Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

2 Képújság 198«. szeptember 12. Szovjet—amerikai kapcsolatok Szovjet részről nincs sem­miféle akadálya Eduard Se- vardnadze és George Shultz külügyminiszterek tervezett találkozójának. A Szovjet­unió abból indul ki, hogy a szeptember 19—20-ra New Yorkban tervezett találkozót a kitűzött időpontban meg kelL tartani — mondotta csütörtökön sajtóértekezleten Vlagyimir Petrovszkij szov­jet külügyminiszter-helyet­tes. A vezető szovjet diplomata elmondta, hogy az utóbbi időiben tartott szovjet—ame­rikai szakértői megbeszélé­sek hasznosak voltak. A két fél „ellenőrizte politikai óráit, itt-ott megtisztították a szerkezeteket, megtörtént az órák bizonyos pontosí­tása. ám a szerkezetek egyeztetése egyelőre nem si­került". A két külügyminiszter ta­lálkozójának esetleges aka­dályaként emlegetett Dani- loff-ügyről Petrovszkij ki­jelentette, hogy az amerikai •él — legalábbis azok, aki­ket érint — pontosan tudja, hogy Daniloff megalapozot­tan került vád alá, a szov­jet szervek kezében ott vannak a vádat alátámasztó bizonyítékok. Az ügy meg­oldása mindazonáltal lehet­séges. Szovjet részről kap­csolatban állnak a megfe­lelő és illetékes amerikai szervekkel, s a megoldás el­sősorban az amerikai féltől függ. A külügyminiszter-helyet­tes hangsúlyozta: a Dani­lof-f- ügynek ,,mem szabad megrontania a szovjet—ame­rikai kapcsolatokat". Mind- hogy ne korbácsolja fel még azonáltal nem óhajt konk­rét részletekkel szolgálni, inkább a már amúgy is el­szabadult indulatokat — fűzte hozzá. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Daniloff-ügynek semmi köze a Zaharov-ügy­höz, (a New Yorkban kém­kedés vádjával letartózta­tott szovjet ENSZ-képvise- leti munkatárs ügyéhez). Két külön ügyről van szó. A szovjet vélemény az, hogy ezek megoldhatók, rendez­hetők. Más kérdés kapcsán Pet- rovszkij elmondta: megálla­podás született arról, hogy Eduard Sevardnadze szep­tember végén New Yorkban találkozik Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszterrel. A két ország kapcsolatai moszkvai megítélés szerint jó irányban fejlődnek. A szovjet fél arra törekszik, hogy a szovjet—kínai kap­csolatok fontos, hathatós té­nyezővé váljanak a regioná­lis és egyetemes kérdések megoldásában — mondta Vlagyimir Petrovszkij. A közelmúltban tartott szovjet—izraeli megbeszélés­ről Petrovszkij leszögezte: ezeknek semmi közük a kö­zel-keleti helyzet rendezésé­hez. Kizárólag a szovjet ál­lam és a pravoszláv egyház tulajdonában lévő húsz je- ruzsálemi ingatlan kérdése, továbbá az Izrael területén élő szovjet állampolgárok helyzete szerepelt napiren­den. A megbeszélések ala­csony szintűek és konzuli jel­legűek voltak. Az ENSZ-közgyűlés kü­szöbönálló, 41. ülésszakáról a külügyminiszter-helyettes be­jelentette, hogy à szovjet küldöttséget Eduard Sevard­nadze külügyminiszter vezeti. Elmondta: a szocialista or­szágok, köztük a Szovjetunió, átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását célzó javaslatot terjesztenek a köz­gyűlés ele. A kezdeményezés lényege: le kell számolni a szembenállás és a fegyverke­zés politikájával, egyesíteni kell az országok erőfeszítéseit olyan békerendszer érdeké­ben, amely kizárná háborúk kirobbanását, azonos bizton­sági feltételeket szavatolna mindenkinek. A nemzetközi kapcsolatok­hoz való új szovjet hozzá­állás meggyőző bizonyítéka az atomrobbantások egyoldalú szüneteltetése. A nemzetközi' közösség sokat tehet, tekinté­lyét latba vetve azért, hogy politikai jelszóból valósággá váljék a robbantósok befeje­zése — mondta Petrovszkij, Emlékeztetett: a Szovjet­unió a nukleáris veszély el­hárítására. a fegyverkezési hajsza megfékezésére, az egyetemes béke megőrzésére és megszilárdítására irányuló gyakorlati lépések széles körű programját terjeszti a köz­gyűlés elé. Szovjet részről kü­lönösen fontosnak tartják, hogy a nemzetközi békeév utolsó negyedében kezdődő vitát és a határozatokat az atom- és űrkorszaknak meg­felelő új politikai gondolko­dás jellemezze — hangsúlyoz­ta a miniszterhelyettes. Azt is hangoztatta, hogy a leszerelési intézkedéseket a legszigorúbb ellenőrzésnek kell kísérnie, beleértve szük­ség esetén a helyszíni ellen­őrzést. A leszerelés nem ön­célú, a Szovjetunió azért száll síkra, hogy az így felszaba­duló eszközöket békés célok­ra használják fel, elsősorban a fejlődő országok megsegí­tésére. A Szovjetunió konkrét programokat állít szembe a fegyverkezéssel, így a világűr, az atomenergia és a vegyipar békés célú felhasználását. Elutazott a dán külügyminiszter Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtö­kön parlamenti hivatalában fogadta Uffe Ellemann-Jen- sent, a Dán Királyság ha­zánkban tartózkodó külügy­miniszterét. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, jelen volt Király Andrásné, Magyaror­szág koppenhágai és Hans Kühne, Dánia budapesti nagykövete. A dán diplomácia vezető­je a délutáni órákban talál­kozott a sajtó képviselői­vel a Külügyminisztérium budapesti vendégházában. Uffe Ellemann-Jensen elöl­járóban leszögezte: Rendkívül szívélyes lég­körű budapesti tárgyalása­im tovább erősítik őszinte kapcsolatainkat, s ez is hoz­zájárulhat a nemzetközi légikor javításához. A Dán Királyság külügyminisztere, újságírók előtt összegezve kétnapos hivatalos tárgya­lásait, elmondta, hogy a vi­szonylag rövid idő alatt is sikerült sok közös témát át­tekinteni. Mivel a kétolda­lú kapcsolatok — mint mon­dotta — kitűnőek, elsősor­ban a nemzetközi politika kérdései kerültek előtérbe az eszmecserék során. Uffe Ellemann-Jensen csütörtökön este elutazott Budapestről. A vendéget a repülőtéren Várkonyi Péter búcsúztatta. Peresz Egyiptomban Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök csütörtökön a légierők különgépén Egyip­tom földközi-tengeri kikö­tővárosába, Alexandriába érkezett. Peresz a Camp David-1 paktumot közvetle­nül megelőző idők óta a tir zenkettedilk, ám Anvar Szá­dat halála óta csak az eslő egyiptomi—izraeli csúcsta­lálkozón vesz részt Hoszni Mubarak elnökkel. Szíria — ma Magyar pavilon Damaszkuszban ilü Damaszkuszi utca Soha nem jártam Szíriá­ban, pedig szívesen megnéz­tem volna a több mint egy­millió lakosú fővárost, Da­maszkuszi, az Azem palotá­val és az Omayad mecsettel, Haleb és Latakia utcáit a galobiját viselő emberekkel, aztán az Eufrátesz völgyét és a földközi-tengeri kikö­tőket. Szíria is szívesen tár­ná nagyobbra kapuit a kül­földi turisták előtt, ám még nincsenek idegenforgalmi hagyományai. Szíria: két magyarország- nyi területen alig egy ma- gyarországnyi lakosság. Ara­bok, kurdok, törökök és ör­mények; muszlimok — síi­ták, d.rúzok — és kereszté­nyek. ötszáz évig tartó tö­rök hódoltság, aztán francia uralom. Függetlenségét negyven évvel ezelőtt nyer­te el. Az 1973-ban elfoga­dott alkotmány szerint de­mokratikus köztársaság, „népi és szocialista” állam. A gazdasági földrajzban járatosak az olaj és foszfát, Festői szépségű ókeresz­tény település, Maalula falu a főváros közelében a gyapot es a búza országá­nak ismerik. Hazánk és Szíria több mint három évtizede van diplomáciai ka peso Laban. A hagyományosnak mondható magyar—szír gazdasági együttműködés különösen a hetvenes évek elejétől élén­kült meg. Kivitelünk döntő hányadát alapanyagok, fo­gyasztási cikkek, (kisebb részben híradástechnikai berendezések és gépi felsze­relésék teszik ki. Szíria gazdasági helyzetét két té­nyező befolyásolja alapve­tően: az egyik a konfliktu­sokkal terhelt közel-keleti helyzet (és az ezzel kapcso­latiban szinte állandósult katonai kiadások), a másik a kőolaj világpiaci árának alakulása (Szíria maga is olajexportőr). Az országban negyedszázada folyik állami tervezés. Az 1966—70. évek­re szóló ötéves terv a szo­cialista országok által kidol­gozott fejlesztési modellt követte. A következő terv­időszak — már Asszad ide­jén — nagy állami beruhá­zásokat irányzott elő. A központi tervezés a jövőben nagy szerepet szán a mező­gazdaság — korábban elha­nyagolt — fejlesztésének, illetve a szociális ellátás ja­vításának. A Magyar Televízió 1983 nyarán „Szemtől szemben” című sorozatában interjút sugárzott Hafez al-Asszad szírlai elnökkel. A politikus 1970 óta vezeti az országot. A kormányzatot és a hadse­reget. szóárdan a kezében tartó Baath Párt (az Arab Szocialista Újjászületés Pártja) haladó társadalmi n-oeramot hirdetett meg. Frről is beszélt Asszad há­rom éve r'Dorterünk mikro­fonig e'őtt. A széles körű államosítás, az agrárreform, az oktatási rendszer kiter­jesztése és egy új gazdasági közép- és felsővezető-réteg kialakítása érdemel legin­kább figyelmet a haladó szándékú reformok sorából. Asszad már akikor is isme­rős lehetett a magyar tévé­nézőknek, hiszen néhány esztendővel azelőtt, 1978- ban Kádár János és Loson- czi Pál meghívására hivata­los, baráti látogatáson járt hazánkban. Ezt viszonozza a közeljövőben az Elnöki Tanács elnöke, aki párt- és állami küldöttség élén érke­zik Damaszkuszba. A magas szintű látogatás küszöbén hadd emlékeztes­sünk rá: Szíria meggyőző­déssel vallja, hogy egy újabb közel-keleti háború elhárí­tásának és az igazságos bé­ke megteremtésének fő fel­tétele a katonai erőegyen­súly megteremtése a térség­ben. Külpolitikai törekvése­ink középpontjában a közel- keleti válság megszüntetése áll. mégpedig az igazságos, átfo°ó és tartós rendezést célzó szovjet békejavasla­tokkal összhangban. A Szov­jetunió és Szíria hat évvel ezelőtt írt alá barátsági és együttműködési szerződést. Ez alapján a kapcsolatok to­vább szélesedtek, s erősíté­sük nem csupán a két szer­ződő ország javát szolgálja, hanem kedvező hatással van más arab országokra is. A Losonczi Pál vezette magyar delegáció tagjai nemcsak a kétoldalú kap­csolatainkban lehetséges előrelépésekről tárgyalnak majd. hanem várhatóan újabb egyezmények, megál­lapodások aláírására is sor kerül. Szíria a fejlődő világ­beli partnereink között je­lentős helyen áll. A 68 ezer személygépkocsin kívül 76 ezer teherautó és autóbusz gördül a szíriai utakon, s az utóbbiak közül sokukon ol­vasható a Csepel, Rába és Ikarus márkanév. Állam­főnk és kíséretének látoga­tásakor zárja kapuit a da­maszkuszi nemzetközi vásár — amelyen hazánk önálló Davilonban mutatkozott be, az ország kapui azonban nyitva maradnak. JUHANI NAGY JÄNOS Mai kommentárunk Etiópia visszatekint Képtelenségnek tűnik új társadalmat építeni, élet­képes gazdaságot teremteni, amikor egy ország lakos­ságának igen jelentős hányada még a minimálisan szükséges élelemhez sem jut hozzá. Tudjuk, hogy az elmúlt években ez az ördögi gond nem egy afrikai államra volt jellemző. Leginkább azonban Etiópia jut az újságolvasó eszébe, ha az éhség elleni és az új, igazságosabb viszonyokat teremteni akaró, szocialista társadalomért folytatott kettős küzdelemről esik szó. Nem vitás, hogy Etiópia ma, 1986-ban mindkét küzde lemnek csak az elején jár még. * Az éhínség, amely Afrika középső részein, és főleg Etiópia területén az éveken át tartó, majd ismétlődő aszályok nyomában járt, és pusztít ma is, a legégetőbb gond ebben az országban. Pedig Etiópia immár 12 esz tendeje próbálkozik más úton járni, mint annak előtte, évszázadokon át. 1974 szeptemberében robbant ki az a felkelés, amely elsodorta a híres-neves négus, az abesszin császár, Hailé Szelasszié rendszerét. A mélysé­gesen elmaradott, feudális viszonyok között élő ország­ból a fiatal katonatisztek újat akartak teremteni. Per­sze, ez nemcsak elhatározás, szép eszmék és szándékok kérdése. Sokféle vélemény, nézet és szándék ütközött a vezetésben, politikai, sőt fegyveres nézeteltérések is gátolták eleinte az új rend megteremtését. 1977-ben azonban egy marxista szemléletű, szocialista gyakorla­tot hirdető vezetés vette a kezébe az ország- irányítását, s azóta Etiópia határozottan halad a maga választotta úton. Persze, változatlanul irdatlan nehézségek köze­pette. Mert ugyan államosították a legnagyobb vállala tokát, bankokat, dehát abban az országban az ipar meg a pénzügyi rendszer bizony elég csökevényes volt. A mezőgazdaságot haladó földreformmal próbálták jobbá tenni, a termelés — szörnyű természeti hatásoknak is kitéve — még így is csak kicsiny részét elégíti ki u szükségletnek. Behozni pedig csak sok pénzért lehetne, abból pedig Etiópiának mindig is csak kevés volt. Rá­szorul hát a segélyekre, de vezetői jól tudják, hogy az igazi megodás az egészséges, saját mezőgazdaság meg­teremtése lenne. Nagyszabású tervek is vannak erre, de Addisz Abebában realista vezetők ülnek, akik tudják, hogy a terveket csak lassan lehet megvalósítani. Ahogy megfontoltan haladnak a szocialista irányú úton is. tudván, hogy az elmaradott, javarészt írástudatlan la­kosságú országban az új eszmék csak lassacskán törhet­nek utat, még akkor is, ha a nép felemelését hirdetik. Etiópia holnapi ünnepén visszatekint az elmúlt tu­catnyi évre. Nagyot lépett előre a korábbi társadalom­hoz képest, s nehézkesen halad még az új felé. De minden jel szerint eltökélten, s egyenesen. A. K. A vb tárgyalta Költségvetés Dombóvárott az idei év tanácsi költségvetésének I. félévi végrehajtásáról tár­gyalt a végrehajtó bizott­ság. Az ülésen elhangzott, hogy a tanácsok 1986. évi felada­tait a VII. ötéves középtá­vú terv céljai, a népgazda­ság helyzetének és az ál­lami költségvetés egyensú­lyának javítására hozott in­tézkedések határozzák meg. Az egységes pénzalap beve­zetésével a tanácsi gazdál­kodásiban elsőbbséget kell biztosítani a meglévő intéz­mények zavartalan működ­tetésének, fenntartásának, a társadalompolitikai szem­pontból kiemelt feladatok megvalósításának. Az I. fél­évi gazdálkodás alakulásá­ból megállapítható, hogy a kitűzött célok elérése a ko­rábban feltételezettnél ne­hezebb feladatot jelent, na- gyObb követelményeket tá - maszt a gazdálkodó szerve­zetek munkájával szemben A gazdálkodás pénzügyi fel. tételei tovább rosszabbod­tak, az év elején jelentke­ző mintegy 25 millió Ft-os forráshiány csökkent. A kö­vetelmények érvényesítése csak következetes rangsoro­lással, az igények szelektá­lásával, a legindokoltabb feladatok megvalósításával volt lehetséges. A bevételek teljesítése — működési bevételek, lajtos- sági adóbefizetések, állami vállalatok városi, községi hozzájárulása, béradó — szinte kivétel nélkül elma­radt a várttól. Az éves tervben előirány­zott és havonta azonos ál­lami támogatás kizárólag csak a tanács és intézmé­nyei dolgozóinak havi mun­kabérét és járulékait fede­zi. A működési, fenntartási kiadásokat vizsgálva meg­állapítható, hogy azok ösz- szességükben 51,6 százalék­ban teljesültek. Az intézmé­nyek a tervszerűtlen pénz­ellátás ellenére is igyekez­tek alapvető feladataikat ellátni. A nem halasztható kiadásaikhoz a pénzeszkö­zöket — esetenként a beru­házási kötelezettségek hát­térbe helyezésével — bizto­sította a tanács. Az elő­irányzatok feszítettsége mi­att a nagyobb, összetettebb feladatokat ellátó intézmé­nyek és a tanács belső gaz­dálkodását is tartozások rendszeres sorbaállítása jel­lemezte. Személyi és tárgyi feltételek A Tamási Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésének egyik napirendi pontján szerepelt a Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollé­gium személyi, tárgyi felté­telleinek megvitatása. Kurucz Géza, a gimnázi­um igazgatója ismertette a tényeket. A tantestület 28 tanárból áll, egy betöltetlen álláshelyük van. Az orosz és német nyelveket csoport­bontásban tanítják, és a jö­vő tanévtől egy német nyel­vű „haladó csoport” indítá­sát tervezik, építve a III. Számú Általános Iskola né­met nyelvoktatására. A ta­nárok rendszeresen részt vesznék szakmai továbbkép­zéseken. A tárgyi feltételek között megfelelőnek ítélik az iskolaépület nagyságát. Ki­lenc tantereimmel rendelkez­nek. Minden évfolyamon kél osztály van, elhelyezésük kényelmesnek mondható. A fakultációs csoportok részé­re kisebb tantermeket bizto­sítanak. A kollégiumi viszo­nyok az új épületszárny át­adásával nagymértékben ja­vultak. Terveik között szerepel, hogy a jelenlegi gyors- és gépírás, valamint az állam­igazgatási ismeretek tanítása mellé, gyakorlati fakultáció keretében, a számítógép-ke­zelői ismereteket is felven­nék. Ez a tovább nem ta­nuló, az érettségi után mun­kát vállaló diákok elhelyez­kedését segítené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom