Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

1988. szeptember 5. H szocialista demokrácia érvényesülése 10. Demokrácia a szövetkezetekben A szocialista demokrácia megnyilvánulási formája a szövetkezeti demokrácia is, amely Magyarországon gazdag múltra tekinthet vissza. Különösen vonatkozik ez a megállapításunk a termelőszövetkezeti demokrá­ciára, amelynek csaknem 30 éves története igazolja azt, hogy ha a dolgozókat bevonjuk munkahelyük ügyeinek intézésébe, felelőssé tesszük őket a szövetkezet műkö­déséért, nemcsak demokratikusabbá, hanem eredmé nyesebbé is válik a szövetkezet tevékenysége. A termelőszövetkezet a népgazdaság érdekével össz­hangban, a szövetkezeti tulajdon alapján működik, és tervszerű gazdálkodást folytat. A termelőszövetkezet­ben sikerült összeegyeztetni a szövetkezeti szocialista nagyüzem és a háztáji gazdálkodás eltérő igényeit is. A szövetkezetek népgazdaságunk egészében is jelen­tős szerepet töltenek be, hiszen a múlt évi adatok sze. rint az aktív keresőknek csaknem egynegyede dolgo­zott a szövetkezetekben, és itt jött létre a nemzeti jö­vedelem mintegy 23 százaléka. Emellett a szövetkezeti mozgalom fontos társadalom- és gazdaságpolitikai cé­lok meg valósítására tömöríti a dolgozók százezreit. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ötévenként ülésező kongresszusa által választott országos érdek- képviseleti szerve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, amelynek alapvető feladata, hogy biztosítsa a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági, valamint a tagok kollektív érdekeinek képviseletét. Az ipari szövetkezeteket ágazati szövetségeik és az OKISZ. a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, valamint a lakásszövetkezeteket a SZÖVOSZ képviseli. A magyar szocialista szövetkezeti mozgalom jelentős politikai, társadalmi és gazdasági eredményeket ért el, alapvetően hozzájárult társadalmi rendszerünk meg­szilárdításához, valamint tagjai életszínvonalának nö­veléséhez. E sikereket és eredményeket nem csupán a szociaista társadalom általános gazdasági, társadalmi és politikai feltételei tették lehetővé, hanem a szövetke­zeti mozgalom belső ereje és fejlődése. A szövetkezeti mozgalom lényege a tagok önkéntes társulása, önkor­mányzatuk létrehozása, közös gazdasági céljaik meg­valósításának előmozdítása, a vállalati gazdálkodás út­ján az állami tulajdonnal egyenrangú szocialista szö­vetkezeti tulajdon alapján. Ehhez jgrul hozzá a gazda­sági és szervezeti önállóság, a tagok személyi és va­gyoni közreműködése. Más területek számára is értékes tapasztalatokkal szolgálhat a szövetkezetek demokratikus önkormány­zata. és a tagok közvetlen érdekeltsége. A szövetkeze­tek demokratikus működésének legjellemzőbb vonása az, hogy a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. E közgyűlés dönt nem csupán a vezetők és tisztség- viselők megválasztásáról és visszahívásáról, hanem be­számoltatja a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot munkájáról, meghatározza a középtávú terveket is. A tagoknak lehetősége van arra, hogy a közgyűlésen ta­nácskozási és szavazati joggal vegyenek részt, javasla­tokat terjeszthessenek elő. Alapvető joga az is a tagok­nak, hogy a szövetkezetek szerveinek és tisztségviselői­nek megválasztásában részt vegyenek, illetve ők maguk is bármilyen tisztségre megválaszthatok. A szövetkezeti mozgalom eddigi eredményei és sike­rei meggyőzhetnek bennünket arról, hogy jó úton ha­ladunk. A szövetkezeti gazdálkodást, és annak sikereit a szocialista demokrácia érvényesítésének egyik, sok szép eredményt felmutató formájának tekintjük. DR. PETHÖ ROBERT — Vége — Sajtótájékoztató a belkereskedelmi törvény módosításáról InïËPÜJSÀG 3 MSZBT-tagcsoportok 3. „Hasonló cipőben járunk'' Munkával is erősítik a barátságot A belkereskedelmi törvény és a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosításáról Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott csü­törtökön a minisztériumiban. Elöljáróban elmondotta: az 1978-ban hozott belkeres­kedelmi törvény időtállónak bizonyult, jól segítette a ke­reskedelem és az idegenfor­galom fejlődését. A kormánv eleget tett a törvényben is megfogalmazott ellátási fe­lelősségének, amit az is bi­zonyít. hogy egyenletesen jó színvonalú az élelmiszerellá­tás, s folyamatosan javult a kínálat az iparcikkekből, a tüzelő- és építőanyagokból egyaránt. Az alapvető cik­kekből lényegesen jobb a kistelepülések ellátása, mint korábban. Dinamikusan fej­lődött az idegenforgalom — noha a külső körülmények az utóbbi években nehezedtek A törvény módosítását az indokolta, hogy az 1978 óta eltelt nyolc év alatt számos új üzemelési forrnál vezet­lek be a kereskedelemben, változtak a vállalatok mun­káját irányító jogszabályok, s több új idegenforgalmi módszer és esziköz hódított terel. Az ez év október 1-jén életbe lépő módosítás lénye­ge, hogy a törvény ezentúl a belkereskedelem tevékeny­ségéül elsősorban a keres­lethez igazodó árukínálat ki­alakítását, a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szolgáltatások bővítését ha­tározza meg az eddigi, jó­részt elosztási jellegű ellátá­si feladatok helyett. A tör­vény szabta feladatok ellátá­sához szükséges, hogy rugal­masabbá váljék a kereske­delmi munka. Ennek az a feltétele, bogy a kereskede­lem vegyen részt a termelés­ben, fokozza termeltető tevé­kenységét. s a külkereske­delemben is vállaljanak ak­tívabb szerepet a belkereske­delmi vállalatok. A törvény alapján több adminisztratív kötöttség megszűnik, nem kell például külön engedélyt kérniük a vállalatoknak a nagykereskedelmi tevékeny­séghez. A módosított törvényere­jű rendelet korszerűsíti a magánkét' esk edés feladata- nak meghatározását. Leszö­gezi, hogy a magánkereske­delem hosszú távon is fontos kiegészítője az állami és a szövetkezeti kereskedelem­nek. Lényeges változás — s egyben könnyebbség a ma­gánkereskedők számára —. hogy a rendelet értelmében a jövőben lehetőség lesz a ma­gánkereskedői és a kisipari tevékenység együttes gyakor­lására is, elsősorban a kiste­lepüléseken. az ott élők el­Országos kukoricabemutató A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet szegedi nemesí­tő telepén csütörtökön dél­előtt kukoricabémutató kez­dődött azzal a céllal, hogy az ország minden részéből meghívott szakemberekkel megismertessék az új fajtá­kat és fajtajelölteket. A legjobb tulajdonságokkal bí­ró rövid- és középérésű faj­tacsoportokat mutatták be. Ez alkalommal a tudomá­nyos kutatók hangsúlyozták: a fajtaválaszték bővítésével a különböző időpontokban érő kukoricaíajiták sora áll most már rendelkezésre. így a gazdaságok saját terüle­tükön létrehozhatják a ter­mést fokozatosan, meghatá­rozott sorrendben érlelő ku­koricabázist. Fontos feltéte­le ez a tervszerű gazdálko­dásnak, mert a kombájno­kat, a szállító eszközöket úgy lehet optimálisan ki­használni az őszi munka­csúcs idején, ha nem egy­szerre érik be a fontos ta­karmánygabona. A tudomá­nyos kutatók beszámoltak az agrotechnikai kutatások leg­újabb eredményeiről is. Felkészülés az őszi csúcsforgalomra * Csütörtökön a vasút őszi csúcsforgalmának előkészü­leteiről tanácskoztak a MÁV szakemberei és a leg­nagyobb fuvaroztató cégek képviselői. Mészáros András, a MÁV vezér igazgató-helyettese el­mondta, hogy az idén is je­lentősen megnövekedtek a szállítási feladatok az őszi hónapokban, s a forgalom zavartalan lebonyolítása ér^ dékében a vasútnak és a fu­varoztatóknak egyaránt erő­feszítéseket kell tenniük. Az év utolsó négy hónapjában csaknem 43 millió tonna áru vár elszállításra. Ezen belül a mezőgazdasági termékek — cukorrépa, gabona, alma. az energiahordozók — ad­ják a legnagyobb elfuvaro­zandó mennyiséget. A MÁV már intézkedett, hogy meg­felelő műszaki állapotú ko­csik és mozdonyok álljanak rendelkezésre. Az is szüksé­ges azonban, hogy a szállít­tató partnerek kellő időben adjanak tájékoztatást várha­tó fuvarozási megbízásaik­ról. Fontos a folyamatos ki- és berakodás megszervezése is. látásának javítása érdeke ben. A módosítás szigorításokat is tartalmaz: magánkiske­reskedői tevékenységet ezen­túl csak az folytathat, aki­nek a nevére — igazolt szak képesítése alapján — ma­gánk éreskedői igazolványt adtak ki. Az illetékes szak- igazgatási szerv köteles mindazoknak a magánkiske­reskedői engedélyt vissza­vonni, akik az üzlet munká­jában személyesen nem vesz­nek részt. További, a vásár­lóközönség érdekében beve­zetett szigorítás, hogy a ta­nácsok a jövőben előírhat­ják egyes magánkiskere.ske- dőknek a tej és a kenyér kö­telező árusítását, s több , be­leszólásuk lesz a ny.itvatarlás, valamint a nyári szabadságok idejének meghatározásába is A törvénymódosítás szigo­rúan előírja az üzletek ma­gyar nyelvű elnevezését, s nem engedi meg különféle — a bolt profilját nem egyér­telműen meghatározó — ne­vek alkalmazását. Kivételt jelentenek ez alól a nemzeti­ségi területek, ahol lehető­ség lesz továbbra is a két­nyelvű kiírásokra az üzletek portáljain. Ugyancsak al­kalmazhatók a külföldiek számára is érthető, nemzet­közi elnevezések az idegen- forgalmi szempontból ki­emelt területéken. A közel hét évtizedes Botond Bonyhádi Oipőgyár évről évre hallat magáról. Most dr. Nagy Ernővel, a gyár kereskedelmi osztály- vezetőjével, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnö­kével beszélgetünk arról a tizenöt éves kapcsolatról, amely szovjet és magyar embereket fog össze a ba­rátság szálaival. Tambovi fal A cipőgyárban akkor «la­kúit, született a bevezető­ben említett kapcsolat, ami kor még néhány tagcsopor: volt csak a megyében. A kezdeti lépések határozod ságára jellemző, hogy ma már a gyár minden dolgozó­ja tagja a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi cso­portjának. — Talán túl egyszerűnek tűnik ez a tény — kezdi a társaság történetének be­mutatásakor dr. Nagy Ernő — de dolgozóink tudják is hovatartozásukat. Ezt úgy kell érteni, hogy propagan­damunkánk biztosítja a ba­ráti kapcsolatra emlékezte­tő jelek elevenségét. Ügy indult ez az évtizedes együttműködés, hogy né­hányszor- szovjet katonák­kal rendeztünk közös prog­ramot. Ezek egyre szerve­zettebbek lettek. Bizonyítja, hogy alig kétéves közös mu nk ánk át a r a n ykoszo r ús plakettel jutalmazták. A gyár épületének folyo­sóin — meghatározott he­lyeken — színes faliújságok, tablók mutatják be a Szov­jetunió életét. A gyárban ezernégyszáz dolgozó van. Olyan módszereket használ­nak ösztönzőül, hogy az eredményesség jó színvona­lon értékelhető. Egyetlen példa erre az MSZBT-aka- démia. Ez három éven ke­resztül — földrajzi, törté­nelmi irodalmi tárgyú — előadások segítségével nyúj­tott információkat a Szov­<lr. Nagy Ivrno 1 Új, a szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatkozó rendelet született a pedagá- gus munkakör betöltésének feltételeiről. Kelemen Elemér, a Műve­lődési Minisztérium főosz­tályvezetője az MTI mun­katársának elmondta, az el­múlt tanévben az alapfokú oktatási intézményekben foglalkoztatott tanárok-ne­velők mintegy nyolc száza­lékának nem volt meg a szükséges képesítése. Bár az. új tanévtől a képzési lehe­tőségek bővülése és a de­mográfiai változások miatt az alsó tagozaton a pedagó­gusellátottság folyamatos ja­vulásával lehet számolni, a felső tagozaton várhatóan tovább nő a pedagógushi­ány, s így átmenetileg emel­kedik a szakképzetlenek száma. A napokban megje­lent miniszteri rendeletnek az is célja, hogy ösztönözze jetunióról. Aki a/, öt-öt elő­adásból álló sorozatokból négyen aktívan részt vett, lehetőséget kapott, hogy ki­sorsolják egy külföldi uta­zásra, ami természetesen a Szovjetunióba vezetett. Rendezvények, akciók Az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke megállás nélkül sorolja azokat a ren­dezvényeket, akciókat, ame­lyek arról tanúskodnak, hogy az 1986. év sem szűköl­ködik programból: — Bekapcsolódunk az MSZBT Országos Elnöksé­gének akcióiba is, így pél­dául az „Utazz velünk” cí­mű vetélkedőbe. A magyar nyelvű szovjet folyóiratokat — a Fáklya, a Szovjetunió, a^ Lányok, Asszonyok — rendszeresen olvassuk. Az ezekből származó ismerete­ket szellemi totó formájá­ban számon is lehet kérni. A versenyzés, a játék egyik mozgatója a tagcsoportunk életének. A szocialista bri­gádok és KíSZ-alapszerve- zetek részére „Harci túrát” rendeztünk, kispuska 'lö- vészversennyel. November 7-én a NOSZF tiszteletére sportnapot tervezünk „Fut a Botond” címmel. Lomo­noszov születésének 275. évfordulójáról sem feledke­zünk meg, és Jurij Gagarin űrrepülésének 25. évfordu­lójáról is megemlékeztünk. A középiskolások orosz nyelvi versenyének patro- nálását, a győztesek jutal­mazását vállaltuk. A Haza­fias Népfronttal közösen meghirdettük a „Békében élünk" című rajzpályázatot. Népszerűsítjük a Moszkvai Rádió Magyar Osztályának különböző pályázatait is. Egyéb propagandatevékeny­ségünk közé tartozik a No- vosztyi Szovjet Sajtóügy­nökség híradójának megren­delése és az üzemünk terü­letén való elhelyezése. Szor­galmazzuk az utazási irodák által szervezett társasuta­zásokon való részvételt... az iskolákat az egyéb meg­oldások keresésére, így a jdbb belső szervezésre, kül­ső óraadók és nyugdíjasok foglalkoztatására. Az új jogszabály szerint képesítés nélküli személy csak egy tanévre, s csak akkor alkalmazható, ha vál­lalja a szakképesítés meg­szerzését, és egy éven belül felvételi vizsgát tesz felső­fokú intézményben. Sikerte­len vizsga esetén — ha a jelentkező alkalmasságát a gyakorlatban bizonyította — a felvételi legfeljebb két alkalommal ismételhető meg. Mivel a gyermekek alapve­tő készségeinek és képessé­geinek kibontakoztatásához az alapozó évfolyamokban elengedhetetlen a pedagógus szakértelme, a jövőben az általános iskola első és má­sodik évfolyamán előírt szakképesítés nélkül nem foglalkoztathatják az erre jelentkezőket. Házi zsűri Ami ,a bonyhádi cipőgyári tagcsoport sajátja, hogy a barátsági kapcsolatot a gazdaságival erősítik. Az is­lehet, hogy ez fordítva van. Tény, hogy a termelés eredményessége számokkal bizonyítható. — Gyárunk évente 1 mil­lió 600 ezer pár cipőt ké­szít. Ebből 780 ezer pár megy a Szovjetunióba. A tambovi cipőgyárral van szoros kapcsolatunk. Róluk azt kell elmondani, hogy egy fiatal üzem — húszéves. Mi sokkal több tapasztalat­tal rendelkezünk, ám szer­vezettséget, rendet, tisztasá­got tanulhatunk tőlük. Két­évenként találkozunk velük. Kölcsönösen látogatjuk egy­más gyárait. Hétköznapi gondjainkat megosztva ha­mar kiderül, hogy „hasonló cipőben járunk" ... — me­sél i dr. Naev Ernő. A Bonyhádi Cipőgyár ed­dig a férfi- és gyermekci­pők vásárlóit szolgálta. Az elmúlt évben piacra kerül­lek az itt készült női lapos sarkú divatszandálok is. A szakemberek úey ítélik meg. hogy keresettek lettek és ezt '.gazollak a jövő évi tervszámok >s. amelyeket a m ee ren d “lesek re aianozt ak. A oiackntatás eevlk formá- iaként alkalmazzák a gyár­ban a házi zsűrizést. Az új modelleket közszemlére te­szik ki, és a gyár dolgozói szavazhatnak. A tetszési in­dex alapján a legtöbb sza­vazatot kapott mintákat lát­hatjuk viszont a hazai bol­tokban is. A házi zsűrizés­nek is lehet szerepe az idei év eddigi sikerében: 47 mil­lió forint tiszta nyereségei: könyveltek el. Ez a dolgo­zók fizetésének 6 százalékos mozgóbér jellegű emelését tette lehetővé ... Mivel összegezhető a Bo­tond Bonyhádi Cipőgyár MSZBT-tagcsoportíjának te­vékenysége? Elegendő két fogalom: munkával is a ba­rátságért. DECSI KISS JÁNOS A rendelet természetesen csak egyike azoknak az in­tézkedéseknek, amelyek az iskolák személyi ellátottsá­gának javítására, » minősé­gi feltételek biztosítására irányulnak. Mim ismeretes, az elmúlt években folyama­tosan bővült a pedagógus- képző intézmények felvételi keretszáma. Fontos az iskolai munka­erő-szükségletnek a jelenle­ginél differenciáltabb meg­állapítása. A pedagógusok adminisztrációs munkájának csökkentéséről intézkedő miniszteri utasítás mellett a Művelődési Minisztériumban külön támogatást is nyújit iskoláknak. Már ebben az évben 350, a tervidőszak során pedig összesen 3800 pedagógusasszisztens, a jövő évtől pedig évente 200 isko­latitkár és 300 úgynevezett szabadidő-szervező segíthe­ti az iskolák adminisztráci­ós munkáját, mindennapi tevékenységét. Intézkedések a pedagógusellátottság javítására

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom