Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

12 Képújság 1986. szeptembc.* 6. MAGAZIN^ C MAGAZIN MAGAZIN II m magazin • MAGAZIN f í MAGAZIN MAGAZIN "Älip' MAGAZIN > ; MAGAZIN MAGAZIN ¥ MAGAZIN r MAGAZIN ! Minden a bőröndben A munkaköre bőröndhor- dozó — csakhogy ö egy olyan táskát hord, amely háború esetén döntő jelen­tőségű a nyugati világ szá­mára. A 36 éves Robert Iva ny, az amerikai hadsereg őrnagya szolgálatban min dig oda van láncolva — egy aktatáskához, amely Reagan elnöké. A Pentagon szerin', az. állam első emberének csomagja „izgalmas dolgo­kat” tartalmaz — mint a hadügyminisztérium egyik szóvivője elárulja: egy te­lefont és rejtjelezett beve­tési parancsokat, amelyek­kel támadás esetén a had­sereget, a légierőt és a ha­ditengerészetet mozgósítja. Gyenge vigasz „Angliában igen sok tör­vényt szegnek meg, de ko­rántsem valamennyit” — er­re a következtetésre jutott angol jogászok egy csoport­ja, és véleményüket rögtön megerősítették ezzel az állí­tással: „Mind ez ideig nem szegték meg azt a XV. szá­zadi törvényt, mely megtilt­ja a közönséges fémek arannyá változtatását." Tengeri erőművek Ilyen keveset gyalogolunk Egy Ivrit cipőgyártó cég érdekes adatokat tett közzé az ember mozgékonyságáról. Eszerint 100 évvel ezelőtt az ember egész élete során át­lag 75 000 kilométert tett meg. Napjainkban a tömeg­közlekedési eszközök fejlő­dése „jóvoltából” az embe­rek kevesebbet mozognak. Egy ember egész élete folya­mán most csak 42 000 kilo­métert gyalogol. A légi közlekedés biztonságát szolgáló íöldi berende­zés Galambposta - napjainkban Napjainkban is létezik ga- Jambposta — ott, ahol ter­mészeti vagy éghajlati kö­rülmények miatt nem lehet gyorsan eljuttatni a külde­ményt az egész világtól el­vágott településre. Ezt a postai szolgáltatást elsősor­ban sürgős gyógyszerkülde­mények célba juttatására használják. A galambok munkája azonban nem csu­pán erre korlátozódik. Svájcban például 40 000 ga­lamb teljesít katonai szolgá­latot. Különleges „galamb"- osztagokban nemcsak táv­iratok kézbesítésére képezik ki őket. hanem arra is, hogy miniatűr fényképezőgépek­kel légi- felvételeket készít­senek. Szerencsétlen számok Európa és az Egyesült Ál lamok babonás lakói félnek a 13-as számtól. Ezzel szem­ben a japánok szívesen szállnak meg 13-as számú hotelszobában, és minden Télelem nélkül váltanak je­gyet 13-as számú vasúti ko­csiba, vagy 13-as repülőjá­ratra. De nekik is vannak ..szerencsétlen számaik", a 4-es és a 9-es. A négyest ugyanúgy ejtik, mint a ..ha­lál”- szót. a kilencest pedig — mint a „betegséget" vagy a „szenvedést”. Sok japán kórházban nincsenek ilyen számú kórtermek. A repülőgépek földi irányítói jük meg órájuk alapján tá­jékozódtak, és irányukat fo­lyadékkal töltött gömbbe, épített, csillapított mozgású iránytű mutatta. Jelentős változást hozott a húszas években a pörgettyű« hely­zetjelző műszerek kialakulá­sa és a rádió térhódítása. A második világháborúban vált általánossá a nagyon rövid, nagy hatótávolságú, megfelelő antennákkal irányba terelhető, s a gépek­ről vissza is verődő rádió­hullámok alkalmazása. En­nek a rendszernek, azaz a lokátornak (radarnak) és számos más, a rádiójelek mérésén, terjedésük tör­vényszerűségein alapuló rendszernek alkalmazása le­hetővé teszi, hogy a gépeket útközben figyelemmel ki sérjék és akkor is a repülő­térre vezessék, ha a föld nem látható. Amint szaporodott a re­pülőgépek és a pilóták szá­ma, kiderült, hogy a végte­lenül szabadnak hitt légkör­ben közlekedők szintén kénytelenek szabályokhoz, igazodni. A legelső légi köz­lekedési szabályokat és jel­zéseket jórészt a hajózástól vették át. így például az el­ső légi szabály így szólt: jobbra térj, jobbra előzz, mögötte keresztezz! — pon­tosan úgy, ahogy ez a hajó zásban már régebben kiala­kult. Egy másik szabály sze­rint —, de ez már az éjsza kai repülés idejéből szárma zik — a repülőgépeket hely­zetjelző lámpával kell fel­szerelni: a gép menetirány szerinti bal oldalát piros, » jobbot meg zöld fény jelzi, csakúgy, mint a hajókon. Útközben a pilóták elein te a térképük, magasságmé­rőjük. a levegő torlónyomá- sán alapuló sebességmérő Fafajták ‘Rejtvényünkben bét hazai i'a- f aj tat matatunk be. Vízszintes: 1. Hosszúkás, lánd- zsás levelű díszfa, népiesen ecet­fának is nevezik. 8. Karéjos le­velű, kettősen szárnyas termésű díszfa. 13. Tervhivatal betűjele. 14. Mutató névmás. 15. Kis tes­tű, mozgékony énekesmadár. 16. Becézett női név. 18. Rostnö- vény. 19. Város Venezuelában, az Antilla tenger partján. 20. Némán ráz! 21. Helyező. 23. Ugyancsak. 24. Csomó. 25. Kri­tika jelzője lehet. 26. Okmány. 28. Taszító. 29. Mózes öt köny­ve, az ószövetség egy része. 30. Azt követően. 32. Mázol. 33. Két névelő. 34. Régi fegyver. 35. Pa­naszos hangon szól. 37. Regény eleje és' vége? 38. Üdítő ital. 41. Folyami kavics. 43. Régi római pénz- és súlyegység. 45. Kárlya- lap. 47. Súlyarány röviden. 48. Hónap nevének rövidítése. 50. Kettőzve: édesség. 52. Lobog». 54. Amerikai színésznő (Gard­ner). 55. ... katona (vízimadár). 56. Fogazott levelű, szárnyas termésű, kemény ipari fa. 57. Riadó. 59. Svéd aprópénz. 61. Oltalmaz. 63. Se apja, se anyja. 64. A rádium vegyjele. 65. Fér­finév. 67. Agg. 69 Reggel költői szóval. 70. Ismeretlen személy. 72. Kancsófajta. 74. Indulatszó. 75. Babétel. 76. A húsvéti bar­kát termő fűzfaféle. Függőleges: i. Tüskés burkú, fényes, barna termésű puhafa, másnéven: vadgesztenyefa. 2. Lapozva átnéz, átolvas. 3. Római 6. 4. Talpon van. 5. ,,Aki mer az . . .” 6. Japán pénz. 7. Fő­név rövidítése. 8. Cseh György, 9. Az ENSZ nemzetközi rövidí­tése. io. A hélium vegyjele. 11. Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat névbet üi. 12. Hosszúnyelű levelei alul ezüstösek, a legkisebb légáram­35 59 « »-75 ra rezegni kezdenek. 17. Hivata los akta. 19. „Nem . . nem ánn fás”. 22. Időhatározószó. 23. Fi­nom az ilyen vaj. 24. Szúr. 26. Ige képző. >7. Pedál. 30. Díjazás­sal jár. 31. Kis kecske. 34. Sze­rep a Trubadúrban. 36 ............ m eg én” (Gerlady). 39. Indulat- szó. 40. Mélyépítésnél használt vasbeton süllyesztőszekrény. 42 Cérnával és tűvel odaerősít.. 44 Szikkadó. 46. A vérkeringés köz^ ponti szerve. 49. Újgazdag. 51< Felteszi az ... a pontot. 53. Egyforma betűk. 54. Még lejjebb. 55. Szürke, sima, fénytelen tör­zsű, dús koronájú ipari felhasz^ nálásra kerülő fa. 58. Magot el­távolít. 60. Mókus. 62. Homok- színű. 65. Szófaj. 66. Dátumrag. 67. Város Pest* megyében. 68 Tolna megyei község. 71. Tova. 72. ,,Kiss . . Kate” (Porter) t 73. Szintén ne. Megfejtésként beküldendő i- vízszintes !.. 8.. 56., 76.. a füg­gőleges 1., 12., 55. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szer­kesztőségének címére: 710! Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf. 71. Beküldési határidő: szep­tember 12. A borítékra, levele­zőlapra kérjük írják rá: Rejt­vény! A 34. heti, Üj kenyér című rejtvényünk megfejtése a kö­vetkező : Gyurkovics Süssetek friss kenyeret Most már ünnepeljetek A helyes megfejtést beküldői, közül könyvet nyertek: Vitt Ma­ria, 7030 Paks, Csónak u. 2. Bánhidi Adámné. 7161 Cikó, Kos suth u. 8.. ifj. Létz Henrik, 7156 Bonyhád. Kossuth u. 86., Ra fájsz István, 7056 Szedres, Zrí­nyi u. 14., Halmosi István. 7100 Szekszárd, Bajcsy Zs. u. 1. Az órainga című rejtvényünk megfejtése a következő: S úgy rémlik lenge teste szeli halkan hiú forgáccsá az örök idői A helyes megfejtési bekül­dők közül könyvet nyertek :. György Antal. 7144 Decs, Lenin u. 12., Botos Anna Mária, 7I0ü Szekszárd, Ady E. u. 3., Dudar Zoltán, 7140 Bátaszék, Kolozs* vári u. 3., Kapinya Márta, 7255 Naggyberki. Kossuth L. u. 66.. Győré Csilla. 7192^Szakály, Sza­badság u. 234. Irodai bölcsességek Kérjük, hogy azok a munkatársak, akik reggel ké­sőbb jönnek, a folyosó jobb oldalán menjenek, hogy ne ütközzenek össze azokkal a kollégáikkal, akik délután korábban mennek el. * Ha valaki már elveszítette az áttekintést, legalább n döntéshez legyen bátorsága. * Elöljár óinkat azzal ingerelhetjük leginkább, hogy végrehajtjuk utasításaikat. * Stressz minden, ami nem kávészünet. * Inkább ne csináljunk semmit, minthogy sok fárad Sággal semmire jussunk. * Bár nem tudjuk, hogy mi a feladat, de a kétszereséi teljesítjük! * Nem elég, hogy nincsenek gondolataink, kifejezésük­re is képtelenek vagyunk. * Túl sok a munka — írassuk ki magunkat! A ..Salter kacsái" Annak ellenére, hogy a kőolaj világpiaci ára jelen­tősen mérséklődött, nem ke­rült le a napirendről a ter­mészeti energiák kiaknázá­sának a kérdése. Továbbra is nagy fantáziát látnak a kutatók a jövőben megvaló­suló tengeri erőmüvekben. Mai ismereteink szerint a tenger őt tulajdonsága kí­nálkozik energiaforrásul : a hullámzás, az árapály, az áramlatok, a felső- és alsó vízrétegek közötti hőmér- sékiletkülönbség és a sókon- centráció. A tenger hullámzásának hasznosításában azok az or­szágok érdekeltek, amelyek­nek partjai közelében olyan nagyobb tengerrészek van­nak, ahol erős és áliandó irányú hullámzás tapasztal­ható. Ilyen például Nagy- Britannia, amelynek egyes nyugati partszakaszain az Atlanti-óceán az év legna­gyobb részében rendkívül viharos, kivált télen, ami­kor a legnagyobb az ener­giaigény. Angol szakembe­rek kiszámították, hogy mintegy tucatnyi úszó erő­műiben az ország mai áram­szükségletének akár a felét is előállíthatnák! A hullá­mokban rejlő óriási energia- tartalék érzékeltetésére azt a példát szokták felhozni. hogy egy atommeghajtású hajó a hullámok gerincvona­lával párhuzamosan halad, az őt emelő minden egyes hullám ötször annyi (!) mun. kát végez, mint a hajó re­aktorai. Jelenleg négyfajta hul­lámenergia hasznosító be­rendezésen dolgoznak an­golszász és amerikai kuta­tók. Ezek egyike a „Satter kacsád”-nák nevezett Tánc A skóciai S. H. Salter fej lesz tette kli ezt az elvet: n hullámok billegtette „lánc­szemek" egy tengelynek mintegy a bütykei, amelyet forgó mozgásba hoznak Szöveg nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom