Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ____ A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA! 1 Pártmunka a szövetkezetekben gész gazdaságunkat és társadalmunkat átszövi a szövetkeze­tek hálózata. Az aktív keresőknek több mint negyede tag, illető­leg alkalmazott valamilyen szövetkezetben, s csaknem ugyan­ekkora arányú a szövetkezetek részesedése a nemzeti jövede­lem előállításából. Egyebek mellett ezért fordít nagy figyelmet pártunk arra, hogy sikeres szövetkezetpolitikánk most és a jö­vőben is következetesen érvényesüljön. Mindannyiunk közös érdeke, hogy a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási és az értékesítő, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek még jobban szolgálják tagságuk érdekeit, tökéletesítsék működésük demokratizmusát, erősítsék a tagok személyes és anyagi közre­működését, tulajdonosi érdekeltségét, gondolkodásmódját, magatartását. Ezeknek a céloknak az eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy a szövetkezetek pártunk politikájának szellemében működjenek. S ezért a szövetkezetekben dolgozó kommunisták tehetik a legtöbbet. Köztudomású, a három nagy szövetkezeti ágazat az év három utolsó hónap­jában tartja soron következő kongresszusát. Az ipari szövetkezeteké már lezaj­lott, a fogyasztásiak novemberben, a mezőgazdaságiak pedig decemberben veszik számba a legutóbbi öt esztendő alatt végzett munkájukat, eredményei­ket, és meghatározzák teendőiket a következő fél évtizedre. Időszerű tehát, hogy legalább vázlatosan összegezzük, melyek a szövetkezetekben folyó pártmunka legfontosabb követelményei és módszerei. Pártunk XIII. kongresszusának határozata hangsúlyozza, hogy szocialista építőmunkánk jó folytatása csak akkor lehetséges, ha erősítjük a párt vezető szerepét, eszmei, politikai befolyását gazdasági és társadalmi életünk minden területén. pártszervezetek, a kommunista elsőrendű feladataként jelöli meg a határozat, hogy a pártonkivülieket is vonják be a közös gondolkodásba és cselevésbe. Nem utasitgatásokkal, nem parancsszóval, hanem meggyőző érvekkel, az egymástól elté­rő nézeteket is megvitató eszmecserével lehet és kell téhát kialakítani a párt politikáját támogató egyetértést és cselek­vést. Rendszerünk politikai erejét azzal gyarapíthatjuk a lehető legnagyobb mértékben, ha gondoskodunk róla, hogy az állampolgároknak legyen tényle­ges beleszólásuk minden, őket érintő döntés meghozatalába, a határozatok végrehajtásának az ellenőrzésébe, saját sorsuk formálásába. A szövetkezetekben működő pártszervezetekre, az ott dolgozó kommunis­tákra is vonatkozik mindez, természetesen azzal együtt, hogy mindig szem előtt kell tartaniuk a szövetkezeti jellegből fakadó sajátosságokat, az adottsá­gok, lehetőségek, a valóság fényeinek pontos ismerete alapján. Kész sablo­nok, receptek szerint a szövetkezetekben sem lehet eredményesen pártmun­kát végezni, hiszen egészen más tennivalók adódhatnak például egy - sok gazdaságot integráló és ipari ágazatokat is fenntartó - mezőgazdasági szövet­kezetben, mint valamelyik lakásszövetkezetben. Régi és jól bevált gyakorlat, hogy a szövetkezeti pártszervezet titkára tagja a szövetkezet választott vezetőségének, amely párttaggyűléseken rendszere­sen beszámol a szövetkezet helyzetéről, terveiről. Ataggyűlés megvitat minden lényeges kérdést, és a kommunistákra kötelező határozatokat hoz. A gazdasá­gi vezetők és a pártszervezet így kialakított együttműködése az egyik biztos pil­lére annak, hogy a pártmunka eredményes legyen. Különösen nagy szükség van az ilyen tartalmú gyakorlati ténykedésre most, amikor nehéz éveket tudunk magunk mögött, s nem kecsegtet bennünket gyors, látványos javulással a következő öt esztendő sem. Továbbra is számol­nunk kell a kedvezőtlen világgazdasági hatásokkal és azzal is, hogy a kívána­tosnál lassabban tudunk úrrá lenni belső, hazai gondjainkon. Ami az utóbbia­kat illeti, azoknak a mérséklése és fokozatos megszüntetése, ha nem is kizáró­lag, de elsősorban rajtunk múlik. Természetesen a szövetkezetekben dolgozó embereken is, akik között a példamutató szerep mindenekelőtt a kommunis­tákra, a pártszervezetekre vár. Mindenütt erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, száműzve belőle a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. Nem­különben a fennhájázást, a hatalmaskodást, a szocialista elveinkkel, céljaink­kal egyetértő, de a megszokottaktól esetleg eltérő módszereket javasló véle­mények, kezdeményezések elfojtását, a hibás gyakorlat kiigazítására irányuló elgondolások visszautasítását. ppen ezért a pártszervezetek, a kommunisták határozottan lép­jenek fel a párt politikájával összeegyeztethetetlen, az erkölcsi normáinkba ütköző bármiféle törekvéssel, magatartással szemben. Magas fokú politikai és szakmai felkészültség, szi­lárd helytállás, a közösség szolgálata, a feddhetetlen életmód: mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a pártmunka megfeleljen a rendeltetésének. G. P. Az őszi könyvhetek megnyitója Megkezdődtek az őszi megyei könyv­hetek. Az országos megnyitóra pénteken Balassagyarmaton került sor. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese beszédében elmondotta: a fogyasztási szövetkezetek hasznos és eredményes szolgálói a könyv, a tudás, az ismeretek, az irodalom falusi térhódításának. Ami­kor a falusi könyvhetek mozgalma 1960- ban megindult, a fogyasztási szövetkeze­tek éves könyvforgalma alig nyolcvan- millió forint volt. Jelenleg a száznyolcvan­hat szövetkezeti könyvesbolt évente hét­százötvenmillió forint értékű könyvet ér­tékesít, ami az országos könyvforgalom­nak közel egyötöde. A SZÖVOSZ elnök- helyettese rámutatott, hogy amikor az or­szág társadalmi-gazdasági fejlődése (Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott hazánkból az iráni kormányfő Lázár György miniszterelnök és Mir Hoszein Muszavi iráni kormányfő vezeté­sével - hivatalos magyar-iráni megbe­szélések záróeseményeként plenáris tárgyalást tartottak péntek délelőtt a Par­lamentben. A megbeszélésen egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a látogatás során - a kormányfői és partnertárgyalásokon egyaránt - hasznos eszmecsere folyt, s az együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeit tárták fel. A zárómegbeszélés után Lázár György és Mir Hoszein Muszavi - a magyar és az iráni küldöttség tagjainak jelenlétében - a kormányfői látogatás eredményeit ösz- szegző emlékeztetőt írt alá. Hetényi István pénzügyminiszter és Abbasz Ali Zali mezőgazdasági miniszter a magyar-iráni gazdasági együttműkö­dési vegyes bizottság társelnökei a bi­zottság napokban, Budapesten megtar­tott soros ülésének jegyzőkönyvét írták alá. Ezután Mir Hoszein Muszavi a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőinek je­lenlétében sajtókonferenciát tartott a Bu­dapesti Kongresszusi Központban. körűnek nevezte a nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott bu­dapesti eszmecseréit. A felek - mondta - megállapították, hogy sok megvitatott kér­désben azonos nézetet vallanak. Meg­egyezés jött létre arról, hogy a nemzetközi kérdéseket a két ország illetékesei rend­szeres eszmecseréken vitatják meg. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének árpolitikájáról kijelentette: a tagállamoknak saját érdekeit és nem másokét kell képvi­selniük. A kőolaj árának csökkenése az Egyesült Államok irreális elvárása - mond­ta és megjegyezte, hogy az olajár el­kezdett emelkedni s várhatóan nemsokára reális szintet fog elérni. Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke hivatalos lá­togatása befejeztével pénteken hazauta­zott Budapestről. Az iráni kormányfőt Lázár György, Hetényi István, Kapolyi László, Bá­nyász Rezső és Nagy Gábor búcsúztatta az iráni és magyar nemzeti lobogókkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren, ahol csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphad­sereg díszszázada. Az eseményen jelen volt Kázmér Zsigmond. Sajtókonferencia A magas rangú vendéget Bányász Re­zső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke üdvözölte. Mir Hoszein Muszavi bevezető nyilatkozatá­ban elégedetten szólt a gazdasági terüle­teket érintő sikeres tárgyalásairól. Kifejezte bizakodását, hogy e tanácskozások ered­ményeképpen a magyar-iráni kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatok a jövőben az eddiginél is jobban fejlődhetnek, s hozzá­tette, reméli, hogy a műszaki-tudományos területen a mostani tárgyalások jó alapot szolgáltatnak az együttműködés fejleszté­séhez. Hasznosnak, őszinte és baráti lég­Magyar napok Hannoverban Az NSZK-beli Hannover vásárköz­pontjában pénteken megnyílt a magyar gazdasági hét rendezvénysorozata. Al- só-Szászország fővárosának világhírű vásárában 54 magyar termelő és külke­reskedelmi vállalat mutatja be mintegy 1000 termékét, 3000 négyzetméternyi kiállítási területen a Hungexpo szervezé­sében. A magyar kiállítók elsősorban élelmi­szerekkel érkeztek. Magyarország 1985- ben 540 millió márka értékben exportált élelmiszereket az NSZK-ba, ebből 266 millió márka húsra és húsipari termékek­re jutott. Az élelmiszeripari kivitel a teljes magyar export 24,1 százaléka volt. A rendezvényt Ernst Albrecht, az NSZK Alsó-Szászországi tartományának mi­niszterelnöke és Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese nyitották meg. Albrecht emlékeztetett 1983-as ma­gyarországi látogatásának gazdag ta­pasztalataira, amelyek eredményesen szolgálták Magyarország és Alsó- Szászország kapcsolatainak elmélyíté­sét. A gazdasági kapcsolatok bővítése volt a fő témája azoknak a megbeszélé­seknek is, amelyeket Marjai József a nap folyamán folytatott Alsó-Szászország ve­zető politikai és gazdasági személyisé­geivel a tartomány vendégházában. A magyar kiállítás iránt már a megnyitó előtt nagy érdeklődés nyilvánult meg az NSZK-ban. Képviselők a KISZ KB-ban Ifjúságpolitikai kérdésekről és a KiSZ-nek a családjogi törvényjavaslat­ról kialakított álláspontjáról tanácskoz­tak fiatal országgyűlési képviselők pénteken a KISZ KB székházában. A ta­nácskozásra, amelyet másodízben szervezett ilyen körben a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az országgyűlés fia­tal, KiSZ-korosztályú tagjait hívták meg. Időszerű ifjúságpolitikai kérdé­sekről és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek a kongresszusa utáni, meg­újult tevékenységéről adott tájékozta­tót Domonkos László, a KISZ KB titká­ra. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal fel­adatairól, alakuló kapcsolatrendszeré­rői Bihari István főosztályvezető be­szélt A fiatal országgyűlési képviselők tanácskozásán részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Háromi Csaba, a KISZ KB első titkára is. Erdei Ferenc klub Tudósok a tengelici oktatási központban kötetlen beszélgetésre és az ország jobb megismerésére is. A kilencedik szemináriumra került sor a hét végén Tengelicen, a megyei tanács oktatási és továbbképzési központjában, ahol mintegy hetven klubtag jelent meg, közöttük Martha Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke és egyben a klub elnöke, valamint S. Hegedűs László, a HNF országos tanácsának alelnöke. A tanácskozáson részt vett Varjas János, a HNF megyei titkára és Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A vitatéma ez alkalommal „A tudomány lehetőségei és korlátái gazdaságunk szolgálatában.” volt. A tanácskozást dr. Bertók Róbert, a Sugárbiológiai Kuta­tóintézet tudományos -osztályvezetője, a klub titkára nyitotta meg, majd három vi- tatindító előadás hangzott el, dr. Szabó Kálmán akadémikus, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára az oktatásról és a tudománypolitika néhány kérdéséről tar­tott előadást, dr. Márton János az Agrár- gazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója saját szakterületéről vázolt fel néhány kérdést. Vitaindítót tartott dr. Arató Mátyás egyetemi tanár, a Debrece­ni Kossuth Lajos Tudományegyetem ma­tematikai intézetének vezetője is. A vitára, beszélgetésre egy délutánt fordítottak a klub tagjai. Az Erdei Ferenc Tudomány- politikai Klub tagjai ma a megyeszékhely nevezetességeivel ismerkednek. Tizedik éve működik a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa mellett az Erdei Ferencről elnevezett tudománypolitikai klub. Mintegy száz tagja van, fő céljai kö­zött szerepel a tudományközi szakmai és a társadalmi; politikai kapcsolatok szer­vezése. Évente négyszer-ötször ülésez­nek, minden esztendőben szerveznek egy-kétnapos tudománypolitikai szemi­náriumot, ez alkalmat ad kirándulásra, Tudományos tanácskozás Tengelicen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom