Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

2rtÉPÜJSÀG 1989. október 1* Vârkonyi Péter New York-i tárgyalásai Külügyminiszterünk beszéde az ENSZ-közgyűlésen Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki hazánk küldött­ségét vezeti az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének 41. ülésszakán, hétfőn a világszervezet szék­helyén folytatta tárgyalásait. Találkozott Faruk as-Sa- raa Szíriái külügyminiszter­rel. Áttekintették a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seit, valamint a közel-kele­ti helyzet rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseket. Véle­ményt cseréltek a magyar— szír kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Várkonyi Péter találkozott Dante Caputo argentin kül­ügyminiszterrel. Kifejtették egyetértésüket arra vonat­kozóan, hogy a jelenlegi helyzetben fokozott erőfeszí­tésekre van szükség a béke és a nemzetközi biztonság megőrzése, a fegyverkezési verseny visszaszorítása ér­dekében. Hazánk külügyminisztere találkozott Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszterrel is. A megbeszélés során a fontosabb nemzetközi kér­dések megvitatásán túl ki­emelten foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatok tov á bfofe illesztésével. Rácz Pálról, hazánk kö­zelmúltban elhunyt ENSZ- képviselőjéről nevezte el könyvtárát New Yorkiban a Kelet—Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézete. Rácz Pál az intézet igazgató taná­csának és végrehajtó bizott­ságának aktív taigja volt New York-i kiküldetése ide­jén, jelentős segítséget nyúj­tott a számos ország képvi­selőit magában foglaló In­tézmény működéséhez. A hétfői névadó ünnepsé­gein Várkonyi Péter, hazánk külügyminisztere, az ENSZ- közgyűlés 41. ülésszakán részt vevő magyar küldött­ség vezetője méltatta, hogy az intézet ilyen módon em­lékezik meg Rácz Pálról. Az ENSZ-iközgyűlés 41. ülésszakának általános vitá­jában, kedden szólalt fel dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter. A magyar küldött­ség vezetője beszédében is­mertette országunk állás­pontját a legfonitosabib nem­zetközi kérdésekben. A magyar külügyminiszter többek között rámutatott: — A Magyar Népköztársa­ság kormányának meggyőző­dése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok áll­nak. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzal­maitól ma a nukleáris hábo­rú megakadályozását, az em­beriség egészének megmenté­sét, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jeleníti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború el­kerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszihat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor tel­jesítheti, ha a tagállamok az alapításkor meghirdetett el­vek és célok által meghatá­rozott úton haladnak. Ne­künk az egyenjogú, gyümöl­csöző együttműködés útján kell haladnunk, hogy érvé­nyesülhessenek az alapok­mányban megfogalmazott el­vek. És éppen ezen elvek ér­vényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes cé­lok eléréséhez szükséges kor­szerű feltételek megteremté­sének igénye, a világ álla­mai közötti kölcsönös egy­másrautaltság ténye vezérel­te kormányomat, amikor ki­lenc más tagország kormá­nyával együtt levélben for­dult az ENSZ főtitkárá­hoz, és javasolta, hogy tűz­zék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Meggyőződésünk ugyanis, hogy korunkban egyetlen ál­lam biztonsága sem garantál­ható mások rovására. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meg­győződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezései a tömeg- pusztító fegyverek felszámo­lására az ezredfordulóig, va­lamint a hagyományos fegy­verek és fegyveres erők csökkentésére Európában jó alapot adnak ahhoz, hogy az egymással szemben álló szö­vetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten való­suljon meg. A regionális kérdések kap­csán Várkonyi Péter hang­súlyozta : ahogy egyetlen más állam, úgy Magyarország sem lehet közömbös a tőle távoli földrészek, országok helyzetének alakulása iránt, hiszen azokat a nemzetközi helyzetben közvetve, kétol­dalú kapcsolataiban pedig közvetlenül is érzékeli. A Magyar Népköztársaság kész támogatni minden olyan kezdeményezést, amely a válsághelyzetek felszámolá­sát célozza. Meggyőződése, hogy az ENSZ-ben is az őszirtte, közös útkeresésnek, a megoldás irányába vivő együttműködésnek, és nem a konfrontációnak kell jel­lemeznie a regionális válság- helyzetekről folytatott vitá­kat. A gazdasági együttműkö­dés és a politikai kapcsola­tok összefüggését elemezve rámutatott: Hazámnak is alapvető ér­deke olyan világgazdasági környezet megteremtése, amely kedvező feltételeket biztosít a nemzetközi gaz­dasági együttműködés fej­lődéséhez. Ez elősegítené gazdasági célkitűzéseink valóra váltását is. Hazánk érdekelt a helsin­ki folyamat továbbvitelében, és mindent megtesz ennek érdekében. Ennek bizony­sága a tavaly ősszel Buda­pesten megtartott Kulturális Fórum sikeres lebonyolítá­sa. Bécsben, a semleges Ausztria fővárosában hama­rosan megkezdődik a folya­mat, sorrendben harmadik utótalálkozója. Őszintén re­méljük, hogy ez jelentős ál­lomása lesz a résztvevő ál­lamok együttműködésének további elmélyítésében. Ebben az összefüggésben úgy véljük, szükségszerűivé és egyben lehetségessé vált, hogy Európa meginduljon a tényleges leszerelés útján. Ezt a célt hivatottak szolgál­ni a Varsói Szerződés tag­államainak Budapesten meg­fogalmazott javaslatai az eu­rópai hagyományos fegyve­res erők és fegyverzetek csökkentésének átfogó prog­ramjáról. Szeretnénk remél­ni, hogy a budapesti kezde­ményezés eredményeként a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészül ki, és ily módon hasonló jelentőségű­vé válhat, mint az 1969. évi budapesti felhívás. A Magyar Népköztársaság külpolitikái át, külkapcsola- tait az ENSZ Alapokmányá­nak szellemében alakítja. Közvetlen célunk, hogy bel­ső építőmunkánkhoz a lehe­tő legkedvezőbb nemzetkö­zi feltételeket biztosítsuk. Ennek megfelelően igyek­szünk tevékeny részt vállal­ni a viiágbéke megóvását, a nemzetközi biztonság erősí­tését célzó erőfeszítésekben, őszinte együttműködésre tö­rekszünk politikai, gazdasá­gi, emberi és minden más területen is mindazokkal, akik erre valóban készek, akik megértik az egymás jo­gait és érdekeit tiszteletben tartó sokoldalú nemzetközi eeyüttműködés, az államok közötti jó kapcsolatok fon­tosságát, felismerik, hogy létérdekük a kapcsolatok bővítése, szorosabbra fűzé­se, az államok közötti biza­lom megteremtése és erősí­tése a nemzetközi kapcsola­tok minden területén — mondotta Várkonyi Péter. PANORÁMA BUDAPEST Kedden a gellér thegyi Fel- szabadulási Emlékműnél ka­tonai tiszteletadással levon­ták a magyar nemzeti lobo­gót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amely a fegyveres erők napja alkal­mából lengett árbocrúdján. , * A RoAán Szocialista Köz­társaság írószövetségének delegációja a Magyar írók Szövetségének meghívására látogatást tett Magyarorszá­gon. A küldöttségét Dumit- ru Radu Popescu, a Romá­niai Írószövetség elnöke ve­zette, tagjai voltak Alexand­ra Bíalaoi és Létay Lajos al- elnök, valamint Mircea Ia- eoban titkár, színházigazga­tó. Az íródelegációt fogadta Vajda György művelődési miniszterhelyettes. BECS A helsinki folyamat 11 éve nemcsak a kormányok kö­zötti együttműködést segí­tette elő: a kapcsolatok sok­rétű rendszere szolgálja az utca emberének érdekeit, a megértést Európa és Észak- Amerika népei között. Töb­bek között erről beszélt a bécsi találkozót előkészítő tanácskozáson Erdős André nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. PÁRIZS Szeptember utolsó napján Franciaországban a legna­gyobb szakszervezeti köz­pont, az Általános- Munkás- szövetség (CGT) dolgozói or­szágos akciónapot rendeztek a közszolgálatban álló alkal­mazottak támogatására. A CGT a vasútra összpontosí­totta ez alkalommal a mun­kabeszüntetést. SAN SALVADOR Kemény harcok zajlanak hétfő hajnal óta a sallvadori fővárostól 67 'kilométerre északra. A Salvadori hazafi­ak összehangolt támadást indítottak a Nueva Concep­cion város feletti ellenőrzés megszerzéséért. TOKIÓ Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök kedden négy­napos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. Ez az első finn államfői látogatás Ja­pánban. PEKING Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke ked­den befejezte Kínában tett munkal'átogatását és haza­utazott Pekingiből. Üdvözlő távirat Kína nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaiság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot küldte Li Hszi- en-niennek, a Kínai Népköztársaság elnökének és Csao Ce jangnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Pekingibe: Tisztelt elvtársak! A Magyar-' Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszter- tanácsa, népünk és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 37. évfordulója al­kalmából szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsának és az egész kínai nép­nek. Az évfordulón sok sikert kívánunk az országukban fo­lyó szocialista építőmiunkához. Meggyőződésünk, hogy a kí­nai nép további kimagasló eredményeket ér el jólétének gyarapításában,, szocialista vívmányainak továbbfejlesztésé- ben. Örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolataink az utóbbi időben az együttműködés minden területén eredmé­nyesen fejlődnek. Biztosak vagyunk benne, hogy sokoldalú kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink eléréséhez és a nemzetközi 'béke és biz­tonság megszilárdításához. További sikereket kívánunk Önöknek és népüknek a Kínai Népköztársaság felvirágozta­tásáért kifejtett erőfeszítéseikhez. * Sarlós István, az Országgyűlés elnöke az évforduló al­kalmából táviratban üdvözölte Peng Csent, a" Kínai Orszá­gos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte kínai partnerszervezetét a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint a Magyar Vöröskereszt. Mai kommentárunk Manilái uniformisok Manilában őrizetbe vették a betiltott kommunista párt egyik vezetőjét, Rodolfo Salast. A katonák ugyan­csak letartóztatták a több baloldali erőt — köztük a kommunistákat — tömörítő Nemzeti Demokrata Párt (NDF) két tagját. Az akció közvetlen hátteréről egye­lőre nincsenek bővebb hírek, ám a meglehetősen kusza Fülöp-szigeteki hatalmi viszonyok magyarázatul szol­gálhatnak az eseményekre. Az NDF ügyvédei aligha tévedtek, amikor a letartóztatásokat követően azt mondták: a történtek legalábbis veszélyeztetnek min­denféle tűzszüneti tárgyalást a kormány és az ellenzék között, s a hadsereg megsértette azt a korábbi meg­állapodást, amelynek értelmében garantálnia kellett volna a tárgyalásokra érkező küldöttek biztonságát. Tizenhét éve már, hogy a Fülöp-szigeteki katonaság harcban áll a kommunista párt fegyveres szárnyával, az Üj Népi Hadsereggel. Pontosabban annak a kom­munista pártnak a fegyveres erejével, amelyet a hat­vanas években hozott létre José Maria Sison, kiválva a Marcos akkori elnökkel kiegyezett anyapártból. A 15—30 ezer főre becsült Új Népi Hadsereg napjainkban a falvak egyötödét ellenőrzi, indokolt volt tehát, hogy a Nemzeti Demokratikus Front és a Corazón-kormány között tárgyalások kezdődtek. (A Manilával szembeni ellenállás másik fő csoportosulásával, a déli szigeteken tevékenykedő muzulmán szeparatistákkal az elnök­asszony már megállapodott a harcok felfüggesztéséről.) A hadsereg, mint politikai tényező a jelek szerint mind aktívabb. Talán azért, mert oka van az aggo­dalomra? Hiszen megkezdődött a Marcos idején elkö­vetett törvénysértések, így az elnökasszony férje. Benigno Aquino ellenzéki vezető 1983-as meggyilko­lásának kivizsgálása. Nem emelnek azonban újra vádat a Marcos által annak idején tisztára mosott Fabian Ver egykori vezérkari főnök ellen, mondván, hogy ez esetben az elmenekült tábornok a tárgyalásra hazatér­hetne. Meglehet, a hadsereg ma is vezető poszton lévő néhány tagjának kellemetlen lenne Ver bírósági val­lomása. LACZ1K ZOLTÁN Washingtoni sajtóértekezletek a reykjaviki találkozóról Magyar Kereskedelmi Kamara Elnökségi ülés a müszergyárban Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter New Yorkiban, Ronald Reagan amerikai elnök Washington­ban egyidejűleg jelentette be, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Reagan amerikai elnök ok­tóber 11—12-én Iziland fő­városában, Reykjavikban találkozik egymással. Reagan az izlandi megbe­szélést nem minősítette csúcstalálkozónak, hanem azt hangoztatta, hogy annak célja egy későbbi, az Egye­sült Államok területén sor­ra kerülő csúcstalálkozó elő­készítése. George Shultz amerikai külügyminiszter szerint „remélik, hogy Mi­hail Gorbacsov amerikai lá­togatására még az idén sor kerülhet”. Az amerikai külügymi­niszter közölte: egy brook- lyni bíróság kedden délelőtt tárgyalást tartott Genna- gyij Zahajrov szovjet ENSZ- a’.ka’.mazott ügyében. Elej­tette a vádat két vádpont­ban. a harmadik vádpont­ban elhalasztotta az ítéle­tet, további ötéves próbaidő­re. Zaharov haladéktalanul elhagyhatja az Egyesült Ál­lamok területét. Az ameri­kai külügyminiszter közölte, hogy a szovjet hatóságok hozzájárultak a korábban szovjetellenes tevékenység miatt börtönbüntetésre ítélt, és jelenleg száműzetésben levő Jurij Orlov távozásá­hoz. 1 Eduard Sevardnadze New Yorkiban megtartott sajtó­kon ferenciáján kijelentette: a munkatalálkozó gondolatát Mihail Gorbacsov javasolta Reagan elnöknek. A mun­katalálkozóra azért van szükség, hogy ösztönzést ad­janak a két ország között különböző szinten folyó tár­gyalásoknak. A szovjet kül­ügyminiszter megállapította, hogy a fő irányban: a hadá­szati támadó fegyverek, az űrfegyverek, a nukleáris fegyverek terén folytatódnak ugyan a tárgyalások, de az előrehaladás e téren nem ki­elégítő. Szeptember utolsó napján az MMG Automatika Művek Szekszárdi Műszergyárában tartotta meg elnökségi ülését a Magyar Kereskedelmi Ka­mara Dél-Dunántúli Bizott­ságának elnöksége. A kamara ögyik -területi szervének vezető testületét a házigazda Horváth Endre igazgató, társelnök köszön­tötte, majd átadta a szót Gulyás Józsefnek, a dél-du­nántúli bizottság elnökének. A megyeszékhelyen meg­tartott elnökségi ülés nem volt szokványos, hiszen a legutóbbi tisztújítást követő­en most találkoztak egymás­sal a régi és a nemrégiben megválasztott elnökségi ta­gok. A beszámolójának meg­kezdése előtt az előadó ter­mészetesen, hogy erről is szólt. Ezt követően a területi bi­zottság elnöke tájékoztatta a tagokat és a meghívott ven­dégeket a Magyar Kereske­delmi Kamarának ez év jú­niusában megtartott VII. közgyűléséről, annak szere­péről, határozatairól és a testület előtt álló feladatok fontosságáról. Említette: a közgyűlésen is elhangzott, hogy az utóbbi évékben megnőtt a kama­ra elismertsége. Napjainkban már nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is el­mélyült a jelentősége.. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara tevékenysége hozzájá- járult a társadalmunkban bekövetkezett változásokhoz. Nőtt véleményformáló szere­pe, ma már nemcsak bírál, hanem tevékenyen részt is vesz a gazdasági munkában. Gulyás József ezt követően külön szólt a területi bizott­ságok, így a dél -dumán túli területi bizottság munkájáról. Örömmel adta tovább, hogy nemcsak kamarai, hanem magasabb gazdaságvezetési szinten is kedvezően érté­kelték és a jövőben még in­kább számítanak a területi bizottságok munkájára. Az eredmények, az elvégzett feladatok kapcsán konkrét esetekről is szólt. A munkát értékelő elnöki beszámolót követően Arató Ferenc, az MKK területi bi­zottságok főosztályának a ve­zetője a- területi feladatokról beszélt. Ezután a területfej­lesztési, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a belkeres­kedelmi és idegenforgalmi, valamint a határ menti munkabizottságok gazdasá­gi munkáját tekintették át. Az ülés végeztével a részt­vevők üzemlátogatáson vet­tek részt, melynek során is­merkedtek a műszergyár éle­tével. üzemlátogatáson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom