Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

1986. OKTÓBER 18. 2 Képújság Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: A reykjavíki Gorbacsov-Reagan találkozó értékelé­se a világsajtóban a kezdeti csalódottság után valamelyest kedvezőbbre fordul, s a szovjet-amerikai párbeszéd folytatá­sának ígérete mellett az kap hangsúlyt, hogy az SDI kivételé­vel közeledett a felek áláspontja a fegyverzetkorlátozási kér­désekben - Schultz amerikai külügyminiszter Brüsszelben tájékoztatta a NATO állandó tanácsát, amelynek ülésén öt külügyminiszter is részt vett - Varsóban tárgal Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke - II. Er­zsébet angol királynő megkezdte egyhetes kínai látogatását. Kedd: Mihail Gorbacsov a moszkvai televízióban szólt Reykjavíkról: a találkozást hasznosnak nevezte, de bírálta Reagan magatartását az űrfegyverkezés, a rakétaelhárító rendszerek dolgában - Londonban Thatcher asszont Viktor Karpov, a genfi szovjet küldöttségvezető tájékoztatta a Reyk- javíkban történtekről - Budapesten tárgyalt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter, aki rövid időre bekapcsolódott Richard von Weizsäcker szövet­ségi elnök hivatalos látogatásának programjába - Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök indonéziai villámlátogatás után Ausztráliába érkezett. Szerda: Közleményt adtak ki a Varsói Szerződés tagálla­mai Külügyminiszteri Bizottságának bukaresti üléséről, amelynek értelmében a hét szocialista ország Reykjavik után is szükségesnek tartja a párbeszéd folytatását - Argetina ál­lamfőjével, Raul Alfonsinnal tárgyalt Moszkvában Mihail Gor­bacsov - Megkezdték hat szovjet ezred kivonását Afganisz­tánból - Kínai-szovjet megállapodás arról, hogy 1987 feb­ruárjában felújítják a két ország közti határtárgyalásokat Csütörtök: Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök tár­gyalásai Budapesten - Izraelben ellentétek támadtak a pár­tok között a Samir-kormány megalakulása körül, ugyanakkor megdöbbenést keltett az a véres merénylet, amely a jeru- zsálemi siratófalnál történt, bevonuló katonák, hozzátartozóik valamint túristák életére törtek a kézigránátos támadók - Eduard Sevardnadze Bukarestben folytatott kétoldalú tár­gyalásokat és sajtóértekezeletet tartott. Péntek: Izraeli megtorló katonai akciók palesztin menekült- táborok ellen Libanonban - A Szocialista Internacionálé ta­nácsa egyértelműen elítélte az USA-t az űrfegyverkezéshez való ragaszkodás miatt - Schultz amerikai külügyminiszter a földrengés és polgárháború sújtotta Salvadorban. Moszkvába látogatott a héten Raul Alfonsin argentin elnök. A dél-amerikai politikus és Andrej Gromiko szovjet államfő a fogadáson elvonul a díszszázad előtt. A hét kérdése: Mit jelent a szovjet-kínai határtárgyalások felújítása? Immár a kilencedik „forduló" ért véget a szovjet-kínai ál­lamközi kapcsolatok normalizálását célzó tárgyalássorozat­ban: felváltva Pekingben és Moszkvában találkoznak a kül­ügyminiszter-helyettesek vezette küldöttségek, egyszer ősz­szel, egyszer tavasszal. A mostani tárgyalások befejeztéről kiadott közleménynek volt egy mondata, amely világszerte feltűnést keltett. Ebben bejelentették, hogy jövő februárban Moszkvában felújítják a két ország közötti határtárgyalásokat, amelyek 1964-től 1978-ig bizonyos rendszerességgel, de végül is eredménytelenül zajlottak le. A nyolcéves szünetet Pekingnek az afgán kérdésben elfoglalt álláspontja magya­rázta. Ha tehát most e tárgyalássorozat felújításáról döntöt­tek, akkor ez azt is jelzi, hogy Kína bizonyos mértékig elismeri az afgán kérdés rendezésére tett szovjet erőfeszítéseket. A pekingi bejelentés a tárgyalások újrakezdéséről különben egybeesett az első szovjet egységek hazaindulásával Afga­nisztánból. A szovjet-kínai közös határ mintegy 7500 kilométer hosszú. Az Usszuri és az Amur folyók térségét, valamint a kínai Hszin- csiag és Kazahsztán határvidékét illetően voltak-vannak viták a két ország között. Emlékezetes, hogy Gorbacsov főtitkár idén, július 28-án bejelentette: a Szovjetunió kész elismerni, hogy a határ az Amurnak és az Usszurinak a sodorvonalán, nem pedig a kínai parton húzódik. így új helyzet áll elő a folyók kis szigeteinek hovatartozása tekintetében. A hét fő kérdése: Reykjavik visszhangja milyen irányban módosíthatja a szovjet-amerikai párbeszédet? Nem csoda, hogy ezen a héten szinte másról sem esett szó a világsajtó címoldalain, mint a reykjavíki találkozóról. Na­gyon érdekes volt megfigyelni, hogy a „minicsúcs” utáni első reagálások mindenekelőtt a csalódottságot tükrözték. A sö­téten látók azt mondták, hogy „szakítás” történt azon a „fekete vasárnapon”, ami egyenesen „tragédia”... A visszhangok idő­rendben második csoportja egyrészt már arra figyelemezte­Bukarestben kétnapos ülést tartott a Varsói Szerződés tag­államainak Külügymiszteri Bizottsága. A Várkonyi Péter ve­zette magyar küldöttség a tanácskozáson. tett, hogy mind szovjet, mind amerikai részről a párbeszéd folytatását helyezték kilátásba, másrészt elkezdte az okok elemzését: miért nem sikerült megegyezésre jutniok a szovjet és amerikai vezetőknek? A nyugati táborban is világosan lát­ták, hogy az SDI, az űrfegyverkezés, a „csillagaháborús prog­ram” miatt maradt el a lehetséges megegyezés. Abban már eltértek a vélemények nyugaton, hogy Reagan csak nem tu­dott vagy nem is akart engedni, vagy egyáltalán nem volt fel­készülve: hogyan fogadja a Gorbacsov által előterjesztett, óriási horderejű „csomagtervet". Úgy szólván minden egyes nap elmúltával új és új elemek jelentkeztek az izlandi fővárosban történtek ismételt átgondo­lásában: a hírmagyarázók megjegyezték, hogy ekkora szov­jet engedményeket még nem láttak. Ehhez csak annyit fűztek, hogy az amerikai űrfegyverkezési programnak pusztán labo­ratóriumi kísérleti keretbén való végrehajtását és a rakétael­hárításról szóló, úgynevezett ABM-szerződés 10 évvel való meghosszabbítását a washingtoni „héják” nyilván nem fo­gadhatták el. Azt Londonban és Párizsban nyugtázhatták elismeréssel, hogy a Szovjetunió most már eltekint a szovjet­amerikai hadászati mérleg felállításakor a brit és a francia atomütőerő számbavételétől. Általában megfigyelhető volt, hogy a nyugat-európai NA- TO-országok igyekeznek nyomást kifejteni Washingtonra a fegyverzetkorlétozási tárgyalások folytatására és rugalma­sabb magatartást várnak el. Kohl nyugat-német kancellár a jövő hét elején az USA-ba utazik, s bonni értesülések szerint megkísérli latba vetni befolyását Reagan elnöknél. Thatcher asszony és Mitterrand francia államfő Londonban egyeztette nézeteit. Bukarestben a Varsói Szerződés tagállamainak külügymi­nisztereit Eduad Sevardnadze tájékoztatta a reykjavíki talál­kozó eredményeiről. A külügyminiszteri bizottság sajnálkozását fejezte ki azért, hogy az amerikai fél álláspontja miatt az izlandi fővárosban nem sikerült megállapodásra jutni, de kifejezte a Varsói Szer­ződés országainak eltökéltségét a párbeszéd folytatására. A Reykjavíkban tett szovjet javaslatok megvalósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a leszerelésért vívott harc minden területén. Sevardnadze, aki a külügyminiszteri bizottság ülése után Bukarestben kétoldalú tárgyalásokat is folytatott, egy sajtóér­tekezleten a leszerelés szempontjából „történelmi esemény­nek” minősített Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozóját. Bizakodóan nyilatkozott a november 4-én Bécsben kezdődő „helsinki utókonferencia” esélyeirő is. Nem érdektelen idézni a NATO főtitkárának, az angol Lord Carringtonnak a véleményét: szerinte a Szovjetunió változat­lanul nyitott a jövőbeli eszmecserék előtt. A lényeget abban látja a NATO első embere, hogy a reykjavíki javaslatok to­vábbra is a tárgyalóasztalon vannak. A tárgyalások pedig folytatódnak... Ronald Reagan, akin a reykjavíki megállapodás elmaradá­sa múlott, most már újra arról beszél, hogy a két fél álláspont­ja Ígérj közel került egymáshoz, s még azt is elismerte, hogy a Szovjetunió minden eddiginél radikálisabbjavaslatokattetta leszerelés problémakörében. De... a Fehér Házban és a Pentagonban változatlanul azt hangoztatják, hogy az USA biztonsági érdekei végett nem hagyhatnak fel az űrfegyverkezési programmal! PÁLFY JÓZSEF Maputóban, Mozambik fővárosában a hét elején fejeződött be az úgynevezett afrikai frontállamok vezetőinek tanácsko­zása, amelyen a pretoriai rezsim elleni küzdelem formáit te­kintették át a résztvevők. Az őszi könyvhetek megnyitója (Folytatás az 1. oldalról.) sokkal inkább, mint bármikor - a kimű­velt fők sokaságától függ, arra kell töre­kedni, hogy falun a jelenleginél több könyv jusson el az olvasóhoz. Ez volta­képpen egybeesik az őszi megyei könyv­hetek céljával: terjeszteni, megszerettet­ni a könyvet, a korszerű kulturális értékek hordozóját, közvetítőjét. Felszólalt a megnyitón Fodor András író, a Magyar írók Szövetségének alelnö- ke is. „A könyvek nem halott tárgyak, hanem az élet erejét hordják magukban." Milton szavait idézte tegnap délután Vitéz Zsolt, a megyei tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese a megyei könyvhét megnyitóján. A szövetkezeti könyvterjesztés 26. alkalommal megren­dezett sorozatát ezúttal Hőgyészen ün­nepelték, indították útjára, mint az a meg­nyitó beszédben elhangzott, a nagyköz­ség kulturális, szellemi életének, törekvé­seinek elismeréseként. A megyei könyv­tár, a szövetkezetek képviselői a helyi párt- állami és gazdasági vezetők mellett két neves művészt - Lázár Ervin írót és Würtz Adám festőművészt - látták ven­dégül a művelődési házban megrende­zett ünnepségen, ahol érdeklődő közön­ség előtt, jó hangulatban hallgattak rész­leteket az író munkáiból. Ezután könyvei­ket dedikálták az alkotók, személyesen is A megnyitó után könyvvásárt tartot­tak a művelődési ház előtt- találkoztak a helyi könyvbarátokkal, a ga­lériában pedig Würtz Adám könyvilluszt­rációiból láthattak kiállítást az érdeklő­dők. A hónap végéig irodalmi előadások­kal, kiállításokkal, bemutatókkal folytató­dik a rendezvénysorozat. Lázár Ervin munkáiból hallhattak részleteket az érdeklődők Béke-világkongresszus Viták nyolc fórumon Félidejéhez érkezett a koppenhágai béke-világkongresszus. A sokszínű, vál­tozatos programokat kínáló találkozó pénteken új formában folytatta a munkát: egész napon át fórum-keretek között folyt a vita arról, hogyan lehet a különbö­ző békemozgalmakban részt vevőket konkrét akciókra összefogni. A nyolc fórum résztvevői megvitatják a nukleáris, vegyi és más tömegpusztító fegyver csökkentésének és felszámolá­sának módozatait. Kiemelkedő eseménye volt a kongresz- szusnak az a kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött sajtókonferencia, amely „A reykjavíki szovjet-amerikai találkozó európai szemszögből” címet viselte. Ér­dekes színfolt volt az események sorá­ban a világkongresszushoz kapcsolódó békemise, amelyet a Koppenhágától 16 kilométerre fekvő Roskilde-ban tartottak. Az istentisztelet fő celebránsa Biró Imre kanonok, az Országos Béketanács Kato­likus Bizottságának főtitkára volt, aki fel­szólalt a bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó munkacsoportban is, ahol nagy érdeklődés fogadta a keresztények és marxisták budapesti tanácskozásáról szóló beszámolóját. A békéért élés elnevezésű témaköz­pont ülésén Aranyos Zoltán, az OBT Egy­házközi Békebizottságának főtitkára, re­formátus zsinati tanácsos ugyancsak hangsúlyozta a vallásos és nem hívő em­berek együttműködésének fontosságát. Szólt ugyanakkor arról is, hogy az egy­házi személyek ennek jelentőségét még nem mindenütt ismerték fel. PANORÁMA BUDAPEST - Pénteken a MTESZ székházában a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetségének október 18-án sorra kerülő, XIV. küldött- közgyűlése alkalmából kitüntetési ün­nepséget tartottak. Az ünnepségen Tóth János, a MTESZ főtitkára köszöntötte a kitüntetetteket, majd Fock Jenő, a MTESZ elnöke 16 MTESZ tisztségviselő­nek és aktivistának nyújtotta át az Elnöki Tanács által a szövetségben végzett kie­melkedő szakmai és társadalmi tevé­kenységért adományozott kitüntetése­ket. MTESZ-dijat kapott Kálmán Gyula közgazdász, a Tolna megyei MÉSZÖV elnöke. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 10. és 17. között látogatást tett hazánkban az Indiai Kommunista Párt küldöttsége L. S. Karhanisznak, a KEB tit­kárának, a Nemzeti Tanács tagjának ve­zetésével. Az indiai vendégeket fogadta Somogyi Imre, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának titkára és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a kül­ügyi osztály vezetője. BEJRÚT - A Szaida melletti palesztin támaszpontok és a libanoni nemzeti el­lenállás bázisai ellen csütörtök délután végrehajtott izraeli légitámadás során meg nem erősített hírek szerint négyen meghaltak, igen sokan megsebesültek. Az ekkor lelőtt izraeli harci repülőgép két pilótájának sorsáról ellentmondó hírek érkeztek. Izraeli katonai szóvivő szerint az egyik pilótát helikopterekkel sikerült kimenekíteniük Libanonból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom