Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

1986. október 22. tÆPÜJSÀG 3 Káderutánpótlás a Paksi Állami Gazdaságban Már Csikóstőttősön is lehet építeni „Előnyt élveznek a saját neveltjeink” Természetes, hogy minden munkahely fontos feladatának tekinti: a későbbiek­ben olyan fiatalok folytassák az idősebb vezetők munkáját, akik arra valóban ér­demesek. A káderutánpótlás akkor a leg­eredményesebb, ha annak első lépése a vezetői készséggel és jó szaktudással rendelkező fiatalok éveken át való felké­szítése és tudatos nevelése. A káder- utánpótlás és -nevelés kérdéseiről be­szélgettünk Bartus Györggyel, a Paksi Állami Gazdaság személyzeti osztály- vezetőjével. » I- Gazdaságukban kik készítették el, és milyen feladatokra vonatkozóan a káderutánpótlási tervet?- Ötéves időtartamra készítünk káder­utánpótlási és -képzési tervet. Javasla­tainkat megtárgyaljuk az illetékes párt- KISZ- és szakszervezeti szervekkel. Az elkészített tervet évente felülvizsgáljuk, és a tervszerűen vagy spontán bekövet­kezett változásokat figyelembe véve mó­dosítjuk. I- Milyen követelményrendszert tar­talmaz a terv és milyen feladatoknak kell az érintetteknek megfelelniük? i- Tervünkben nyilvántartjuk az öt év­vel ezelőtt egyetemet, főiskolát és közép­iskolát végzett fiatalokat, valamint az érettségit tett szakmunkásokat. Az iskolai végzettségtől függetlenül kádertartalék­ként tartjuk nyilván azokat a dolgozóinkat is, akik megfelelnek az adott feladat ellá­tásához szükséges politikai és szakmai követelményeknek, továbbá azokat, akik vezetői készségről tesznek tanúbizony­ságot. Figyelemmel kísérjük szakmai, politikai fejlődésüket és meghatározzuk a tervezett beosztásra való felkészítésük gyakorlati és elméleti teendőit. A tervké­szítéskor figyelembe vesszük az előre látható változásokat - nyugdíjazás, mi­nőségi csere, új munkakör létesítése, vagy más munkakör megszüntetése - és az előző tervciklus tapasztalatai alapján az előre nem látható mozgásokat. I- Milyennek ítéli meg a gazdaság ve- ■ zetése az utánpótlás helyzetét?- Az elmúlt tíz év tapasztalatai jók. A kádercseréket kisebb-nagyobb zökke­nőkkel időben le tudtuk bonyolítani. A megüresedett vezetői munkakörök több, mint felét az utánpótlási tevünk alapján saját dolgozóink előléptetésével oldottuk meg. A többi munkakört pályázati felhí­vás útján töltöttük be. Éves átlagban 4-5 ösztöndíjasunk tanul egyetemen és főis­kolán, nyolc-tíz pedig mezőgazdasági szakközépiskola valamelyik szakán. Az utánpótlási tervben szereplő fiatalok kö­zül az elmúlt öt évben ketten szereztek szakmérnöki diplomát, hárman szak­üzemmérnöki, egy közgazdászunk pedig ledoktorált. I- Milyen a vezetők között a harminc­éves korosztály aránya?- A 190 műszaki és adminisztratív ve­zetőből 26-an 30 év alattiak és 11 a nő közöttük. I- Kik élveznek előnyt a vezetői állá­sok betöltésében: a saját neveltek, az ösztöndíjasok, vagy azok, akik több I évet már máshol eltöltöttek a szak­mában?- A vezetői beosztásba való előlépte­tésnél egyértelműen előnyt élveznek a gazdaságunkban hosszabb időt eltöltött, a vezetés által alkalmasnak tartott saját dolgozóink. Konkrét példákat is mondok. Az igazgató első helyettese itt kezdett mint gyakornok. A szakszervezeti bizott­ság titkára a biritói gépműhelyben volt korábban mezőgazdasági gépszerelő. A biritói kerület igazgatója, gyakornokként mostani munkahelyén kezdte tevékeny­ségét. Növénytermesztési osztályveze­tőnk Gyapán volt gyakornok. A közgaz­dasági igazgatóhelyettes is gazdasá­gunkban dolgozott korábban, majd több más felelős munkahely után visszajött hozzánk. A gyakorlatban így alakult ná­lunk a káderutánpótlás a fölsövezetői szinten. Természetesen a közép- és al­sóbb beosztásokan is történtek változá­sok. Érdekességképpen azt emelném ki, hogy a brigádvezetői, művezetői munka­körök egy részét jól felkészült fizikai munkások kiemelésével töltöttük be. Elő­fordult már, hogy a gyakorlati idő lejárta után a gazdaság ösztöndíjasát neveztük ki munkahelyi vezetőnek.- Öt éven belül hány új fiatal vezetőre számítanak? Jelenleg hányán van­nak, akik emberi magatartásuk, szak­maszeretetük és politikai megbízha­tóságuk alapján számításba jöhet­nek?- A káderutánpótlási tervünkben tarta­lékként nyilvántartott létszám 20 százalé­ka a harminc év alatti fiatal. Közülük 8-10 azonnal előrelépehetne eggyel maga­sabb beosztásba. De itt szeretném meg­jegyezni, hogy a Paksi Állami Gazdaság vezetői állománya amúgy is fiatal, 120- nak több mint 15 éve van vissza még a nyugdíjig. Mindössze 15-en vannak azok, akik a VII. ötéves terv folyamán mennek nyugdíjba. Ebből adódóan vi­szonylag kevés a lehetőség a gyors elő­relépésre. I- Hogyan foglalkoznak a fiatalokkal? Hány közülük a férfi és hány a nő?- A szakmai és politikai vezetés rend­szeresen foglalkozik a kádertartalék ne­velésével. Szakmai és politikai képzési tervekben szabják meg a feladatokat. Az 1986-87-es képzési tervben 12-en szakmai továbbképzésen és hárman is­kolarendszerű politikai képzésen vesz­nek majd részt. Négy fiatal szakmunkást küldtünk mezőgazdasági szakközépis­kola levelező tagozatára, a továbbkép­zésben résztvevők között ketten vannak nők. I- Az utánpótlásban érintetteknek van-e már konkrét feladatuk?- Az utánpótlási tervben szereplőkkel a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megismertetni a gazdaságot. Ha mód van rá, többféle munkakörben dolgoztat­juk őket, mielőtt végleges helyükre kine­veznénk. Konkrét feladatuk annak a munkakörnek a minél alaposabb megis­merését, amelyre előléptetni szándékoz­zuk őket. Ennek jól bevált módszere az esetenkénti helyettesítés. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Szintetikus növekedési hormonok Magyar kutatási eredmények A növekedési hormon elválasztását serkentő és gátló hormonokat állított elő nemrég a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egyesített Kutatási Szervezeté­nek Peptidkémiai Kutatócsoportja. Mi­ként dr. Teplán István címzetes egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője az MTI munkatársának elmondta, a laborató­riumban előállított hormonkészítménye­ket különféle elemzéseknek vetik alá a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének, a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek a szakembereivel : endokrinológusokkal, orvos-biológusokkal és állatorvosokkal együttműködve. Mindenekelőtt ezeknek a vegyületeknek a biológiai aktivitását vizsgálják hipofízis sejtkultúrákban, és kiválasztják azokat, amelyek a természe­tes, - a hipotalamuszból izolált - hor­monnal azonos, illetve annál nagyobb hatásúak. Az ígéretes szintetikus hormo­nokat állatkísérletekben próbálják ki. Az utóbbi években már kidolgozták a hipotalmuszban képződő, úgynevezett felszabadító hormonok egyik változatá­nak szintézisét, kevéssel azután, hogy néhány külföldi intézetben előállították azt. Ezt a vegyületet gyártásra átadták a REANAL Finomvegyszergyárnak. Országunkban adottak mindazok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy vegyi úton állítsanak elő a fehérjék szerkezetéhez sok tekintetben hasonló, úgynevezett peptidhormonokat. Rendel­kezünk ugyanis a megfelelő szellemi ka­pacitással, kutatási tapasztalattal, a ma­gyar szakemberek által kifejlesztett mé­rőeszközökkel, és nem utolsó sorban a tudományos kutatás támogatásának új lehetőségeivel. A kutatók tudományos munkájukban hasznosítják a New Orleans-i Tulane Egyetemen és más külföldi intézetekben folytatott tanulmányaik során szerzett ta­pasztalataikat is. Az elöljáró jó „gazdája” a falunak így mondták: „Csikóstöttősre ér­demes kimenni, olyan embert vá­lasztottak meg elöjárónak, aki igazi gazdája a falujának. Ez pedig, külö­nösen a társközségeknél, a fejlő­dés, a lét fontos feltétele. Találkozásunkkor cseppet sem elfogódott, mintha azt mondaná, nem én szerepelek, a közös ügy, a falu dolga a lényeg. Körmendi Jó­zsef precíz, gyakorlati ember - a vasutasoknál különösen követel­mény a fegyelmezettség. A megbe­szélt időpontban két sűrűn gépelt lapot vesz elő, látszik, hogy készült a bemutatkozásra. A tavalyi tanács­tagi választások óta eltelt időszak, alig másfél év eredményeit, Csikós- tőttős 1300 lakójának kulturált éle­téért, jó közérzetéért végzett mun­kát, és persze az elképzeléseket tartalmazzák a sorok - feketén, fe­héren. Amit elvégeztek... 0 „Az orvosi rendelő és az elöljáró­ság épületét több mint egymillió fo­rintos költségvetéssel újítottuk fel. Ugyanitt társadalmi munkában az udvart elrendeztük, a szükséges területet beto­noztuk. Az épületek előtti teret rendbe tettük, vízelvezető árkot alakítottunk ki." (A településre hetente egyszer Ka- posszekcsőröl jár át a körzeti orvos, en­nek előnyét, kényelmét már régóta élve­zik a helyiek. De az egyáltalán nem mind­egy, hogy milyen feltételek között tudja fogadni a betegeket.) „Az iskola és az óvoda udvarát társadalmi munkával rendeztük, valamennyi betonozási munkához a közös tanács adott anyagot. Elkészült a két intézményt leválasztó kerítés, a ka­puoszlopot is kicseréltük.” (Csikóstőttősön az iskola alsó tagoza­tát az 1 -3 és a 2-4 osztályok összevoná­sával hagyták meg, a felsősök Ka- posszekcsőn, a központi iskolában ta­nulnak. Az óvoda régóta alacsony lét­számmal működik, naponta tovább ma­radhatnak a gyerekek, mint a városban szokásos - alkalmazkodnak a bejáró asszonyok munkaidejéhez, a menet­rendhez. Melegítő konyha üzemel itt, Szekcsőről hordják naponta az ebédet, az öregek napközi otthonával és a szo­ciális étkeztetésekkel együtt mintegy 120 adagot. Az épület, a felszereltség adott ahhoz, hogy helyben főzzenek, három éve azonban ez a lehetőség kihasználat­lan.) Körmendi József: „Konkrét munká­val, értelmes célal mozgósítani le­het az embereket ” „A Rákóczi utcában két ház előtt történt járdafelújítás, a központi Hunyadi téren szintén tásadalmi munkában kaszáltunk, terepet rendez­tünk. (Bár közhely, mégis felvetődik a kér­dés, hogyan lehet jelentős háztáji, nagy állatállomány mellett így mozgósítani a lakosságot...)- Meghívókat sokszorsítunk - mondja az elöljáró - névvel, hely, időpont és a munka megjelölésével, a tanácstagok vi­szik ki a körzeteikben. Hogyha valaki nem tud jönni, általában előre szól. A példa nagyon szimpatikus. Először, mert nem zsákbamacskát kínálnak, konkrét munkára hívják a helyieket; má­sodszor, mert nem transzparensekkel, hanem személyre szóló meghívókkal te­szik ezt, éreztetve a résztvevők fontossá­gát; harmadszor pedig a tanácstag sze­mélyesen közvetíti a helyi vezetés kéré­sét, a közösség ügyét.) © „Megkezdődött a Hegyalja utca kialakítása, házhelyek árusítása; ezzel együtt az útépítés.” (Hogyha valaki nem ismeri az előz­ményt, nem értheti a néhány mondat óriási jelentőségét. .Évtizedek óta vajú­dott a dolog, nem lehetett új telket parcel­lázni, foghíjbeépítést engedélyezett csak a tanács. Ennek az lett a következménye, hogy azok, akik építeni akartak, Dombó­várra, Kaposszekcsőre települtek át. Nem hiába emlegetik persze túlzással, hogy a kaposszekcsői Ifjúság utcát tőttö- siek vették meg. Az áldatlan állapoton a hosszú távú rendezési terv változtatott, így tavaly 24 házhelyet parcelláztak a Hegyalja utcában. Beépítését két lép­csőben tervezik, a villany és vízközművel ellátott telkekből eddig hét talált gazdára - kető már felépült - kettőt bejegyeztek.) „Az áfész költségfedezetével el- ké' szült a vegyesbolt felújítása, ez­zel korszerűbb, áttekinthetőbb lett a belső elosztás, de nem bűvült, sőt, csökkent az iparcikk-választék. Az ital­bolt felújítását most végzik, de nem bőví­tik a rendezvények tartására alkalmas helyiséget. (- Meghozat a boltvezető bármit, hogy­ha kérik, de inkább bemegy mindeki Dombóvárra nagyobb vásárláskor. Külö­nösen délelőtt vannak sokan, mert külön hozzák a kenyeret és a pékárut, az idő­sebbek ilyenkor helyben megvárják a kocsit. A' kocsma felújításánál arra utal­tam, hogy a nagytermében szokták tarta­ni a bálokat, lakodalmakat, ehhez pedig elég szűkös. Igaz, az elöljáróság épületé­ben is sokszor szorongtunk, közös ünne­peken, a kertbarátkör összejövetelén né­ha még az udvaron is voltak.) © „Megkezdték a posta épületének felújítását, a közvilágítás korszerű­sítése befejeződött a faluban.” (- Korszerű higanygőzlámpákra cse­rélték valamennyit, öt-hat helyen új lám­patesteket helyeztek el, de volt, ahol csak az arányos elosztásra kellett ügyelni. Nagy örömünkre azt mondhatom, hogy ezzel megoldódott a közvilágítás a falu­ban. „Amit szeretnénk...” ...A Szabadság utcai volt iskola- épületben mintegy 25-30 nő számára munkalehetőség biz­tosítását, a kisgyermekes anyáknak helyben munkalehetőséget. Épület van, munka egyelőre nincs. (És mint kiderült, az első érdeklődés­nek sincs eredménye. A komlói Carbon Vállalat nem vállalta telephely létrehozá­sát, a közeli mágocsi telepről ugyanis so­kan hazajönnének, átáramlana a mun­kaerő. De talán közelebb, dombóváron is lehetne tájékozódni, hiszen például a kesztyűgyár is komoly létszámgondok­kal küszködik...) ...Két falu (Kaposszekcső és Csikóstőttős) közötti gyalogút mielőbbi építését, a gyalogos­biztonság érdekében. (Sokan járnak át a szekcsői vasútállo­másra, vagy ezt az utat választja az is, aki nem akar a buszra várni. Az iskolások is sokszor gyalogolnak hazafelé a jármű­vek mellett, ezért is volt fontos a tanács elhatározása, hogy 1987-ben elkezdik a beruházást... ...Álom, de jó lenne egy kis kü­lö nálló művelődési ház, hogyha az anyagiakat megkapnánk, szerveznénk társadalmi munkát...” (Realitása ennek egyelőre nincs) „...Hogy lehetőleg helyben lak­janak a vezetőfunkciót viselők és a pedagógusok, mert így jobban érdekeltek a faluban.” (Tény, hogy más a hozzáállása az em­bernek a közösség gondjaihoz, hogyha maga is abban a közegben él. Fontos az érzelmi kötődés, ez azonban kistelepülé­sen még nem megoldható elképzelés) „...Hogy férfifodrász vállaljon munkát a faluban” (Sok mesterség kikopott a te­lepülésről, azelőtt három kovács, több suszter volt, ma már csak egy nyugdíjas cipész dolgozik. Dicsérik viszont a péket, bőven van munkája a fuvarosnak, kőmű­vesnek, erőgép-üzemeltetőnek.) ...Valamennyi középületet mi­nél előbb tatarozi, hogy a falu képe minél szebb legyen.” Tények, elképzelések, amelyek sorsa biztos szervező, irányító, a falu sorsát magáénak érző ember kezében van. T avaly óta új telkeket parcelláztak a Hegyalja utcában, épül, gyarapodik a tele­pülés TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPF1NGER ANDRÁS Vihar Sopron térségében Ifjúságpolitika és a szakszervezetek Vihar vonult át keddre virradó éjszaka Sopron térségén. A széllökések kisebb károkat okoztak, épületek tetőzetét rongálták meg, televízióantenná­kat szaggattak le. Kisebb áramzavarok is keletkez­tek elsősorban a kisfeszültségű hálózaton, amelyek kijavítását azonnal megkezdték. Különösen heves volt a vihar a Fertő tón, ahol a széllökések sebessége elérte az óránkénti 100 kilo­métert is. > A fertőrákos! öbölben lévő üdülőtelep mólóinál másfél, kétméteresek voltak a hullámok. A vihar a tó vizét fenékig felkavarta. Átmenetileg jelentősen megemelkedett a vízszint, mert a szél ereje az oszt­rák szakaszról nagy tömegű vizet nyomott át a ma­gyar oldalra. Jelentős, helyenként 20-25 milliméter csapadék is hullott. Az ifjúsági tagozatok, ifjúsági tanácsok ezekben a hetekben alakulnak a szak- szervezeti alapszervezeteknél, szervek­nél. Az SZMT ifjúsági tanácsa hétfői ülé­sén az alakulás kezdeti tapasztalatairól tárgyalt. Beszéltek a hasznosítható ta­pasztalatokról és megszabták a további teendőket. Kidolgozta az SZMT ifjúsági tanácsa a megye szakszervezeti szervei következő öt évre szóló ifjúságpolitikai feladatainak főbb irányait. Értékelték az ülésen a következő öt év­re kötött kollektív szerződések ifjúsági érdekvédelmi szabályozásának tapasz­talatait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom