Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

2 KÉPÚJSÁG 1986. október 3, A magyar parlamenti küldöttség Genscher külügyminiszternél Sarlós Istvánt, az Ország- gyűlés elnökét, és az általa vezetett parlamenti delegá­ciót csütörtökön fogadta Hans-Dietrich Genscher, az NSZK kancellárja és kül­ügyminisztere. A bonni külügyminiszté­riumban megtartott megbe­szélés során a felek pozití­van értékelték a két ország kapcsolatait. Sarlós István tájékoztatta a külügyminisz­tert a Magyar Népköztársa­ság időszerű bel- és külpo­litikai kérdéseiről. Genscher kifejezte azt a meggyőződését, hogy az NSZK és Magyarország kapcsolatainak bővítésével szintén hozzájárulnak a Gdanskban egy hét főből álló csoport bejelentette: bi­zottságot alakított azzal a céllal, hogy illegális, a len­gyel jogrenddel szemben működő szervezetet hozzon létre. A csütörtöki Zycie War - szawy az ügyről így fogal­maz: „Az újabb kísérletről nem azért kell beszélni, mert bármiféle veszélyt je­lentene, hanem azért, hogy a társadalom tisztán lássa: vannak még Lengyelország­ban olyanok, akik beteges zös Tanács tegnap tartott III. negyedévi ülésének napi­rendijén a tanácstagi munka tapasztalatairól és a testületi tagok lakossági kapcsolatai­ról, valamint a társközségek helyzetéről szóló beszámoló szereptelt. Az ülésen részt vett Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke, Gyu- gyi János, az MSZMP Tol­na Megyei Bizottságának tit­kára, Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkára és Kovács János, Szekszárd Város Tanácsának elnöke. Bognár Jenő tanácselnök beszámolója, valamint a ta­kelet-nyugati viszony fej­lesztéséhez, a párbeszéd el­mélyítéséhez. Hangot adott annak a véleményének, hogy a két nagyhatalomnak a vi­lágbéke megőrzésében be­töltött elsődleges szerepe mellett a kis- és közepes or­szágokra is jelentős feladat hárnl a béke megőrzésében és a leszerelés előmozdítá­sában. A Sarlós István vezette küldöttség csütörtökön foly­tatta megbeszéléseit a szö­vetségi gyűlésben (Bundes­tag). Találkozott Ulrich Fischerrel, a Zöldek pártjá­nak képviselőjével, a Bun­destag külügyi bizottságának politikai elvaikultságuk mi­att képtelenek a megfelelő következtetések levonására. A múlt felidézésére itett újabb próbálkozás egyben helyzetük kilátástailanságát is bizonyította. A lengyel társadalom támogatását el­veszítve, egyetlen lehetősé­gük a politikai életben ma­radásra az, ha elnyerik a Lengyelországgal szemben ellenséges nyugati körök, a nyugati propagandagépezet támogatását. Ha eltűnnének a nyugati sajtó hasábjairól, nácstagok hozzászólásai alap­ján megállapították, hogy Bátaszék és társközségei : Várdomb, Alsónyék, és Bor­boly közéleti tevékenysége jelentősen fejlődött a jelen­legi ciklus 16 hónapja alatt. A résztvevők pozitívan érté­kelték az elöljáróságok tevé­kenységét, együttműködését a tanácsi apparátussal. A ta­nácstagi munka az eltelt időszak alatt szintén fejlő­dött, erősödött a tanácstagok és a lakosság kapcsolata. A tanácsülés második ré­szében a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át Császár József Micsky La­josnak, a bátaszéki általános tagjával. Fischer a magyar delegációval ismertette, hogy pártja miként készül az 1987 januárjában tartandó országos választásokra, és tájékoztatott a párt további terveiről* A megbeszélésen jelen volt Horváth István, a Magyar Népköztársaság bonni nagy­követe is. Dr. Hermann Josef Un­land, a Bundestag Gazdasá-- gi Bizottságának elnöke dél­ben ebédet adott a magyar parlamenti küldöttség tisz­teletére. Sarlós István és az ország- gyűlés delegációja délután Hannoverbe utazott. politikai létezésük minden alapja megszűnne.” A Varsói lap végezetül megállapítja: „A lengyelek többsége azt szeretné, hogy a politikai indíttatású bűn­cselekményeket elkövető személyek szabadon bocsá­tása végérvényesen lezárná az ország történelmének egy keserű szakaszát. Abban re­ménykedik, hogy nem ma­rad kihasználatlanul a nem­zeti közmegegyezés kibonta­kozásának újabb lehetősé­ge ...” iskola igazgatójának nyug- díjbavonulása alkalmával. Micsky Lajos 1949 óta peda­gógus, 1968-ban lett a báta­széki iskola igazgatója. Pon­tosság, jó szakmai felké­szültség, a közéletben való aktív részvétel jellemzi pá­lyafutását. Jelentős eredmé­nyeket ért el a tantestület egységessé tételében, az in­tézmény fejlesztésében, a ta­nulóifjúság körülményeinek javításában. A lakossággal jó, közvet­len kapcsolatot alakított ki, először tanácstagként, 1971- től a végrehajtó bizottság tagjaként, 1973-tól pedig tár­sadalmi elnökhelyettesiként. PANORÁMA BUDAPEST Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter Raul Castro Ruz hadsereg- tábornoknak, a kubai forra­dalmi fegyveres erők mi­niszterének meghívására csütörtökön — katonái kül­döttség élén — hivatalos, baráti látogatásra Kubába utazott. BELGRAD Belgrádban befejezte ta­nácskozásait az Európai Kultúra Társaságának 18. közgyűlése, amely záróok­mányában egyebek között támogatásáról biztosítja a tavalyi budapesti kulturális fórum határozatait. A köz­gyűlésen részt vett, s a vitá­ban. felszólalt Köpeczi Béla művelődési miniszter, Hu- bay Miklós, az írószövetség elnöke és Boldizsár Iván, a magyar PEN Klub elnöke. MOSZKVA Az Ernst Thälmann-em­lékmű felavatására, az SZKP meghívására, csütörtökön Moszkvába érkezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke. Ugyanezen a napon Moszkvába érkezett Herbert Mies, a Német Kom­munista Párt elnöke, vala­mint Horst Schmidt, a Nyu­gat-berlini Szocialista Egy­ségpárt elnöke. CAMBRIDGE Cambridge-ban szerdán, hetvennyolc éves korában, elhunyt Lord Nicholas Kál- dor, a magyar származású világhírű közgazdász. CSERNOBIL Megtörtént a csernobili atomerőmű első blokkjának kísérleti újraindítása. Ezt megelőzően be kellett fejez­ni az erőmű területének tel­jes sugármentesítését. WASHINGTON Az Egyesült Államok kor­mányzata ez év augusztusé­ban megkezdte egy Líbia- ellenes titkos terv végrehaj­tását, amelynek egyik célja a líbiai forradalom vezető­jének, Moamer el-Kadhafi- nak a megbuktatása volit — írta a The Washington Post. Illegális szervezkedés Lengyelországban Tanácsülés Bátaszék Nagyközségi Kő­I r A delhi lövések Mai kommentárunk Radzsiv Gandhi A közelben allo testőrök egy emberként vetették magukat a merénylőre. Társaik közben testükkel fedezték Radzsiv Gapdhi kormányfőt, önfeláldozá­sukra ezúttal szerencsére nem volt szükség, a lövések célt tévesztettek, dörrené­sük mégis baljós figyel­meztetés lehet az India- szerte fennálló feszültség, a szubkontinensnyi orszá­got terhelő ezernyi konflik­tus jelzésére. Elkerülhetetlenül ötlik fel a párhuzam is: csak­nem pontosan két eszten­deje, 1984 októberében gyilkolták meg a jelenlegi miniszterelnök anyját, In­dira Gandhit. Egyelőre nem tudható pontosan, ki(k) álltak a mostapi me- rényletkísérlet háttérében, annyi azonban bizonyos, hogy az akkoriban tetőző, véres terrorhullámot kavaró szikh válság napjainkra sem oldódott még meg. Létrejött ugyan tavaly egy, kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás az új-delhi központi kormányzat és a mérsékeltebb szikh vezetők között, de ennek jó néhány fontos rendelkezését azóta sem tudták végrehajtani. Ráadásul — számta­lan orvtámadás, bombamerénylet és gyújtogatás rá a bizonyíték — nem sikerült megtörni a szikh szélsősé­ges szervezetek gerincét sem, annak ellenére, hogy a rendőri és félkatonai egységek számos bevetés során sok ezer gyanúsítottat vettek őrizetbe. Érthető tehát, hogy a mostani mérlegkészítéskor (Radzsiv Gandhi két éve vette át a kormányrudat a 740 milliós dél­ázsiai államban) a változatlanul parázsló padzsábi válság komoly tehertételként jelentkezik. Igaz, a po­litikai megfigyelők elismeréssel fogadják azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az ifjú miniszterelnök az ország egysége, gazdasági és társadalmi fejlesztése ér­dekében kifejtett. Feladata azonban — gondoljunk csak az évszázados lemaradásra, a vallási, nemzetiségi és kasztellentétekre, az írástudatlanságra és népesség- robbanásra — kivételesen nehéz. A delhi lövések is ezt az irigylésre aligha méltó helyzetet bizonyították. Radzsiv eddigi miniszterelnöki pályafutása azonban elszántságról és tetterőről, s arról tanúskodik, hogy az erőszak, a vak fenyegetés eszkö­zével nem lehet befolyásolni. Újra és újra hirdeti: feltett szándéka, hogy anyja nyomdokain haladva, de a megváltozott feltételeket is figyelembe véve — egész India érdekében munkálkodjék. ELEKES ÉVA Budapest küldöttsége Pekingben Szépvölgyi Zoltánt és a Budapesti Fővárosi Tanács által vezetett küldöttségét szerdán fogadta Csen Hszi- tung, Peking polgármestere, este pedig vacsorát adott a magyar küldöttség tisztele­tére. A vacsorán elhang­zott pohárköszöntőkben ál­lást foglaltak a két ország és a két főváros baráti kapcso­latainak és együttműködésé­nek fejlesztése mellett. Tulipánoktól az elektronikai csodákig (2.) Randevú 15 városban Hollandia kis ország, de gazdasági nagyhatalom — mondják minden hivalkodás nélkül a hazájükat megmu­tatni akaró hollandok. Gaz­dasági teljesítményük alap­ján úgy tűnhet, hogy az itt élő emberek mást sem csi­nálnak, mint dolgoznak. Er­ről persze szó sinps. Ha dol­goznak, valóban dolgoznak, rendkívül szervezetten és hatékonyan. Ha pihennek, szórakoznak, akkor annak is megadják a módját. Né­melykor úgy tűnt, mintha az egész ország biciklizne; imádnak kerékpározni, oly­annyira, hogy sokan még munkába i:s így ■ mennek. Máskor az volt az ember benyomása, mintha minden­ki vitorlázna, szörfözne, uszodába járna; kedvelik a vízi sportokat. Munkában és magánéletben egyaránt ki­tűnő tervezők és szervezők. Ha elhatározták magukat valamire, azt legjobb tudá­suk szerint végig is csinál­ják. Először a zene „Meggyőződésünk, hogy egy másik népre a kultúrán keresztül tudunk ráérezni leginkább" — hangoztatta Claus herceg, Beatrix király­nő férje, amikor találkozott újságí rócsopor t útikkal. En­nek szellemében tavaly Ka­nada. az idén Franciaország mutatkozott be. jövőre ha­zánk. 1988-ban Anglia. 1989 ben pedig a Szovjetunió kultúrája „vendégszerepel" Hollandiában. Ezek a kultu­rális csereprogramök tulaj­donképpen azt jelzik, hogy a hollandok immár nemcsak a világ gazdasági dolgaira figyelnek oda, hanem egyre nagyobb jelentőséget tu­lajdonítanak a más irányú együttműködésnek is. Amikor Magyarországról kérdeztük, az amúgy megle­hetősen zárkózott herceg egyszeriben megnyílt, s ér­zékelhető melegséggel nyi­latkozott hazánkról. Eb Kmléktábla lUrechtben mondta, hogy Magyarország­ról először a zene jut eszé­be. Hogÿ tavasszal, amikor tizenkét nyugat-európai or­szág képviselői jelenlétében koncertet rendeztek az idei békeév tiszteletére, egy Ko­dály-mű is szerepelt műso­rukban! Egyébként is — tet­te hozzá —• Bartók Béla és Kodály Zoltán neviét szinte mindenki ismeri Hollandiá­ban. A lovaglásról is hazánk jut esZébe. Ő maga magán­emberként kétszer járt ná­lunk, először egy lovastúrán vett részt, majd pedig egyik fiával kirándult ide. Emléktábla UtrechtJ>en „Krisztus vére kapcsol össze bennünket. Az utre- cbti alma maternek leghá- lásabb magyar fiai három­száz esztendő legszebb aján­dékaiért. 1636—1936.” A vi­lághírű utrechti egyetem épületében található egy emléktábla, rajta latin nyel­ven ez a felirat, a két alsó sarok egyikében az utréchti dóm, a másikban pedig a debreceni nagytemplom. A holland—magyar kapcsola­tokról sok mindent lehetne elmondani. íme, a múltat, milyen hosszú időre vissza­nyúló múltat idéző' emlék­tábla Utrechtböl! Szellemi kapcsolataink alapjait a né­metalföldi egyetemeken ta­nuló protestáns diákok ve­tettek meg. S még szinten a múlt: az első világháború után magyar gyerekek so­kaságát fogadták Hollandiá­ban, hogy megerősítsék, fel­táplálják őket. E gyerekek további sorsáról holland- magyar koprodukcióban film is készült. S ezzel már kapcsolataink jelenéhez érkeztünk. Gazda­sági együttműködésünk le­hetne jobb is — vélekednek a magyar szakemberek. Ha­zánk nem szocialista partne­rei közül Hollandia export­ban a nyolcadik, importban pedig a kilencedik helyet foglalja el, a két ország vál­lalatai között 65 kooperáci­ós megállapodás van érvény­ben. Jó holland kapcsola­tokkal büszkélkedhet a Rá­ba, az Ikarus, a tísepel Au- .tógyár. Ami a kulturális együttműködést illeti, azok régi időkre nyúlnak visz- sza, s a mostani kulturális cseremegálilapodással elérhe­tik csúcspontjukat. A meg­állapodás megszületésének körülményeiről, s a „Hol­landia Magyarországon” rendezvénysorozat program­járól Hágában Peter Sohre- yert kérdeztük: Akár példa lehet — Magam a holland kul­turális minisztérium képvi­seletében az összekötő szere­pét játszottam a két fél kö­zött. — Volt-e szerepe az euró­pai kulturális fórumnak ab­ban, hogy megszületett e kulturális csere gondolata? — Az ötlet 'tulajdonkép­pen attól függetlenül szüle­tett meg, maga a fórum csu­pán a gyorsító tényező sze­repét játszotta. Elvégre két kis európai népről van szó, akinek kultúrája nyelvi ne­hézségek miatt nehezen tör utat a világban. Az, hogy elhatározták magukat erre a kulturális cserére, meggyő­ződésem, hogy hasznukra lesz, s akár példaként is szolgálhat az európai kultu­rális együttműködési folya­matban. Kiállítások, balett- és néptáncestek, színházi elő­adások, koncertek, filmbe* mutatók, irodai mi 'találko­zók szerepelnek a program­ban, s szép számban szim­póziumok, a zeneoktatásról, a nők, a család helyzetéről, a szociálpolitikáról, a kis nyelvekről, a modern építé­szetről stb. Szeptember vé­gétől október végéig szinte egész Magyarországon be­mutatkozik Hollandia. A vendéglátó magyar városok' száma több mint tizenöt, fi köztük van Eger, Pécs, Sze­ged, Debrecen, Székesfehér­vár, Veszprém. Szombathely, Kaposvár, Kecskemét, Szék- szárd és Paks is. KOCSI MARGIT Bicikliző hollandok

Next

/
Oldalképek
Tartalom