Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
198(î. szeptember 24. Hépüjsàg 5 A, A Az állampolgárok, vagy valamely közület kötelékébe tartozó személyek által törvényes és rendszeres szol' gáltatásként pénzben vagy természetben adott hozzájárulás a közszükségletek fedezéséhez, és az állam vagy közület fenntartási költségeihez, anélkül, hogy ezért közvetlen, meghatározott ellenszolgáltatást kapnának. (A Magyar Nyelv Értelmező Szótára.) Az Új Magyar Lexikon így fogalmaz: Kötelező jellegű pénzbeli szolgáltatás, melyet törvény alapján, rendszeresen, meghatározott mértékben és időben az állam vagy helyi költségvetés javára kell befizetni. Közgazdasági szempontból a nemzeti jövedelem újraelosztásának fontos formája. Sokan keresnek kibúvót, mentességet Adómorál Simontornyán Az új gazdálkodási rendszer nem jelentett gondct A bőrgyár nemcsak a tanács szabályozott bevételeihez járul hozzá tetemes összeggel, de nagy részt vállal a település feljesztésében is Az adózásról - megyei szinten Simontornya 'gazdasági struktúráját alapul véve különleges helyzetben van a községek között. Ipari üzemei biztos támaszt jelentenek a település életében, fejlesztésében is. Ezúttal a tanács bevételeit, az adóból befolyt összegeket, az adómorált vettük szemügyre a településen. A nagyközségi közös tanács szabályozott bevételei eddig jól realizálódtak, nem jelentett gondot az idei új gazdálkodási rendszerre való áttérés sem. Ez elsősorban az ipari üzemek megbízható adózásának — külön kiemelve a bőrgyárat — tudható be. Ha a terveket és a pillanatnyi helyzetet nézzük, durván ötvenszázalékos teljesítést regisztrálhatunk. Az 1986. évi vállalati, szövetkezeti szabályozott bevételt 15 millió 292 ezer forintra tervezik, amiből augusztus 31- ig több mint M millió forint folyt be a közös kasszába. A 942 ezer forintra tervezett mezőgazdasági adónak eddig felét tudhatja a kasszában a tanács. — A gazdasági egységeknél a korábbi éveket figyelembe véve jó adómorál tapasztalható. De mi a helyzet a lakossági adókkal? — tettük fel a kérdést Tenke Lajosné csoportvezetőnek. — Egyre többen keresnek kibúvót, mentességet — mondja a fiatalasszony. — Legutóbb a településfejlesztési hozzájárulással volt sok gondunk. A hatszáz forintos hozzájárulás fizetése alól ugyanis a 2500 alatti jövedelműek, a rossz egészségű, nagyon idős 3000 forint jövedelműek kaphattak mentességet. A tömegkommunikációs eszközök hatására azonban több százan jelentkeztek különböző indokokkal, így a tervezett 1 millió 54 ezer forintos bevételi valószínűleg nem tudjuk elérni. — Melyik a kiemelkedő nagyságú bevételt jelentő adófajta a településen? — Béradóból 821 849 forintot terveztünk, de az idei fagykár után tetemes kiesésünk lesz. Tizenhét kiskereskedőnk. kisiparosunk évente 186 ezer forintot fizet be, ennél azonban nagyobb összeget tesz ki a 64 fuvaros adója, ez több, mint 450 ezer forintot jelent. — Százezer forint feletti jövedelműek vannak-e a faluban. fizetnek-e jövedelem- adót ? — Bevallás szerint hárman fizetnek jövedelem- adót, ennél azonban sokkal többen vannak. Rendszerint valamelyik családtag nevére váltják ki az ipart. így látszólag nem egy kézen akkumulálódnak a nagy pénzek. Állandó kuncsaftjaink vannak, a többség azonban rendesen eleget tesz kötelezettségének. — Van egy adófajta, amit főleg faluhelyen szinte minden háznál fizetnek, mégpedig az ebadót ... — Ebből alig százezer forintos, viszonylag csekély bevételünk származik, ellenben a legtöbb bosszúságot, utánajárást okozza. Hogyha például elpusztul az állat, vagy éppen a házhoz kerül, kölykezik, kötelesek írásban bejelenteni a helyiek, mégpedig két tanúval hitelesítve. Szóval több a papírmunka, mint a hetvenforintos adóból származó bevétel... A megyei tanács pénzügyi osztályán Priger József osztályvezetővel és dr. Polgár Ferenc adócsoport-vezetővel beszélgettünk. — Milyen az adómorál a megyében? — Jónak mondható, többségében nincs probléma az adózókkal. Persze, van olyan állampolgár, aki rendszeresen nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, pedig anyagi helyzete ezt nem indokolja. — Hogyan járnak el ilyen esetben ? — Először természetesen felszólítjuk az illetőt, ha ezt nem veszi figyelembe, letiltjuk a keresetéből. Tparo- soknál súlyosabb esetekben ez az iparjogosítvány bevonását is eredményezheti. Az adókat mindenképpen behajtjuk, ha elköltözik vagy munkahelyet változtat is az érintett állampolgár, hátraléka oda is „követi”. Buda Ferenc, szekszárdi géplakatos 1968 óta dolgozik kisiparosként. Korábban másodállásban. 1974-től főfoglalkozásban készít lakossági szolgáltatásként virágtartókat, polctartókat, redőny vasszerkezeteket, tömegcikkeket. Arról kérdezem, milyen ma a kisiparosok helyzete. — Sokat dolgozunk és talán még jobban oda kell figyelnünk a munkánkra, mintha gyári gépsor mellett állnánk. Saját gépeink, berendezéseink vannak, a magunk bőrén érezzük, ha előbb mennek tönkre. — Mi a véleménye a jelenlegi adózási rendszerről? — összességében elfogadható, de bizonyos jövedelemhatár felett már nagyon magas adó terheli az iparo— Mik a behajtás végső fokozatai? — Ritkán, de előfordul a zálogolás, végrehajtás. — Mi indokolta, hogy a kisiparosok és a magánkereskedők adójának megállapítása az adóközösségekből az adómegállapító hivatalhoz kerüljön át? — A KIÓSZ és a KISOSZ társadalmi szerv, az adók megállapítása és behajtása pedig állami feladat. Ennek az ellentmondásnak a feloldására került át ez a hatáskör az adómegállapító hivatalhoz. A másik ok pedig az, hogy hamarosan bevezetésre kerül a személy jövedelemadó, célszerű, ha minden adómegállapítást egyazon szerv végez. — Miért van szükség a személyi jövedelemadó bevezetésére? — Az utóbbi években általánossá vált, hogy a dolgozók egy része többféle mellékállást. másodállást sokat. Százezer forint adóalapig reális a kivetett adó, de efelett már úgy megemelkedik, hogy az ember elgondolkodik, érdemes-e többet elérni. És ez csak az egyik goadunk. Ennél súlyosabb teher a nyugdíjjárulék, amit nem az adó, hanem szintén az adóalap után vetnek ki, tehát meg is haladhatja az adó összegét. Viszont ha egy „maszek” megbetegszik, hónapokat várihat. mire a táppénzt folyósítják neki. Sérelmezzük ezenkívül azt. hogy a műszaki fejlesztésre, tartalékolásra befizetett ösz. szeg után is felszámítanak 8 százalék kezelési költségei, ami szintén komoly összeg. Nem panaszkodom, de vannak jól jövedelmező és kevésbé kifizetődő termékek. vállal. Az innen származó jövedelmekre kivetett adó kát más-más szabályok alapján állapították meg. A cél az, hogy egyrészt egységes szabályok alapján fizessenek az érintettek, másrészt az úgynevezett „láthatatlan” jövedelmek kimutatása és felszámolása. Nagy összegek halmozódtak fel egyes embereknél ezekből a láthatatlan jövedelmekből, ezeket ki várijuk megadóztatni. — Megyénk kisiparosai milyen helyet foglalnak él az adózás szempontjából ? — A kisiparosok szamát tekintve a középmezőnybe tartozunk, adóterhelésük is átlagosnak mondható. A? adóközösségek megszűntek, az iparosok és kereskedők társadalmi szerveinek továbbra is véleménynyilvánítási lehetőségük van, de az adók megállapítása 1986. június 1-től az adómegállapí- tó hivatal hatáskörébe került. amelyeken minimális a haszon. Ahhoz, hogy azt a sokszor nagyon magasnak ítéli összeget megkeressük, ami után az adót fizetjük, annak a sokszorosát kell megtermelni. Gyakran 10—12 órában, sőt hétvégeken is, — Mennyire okoz gondol az adóbevallás él készítése, az adminisztratív teendők ellátása? — Nekem, mint régi kisiparosnak nem probléma a különféle könyvviteli feladatok végrehajtása, jól belejöttem már. Ha valami mégsem világos, a KIQSZ-ban mindig segítenek. — Megéri vagy nem a magánszektorban dolgozni ? — összességében igen. mert még az adózás mellett is több a jövedelmem, mintha vállalatnál dolgoznék, és még valamiért — a fiamnak, aki szintén itt a műhelyben dolgozik, mindezt már nem kell megteremtenie, csak folytatnia. jövedelem után Adókedvezmény nélkül I •A Bátai November 7. Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet az idén nem sújtották olyan mértékű aszálykárok, hogy emiatt adókedvezményben, illetve különleges elbírálás szerinti hiteltámogatásban kellene részesülnie — tájékoztatott Sümegi Albin, a termelőszövetkezet főkönyvelője, — elmondta azt is, hogy az adókedvezmény jogosságát meghatározó bázis- időszakhoz, tehát az elmúlt három évhez képest a terméshozamban nem volt visz- szaesés. Kedvező volt a helyzetük, mert termőterületük jó részét mélyebben fekvő, jobb vízháztartással rendelkező talajok adják. így a növények nem sínylették meg az aszályt. Tavaly az adózás alapjául szolgáló 34,5 millió forint bruttó jövedelmük után kevés, mindössze 3,7 millió forint adót fizettek. A már évek óta átlagban 20 millió forint körüli nyereséggel dolgozó szövetkezet a kedvezően megváltozott pénzügyi szabályozókkal élve, 1985-ben 11,8 milliós úgynevezett nyereségtartalékot rakhatott félre későbbi kiadásainak, részben beruházási céljainak fedezésére. Az idén termelést támogató hitelt sem vettek fel, erre az utóbbi években nem volt példa. Tulajdonképpen még nehéz lenne választ adni arra a kérdésre, hogy az idei esztendő eredményeire kivetítve, milyen értékekből fog összetevődni az adózás mértékét is befolyásoló összjövedelem. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy valamivel magasabb lesz az adókötelezettségük. mert részben az említett nyereségtartalék felhasználásával az 522 férőhelyes tehenészeti telepük jelentős mértékű rekonstrukcióját tervezik Az oldalt írta: Bóka Róbert, Cser Ildikó, Takács Zsuzsa. Wenter Mariann. Fotó: Kapfinger András. Az üdülők, üzletek meg a többiek KI, miért fizet adót? Az 1986-os év, az adóváltozások jegyében telik el. Már hetekkel a módosítások előtt nyilvánosságra hozták az illetékesek, mennyivel emelkednek az általános jövedelemadó kulcsai, várhatóan ki jár jobban és ki rosszabbul. Az Elnöki Tanács 1985. évi utolsó ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról. Az okokat valószínűleg már sokan ismerik, hiszen minden egyes adóváltozáskor el ismétlik az illetékesek. Az adózás, mint kötelezettség, alapeíve a közteherviselés, vagyis mindenkinek keresete, vagyona alapján kell hozzájárulnia a közösség kiadásaihoz. 12 év után Ezt nemcsak a közgazdaság szabályai, hanem a társadalmi igazságérzet is megköveteli. Az épületek adózásának megváltoztatása mellett szólt még egy érv: a korábbi rendelet tisztes múltra tekintett vissza, még a hatvanas évek elején született. S magyarázatképp alig szükséges ehhez hozzátenni, hogy mind mértékeiben, mind elveiben egy korábbi vagyoni, ár- és pénzügyi helyzetet tükrözött. S a legutóbbi módosítása is régen, 1974-ben született. Azóta nemcsak az élet- színvonal emelkedett jelentősen, hanem a lakosság vagyoni helyzete is megváltozott. Űj üdülőtelepek nőttek ki a földből, jóval több a gépkocsi, s így a garázs, sőt, a műhelyekből sem lett kevesebb. A kisvállalkozások ©létrehívása a penziók, az üzletek építésének is új lendületet adott. Az Elnöki Tanács döntése értelmében az összes építmény adózása meg fog változni, de az első fordulóban csak a nem lakás céljára szolgáló építmények adózása módosult. A korábbi rendszertől eltérően a neim lakás célú épületek: tehát üdülők, az azokhoz tartozó garázsok, üzletek, raktárak, műhelyek, orvosi rendelők, penziók, műtermek, csónak- házak a lakásokra és családi házakra vonatkozó befizetéstől függetlenül adóznak. A mintegy 183 ezer építménynél — körülbelül ennyit érint az új rendelet — nem veszik számításba, hogy a tulajdonos maga használja-e vagy esetleg bérbe adja valakinek. Differenciáltan Az adó alapját egyöntetűen az építmény értéke határozza meg. Vagyis, az adó mértéke differenciáltan alakul, attól függően: felkapott üdülőhelyen, vagy egy távoli pusztán áll-e például a víkendiház. Itt is a kisebb „vagyonnal” rendelkezők járnak jobban, mert az adó mértékét az építmények alapterületének arányában állapítják meg, s minél nagyobb az alapterület, annál progresszívebben nő az elvonás. Az adó négyzetméterenkénti összege 20-tól 120 forintig terjedhet, de a konkrét összeget már a helyi tanácsok határozták meg. Egy kiemelt üdülőövezet központi részén fekvő építmény adóját akár a központilag meghatározott mérték 50 százalékával is felemelhetik, de ugyanannyival lehet például rossz környezeti adottságok esetén csökkenteni, a rendeletben meghatározott összeg egytizedéig. (Igaz, az adó akkor sem lehet 500 forintnál kevesebb.) Megyénkben is megkezdődött a munka, tanácsrendeletek szabályozzák, hogy a településeken, vagy annak egyes körzeteiben miként adóznak az állampolgárok a nem lakás céljait szolgáló ingatlanok után. Valószínűleg az új rendelkezés nem örvend majd nagy népszerűségnek, hiszen sokaknak a korábbinál több pénzt kell befizetniük. De azért arról se feledkezzünk meg, hogy például egy üdülőtelep kialakulása nemcsak a víkendház-tulajdonosok- nak kerül pénzébe, hiszen meg keld építeni az alapközmüveket, garantálni az ellátást valamilyen módon, s rendben tartani az egész környéket. A magasabb jövedelműek A költségvetés növekvő terveihez a lakosságnak szintén hozzá kell járulnia. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán, ugyanannyi összeget tesz a „közös kalapba”. Elsősorban a magas jövedelmű, illetve vagyonnal rendelkező állampolgárok fizetnek a korábbinál több adót, a közteherviselés mindenhol elfogadott elvének megfelelően. A helyi tanácsoknak adott ön- . állóság — amennyiben élnek vele — garantálhatja, hogy a lehető legigazságosabhan határozzák meg. figyelembe véve a területfejlesztési szempontokat is, a nem lakás céljára szolgáló épületek adóját.
