Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

1986. október 22. Képújság 5 Hátrányos helyzetű gyerekek. * fogalom meg­határozása nem szerepel az értelmező szótárban. Összetett és sokrétű jelentést takar. A témá­val foglalkozó pszichológusok, szociológusok is többféleképpen értelmezik. Ennek az oldalnak az írásaiban képet szeretnénk adni a problémával foglal­kozó szervekről, a megoldást célzó kezdeményezésekről. Mi a hátrány? Hallottam a rádióban, hogy napközis tá­bort szerveztek hátrányos helyzetű gyere­keknek. Már mondja is a riporter, hogy sok­gyerekesek számára, aztán meg is szólal egy lány vagy fiú, aki hatgyerekes család­ból származik. Szavai nem tükröznek sem­miféle hátrányt pontosan, szépen fogal­maz, látszik, hogy szokott beszélgetni. Per­sze van kivel. Lehet hogy több gyerek jelent némi anyagi hátrányt vagy inkább áldozatot, le­maradást a szülők részéröl. De micsoda előnyt is! Kezdettől fogva a közösség, az igazi csa­lád élményét, játékokat beszélgetést. Meg­tanul a gyerek alkalmazkodni a többiekhez, egyáltalán megtanul emberek között élni. Azt meg ugyan ki merné állítani, hogy mű­veletlen minden többgyerekes család. A műveltség arányosan fogy a gyerekek szá­mával? Legfeljebb nem lesz minden gyereknek külön szobája, személyi számítógépe. No és? Az emberség mértéke is pénzben szá­molható? A kedvességet, a szívbéli meleg­A Hazafias Népfront Vili. kongresszusát követően tavaly decemberben családvé­delmi szolgálat alakult Szekszárdon. Erről kérdezzük Kiss Istvánnét a HNF városi bi­zottságának titkárát I-Miért volt szükség a szolgálat létrehozásá­ra?- Célunk, a Vöröskereszt hasonlójellegű munkabizottságával karöltve segíteni az egészséges életmód kialakítását tanácsot adni mindenkinek, aki egészségügyi, szo­ciális, nevelési problémákkal küzd. Várjuk mindazokat akiknek gondot okoz a társa­dalomba való beilleszkedés, válságban a házasságuk, idős koruk miatt elhelyezésre, ápolásra szorulnak. Feltétlenül várjuk azokat a szülőket, akik­nek hátrányos helyzetük miatt nehézséget jelent a gyermeknevelés, nem tudnak segí­teni gyerekeiknek a tanulásban, pályavá­lasztásban. ■ - Kik a szolgálat tagjai?- A problémaköröknek megfelelően fel­kértünk munkatársunknak többek között jogászokat gyámügyest pályaválasztási tanácsadó szakembert, pedagógusokat, séget aligha lehet pénzért vásárolni, és az ellenkezője sem igaz, vagyis az anyagi hát­rány önmagában nem jelent erkölcsi elő­nyöket is. ^ Ugyanilyen goromba előítélet, hogy hát­rányos helyzetű a fizikai dolgozó gyereke. Itt aztán anyagi hátrányról nem lehet szó, hiszen egy villanyszerelő háromszor annyit keres, mint egy egyetemi tanársegéd. Attól, hogy valaki fizikai munkás, lehet még mű­velt, sajnos diplomás műveletlenek is szép számmal szaladgálnak az utcán. A diplo­mával - önmagában - legfeljebb tárgyi tu­dást lehet szerezni, műveltséget’embersé­get aligha. Hogy ki a hátrányos helyzetű, azt - mint annyi mindent - csak konkrétan lehet vizs­gálni minden gyerek esetében. Még az is előfordulhat, hogy ami egyfelől hátrány - szegénység, tanulatlan környezet, mert ilyen is van - az előnnyé válik a tudásvágy­ban, a kiemelkedni akarásban, táplálja a ki­tartást a szorgalmat is. Nem kell várni a sült galambot aki hátrányos helyzetben szüle­tik, nem kell feltétlenül ott is maradnia. hivatásos pártfogót, nőgyógyászt pszicho­lógust, védőnőt ■ - Mikor lehet őket felkeresni?- Fogadóóráikat minden hónap első csütörtökjén (legközelebb november 6-án) délután 3-5 óráig, dr. Papp István rendelő­jében tartják, a régi tüdőgondozó helyén, a bírósági épület mögött I- Azt hiszem, az emberek problémáikat bi­zalmasan szeretnék megbeszélni a sza­kemberekkel. Van eme lehetőség?- Természetesen, minden hozzánk for­duló ügyét a legmesszebbmenőkig diszk­réten kezeljük. Munkatársaink külön szo­bákban várják a tanácsra szorulókat, és négyszemközt beszélgetnek velük. I- Eddig mekkora volt az érdeklődés a szolgáltatás iránt?- Sajnos, - talán a kellő porpaganda hi­ánya miatt - eddig összesen egy esetben kerestek fel bennünket, pedig tudjuk, hogy megoldásra váró gond éppen elég akad. Reméljük, a jövőben minél többen bátran fordulnak hozzánk, s mi ha csak tudunk, segítünk. Eset Az előadóval szemben apa és fia ül. Úgynevezett védő-óvó intézkedés zajlik, az ügyiratban motorlopások, bérházak gyermekkocsi-tárolóinak feltörése szerepel. A fiú tizenhat éves, a hatóság számára kiskorú. Ezért kell a szülő kísérete is. Ül­nek szemben az előadóval, készül a jegyzőkönyv. A fiú elismeri, minden úgy történt, ahogyan az iratokban szerepel. Ő és társai loptak, zárakat feszítettek fel. Az apa feszeng, sápadt, szörnyű zavarban van. A fiú közönyös.- Miért loptatok motort? A szüleid nem vettek volna neked?- Dehogynem. Van nekem sajá­tom is.- Akkor miért? A válasz vállvonogatás. A fiú igen­csak szűkszavú. Elismeri a tettét, de nem indokol, nem magyarázkodik, szégyennek a jele sincs rajta. Az adatokból kiderült, kitűnő anyagi kö­rülmények között élnek, a szülők el­foglalt emberek, a fiú mindent meg­kapott eddig életében.- Ön lát valamilyen magyarázatot? - fordul az előadó az apához.- Nem értem, miért csinálta. Sem­mi szüksége nem volt rá. Mindene megvan. Soha nem volt vele problé­ma, de hátén sem vettem észre sem­mit. Este járok haza a munkából, min­dig otthon van.- Máskor ugye nem fog ez előfor­dulni?- Nem! - mondja apa és fia egy­szerre. A fiút nem is látta többet az előadó. Az apát azonban még egyszer. Két hét múlva ismét találkoztak. Az apa most a kisebbik fiát kísérte, a tizen­négy éveset. Az iratok szerint „elkö- tött" ő is néhány kismotort. Igaz, nem azzal a bandával, amelyikkel a báty­ja... Az apa arca vérvörös, csaknem könnyezik a szégyentől. Az előadó is zavarban van. Csak a fiú nyugodt. Arca tiszta, kö­zönyös, olyan üde, mint a gyerekeké általában. Családvédelmi szolgálat Szekszárdon Justitia mérlegén v Gyerekek a bíróság előtt A hátrányos helyzetű fiatalok megítélé­séről, bűnözésük típusairól és az előidé­ző okokról dr. Balassa Máriát, a Tolna Megyei Főügyészség tizennyolc éven aluliakkal foglalkozó ügyészét kérdeztük.- Jogi megközelítés szerint különbsé­get kell tenni hátrányos helyzetű és ve­szélyeztetett gyerekek, illetve fiatalko­rúak között. A hátrányos helyzet, aminek több oka, összetevője lehet, még nem je­lent a gyerek számára feltétlenül veszé­lyeztetettséget is: súlyos környezeti ár­talmat, alkoholista szülőket, létminimum határán való életet. A mi szempontunkból a gyerek veszélyeztetettségének a felde­rítése az elsődleges és legfontosabb fel­adat, hogy szükség esetén az életkörül­ményein is változtatni tudjunk. Ennek már gyámügyi vonatkozásai vannak. Ti­zennégy éves korig nem is lehet máson a hangsúly, hiszen eddig az életkorig bün­tetőjogi szempontból nem vonható fele­lősségre. Még a 14-18 évesek elbírálása is különbözik a felnőttekétől. I- Mennyire beszédesek az erre vonatkozó adatok?- A megyében 1985-ben 2493 veszé­lyeztetett helyzetű fiatal-, illetve kiskorút tartottunk nyilván, közülük 1705-öt tanin­tézetekben. A statisztika szerint ez 1148 családot jelent a megyében - de csak a statisztika szerint! Ez a szám csak töre­déke a valóságosnak. Kétszer-három- szor ennyien lehetnek, olyan sok a lap­pangó eset, amikor már későn, a gyerek elleni bűncselekmény elkövetése után derül fény a veszélyeztetettség tényére. Környezeti ártalom - tehát szülői, családi háttér - miatt 1241-en voltak veszélyez­tetettek, jövedelmi-egzisztenciális okok­Az oldalt írták: Ihárosi Ibolya, Wen­ter Mariann, Cser Ildikó, Bóka Ró­bert Fotó: Kapfinger András. ból 747-en! Azt is hozzá kell tennem, hogy az elmúlt évben 2894 gyanúsított­ból 291 fiatalkorú, 153 tizennégy éven aluli-volt. Ez a 10,1, illetve 5,3 százalékos arány hozzávetőleg az országos átlag­nak felel'meg. I- Mik a bűnelkövetések leggyakoribb típu­sai?- A tulajdon elleni bűncselekmények száma a legmagasabb. A különböző jár­műlopások, autóknál az úgynevezett ön­kényes elvitel vétsége - tehát amikor passzióból furikáznak -, a besurranó tol- vajlás, betöréses lopások - a bűncselek­mények 70 százaléka adódik a felsorol­takból. Szekszárdon gyakori a garázda­ság bűntette, ami az italfogyasztással kapcsolatos. És itt kell szólni a nemi er­kölcs elleni vétségről, illetőleg bűntettről - a tizennégy éven aluliakkal akár bele­egyezéssel, súlyosabb esetben erőszak­kal létesített nemi kapcsolatokról. Szá­muk évente tíz-tizenöt. Hogy valami ked­vezőt is említsek: élet elleni bűncselek­mény négy-öt éve történt utoljára. I-Az a benyomásom, hogy az elmondott bű­nesetekben az alacsony jövedelem, az eb­ből adódó hátrányos helyzet nemigen ját­szik szerepet. Sokan inkább a szülők ala­csony iskolai végzettségét és az így kialaku­ló hátrányokat hangsúlyozzák.- Erről én csak annyit tudok mondani, hogy a bűnöző fiatalok 60 százalékának nincs meg a nyolcosztályos végzettsége, és még mindig akad olyan fiatal, aki írni sem tud ! Az általános iskolát ma is csak a beiratkozottak 80 százaléka végzi el. És ebben valóban nagyon nagy szerepe van a családnak. Nemcsak az iskolázottság hiánya, de a családi kötelékek lazulása is nagyon jól megfigyelhető folyamat, nyo­mon követhető a bűnözésben is. A jöve­delem nem játszik döntő szerepet. Gyak­ran gazdag szülők gyerekei üzletelnek, a dunaföldvári presszóba betörő fiatalok márkás cigarettákért tértek vissza újra és újra, annak a srácnak se volt oka arra, hogy benzint lopjon, akinek még műhelyt is építettek a szülei. Intézetből szökött gyerekekkel előfordul, hogy hajnalban elemeinek egy tejeszacskót a bolt elöl... Egy Aszódról érkező, talán Pécsre tartó fiú itt a megyében kötött el egy lovat, hogy azzal menjen tovább... szóval a legkülö­nösebb esetek vannak. I- A fiatalok mennyire ébrednek tudatá­ra annak, hogy mit követtek el?- Van amit egyszerűbb megítélni ön­magunknak is. De például a nemi erő­szak során elkövetett bűncselekmény súlyosságának fölismerése, megérteté­se és megértése sokkal nehezebb. A du­nai aknákat fölfedező fiatalokat egy tár­suk halála miatt gondatlanságból okozott emberölésért kellett elítélni. Az egyik kol­légiumban az idén egy új kisdiákot, „gó­lyát” kínoztak meg, a kezére öntött pitra- lont gyújtották meg. A főkolompos úgy védekezett, hogy annak idején neki is ha­sonló volt a sorsa. A májusfát, amit ta­vasszal a fiúk a lányoknak földíszítenek, úgy lopják rendszeresen. Egy srác vala­mi gázt töltött - heccből! - egy ballonba, szerencséje, hogy robbanáskor ezért a „tréfáért” nem az életével fizetett. Ezek olyan esetek, amiket valóban nem lehet a felnőttekre alkalmazott mércével mérni. - Hogyan ítélje meg a vétkét az, akinek a lopás már 8-9 éves korára vérévé vált? I- Ez a körülmény magától az ítélkezőtől is nagy felelősséget kíván.- Mielőtt döntésünket meghoznánk, minden adatot be kell szerezni az előt­tünk álló fiatalokról. Meg kell hallgatni a gondozót, aki lehet a szülő, de nevelő, pedagógus is -, föl kell tárni a teljes csa­ládi hátteret. Csak ezután dönthetünk ar­ról is, hogy maradhat-e abban a közeg­ben, amelyben eddig élt. Nem véletlenül előírás az is, hogy ülnökeink között leg­alább egy nőnek és egy pedagógusnak feltétlenül lennie kell. I - Köszönöm a beszélgetést. Klubokban Minden valamirevaló művelődési ház - a megyében is - megpróbálja összefog­ni, valamilyen klubban „összeterelni” a környéken lődörgő fiatalokat. Konkrétan elég nehéz lenne ezekről a kísérletekről írni, hiszen ki menne be egy olyan klubba, ahová ki van írva, hogy „hátrányos helyzetűeknek”. Ilyesmit az ember nem szívesen vállal, sokszor fel sem ismer önmagáról. Nem is ez a lé­nyeg, hogy felismerje, hanem az, hogy találjon olyan közösségre, ahová szíve­sen jár, ahol nemcsak az alkohol és a céltalan lődörgés számít időtöltésnek. Információink szerint minden város­ban van egy-egy olyan szakkör, klub, ahol megpróbálkoznak ezzel a módszer­rel. Sajnos minden nagyobb településen elkelne belőle, ha másért nem, azért, hogy ne legyenek az unatkozó fiatalok­ból hátrányos helyzetűek. Hátrányosból veszélyeztetett Mit mond a gyámhatóság? „A veszélyeztetettség halmozottan jelentkezik” A hátrányos helyzetű gyerekből köny- nyen válik veszélyeztetett, vagyis olyan gyerek, akinek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése nem elfogadható módon és mértékben bizotsított. A tanácsok gyámhatóságai foglalkoz­nak a veszélyeztetett gyermekekkel. A Dombóvári Városi Tanács igazgatási osztálya nemrégiben számolt be a vb. előtt az elmúlt három évi tevékenységé­ről. A statisztika kimutatta: 1983 óta emelkedett a gyámügyek száma. Csak­nem eléri az évi kétezres nagyságrendet. Gyurisánné dr. Javós Ilonával, az igaz­gatási osztály vezetőjével, és Zsiga Zsu­zsanna gyámügyi főelőadóval beszélge­tünk az igazgatásnak erről a csöppet sem könnyű területéről. • - A veszélyeztetett gyerekekkel kap­csolatban első lépés a felkutatásuk. Eb­ben segítséget nyújtanak az oktatási in­tézmények, a társadalmi pártfogók, a rendőrség, az egészségügyi szervek, a lakosság bejelentései, és természetesen munkánk során mi magunk is feltárunk ilyen eseteket. A veszélyeztetett gyere­kek felkutatása a megelőzés legfonto­sabb lépése.- Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a veszélyeztetettség halmozottan jelentke­zik. A családok, ahol ez előfordul, a társa­dalmi normáktól valamilyen ok, illetve okok miatt eltérnek. A veszélyeztetettség közvetlen okait három csoportba sorol­juk, úgy mint környezeti, magatartási és anyagi ok. A három közül az első kettő a leggyakoribb.- Sokan úgy gondolják, veszélyezte­tett helyzet csak rossz anyagi körülmé­nyek között, a társadalom perifériáján élő, lumpen családokban alakulhat ki. Pedig ez csak részben igaz, akkor is, ha valóban ebben a közegben a leggyako­ribb. Az utóbbi évek azonban új tenden­ciát hoztak, elsősorban a láthatási ügyek kapcsán. A válások száma megemelke­dett, és ezzel együtt nőtt a csonka csalá­dok száma is. Kétségtelen, hogy az a gyerek, aki csak egyik szülőjével él, hát­rányos helyzetben van a teljes család­ban élőhöz képest. De veszélyeztetetté válik, amint az elvált szülők, talán egymás iránti bosszúból, gyűlölségböl lehetlenné teszik számára a másikkal való zavarta­lan kapcsolattartást. Kétségbeejtő, mire képesek a felnőttek, milyen - mondhatni alantas, mélységesen önző - célokra használják fel a láthatás intézményét. Az ügyfeleknek az az állítása, hogy „elle­nem nevelik a gyereket” ritkán valótlan. A hazugságok, rágalmazások, veszeke­dések, nem rtikán botrányos jelenetek során, amelyek az elvált felek között zaj­lanak, a gyerek lába alól könnyen kicsú­szik a talaj. Vagy valóban meggyűlöli a szülőt, vagy összeroppan, vagy alakos­kodásra, hazugságra kényszerül. Azt hi­szem, nem kell bizonygatni, mindez mi­lyen káros, visszaveti a gyerek erkölcsi, gyakran szellemi fejlődését is. Az érintett ügyfelek anyagi helyzete, iskolázottsága pedig az esetek többségében megfelelő.- Ha távlatokban gondolkodunk, a veszélyeztetett gyerekek háromnegye­dénél fennál a lehetősége, hogy ő is ve­szélyeztetett gyerek apja vagy anyja lesz. Hiszen ebben nőtt fel, ezt látta, számára ez lesz a családmodell. Vagyis ha szá­molgatunk, négy generáció alatt egy volt veszélyeztetett gyerek akár tíznél több hasonló helyzetű családnak lehet „szü­lőatyja”. Mondhatnánk úgy is, a problé­ma bővítetten termelődik újra. A hatóság itt nem oldhat meg mindent, elsősorban a szülőknek kellene változtatni a magatar­tásukon.- A munkánk sok türelmet, tapintatot kíván. Hiszen családok belső életébe, legtitkosabb dolgaikba szoktunk bepil­lantani. Ez bizony teljes embert kíván. A munkánk során az is kidrült, hogy több problémának a megoldása túlnő a mi ha­táskörünkön, és társadalmi szintű össze­fogást kíván.- Feltétlenül meg kell említeni a legká- rosabb tényezők között az alkoholt. Mi aztán igazán látjuk, hová züllesztheti a családot az italozó, részeges, garázda szülő. Sajnos, egyre gyakoribb köztük az alkoholista anya is. Hogy ez mennyire veszélyes, az nyilvánvaló.- A tapasztalat azt mutatja, hgy az ügy­felek nem mindig partnerek a munkánk­ban. Elsősorban azzal okoznak kárt a gyereknek, hogy gyakran csak a végső esetben, a huszonnegyedik órában for­dulnak hozzánk. Rosszul értelmezett szemérmességből addig takargatják a bajokat, amíg lehet. Ilyenkor aztán előfor­dul, hogy már tehetetlenek vagyunk, vagy csak afféle tüzoltótevékenységre futja a lehetőségeinkből. Sajnos, egyre több az alkoholista anya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom