külfc nősen télvlz idején. A nagy kövek súlya alól, jellegzetes illatú levéből előkerül az ősz során beért, savanyított ká­poszta, arra várva, hogy a fa­zékban jófajta húsokkal „léphessen házasságra”. A káposztát konzerváló, felséges ízt adó savanyítás módját a régi rómaiak fedez­ték fel, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az arról szóló leírásoknak. Az egész Euró­pát hatalmuk alatt tartó ró­mai légiók vonulásának el­maradhatatlan kísérői voltak azok a sze­kerek, amelyeken az utánpótlást, többek között a fahordókba rakott fejeskáposz­tát is szállították. Az úttalan utak hepehupái gondos­kodtak róla, hogy a káposzta alaposan összerázódjék, levet eresszen és erje­désnek induljon. Eleinte romlottnak hitték a nem éppen gusztusos kinézésű káposztát, s csak később jöttek rá pompás ízére. Sokáig úgy vélték, hogy a különleges íz kialakulása kizárólag a „kocsiztatás” következménye. A katonák elbeszélése nyomán a lakosság kíváncsisága is feltá­madt a savanyú káposzta iránt, amit „há­zilag” eleinte úgy készítettek, hogy ká­posztáshordókkal megrakott szekereket körbe-körbe járattak a városok nagy kö­vekkel kirakott utcáin. Akinek nem telt kocsira és lóra, az hátára akasztott put­tonyban rendszeres napi „sétára” vitte a káposztát. Állítólag egy lusta római rab­szolga jött rá arra, aki gazdája éberségét kijátszva ledobta a puttonyt, és lefeküdt mellé az árnyékba, hogy a káposzta ma­gától, szaladgálás nélkül is megerjed, csak jó erősen le kell nyomkodni a put­tonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedűleveleitöl megtisz­tított káposztát - a torzsa eltávolítása után - csíkokra szeleteik, majd 2-3 szá­zalék sót adva hozzá rétegenként beta­possák a kádba, hogy a közötte lévő le­vegőt eltávolítsák, és a káposzta levét ki­nyomják. Ízesítésre birset, tárkonyt, kap­rot, babérlevelet, fűszerpaprikát, fekete­borsot stb használnak - vidékenként változó összetételben. Az erjesztést egyébként „ingyen mun­kások”, baktériumok végzik, ennek so­rán 1 -1 ,5 százalék tejsav keletkezik, ami az eltartást biztosítja, és a kellemes ízt kölcsönzi. „Annak a rómainak, akt káposztát ter­meszt, saját patikája van” - vélte Cato, az ókori bölcs. A káposztából kinyomott lé­vel véraláfutásokat és fekélyeket boro­gattak. A kevés ideig főzött, cukrozott ká­posztáiét székrekedés, a sokáig forralt főzetét pedig hasmenés ellen javasolták. Az idő előtti kopaszodást a fejre kötö­zött nyers káposztalevéllel igyekeztek el­kerülni (hogy milyen sikerrel, arról nem szólt a krónika.) „A szertelen ivás felidéz­te csömört" káposztalevessel űzték el, ami a mai napig is szokásban maradt, gondoljunk csak a jóféle korhelylevesek- re. Anélkül, hogy kétségbe akarnánk von­ni a káposzta fentebb említett sokféle jó­tékony hatását, tudományos tárgyilagos­sággal azt szögezhetjük le, hogy a ká­poszta jelentős mennyiségű - kilónként 150-300 milligramm - c-vitamint, vala­mint B1 - és B2-vitamint is tartalmaz. Kel­lemes íze mellett ez teszi még fontos nép­élelmezési cikké, különösen a vitamin­szegény hónapokban. Az Eiffel-torony - Föld körüli pályán? Fel kell lőni a világűrbe... az Eiffel-tor- nyot. Természetesen nem magát a TOR­NYOT, CSAK A MODELLJÉT. Ezt a külö­nös feladatot kapták azok, akik részt kí­vánnak venni azon a pályázaton, amelyet a francia főváros egyik fő nevezetessé­gét üzemeltető társaság hirdetett meg. A társaság így akarja megünnepelni az 1989-ben száz éves torony jubileumát. A pályázat szervezői azt javasolják a szak­embereknek, hogy tervet dolgozzanak ki az Eiffel-torony makettjének földfözeli pályára bocsátására. Elengedhetetlen feltétel, hogy a modellt szabad szemmel lehessen látni a Földről. A társaság sze­rint ebben a tervben semmi valószínűtlen nincs. Hiszen száz évvel ezelőtt, amikor a párizsi világkiállítás tiszteletére pályáza­tot hirdettek a legjobb építményre, a nyertes pályázat, Eiffel mérnök merész terve is megvalósíthatatlannak tűnt. Különös „vadorzók” Anglia egyik nemzeti parkjában a park felügyelői tetten értek három személyt, akik összesen 385 gilisztát ástak ki a földből. A szenvedélyes'horgászok so­káig nem tudtak magukhoz térni ámula­tukból, amikor megtudták, hogy vador- zással vádolják őket. Mindhármuknak egyenként 20 font sterling büntetést kel­lett fizetniük. A nemzeti parkban nemrég vezették be a gilisztaásók büntetését. Ez ugyanis szakemberek szerint az ökoló­giai egyensúly megbontásához vezet. Kényes kérdés- Feltehetek önnek néhány kér­dést? - kérdezi az újságíró a termelő üzem igazgatójától.- Persze, csak kérdezzen.- Hogy állnak az idei tervvel?- Ne is kérdezze! Iroda- papír nélkül Világjelenség, hogy az irodai munka mennyisége folyvást gyarapodik, s egyre több és több munkaerőt köt le. Például az USA-ban és az NSZK-ban - az ötvenes években a dolgozóknak mintegy 40 szá­zaléka végzett irodai munkát, ellenben napjainkban ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Egyebek között ez a felismerés vezette a kutatókat, a holnap „paplrtalan” irodái­nak az eszméjéhez. S nem véletlen, hogy ma az irodai munkáknak az automatizálása a számí­tástechnikának egyik leggyorsabban fej­lődő területe: csak ügyes eszközökkel vethetünk gátat annak, hogy az íróaszta­lok száma tovább szaporodjon. A holnap irodáiban - sok más számí­tástechnikai eszközökkel együtt - mikro­számítógépeket helyeznek el, s azokat az épületben egy helyi hálózat köti össze egymással. Hazánkban ma körülbelül félmillióan foglalkoznak ügyviteli és egyéb irodai feladatokkal. Angol szak­emberek a gépírónők munkáját vizsgáivá kimutatták, hogy az átlagosnál jobb gé§)í- rónő is körülbelül minden 500 leütés után melléüt, hibázik. J A javításra elég sokidőt kell fordítania, nem is szólva azokról a levelekről, iratok­ról, amelyeket újból le kell gépelni. Érthető hát, hogy a javítás egyszerűsí­tésére is nagy gondot fordítanak a gyá­rak. Ma már szinte minden korszerű író­gépnek van emlékezete: „megjegyzi” az éppen leírt szöveget, javításkor elegendő csupán a módosításokat bevinni a me­móriába, a gép máris hibátlanul lekopog­ja a szöveget. De másra is emlékezik az okos gép: bekezdés méreteket, címeket, formátumokat, sorközöket lehet betáp­lálni a memóriájába. Emlékező gép például a Dataplex an­gol cég „szerkesztő Írógépe" is. Nem­csak a gépírónők, levelezők, hanem az újságírók is nagy hasznát veszik ennek a hálózatról működtethető, íróasztalba építhető masi­náknak, amely egyetlen gombnyomásra töröl, soro­kat cserél, újabb részeket „ültet” a már leírt szövegbe. S ha a gépíró megnyomja a „hibátlan” gombot, percen­ként 240 szavas sebesség­gel ír a befűzött papírra. Egy­szerű cserével az irógépko- csi hosszát, sőt az alkalma­zott betűtípust is változtat­hatják. Az első villamos írógépek számottevően csökkentet-: ték az emberi kéz igénybe­vételét - ám ez a fejlesztés­nek még csak a kezdete volt. Akárcsak a félvezetőgyár­tásban, itt is újabb és újabb nemzedékek látnak napvilá­got, mind kevesebb mecha­nikus résszel, ám annál több meghökkentő elektronikai megoldással, mig a jövő évezredben valóban egyre több „paplrtalan” irodában fogunk dolgozni. Egyszerű a javítás a Dataplex „szerkesztőírógé­pen”. A szöveg szokványos lyukkártya méretű, de műanyagból készült mágneskártyán is rögzí­tődik. Hiba esetén egyszerű visszaléptetéssel azonnal javítható a lyukkártya szövege. A már hi­bátlan levelet, iratot akár több százszor is ki lehet íratni a kártyáról, természetesen mindig eredeti példányban. A hét karikatúrája Szöveg nélkül GOMBAFAJTAK pagáj fajta. 68. Határrag. 70. Bácsi népiesen. 72. Készpénz röviden. 73. Ételízesítő. Rejtvényünkben hat gombafajtát mutatunk be. VÍZSZINTES: 1. A lemezes gombák családjába tartozó legismertebb ehető gomba. Húsa vastag, színe fehéres, sárgás vagy barna színű. (Champig­non.) 14. Händel oratórium. 15. Gyomnövény. 16. „... mi a kő! Tyúkanyó..” (Petőfi). 17. Tagadószó. 18. Csa­padék. 19. Királynő Mozart Varázsfuvola című operá­jában énekel. 20. Tiltás. 21. Szakadék a Pilisben. 23. Színész család. 26. Szikradarab! 27. Színtelen, szag­talan gáz. 29. Kivágott erdősáv. 30. Papagájnév. 31. Hazárdjáték. 33. Hárfa féle. 34. Ritka férfinév. 35. Kiejtett betű. 36. Ruhagyár névbetüi. 38. Invitál. 39. Varróeszköz. 40. Mérlegre tesz. 41. Francia impresz- szionista festő (Édouard, 1832-83). 42. Gallium vegyjele. 44. Csüng. 46. Széna egynemű betűi. 47. A bizmut vegyjele. 48. Szellemes. 50. Mutató névmás. 52. Azon a helyen, népiesen. 54. Arab főnök, vezető (RAIS). 55. Étolaj. 57. Tánczenekar. 58. Ez a hal nem hal. 59. Korosabbnak mondja a valóságnál. 61. Ko­pasz. 62. A bárium vegyjele. 63. Az 1707-es neveze­tes országgyűlés színhelye. 64. „Fruska...” Jugoszláv hegység. 66. Rugódarab! 67. Férfinév. 68. Sérülés. 71. Izmos, erős. 74. Igen nagy méretű, kellemes ízű étkezési gomba. 75. Nagy méretű, kártékony faron­tó gomba. FÜGGŐLEGES: 1. Hegyvidéki tájak fenyveseiben ősz felé megjelenő gomba, mely csak zsenge álla­potában ehető. 2. Egyéni. 3. Olasz névelő. 4. Stan partnere. 5. Magasba tart. 6. Dunai partszakasz. 7. Kalauz nélküli. 8. Könnyeit hullatja. 9. Spanyolország őslakója. 10. Lárma. 11. Igeképző. 12. Kézzel fogha­tó. 13. Fenyvesekben élő, ritka, élvezhetetlen gom­ba. Tönkjén zöldes hálózat látható rajta. 15. Himbál. 18. Régi hat krajcáros. 22. Fontos élelmiszer és ipari növény. 24. Három a zenében. 25. Kerti munkát vé­gez. 26. Elektromos töltésű atom. 28. Pedagógiai munka. 30. Férfinév. 32. Omladozó épület. 34. Gyöt­rő. 37. Hajdanában. 38. Testrész. 43. USA állam. 45. Mialatt. 47. Cipőtisztító krém. 49. Római 1002. 50. Táplálék. 51. Budapesti nagyvállalat betűjele. 53. Üres tartó! 55. Világnyelv. 56. Ebben a korszakban élünk. 59. Ragadozó hal. 60. Akta. 63. Olyan. 65. Pa­Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 8., 74., 75. és a függőleges 1., 13., számú sorok a Tolna Me­gyei Népújság Szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési ha­táridő: október 31. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejt­vény!. A 41. heti, Népdal című rejtvényünk megfejtése a következő: Vad erdőben járok, Járok éjszaka, Ide kerget engem Szívem fájdalma. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyer­tek: Szűcs Lászlóné, 7352 Győré, Rákóczi u. 27., Stadler Éva, 7085 Nagyszékely, Táncsics u. 6., Bod­rogi György né, 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 12. IV/ 2., Birkás Istvánné, 7144 Decs, 48-as u. 12., Vincze Timea, 7140 Bátaszék, öz u. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom