Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
1986. szeptember 5. u tiÏÉPÜJSÀG Községeink történetéből Nagymányok (Grossmanok) Kismányok (Kleinmanok) Váralja Nagymányok múltjából kevés történeti adat maradt lenn. Már a neolit kőkorban, később a népvándorlás korában is lakott hely. Első. írásbeli emléke a pécsváradi kolostor alapítólevelében található. Bizonyos Damaslaus herceg 1015-ben a kolostornak adományozta Maneg nevű faluját. A falu először a tatárjárás idején pusztult ki. A XIV század elején már ismét tekintélyes község, saját papja és temploma volt. Nagymányok és Kismányok jelzőkkel való megkülönböztetésével 1437-ben találkozunk először. A török hódoltság okozta másodszor a község pusztulását: Ezen időtől kell számítani ősi besenyő magyar lakosságának megszűnését. A király a német-római birodalomból és az osztrák örökös tartományokból szabad embereket hívott az országba, hogy a felszabadult országrészt benépesítse. Az első német telepesek 1722-ben érkeztek a községbe. A telepítés később többször megismétlődött. 1811-ben a község 1030 lakója már tiszta német. A XIX. század második felétől — egészen a felszabadulásig — Nagymányok és Kismányok olyan tipikus sváb település, ahol a lakosság számban is, anyagiakban is gyarapodott. Megélhetésének fő forrása a földművelés és az állattenyésztés volt. * A századfordulóig viszonylag kevesen vállaltak munkát: az 1800-as évek elején megnyílt szénbányában. Ennek ellenére 1870 óta a bányászat meghatározó szerepet játszott a község fejlődésében. A két község 1944. november 30-án harc nélkül szabadult fel. 1947-ben a sváb lakosság jelentős részét a mái NDK és NSZK területére telepítették. Helyükre felvidéki, bácskai magyar, és bukovinai székely- családok települtek. Az őslakosság és a betelepültek ösz- szeszokása nem volt súrlódásoktól mentes. A községek mai arculata azonban azt igazolja, hogy szinte eltűnt minden múltbeli nehéz örökség. Nagymányok lakosságának száma napjainkban 2900, Kismányok lélekszáma 460. A Mecsek északi nyúlványai között völgykatlanba zárt Váralja község nevét adóösszeírások említik először a török hódoltság korában. A Várfőn folytatott ásatások azonban a földsáncok alatt csak bronzkorból való edénytöredékeket találtak, épületnek nyomát nem. Váralja besenyő magyar lakossága túlélte a hódoltságot. miközben szűkebb környékén régi magyar falvak tucatjai tűntek el örökre. A német betelepítés után is fennmaradt magyar szigetnek, 1829-ben azonban már lakosságának egyharmada német telepes. Váralja a Sárközhöz képest szegénynek számított. Napszámos, részes munkára kényszerültek, bognárnak való félkész terméket állítottak elő, vásároztak, piacra gyümölcsöt, szőlőt termeltek, bort készítettek, meszet égettek. Munkát találtak az 1791-ben megnyílt kis szénbányában is. A sárközihez és a várkg- nyihoz hasonló, de mégis egyedi váraljai jegyet viselő díszes női népviselete, díszítőművészete, bútorai, edényei és szokásai értékes része a magyar népművészetnek. A fasizmus uralomra jutása Váralján is megosztotta a lakosságot. A község 1944. november 30-án véráldozat nélkül szabadult lel. 1946-ban Váraljáról is a mai NDK és NSZK területére telepítették a lakosság egy részét. Helyükre felvidéki magyar családok érkeztek. A lakosság új cseréjével az összetétel: 75 százalék magyar, 25 százalék németajkú A község lélekszáma 1200 fő. Az iskolában Tanítás után — hazafelé A körzeti jellegű Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulólétszáma 530—550, a nevelők száma 62. Az iskolához tartozik négy óvoda, egy tagiskola, egy általános iskolai diákotthon, egy községi iskolai közös könyvtár. A tanulók 40 százaléka német nyelvokA Nagymányoki „Gábor Áron” Mezőigazdasági Termelőszövetkezet 1970-ben alakult, két megye hat községének 5020 hektárnyi területén gazdálkodik. Sok viszontagság után jutott a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek kategóriájából a közepesek közé. Vannak még ma is, akik a rögös utat, a „kapaszkodást” egy kézlegyintéssel intézik el. Csak a szakemberekben ismerés — mi rejlik a „közepes" cím mögött? Takács Zoltán elnök nem tartozik a sűrűn nyilatkozók közé. A szűkszavú tájékoztatatásban részesül, a továbbtanulási arány 98 százalék. Kiemelkedő az iskola’ úttörőcsapatának, a sport- és kulturális tevékenysége. Az intézményben kisegítő iskolai tanulók képzése is folyik. A közös könyvtár 21 ezer kötettel áll olvasói rendelkezésére. fásból kiderül, hogy a szövetkezet őszi búza és kukorica termésátlaga évek óta országosan is kiemelkedő, bizonyítékok erre az utólag bemutatott oklevelek az első 4—5 közötti helyezésekről. A kedvezőtlen időjárás ellenére idén is jó termést adott a búza. jók a kilátások a kukoricánál is. Az országnak sok „csak” közepesen gazdálkodó szövetkezetre van szüksége, mert a méltán kiemelkedők mellett a közepesek képviselik a derékhadat, akikre mindig számítani lehet. Szétszórtan, de mégis eredményesen Évekkel ezelőtt ilyen címmel már jelent meg tudósítás lapunkban a tartósan művelődési ház hiányában szenvedő nagymányoki körzeti művelődési intézmény tevékenységéről. Az akkor írtak ma is érvényesek. A mostoha körülmények ellenére él. sőt a hazain kívül nemzetközi tekintélyt szerzett a közel 300 főt számláló váraljai magyar, a nagymányoki németajkú és az izményi székely hagyomány, őrző népi együttes. A hazai díjak teljes felsorolása a szűk terjedelem miatt nem lehetséges, csak válogatás: két „Kiváló Együttes” cím, öt „Népművészet Mestere” cím, tíz „Szocialista Kultúráért” kitüntetés, egy „Kiváló Munkáért” kitüntetés, barom nagydíj, három nívódíj. Kétszer Lengyelországban, Ausztriában, az NDK-ban, Jugoszláviában, Csehszlová. kiában és Olaszországban képviselték hazánkat, a magyar folklórt. A nagymányo- kj az ország egyetlen művelődési intézménye, mely egyben folklórközpont is. A rangos amatőr művészeti tevékenység mellett említést érdemel a klub. és szakköri tevékenység is. Ezekben több, mint 300 állandó tag találja meg a kedvére való elfoglaltságot. Szabó Valéria, az intézmény művelődési előadója, kérésünkre egy gyors számítást végzett: a nagyközség minden 100 lakosára 13 nép. táncos, népzenész, klub- és szakköri tag jut. Irta és fényképezte Bánáti Zoltán. Rang-e közepesen gazdálkodni? Mi épül, mikor épül? Új lakótelep Nagymányokon Bárkit kérdezünk a legfontosabb tennivalókról, a válasz legfeljebb sorrendiségben tér el: vezetékes ivó víz, művelődési ház, ABC áruház. A legégetőbb gondok. A jogos lakossági igények teljesítéséről Teleki István tanácselnöktől kaptunk tá jékoztatást: — Nagymányokon 45%-os a vezetékes ivóvízzel való ellátottság, 21%-os a szennyvízcsatorna-hálózat. Nagy mányok és társközségei tel jes körű vízellátására ebben az ötéves tervben nyílik lehetőség. Űj kutakra van szükség, de az eddigi vízkutatás nem hozott elégséges eredményt. A jelenleg is folyó kutatás reményt ad arra, hogy Váralja térségében megleljük a . szükséges mennyiséget. A kutatást nehezíti, hogy a területnek igen kedvezőtlen a geológiai adottsága, nincs összefüggő viznyerőterület, 1988-ig kívánjuk létrehozni a vízmű- társulatot. Régi, fájdalmas kérdés a művelődési ház hiánya, bár a községben folyó magas szintű közművelődési tevékenység már régen kiérdemelte volna. A község központjában új művelődési ’ házat kell építeni. A VII. ötéves terv áthúzódó beruházásaként a 90-es évek eleién várható elkészülése. A nagyközség elaprózódott kereskedelmi bolthálózata ma már nem felel meg a lakossági igényeknek. Égetően szükséges egy ABC-áru- ház. Most már bizonyos, hogy partnerként a Tolna Megyei Népbolt Vállalattal 1988-ban átadjuk az áruházát. Gondjainkon eddig is enyhíteni igyekeztünk, az egészséges vizet adó régi közkutak állandó karbantá- sával, a középületek használatával, közművelődési célra. A váraljai művelődési ház és szabadidő központ részleges felújítása megkezdődött, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek külső tatarozása, belső korszerűsítése folyamatos. Öregek napközije Az öregek napközi otthona Váralján 1977-ben nyitotta meg kapuját. Ma már hetes otthonként is működik, szállodai szintű 2—3 ágyas szobáiban a rászoruló időseknek nyújt teljes ellátást. A váraljai A váraljai parkerdő kialakítását 1977-ben. kezdték meg, területe 238 hektár. Fontos turisztikai központ: a Kelet-Mecsek számos turista- útvonala érinti. Az országban ezen. a tájon a legtöbb a napsütéses órák száma. Növény- és állatvilága gazdag. Védett növénye a szúrós és a lónyelvű csodabogyó. Az állatfajok közül az egysejtűéktől a nagyvadakig számtalan talál itt védelmet, megélhetést. A vadászok és horgászok paradicsoma. A jelenleg is folyó kutatások azt jelzik, hogy a váraljai parkerdő és 25 négyzetA Mecseki nagymányoki A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő üzemben hatalmas a sürgés-forgás. A termeléssel párhuzamosan, annak csökkentése nélkül nagyszabású fejlesztést végeznek. A 440 millió forintos rekonstrukciós program keretében 480 ezer tonna éves kapacitást kell létrehozni. A fejlesztés célja a termelés, a jobb minőség, a nehéz fizikai munka felszámolása. A jelentős beruházás az üzem stabilitását, a brikettgyárfás jövőjét jelzi. Ötször egymás után nyerték el az Élüzem címet, a brikettgyárak közötti országos versenyben négyszer az első. egyszer a második helyen végezték. A kimagasló eredmények letéteményese, kezdeményeparkerdő kilométer kiterjedésű környéke, a Váralja—Máza— Pécsvárad—Obánya közötti terület az ország eddig ismert legnagyobb kokszolható szénvagyonát rejti. A váraljai parkerdőben kapott helyet csodálatosan szép természeti környezetben az Úttörő- és Ifjúsági Tábor, melyet 1979-ben a Gyermekek Nemzetközi Éve alkalmából adtak át. Az egész megyére kiterjedő társadalmi összefogással épült meg. Egy szezonban 2000 fiatal találja itt meg a táborozás minden, örömét. Sok rendezvénynek is helyet ad. • Szénbányák brikettüzemében zöje és végrehajtója az üzemen belüli szocialista versenymozgalom. Sziebert Julianna az üzem versenyfelelőse a mozgalom múltját és jelenét rögzítő, tanulmánynak is beillő történetét és statisztikai adatai között kiderül, hogy az üzem 453 munkása közül — kilenc brigádba tömörülve — 308 munkás vett részt a versenymozgalomban. A brigádok közül egy a „Vállalat Kiváló Brigádja”, egy az „Üzem Kiváló Brigádja” egy a „Szocialista Brigád” címet nyerte el, három brigád arany fokozatot, további három brigád ezüst fokozatot érdemelt ki. Ez ösz- szesen ismét kilenc, tehát valamennyi brigád átlagot meghaladó, kiváló munkát végzett. Innen - onnan A beszállásolt katonákkal kerültek a XVIII. században Nagymányokra az első sebészek (chirurgusok), akik még nem végeztek egyetemet, mesteremberek, köznyelven „borbélyok” voltaik. A polgári körorvosi állást 1842-1ben szervezték meg. A nagyközségben jelenleg két körzeti orvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, két védőnő és hét szakaikaim azott látja el a betegeket, végzi a megelőző és gyógyító munkát. * A nagyközség kereskedelmi és vendéglátóipari egységei 1985-ben 67 millió forint forgalmat bonyolítottak le. * Az ellátást intézményes szemétszállítás, férfi-női ci- pészműihely, Patyolat és Gelka-felvevőhely, 31 kisiparos, 4 kiskereskedő, 2 virágkertész és 1 magántervező segíti. * A Nagymányok és Vidéke Takarékszövetkezet taglétszáma 1986. június 30-án 3474 fő, részjégyállómánya 771 ezer forint, betétállománya 91 millió 563 ezer, kőicsőnál lománya 26 millió 302 ezer forint volt. Működési területe a nagyközségen kívül Győré, Izmény, Gikó, Mőcsény, Aparhant. Nagyvejke, és Mucska községekre is kiterjed. * A Tolna Megyei Sütőipari Vállalat 230. Számú Nagymányoki Üzeme mindössze 7 fois termelési létszámmal naponta 20 mázsa kenyeret gyárt, kétfatja minőségben. A nagyközségen kívül Győré, Izmény, Majos, Aparhant kenyérellátását is biztosítja. * A Bonyhádi Ruházati Szövetkezet nagymányoki lábbeli,s, konfekoiós és bőrdíszműves üzemei 100 nőnek biztosítanak helyi munkalehetőséget. Kimagasló a láb- belis üzem termelése, évente 120—430 ezer pár női és lánykaszandált gyártanak, jórészt szocialista exportra. * Nagymányok sportegyesülete, az NSE, ma is meghatározója megyénk labdarúgóéletének. Az egyesület, alakulása, 1930 óta változatlanul népszerű. Jellemző erre a „Kis Űjság”-ban 1933-ban megjelent tudósítás: „Páratlan fejlett sportélet folÿik Nagymányokon, ahol a mérkőzéseket 1000 ember nézi. Egyetlen hely az országban, ahol a nézőtéren fejkendős asszonyok vannak többségben!” Hol vagytok, ti régi. szép idők! (A szerkesztő megjegyzése.)
