Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-17 / 245. szám
1986. október 17. í TOt-NA \ 4 IrsTÉPÜJSÁG TOLNAI UTAKON Közlekedésbiztonsági őrjárat Hiába, az őszi hajnaloknak már foguk van, csíppek egy kicsit és az alig ébredt járókelőnek már módjában áll a lehelete után nézni. A Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság Várköz utcai épületében reggel hatkor eligazítást tartanak a közlekedésbiztonsági őrjárat tagjainak. Az országos ellenőrzésnek részeként indulnak el a rendőrök is, hogy a közlekedési morált, fegyelmet ellenőrizzék és a renitenseket vétküknek megfelelően jobb belátásra bírják. Végső soron jó hír, hogy az esztendő első felében majd másfél százalékkal kevesebb közúti baleset történt az országban mint az elmúlt évben hat hónap alatt. A statisztika szerint még ennél is kedvezőbb képet mutat a halálos balésetek száma, ami szerencsére 14 százalékkal csökkent. Ez már jelent valamit Alapvetően kiegyensúlyozottak voltak a közúti közlekedési viszonyaink az év első felében. A kocsik a helyükön, az eligazításnak vége, a csoportok indulnak a számukra kijelölt útszakasz ellenőrzésére. Az autósok nagy része megszokta, hogy a megengedett sebességhatárokon belüli értékre érdemes csak a mutatót „rátenni”, akik meg a gyorshajtást kedvelik, állandóan retteghetnek a Trafipax fényképeitől. Mint ezúttal is, mert az ellenőrzésnek ez is része volt. A köztudattal ellentétben a notórius gyorshajtók réme, a Trafipax nem bújik el, csak egyszerűen megáll egy útszakaszon, ahol már eleve sebességkorlátozást jelző táblát állítottak fel. Ezúttal a megengedett legnagyobb sebesség negyven kilométer. A Trafipax a szembejövő gépjárművek forgalmát éppen úgy méri, mint a vele azonos irányban közlekedőét. A szolgálattevő rendőr mellett ezúttal a Volán Vállalat egyik munkatársa is ott van, aki a menetlevelek ellenőrzésében segít. Lévai János főtörzsőrmesternek óriási gyakorlata van a gyorshajtás megítélésében, elég ha rápillant a közeledő járműre és máris mondja: - Nos itt mérni sem kell, mert a megengedettnél is lassabban jön. Valóban, még a negyven kilométert sem érte el. A közlekedők nagy többsége betartja a KRESZ által előírt szabályokat, de a sorból kilógó autós, motoros, gyalogos vagy éppen kerékpáros azért mindig akad.- Hopp, az a Lada biztosan nem vette figyelembe a táblát, mert nagyon jön... Igen, igen nagyon jött, a sebességet regisztráló műszer digitális kijelzője 56 kilométeres sebességet mutat, és máris villan a Trafipax. Fotó készült, amihez ezúttal sem közben, sem utána nem járul bizonyára mosoly. A robotkazettán már ott az árulkodó kép, az időpont, a sebesség, és ennek alapján érkezik majd a büntetés is. Megközelítően negyven percig voltunk a mérőkocsi „vendégei”, ezalatt összesen öt autósról készült gyorshajtás miatt fénykép. Ha figyelembe vesszük az ez idő alatt áthaladt forgalmat, akkor még a tíz százalékot sem éri el azoknak a száma, akik nem tartották be ezen az útszakaszon a KRESZ előírásait. Ez nem túl rossz arány, de talán az lenne az igazi, ha munkanélkülivé tennénk mi gépjárművezetők a Trafipaxot. Gyanítom, ez még egy ideig nem várható... A mérőkocsi mellett a többi csoport is végzi a rá szabott feladatok sorát, Tolna megye útjain tartanak közúti ellenőrzéseket. Az okmányok vizsgálata rutinfeladat, de megnézik azt is, honnan hová szállít a vállalat járműve anyagot, megvizsgálják az indexek, fényszórók működését, és odatartják a szondát is a járművezetők elé. Aki biztos a dolgában, bátran bele is fújhat. Már messziről látszik, hogy egy Simson motor körül valami nem stimmel, mert a rendőr faggatja is a két „kuncsaftot". Rövid úton kiderül, hogy egy segédmotorkerékpáron ketten ültek, a tetejében még bukósisak sem volt egyikükön sem, annak ellenére, hogy a motorra csatolva egyet azért látni lehet. Azután az is kiderül, hogy nem is az vezette a motort, akinek az a tulajdona, aki pedig vezette, az még jogosítvánnyal sem rendelkezik. A tulajdonos, aki most vásárolta a motort, a barátját kérte meg arra, hogy menjen vele egy félreeső területre gyakorolni. Ennek a barátnak meg még a személyi igazolványa is elveszett, összeKörnyezetünk védelme érdekében sen egy gyári belépő igazolta kilétét. Ennyi szabálysértés mintha egyszere kicsit soknak is tűnne. A rendőr gyorsan, precízen, udvariasan és rövid idő alatt intézkedik. Felhívja a szabálytalanságokra a figyelmet, megjegyzi, hogy a hátul ülőt egy „maszek” lábtartó is segítette a motoron maradásban - pedig a rendszám nélküli motorokon ilyen nincs rendszeresítve - valamint a kipufogón ott van a cipő sarkának ráégett, árulkodó nyoma. Ebből az is kitűnik, hogy az előző tulajdonos is használhatta hasonló módon a kismotorját, így annak nem először kellett két személy súlyával megküszködnie. A megye másik részébe autózva ismét ellenőrzés közben találkoztunk egy csoporttal. Neukirchner László őrmester éppen egy Polski Fiat mögött ténykedett, kezében egy kijelzömüszerrel. Azt ellenőrizte, a gépkocsi kipufogójából mekkora mennyiségű és milyen összetételű gáz távozik a levegőbe.- Egy telepíthető típusú, Elkon NC 505-ös jelzésű környezetvédelmi mérőműszerről van szó - ismertetett meg bennünket a lada csomagtartójára helyezett műszerrel. Alkalmas kettő és négyütemű járművek kipufogójából távozó gáz meny- nyiségének, összetételének valamint zajszintjének mérésére és ellenőrzésére. A műszer digitális kiírószerkezettel van ellátva, a mérések eredményei rögzíthe- tőek, és azokat papíron, két példányban ki is adja. Ezúttal a Polski Fiatot semmilyen elmarasztalásban nem részesítette az okos kis műszer, mindent rendben talált. Még egy helyszínen megálltunk a 6-os fő közlekedési úton, ahol egy teherautó papírjait is rendben találták, és a gépkocsivezető is udvariasan tett eleget az intézkedő rendőr kéréseinek. Kora délelőtt még egy kerékpárost figyeltünk meg, amint éppen a szondát fújta nagy igyekezettel, de az szerencsére sehogyan sem akart elszíneződni. Az őrjárat kevés renitens közlekedőt szűrt ki ellenőrzése során, ami mutatja azt, hogy a megye közútjain a járművezetők többsége ismeri és betartja a közlekedés szabályait. SZABÓ SÁNDOR KAPFINGER ANDRÁS Kilenc hónap közúti baleseteiről Megyénkben 1986. szeptember végéig 358 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 17-tel kevesebb, mint egy évvel korábban, a csökkenés 4,5%-os. A forgalom résztvevőinek tehát javult a közlekedési fegyelme, ami önmagában örvendetes tény volna, ha a balesetek kimenetelének alakulásáról szóló statisztikai adatok nem rontanák az általános képet. Kilenc hónap alatt a tavalyi 26-tal szemben 30 halálos kimenetelű baleset fordult elő, amelyeknek következtében 37 ember vesztette életét, 9-cel több, mint egy évvel ezelőtt. A súlyos sérüléssel végződött esetek aránya sem jobb. Amíg tavaly 164 balesetnél 203 személy sérült meg súlyosan, az idén 185-nél 227. Az emelkedés átlagosan több, mint 12%-os. Csupán a könnyű sérüléses balesetek alakulása javult jelentősebben, mintegy 23%-kal. De a tragikus és súlyos következményekkel végződő országúti szerencsétlenségek magas és állandóan növekvő számára figyelemmel nem lehet megnyugtató az sem, hogy az összes meghalt vagy megsérült személyek száma a bázis időszakhoz viszonyítva az idén csaknem 8%-kal kevesebb volt. Az adatok ugyanis ennek ellenére arra engednek következtetni, hogy közútjainkon továbbra is akadnak olyanok sokan, akik az adott körülményektől függetlenül száguldoznak, s hajtanak végre hajmeresztő manővereket, amelyek szinte törvényszerűen vezetnek mások szerencsétlenné tételéhez, emberéletek kioltásához. Szolgáljon ennek bizonyítására az a már hosszú évek óta állandósuló körülmény, hogy a közlekedési balesetek többsége gyorshajtás következménye. Ez év első kilenc hónapjában a tavalyi 29%-ról 31,5%-ra emelkedett a relatív gyorshajtás miatti karambolok számaránya. Rendszerint gyorshajtás következménye a számtalan bal oldalra sodródás, majd árokba borulás, út menti szilárd tárggyal, vagy szembejövő járművel való ütközés is. Amíg figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt kilenc hónap alatt csaknem 52%-kal kevesebb baleset történt megyénk útjain, mint egy évvel korábban, nincs jelentős javulás az elsőbbség meg nem adása terén. Ellenkezőleg, az e szabályszegések miatt előfordult balesetek száma egy év alatt, ha csak 1%-kal is, de emelkedett. Ennél kedvezőtlenebbül alakult a baleseti helyzet a szabálytalan irányváltoztatások, kanyarodások miatt. A tavalyi 8% 12%-ra emelkedett. Gyakorlati tapasztalat, hogy amíg az előbb említett szabályszegések többségét veszélyes kockázatvállalás, túlzott önbizalom váltja ki a vezetőkből, az utóbbit legtöbbször szabályismeret hiánya. Bár előfordult olyan eset is, hogy sötétedés után, lakott területen személyautóval irányjelzés nélkül akart a vezető megfordulni az úton, s emiatt ütközött össze segédmotor-kerékpárossal. Számottevő javulás a szabálytalan előzések miatti balesetek alakulásában sincs. Sokszor az a hiba, hogy az előírt feltételek meglétének mérlegelése nélkül kezdenek előzésbe, s azt csak elvétve hajtják végre a megengedett sebesség határán belül leggyakrabban a személygépkocsik, s a motorkerékpárok vezetői. A megfelelő követési távolság hiánya miatt havonta nő a sérüléses balesetek mennyisége. Sok járművezető még mindig nem hajlandó tudomásul venni, hogy másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, hogy mögötte, annak hirtelen fékezése esetén is meg lehessen állni, s főleg azt nem, hogy az indokolatlan hirtelen fékezés tilalma sem ment fel senkit a helyes követési távolság megtartása alól, baleset esetén legfeljebb csak megoszlik a felelősség a két szabálytalankodó között. A baleseteknek 42%-a személygépkocsi-vezetők hibájából történt, a bázis időszakhoz mért javulás elenyésző, 4%-os. Néhány %-os javulás mutatkozik a teherautók s autóbuszok vezetői által okozott baleseteknél is. Az egy nyomon haladó járművek vezetőinek viszont tovább romlott a közlekedési magatartása. Amíg a múlt év első kilenc hónapjában a baleseteknek 31 %- áért voltak felelősek, az idén már több, mint 35°/o-áért, főleg a kerékpárosok és a motorkerékpárosok, de nem maradtak mögöttük messze a segédmotorosok sem. A mezőgazdasági vontatók, lassú járművek vezetői hárommal több balesetet idéztek elő, mint a múlt évben, de az össz balesethez viszonyított részesedési arányuk így sem számottevő. A gyalogosok okozta balesetek abszolút száma 3-mal kevesebb volt ugyan a tavalyinál, százalékos arányú csökkenésről azonban alig beszélhetünk. Elsősorban az a nyugtalanító, hogy az önhibájukból szerencsétlenül járt gyalogosok között ezúttal is sok volt a gyermek, s az idős korú. Az őszi, téli hónapok közlekedésbeni helyzetüket csak nehezítik, nagyobb elővigyázatosságuk nélkül félő, hogy az eddigieknél is többen válnak közlekedési balesetek okozóivá, szenvedő alanyaivá. Életük, testi épségük megóvása tekintetében hatványozottan nő a járművezetők felelőssége is. A szeptember végéig bekövetkezett 358 balesetből 64-et ittas járművezetők okoztak. Tény, hogy a múlt évi 78-cal szemben mutatkozik javulás, de az nem lehet kielégítő, ha figyelembe vesszük, hogy minden ötödik-hatodik közúti szerencsétlenség ezúttal is az alkoholos befolyásoltság rovására írható. További javulást a törvény szigora mellett csak az egész társadalom még szorosabb összefogásától várhatunk. Ez az összefogás egyébként záloga megyénk biztonságos és zavartalan közúti közlekedése egészének is. „Kutyavilág” az utakon Irigyelhetjük a Budán lakókat, ha igaz a szólásmondás, ami szerint ott csak egyszer volt kutyavásár. Tolna megye településeinek utcáiban ugyanis a gazdátlanul csavargó ebek naponta rendeznek háborítatlanul még lakodalmat is és ami már nem tűr tréfálkozást, egyre többször történik miattuk közlekedési baleset is. A múlt hónapban pl. csaknem minden héten előfordult ilyen eset. Szeptember 6-án Pakson a Szérűs u. 2. sz. ház előtt segédmotoros nő elé ugrott kutya, a jármű felborult, s vezetője könnyebben megsérült. 9-én Madocsán a Fő u. 1. sz. ház előtt egy utast is szállító motorkerékpáros esett keresztül úttesten ténfergő kutyán. Vezető, utas egyaránt megsérült. 22-én Bonyhádon az Árpád u. 6. sz. épület közelében kerékpározó nő zuhant biciklijéről kutya miatt az úttestre, s olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy néhány nap múltán a kórházban meghalt. Szerencsésebb kimenetelűek általában az olyan esetek, amikor személyautó kerekei alá kerülnek kutyák, mert ilyenkor a gépkocsiban ülők testi épsége ritkán, legtöbbször csupán a tulajdonos pénztárcája kerül „veszélybe” a gázolás közben járművén keletkezett kár nagyságától függő mértékben. De a teherautók gázolta, úton-útfélen hagyott, összeroncsolt, véres kutya tetemek sem tartoznak a iegeszté- tikusabb látványok közé. „Veszélyeztetés kutyával” cím alatt az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet I. fejezet 13. paragrafus (1) bekezdése egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza: „Aki kutyáját a) kóborolni hagyja, vagy a város belterületén felügyelet nélkül bocsájtja utcára, vagy nem pórázon vezeti... ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható... (3). Aki az (1). bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. ” Természetesen súlyos sérülést, vagy halált okozó, ilyen természetű cselekmények sem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülnek már és a bíróság kiszabta büntetések is szigorúbbak. Tekintve, hogy a lakott területeken kóborló ebek többsége nem gazdátlan, csak gondatlanul szabadjára engedett, oktalan jószág, a felelősség elsősorban a sem ember-, sem állatszeretet terén nem jeleskedő ebtartókat terheli, s ha bajt okozó kutyájuk esetleg hurokra kerül, a következményekért csak önmagukat hibáztathatják. PIÁCSEK GYÖRGY
