Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

1986. szeptember 1.

NÉPÚJSÁG 3

fl szocialista demokrácia érvényesülése 6.

Társközségi képviselet

Az elöljáróságok megalakulásával .minden község- be_n helyben iis van képviselet, helyiben is intézhetők a legsürgősebb ügyes-bajos problémák. Természetesen fontos, hogy a községek lakói pontosan ismerjék az elöljáróság létrehozásának célját, feladatait, hatáskörét, jogosultságait.

Ha életre hívásuk okát röviden kellene megfogalmazni, azt mondhatjuk — s ez választ ad rendeltetésükre is —, hogy az elöljáróságok révén a legkisebb községnek is legyen érdeked hatásosabban képviselő, és a közösség együttélését szervező, irányító önálló szerve.

Az elöljáróságok tagjai lényegében kettős funkciót töltenék be. Tagjai a közös tanácsnak, egyben pedig ők alkotják az elöljáróságot. Kettős funkciójukat azonban hiba volna szembeállítani, hiszen mindkét minőségükben a település lakosságának megbízásából járnak el. A közös tanácsban tanácstagként választó- kerületüket, az elöljáróság tagjaként a társközséget képviselik. Felmerülhet a kérdés: miiért kell külön hangsúlyozni, hogy az elöljáróság a társközség érdekeit képviseli a közös tanácsban. Hiszen ez a társközségekben megválasztott 'tanácstagokkal szemben nyilvánvaló követelmény, így látszólag felesleges volt. az elöljáróságok funkciói közé felvenni. Az elöljáró sági érdekképviselethez azonban a tanácstörvény többletjogosítványokat biztosít. így például a tanácsol össze kell hívni az elöljáróság indítványára. Az elöljáróság javaslatát fel kell venni a tanács — es a végrehajtó bizottság — napirendjének tervezetebe. A tanácsnak. illetőleg a végrehajtó bizottságnak ismetelten meg kell tárgyalnia azt a társközséget érintő döntést. amelyet az elöljáróság sérelmesnek tart. Ha valamely napirend' érinti a társközséget, a végrehajtó bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az elöljáróság képviselőjét.

A társközségi érdekek közös tanácsban való képviselete nem értélmezhető szűkén, nem szorítható csak a testületekben történő képviseletre. Az elöljáróságok által kifejezésre juttatott társközségi érdekek a szak- igazgatási döntések során sem hagyhatók figyelmen kívül. Ellenkező esetben az elöljáróság a társközség nevében és képviseletében jogorvoslatért fordulhat a felsőbb fokú tanácsihoz.

A társközségi érdekképviselet másik része a nem lanácsi szervekhez kötődik. Az elöljáróságok a tanács- a.pparátussal együttműködve, de tőlük teljesen függetlenül. saját jogon is eljárhatnak, intézkedéseket kezdeményezhetnék a különböző szerveknél. A megkeresett hatóságok, gazdálkodó vagy szolgáltató szervezetek kötelezettsége, hogy az elöljáróságok kérelmével, javaslataival érdemben foglalkozzanak.

A társközségek ellátottsági problémát miatt sok vitát váltott ki az elöljáróságok anyagi eszközökkel való gazdálkodásának kérdése. Jól mutatták ezt a terveket tárgyaló tanácsüléseket megelőző lakossági fórumok, éppen úgy, mint maguk a tanácsülések. Általában érvényes szabály erre nézve sem adható. Az azonban belátható, hogy nem lenne szerencsés a közös tanácsnál kezelt pénzeszközök társközségek közötti mechanikus felosztása, hiszen ezzel éppen az anyagi lehetőségek koncentrálásából származó előnyöket veszítenék el.

Az elöljáróságok munkája csak a legszükségesebb mértékben formaságokhoz kötött. Működésűknek inkább a közvetlen demokrácia formáihoz kell hasonlítaniuk. Üléseikre nézve sincsenek merev szabályok, azokat szükség szerint tartják.

DR. HAUNT TIBOR

Sikerélmény

— Szeretnem tudni — mondta egy kétszatyros ember az üvegvisszaváltónál —, a belkerTniniszter hol váltja vissza az üres üvegeket.

Hát ezt ne firtassuk, bizonyos, hogy még rosszabb helyzetben van nálunk, elvégre az ő minisztériumának rendeletéi ütköznek a bortermelő gazdaságok ellenállásába, és ilyen feliratokba: Rekeszhiány — Borosüvegek visszaváltása szünetel — Csak literes üveget veszünk vissza — Pezsgősüveget nem veszünk vissza — Betegség miatt zárva — (és a legszebb) Szabadság miatt zárva. — Irigylem a kereskedelem dolgozóit: ez a szabadság pontosan két hónapig tartott.

A múlt héten azonban a tárgyalásoktól eddig mereven elzárkózó ABC-ben valami miatt enyhült a helyzet. Gondolom, többet hallottak mostanában a kétoldalú tárgyalások fontosságáról. Ezt olvastam a visszaváltó kukucskálóján: „Borosüveget kis tételben visszaváltunk”. Most aztán mese nincsen, kivettem egy nap szabadságot (mert munkaidőben van a nyitva tartás), s az 1985 karácsonyától gyülemlö magánraktáramból egy sportszatyor borosüveggel beálltam a sorba. A szállítmány láttán így szólt a cerberus: „Nem tud olvasni? Csak kis tételben...” Meggyőztem, minden viszonylagos. Ha ez az ABC-nél sok, a nálam tárolt üveg mennyiségéhez képest megfelel a kiírásnak. Bepréseltem az üvegeket, s adtam öt forint borravalót. Hadd vegyen ő is egy üveggel, aztán próbálja meg visszaváltani.

Nem a jó munka végeztével cseréltem trikót és szatyrot a lakásban. A második szállítmányt is elsütöttem, aztán a harmadikat vittem vissza zakóban. A teljes sikerélményt (negyedik szállítmány két reklámtáskában) ezután értem el: öntapadós bajusszal, szemüveggel — tehát inkognitóban.

Ezek után — jeleztem a tanács lakásügyi osztályának — a lakás gardróbját rendeltetésszerűen tudom használni. Erős. megmásíthatatlan elhatározásom: palackba zárt bor, sör.

pezsgő ezután a lakásomba üvegét nem teszi be. Ha netán mégis, csak egészen kis tételben.

Már megint van két boros- és három sörösüvegem. Jól jönnek majd ezek hónap végén. Lehet, még a bajuszomra is szükségem lesz.

BENKÖ KAROLY

Kezdődik a tanév

A visszaszámlálás befejező dőlt. így ,ma reggel 8 órakor startol(t) az 1986 87-es iskolaév, és ez a nap az új oktatási törvény életbe lépésének első napja is. Ez a két tény az apropója annak a beszélgetésnek, amelyet Póla Károllyal, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjével folytatott munkatársunk.

— A ma életbe lépő új oktatási törvény milyen feladatokat, lehetőségeket ad az oktatási intézményeknek?

— Ennek a tanévnek a legnagyobb jelentőségű újdonsága az oktatási törvény és a vele együtt hatályba lépő művelődési miniszteri rendeletek. Azért jelentenek ezek lényeges változást az iskolák életében, mert csökkentik a jogszabályok számát, a közoktatást beleillesztik a hazai jogrendbe, megfogalmazzák a pedagógusok, a tanulók, a szülők jogait és kötelességeit. Növelik az óvodai, iskolai tantestületek jogkörét és felelősségét, főleg a tartalmi munka terén, és az intézmények nagyobb önállósággal szervezhetik tevékenységüket. Ez az önállóság azonban nagyobb felelősséggel jár, nagyobb — tantestületi — áttekintőképességet és főleg azl kívánja, hogy helyi körülményekből kiindulva határozzák meg az intézmény feladatait. Tehát teljesíthetőbb, a körülményekhez jobban igazodó, azokat jobban figyelembe vevő feladatokat jelölnek meg. Ebből következik, hogy nem kívülről kell az iskolák feladatait meghatározni, legfeljebb segíteni kell ebben.

— A célok ismertek, a megvalósításukhoz pedig — úgy tudom — kaptak segítséget az érintettek.

— Igen, többfélét is. A tavasz folyamán igazgatói és szakfelügyelői tanácskozáson foglalkoztunk az iskolai munka néhány területével, a készség-, illetve képességfejlesztéssel, a zsúfolt tananyag okozta gondokkal. (Ezek remélhetőleg segítik a tantestületek, munkaközösségek munkáját.) A nyáron számos országos és regionális tanfolyamon biztosítottuk a pedagógusok részvételét azzal a céllal, hogy az ott hallotta- kát, látottakat, a tantestületekben, az iskolai vagy területi munkaközösségekben hasznosítsák. Az igazgatók, szakfelügyelők augusztus 21- től ismerkednek az új tanév dokumentumaival. Az igazgatói tanácskozásokon a városi művelődési osztályok felhívták a figyelmet az elmúlt tanév tapasztalata alapján jelentkező feladatokra. Megtartotta a minisztérium a középiskolák, a megyei művelődési osztály az alapfokú intézmények vezetői részére azokat a tanácskozásokat, amelyek az oktatási törvény egységes értelmezését segi tik. Az elmúlt héten a megyei pedagógiai intézet a szaktanácsadóknak, az iskolák pedagógusainak, illetve a munkaközösségek vezetőinek tartott tanévi előkészítőt összegezve elmondhatom, az iskolák minden segítséget megkaptak ahhoz, hogy ebből a sokféle feladatból kiválaszthassák azt, ami az ö iskolájukra és erre a tanévre vonatkozik.

— Olvashattunk, hallhattunk szervezeti változásokról is.

— Valóban. Az általános iskolákban új tagozatos osztályok indultak. A dombóvári I. számú, a szekszárdi V. számú és a simontornyai általános iskolákban orosz, a szekszárdi I. számú, illetve a simontornyai általános iskolában pedig rajz tagozaton indul oktatás. Ezzel összesen mintegy 65 osztályban folyik tagozatos képzés. Legtöbb a testnevelés tagozat (33 osztály, minden városban van), utána az orosz (19 osztály), ezenkívül ének-zene, matematika és rajz tagozatra is járhatnak a gyerekek. Az általános iskolákat érintő, közismert nevén Zsolnai-féle alternatív tanterv szerint megyénk körülbelül 30 osztályában tanítanak szeptembertől.

A szervezeti változások közé sorolható az is, hogy két új önálló intézmény, a várdombi és a paksi új lakótelepen létesített általános iskola kezdte meg működését.

Középfokon új szakközépiskolai képzési irányok közül választhattak a tanulók. Tolnán szövő, Dombóváron mezőgazdasági gépszerelő, a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben gépjárműszerelő szak indult. A technikusképzést a szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskolában — épületgépész —, valamint a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskolában —> vasútüzemi szak — folytatnak. Pakson működik az első vállalati fenntartású iskola — szakközépiskolai, technikus- képző és szakmunkásképző osztályokkal. Ez az intézmény korszerű fölszereltséggel, na(Archiv felvétel)

Bemenjek, ne menjek

..Ugye,

lányok.

nem is olyun 'riasztó te/, iskola?"

(Archív felvéteti

gyón jó szervezettséggel indult, kihasználva nemcsak a vállalat anyagi, hanem a szellemi kapacitását is. Az említettekkel a középiskolai beiskolázási - feltételek jelentősen javultak a megyében. Mindezek mellett el kell mondanom, kevés jelentkező volt a gyönki gimnáziumba és Lengyelben az állattartótelepi gépész szakot nem tudták indítani. Gyönkön a jövő tanévtől tervezik a kétnyelvű oktatás bevezetését és már most szívesen veszik a tanulók és a szülök érdeklődését.

— Kérem, szóljon a tárgyi feltételek alakulásáról!

— Lényeges, hogy elkészült a főiskolai kollégium, mert jelentősen javítja a középiskolai kollégiumi feltételeket részben azzal, hogy visszaadta a Rózsa Ferenc kollégiumtól bérelt szinteket, részben pedig azzal, hogy átmenetileg 60 középiskolást fogad. A városnak is könnyítést jelent ez az intézmény, hiszen a palánki kollégium felújítása miatt Szekszárdon kell elhelyezni a Palánkon tanulók zömét. Elkészült — mint már említettem az „atomos” iskola, a megyeszékhelyen a gyakorlóiskola, ezenkívül Pakson, Dunaszent- györgyön és Dunaföldváron összesen 14 új tanterem épült, összesen 38 új tantermet vesznek birtokba a tanulók. Itt kell elmondanom, hogy az utóbbi években jelentős iskolaépítés ellenére is szükség van — ha kis számban is — a váltakozó tanításra a szekszárdi V., illetve a dombóvári III. Számú Általános Iskolában. Ez összesen a megyében nyolc tanulócsoportot érint, de sajnos 2—3. osztályos gyerekeket.

— Nézzük most az oktatás személyi feltételeit!

— Tekintettel arra, hogy az iskolák önállóan gondoskodnak a személyi feltételek biztosításáról és a nyár folyamán — pályázaton kívül — is alkalmaznak pedagógusokat, ezért pontos adatot most nem tudok mondani. (Szeptember végén lesz megbízható a kép.) Az elmúlt hét közepéig 131 engedélyt adott ki a megyei művelődési osztály képesítés nélküli nevelők alkalmazására, részben üres állásra, részben helyettesítésre. Közöttük többen olyanok, akik tavaly is képesítés nélkül dolgoztak, és számosán olyanok is, akiket már felvettek a pedagógusképző intézetbe. Augusztusban 74 kolléga számára adtunk pályázaton kívül elhelyezkedésre engedélyt. A teljességhez tartozik, hogy augusztus 20-ig mintegy 110 betöltetlen pedagógusállásról volt tudomásunk, ide kellett volna végzett szakember. A szám nagyságrendet jelez, de nyugdíjasok alkalmazásával, áthelyezéssel, vagy képesítés nélküli nevelők beállításával megoldják a gondot az iskolák. Ez á helyzet annak ellenére, hogy a megyénkben pedagógusképzés folyik. Tanító van — számszerűen — elég, de helyettesítések jelentős szánni pedagógust kötnek le.

— A mai gazdasági helyzetben a jelenleginél több pénz nem jut az oktatásra. A meglévő feltételekkel hogyan lehetséges előrelépni?

— Maga az oktatási törvény és a végrehajtási rendeletéi az elvi és a jogi kereteket adják meg. a normatívát, amelyek a/t írják körül, milyen feltételeket kellene adni az iskolai munkához. Tény, az ott rögzített lehetőségek nem jelentenek valóságot. Van néhány olyan igénye vagy követelménye az, új dokumentumoknak, amelyek azonnal érvényesíthetők. Így például a pedagógusjogok, -kötelességek, a tan- testületi jogosítványok jelentős része az iskola életének helyi szervezésében. Folyamatosan biztosítható a tantestületek reális önállósága - nak kibontakoztatása, a differenciált iskolakezdés, illetve a rugalmasabb továbbhaladás. Távlati célként lehet megjelölni a feltételek megteremtését, a tankötelezettségi célkitűzés jobb érvényesítését és a pedagógusellátottságot.

Ma a lehetőségeket illetően tantestületenként nagyon eltérő a kép. Ahol képzett pedagógusokkal teljes a tantestület és jók a tárgyi feltételek, ott a nagyobb önállósággal megkapták a lehetőséget arra, hogy a tartalmi munka színvonalát is emeljék, ahol viszont pedagógushiány van, mostoha feltételek mellett dolgoznak, a fenntartás gondjaival — aminek egy részét a helyi tanács megértése mellett is nehezen tudják megoldani — küszködnek, ott a belső tartalékok nehezebben mozgósíthatók. Az ott dolgozó pedagógusoknak az érdekelt szülői és gazdasági környezet — mint ahogy eddig is tapasztaltuk — nagyon sokat tud segíteni. Több társadalmi segítségre, de’ megértésre is szükség van, ha ők nem tudják egyelőre azt teljesíteni, amit az új dokumentumok elvileg lehetővé tesznek, vagy megkívánnak.

— Az oktatási törvény és a végrehajtási rendele- tek jelentős szerepet szán- nak a szülőknek a tanuló- ifjúság nevelésében, a nevelési feltételek biztosításában.

— Valóban. A korábbinál pontosabban megjelölik a szülők jogait és kötelességeit az iskolával és gyerekek nevelésével kapcsolatosan. Remélni lehet, hogy a folyamatosan megalakuló iskolatanácsok még az eddigieknél is eredményesebben tudjál* koordinálni azt a társadalmi segítséget, amelyre akár a feltételek megteremtésében, akár az ifjúság nevelésében szükség van.

— Ez utóbbi gondolategységhez annyit fűzünk hozzá: kívánjuk, hogy így legyen. Köszönjük a nyilatkozatot.

ÉKES LASZLO Fotó: Czakó Sándor