Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
19K<). szeptember 24. Az Országos Béketanács ülése Magyar-belga kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról) az erről szóló előzetes tervezetet, a főtitkár szóbeli kiegészítését és az ajánlásokat, valamint a Béketanácsnak a szovjet moratóriumot üdvözlő nyilatkozatát, amely a következőképpen hangzik: Napjainkban a világ népei mindinkább tudatára ébrednek annak, hogy az emberiség jövőjét fenyegető legnagyobb veszély a tízezrével felhalmozott atomfegyverekből fakad. A veszélyeztetettség felszámolásának egyetlen útja valamennyi atomfegyver megsemmisítése. Ezen. a népeknek nyűgöd tabb jövőt ígérő úton a Szovjetunió tette meg az első lépéseket, egyoldalúan vállalva a földalatti nukleáris kísérletek beszüntetését. A Szovjetunió lépését a nukleáris és űrkorszak rea(Folytatás az 1. oldalról.) vője. A biztonság magába foglalja, hogy semmiféle erőt se alkalmazzanak, így hagyományos fegyvereket, fegyveres erőket sem. Én azonban ennél többet is kijelenthetek; általában nem kívánjuk, hogy csapataink bárhol is országhatárainkon kívül állomásozzanak. Ez a kérdés is nyitva áll a vita előtt, és megoldaható azzal összefüggően, ahogy növekszik a bizalom és megvalósítják a katonai enyhülés lépésed. Ez már meg is kezdődőt! a stockholmi fórumon. Nem csupán az európaiak — valamennyien gratulálhatunk egymásnak és magunknak ahhoz, hogy diadalmaskodott a józan ész és a jóakarat. Ez többet adott számunkra. ,.A szakszervezetek az elmúlt években igen- szorongatott helyzetbe kerültek, a támadások immár nemcsak a dolgozók jogai, hanem a szakszervezetek léte ellen irányulnak” — mondta Gáspár Sándor a XI. szakszervezeti világkongresszus megnyitása előtt tartott sajtóértekezleten. Hétfőn, egy héttel később a kongresszust összegző zárszavában a magyar szakszervezeti vezető — akit ismét megválasztottak a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) elnökévé — már bizakodóbban nyilatkozott: „Bátran, reménnyel telve mondhatjuk, hogy jó irányú folyamatok kialakításának, indulásának a színhelye lehet Berlin, ha az elfogadott határozatokat mielőbb valóra váltjuk”. A Berlinben tartott XI. szakszervezeti világkongresszus minden bizonnyal számos változást eredményez a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban, s várhatóan a nemzeti szervezetek tevékenységében is. Erre lehet következtetni a tartalmas és kritikus vitából. A világon jelenleg több mint 800 millió a bérből és fizetésből élők száma, és ebből 500 millió a szakszervezeti tag. A most véget ért szakszervezeti világfórumon, amelyen minden eddiginél széleskörűbb volt a részvétel, majdnem 300 millió szervezett dolgozó képviseletében, öt kontinens 154 országából 432 szervezet delegációja vett részt. Az egyik fő kérdés, amelyben általános volt az egyetértés: a béke megőrzésének fontossága és a szakszervezeték aktívabb bekapcsolódása a fegyverkezés elleni küzdelembe. A hozzászólók vatameny- nyien megerősítették, amit Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára beszámolójában megállapított: „Az öt évvel Irtásai vezérelték. A kölcsönös függőség' világában valódi biztonság csak akkor teremthető, há az mindenkire kiterjed és mindenki számára egyenlő. A biztonságos világ megteremtéséért a népeknek közösen kell törekedniük a fegyverkezési hajsza megállítására, a világűr felfegyverzésének megakadályozására. Építő tárgyalásokra, a megegyezés keresésére van szükség': a helsinki folyamat, s annak legutóbbi, stockholmi mér. földköve jó példa a kölcsönös biztonság és érdekek figyelembe vételére, az ésszerű kompromisszumok kidolgozására. A magyar béke- mozgalom megelégedéssel köszönti ezt az eredményt, amely joggal ébresztett reményi és szolgálhat például a béke, a jövő felé vezető egyedüli úton. Épp ezért mint egy jelentős szerződést: azt bizonyította, hogy ha valóban akarunk valamit, képesek is vagyunk rá. A Szovjetunió külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térségnek is biztosítani kell a nyugodt, békés légkört, s utalt a Szovjetunió erre vonatkozó javaslataira. A közel-keleti kérdésről szólva javasolta: a Biztonsági Tanács keretei között hozzanak létre előkészítő bizottságot nemzetközi konferencia összehívására a probléma rendezéséről. A miniszter az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtése követelményének nevezte a terrorizmus elleni küzdelmet is, hangsúlyozva, a Szovjetunió kész hozzájárulni s jelenleg ezelőtti helyzettel ellentétben, ma gyakorlatilag minden szakszervezet, legyen az bármilyen orientációjú, a békéért és a leszerelésért folytatott harcot nagyon fontos szakszervezeti feladatnak tartja”. A másik nagy téma, amellyel szinte valamennyi felszólaló mélyrehatóan foglalkozott: az elhúzódó gazdasági válság következményei elleni harc, a szakszervezeti vívmányok megőrzéséért folytatott küzdelem. AZ országonként változó nagy különbségek miatt ez ügyben nem lehetett általános tanulságokat levonni és mindenütt hasznosítható >*e- cepteket elfogadni. Sok küldött részletesen foglalkozott a tudományos-műszaki haladás által felvetett problémákkal. Nevezetesen: mit kell tenniük a szakszervezeteknek azért, hogy a modern technika a dolgozók jólétét szolgálja és ne a munkanélküliek táborát növelje. A kongresszuson határozottan visszautasították a szakszervezeti mozgalom elleni általános támadást, amelyet — mint hangsúvárják el a világ békeszerető erői az Egyesült Államok kormányától: ne szalassza el újlból a fegyverkezési hajsza megfékezésének történelmi lehetőségét, csatlakozzon a moratóriumhoz. Az Országos Béketanács a magyar nép nevében örömmel üdvözli a moratórium ismételt meghosszabbítását, a Szovjetuniónak az egyoldalú leszerelési lépésekben is megnyilvánuló béketörekvéseit. A magyar békemozga- lom valamennyi atomfegyverrel rendelkező ország kormányához fordul: sorakozzanak fel az atomkísérletek moratóriuma mellé. Az ENSZ által a béke nemzetközi évévé nyilvánított 1986. elnevezéséhez méltó módon maradhatna meg az emberiség emlékezetében. ha Földünkön megszűnnének az atomfegyver-kísérletek. is hozzájárul ennek a rákfenének a felszámolásához. Sürgette a világgazdaság rendszerének szükséges átalakítását. Az emberi jogok kérdésével foglalkozva kijelentette: ezen a téren is szükséges a széles körű és nyílt együttműködés. ■Eduard Sevardnadze beszéde befejező részében foglalkozóit a 'szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseivel. „Távol áll tőlünk, hogy kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal ne tartsuk ígéretesnek. Az utóbbi időben kialakultak jelentős egyezmények biztató körvonalai. Reális lehetőség nyílik, egy csúcstalálkozóra is. Viszonylag simán továbbléphetünk, ha az amerikai fél is ezt akarja” — mondotta a szovjet külügyminiszter. lyozták — a burzsoázia, a tőkés állam egyre erősebb igénybevételével indított, azt állítva, hogy a szakszervezetek akadályozzák a gazdasági válság felszámolását segítő gazdasági folyamatokat. Bár megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kell tenni a szakszervezetek létét veszélyeztető támadás visszaverésére, de abban mindenki egyetértett, ho,gy a szakszervezeteknek meg kell szabadulniuk az elavult módszerektől, és fel kell újítaniuk fegyvertárukat. A jelenlegi helyzetet az SZVSZ elnöke a következőképpen jellemezte: „A szakszervezetek már tudják, és a bőrükön érzik, hogy feltalálták a puskaport, de ők még nyíllal válaszolnak a támadásokra”. Többen ostorozták a szak- szervezetek rugalmatlankSá- gát, a tömegekhez fűződő kapcsolataik gyakran formális jellegét. Szorgalmazták a nagyobb nyitottságot és a mások nézetei iránti nagyobb toleranciát. A szak- szervezetek csak lassan követik a végbemenő vállozáPANORAMA BUDAPEST Kedden félidejéhez érkezett az őszi BNV, sűrűsödnek a szakmai programok, üzleti tárgyalások. Vásár- szerte számos kereskedelmi megállapodást készítenek elő. A vásár hivatalos vendége volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki Körösvölgyi Lászlónak, a Hungexpo vezérigazgatójának a kalauzolásával tekintette meg a pavilonokat. GENF Az atom- és űrfegyverzettel kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalások keretében kedden Genfben ülést tartott az • űrfegyverzettel foglalkozó munkacsoport. JERUZSÁLEM Mohamed Bászjuni, Egyiptom új izraeli nagykövete kedden Jeruzsálemben átadta megbízólevelét Hájim Herzog izraeli államfőnek, s ezzel az arab ország néfey év után ismét nagyköveti szinten képviselteti magát Izraelben. Csehszlovák vendég az SZMI-nél Egy hétig a Szakszervezetek Országos Tanácsának vendége Vladislav Beeslka, a csehszlovák szakszervezeti országos vezető szerv osztályvezető-helyettese. A csehszlovák vendég, aki elsősorban a magyar szak- szervezetek területpolitikai tevékenysége iránt érdeklődik, tegnap egy napra Szekszárdra látogatott, ahol a szakszervezetek megyei vezetőivel találkozott, és folytatott velük eszmecserét az említett témáról. sokat, adósak a kor kihívásaira adandó válasszal — hangsúlyozták. — A kor kihívásai alatt értve azt, hogy számos rétég — az új szakmák művelői, a vendégmunkások, a munkanélküliek tömege — újfajta, sajátos érdekvédelmet követel. A kapitalizmus elleni harcba új erők léptek be — környezetvédők, háborúellenes mozgalmak — de ezek nem illeszthetők bele a hagyományos keretekbe. A kongresszus egész munkájára a nyíltság és az őszinteség volt a jellemző, s ebben különösen jó példát mutatott a magyar küldöttség. Gáspár Sándor a SZOT elnökeként elmondott felszólalásában a magyarországi szocialista építés sikerei mellett szólt a gondokról, az újonnan felvetődő problémákról is. Nagy tetszéssel és elismeréssel fogadott beszédében rámutatott: a szakszervezeteknek szocialista körülmények között is alapvető feladatuk az érdekképviselet és az érdekvédelem. A szakszervezetek csak akkor lehetnek hatékony részesei a szocialista társadalom építésének, ha önállóan és kezdeményezően tépnek föl” — mondta. A XI. szakszervezeti világkongresszuson fontos .téma volt a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom megosztottsága. Amint' zárszavában az SZVSZ elnöke rámutatott, a szakszervezeti egység szervezeti újjáterem- tése jelenleg elképzelhetetlen. Ezért a konkrét kérdésekben való együttműködésre kell összpontosítani, fgy például az SZVSZ javasolta, hogy a három nagy nemzetközi szakszervezeti központ vizsgálja meg, miként mozgósíthatnák együttesen a világ 500 millió szervezett dolgozóját a békéért, a fegyverkezés ellen. FACH FERENC Kedvező légkörben kerülhet sor a közeli napokban a magyar—belga kormányfői találkozóra, hiszen — amint azt magyar részről már töfbfo ízben kinyilvánították — a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság közötti kapcsolatok alapvetően problémamentesek, a két eltérő társadalmi rendszerű ország; viszonyát nem terhelik zavaró tényezők. Lázár György belgiumi útját a magyar—belga kapcso. lejtők mérföldköveként is jegyzi majd a diplomácia, hiszen személyében magyar miniszterelnök 1945 óta első ízben tesz látogatást a Belga Királyságban. Diplomáciai kapcsolataink 1947- től datálódnak, a politikai kontaktusok megélénkülését a 60-as évektől számítják. Látványos mozzanatok ugyan nem kísérték a változást, de tény: gyarapodtak a szakminiszteri találkozók, rendszeressé váltak politikusaink konzultációi. Csak pár esztendőre visszatekintve: 1983- ban a belga diplomácia vezetője látta vendégül a magyar külügyminisztert, s ugyanebben az esztendőben meghívója, Leo Tindemans is járt Budapesten. Még mindig ennél az évnél maradva: a magyar fővárosban tárgyalt partnerével, Marjai Józseffel Willy de Glercq miniszterelnökhelyettes, aki a nemzetközi valutaalap magyarországi regionális ülésén vett részt. A rákövetkező évben Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a belga köm- ' munista párt és két szocialista párt -meghívásának tett eleget, s találkozott a belga gazdasági élet több vezetőjével is. Az államközi kapcsolatokban 1984 jelentett fordulópontot: a felszabadulástól számított történelmünk során először tett hivatalos látogatást Magyarországon belga miniszterelnök, Whirled Martens. Érdemes emlékeztetni akkori, rövid nyilatkozatára: „Kormányaink megrétették, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szükséges az érintkezés, a párbeszéd. Magyarország és Belgium, amely egyaránt megbízható tagja saját szövetségi rendszerének, érdekelt abban, hogy oldódjék a jelenlegi fagyos nemzetközi légkör.” Erre utal egyébként az a tény is, hogy Belgium — amely ugyancsak szorgalmazójf, a Helsinkiben megkezdett út folytatásának — üdvözölte a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének idén júniusban Budapesten közzétett felhívását, reményét fejezve ki, hogy e dokumentum új elemeivel hozzájárulhat a leszerelés ügyéhez. Sokrétűek és rendezettek egyezményes kapcsolataink is, amelynek mindinkább jellemzője, hogy az államközi megállapodások mellett a tárcaközi, intézményközi egyezmények is szaporodnak. Jó példaként említhetők a magyar—belga kétoldalú jogi szerződések: létrejött a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény, a polgári eljárásról szóló egyezmény alkalmazásának megkönnyítéséről szóló megállapodás, valamint a jogi tájékoztatásról szóló egyezmény is. Vagy más területről: megerősítésre vár a két ország között idén májusban megszületett beruházásvédelmi megállapodás, amely a közös érdekeltségű magyar- országi vegyes vállalatok létrehozását hivatott elősegíteni. (Érdemes megemlíteni: Belgium — az NSZK után — a második ország, amellyel beruházásvédelmi megállapodást kötöttünk. Ez az egyezmény nagyban növeli a belga üzletemberek bizalmát magyarországi tőkebefektetések iránt.) Gazdasági kontaktusaink nak a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unióval 1975-betí megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás ad keretet. A két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai mindeddig meglehetősen szerények és kiegyensúlyozatlanok voltak mind a hagyományos árucsere, mind pedig az újabb együttműködési formák tekintetében. Tavaly például a fejlett tőkés országokba irányuló kivitelünkből a Belga—Luxemburgi Gazdasági Unió (a kapcsolatokon belül Luxemburg szerepe nem számottevő) 1,2 százalékkal részesedett, az e piacokról származó behozatalunknak pedig 2,7 százalékát adta. ösz- szegszerűen : exportunk 33,5 millió, importunk pedig 85 millió dollárt tett ki 1985- ben. Az idén májusban nagy létszámú — 84 tagú — belga gazdasági küldöttség látogatott hazánkba. Pár nap alatt vagy 300 üzleti tárgyalásra került sor, jelezve: a belga üzletemberek körében megnövekedett az érdeklődés Magyarország, az itteni beruházási lehetőségek iránt. Joggal: Magyarország a gyakorlatban is folyamatosan bizonyítja nyugati partnereinek, hogy gazdasági kapcsolataink — kölcsönösen előnyös módon — mennyiségileg és minőségileg egyaránt jelentősen fejleszthetők. A magyar—belga gazdasági tárgyalásokon egyetértés volt abban, hogy elsősorban a magyar vállalatok aktivitásának növelésével nyílhat lehetőség a kétoldalú forgalom egyenlegében mutatkozó magyar passzívum csökkentésére. Kölcsönös érdekeltség fejeződött ki magyarországi telephelyű magyar— belga vegyes vállalatok létesítésben, harmadik piaci kooperáció kialakításában, valamint a kis- és középüzemek közötti kapcsolatok erősítésében. (A kooperációs kapcsolatok bővítésében például fontos szerepet játszhatnak a magyar Világbanktagságiból adódó együttműködési lehetőségek.) Magyar és belga vállalatok között jelenleg 41 kooperációs megállapodás van érvényben. Az eddig létrejött — s igen eredményesen tevékenykedő — egyetlen vegyes vállalat, a Tungsram—Schreder Kft. közúti lámpatesteket gyárt. A magyar—belga gazdasági kapcsolatokban tehát van előrelépés, jóllehet az együttműködésnek még igen nagy tartalékai vannak. Kiaknázásuk további kölcsönös előnyökkel járhat, ám ennek még erős fékje, a magyar gazídaság látal hordozott jelentős terhe, hogy a kereskedelempolitikai feltételek számunkra sok tekintetben mesterséges és természetellenes módon hátrányosak. Mind erősebb kapocs a két ország között az emberek közvetlen találkozása, a bővülő idegenforgalom, s — ezáftal is — egymás életének, kultúrájának jobb megismerése. Csak egy adat: tavaly már csaknem húszezer belga választotta úticéijául Magyarországot. Kulturális kapcsolataink egyezményes alapon, háromévenként megújított munkaterv ékben megjelölt módon fejlődnek. Belgiumban elsősorban a magyar zene, zenepadagógia iránt mutatkozik érdeklődés; méltó módon, bizonyította például a magyar kultúra belgiumi jelenlétét a Liszt- centenárium ottani megünneplése. Viszonylag rendszeresen vetít magyar filmeket a belga televízió, és a rádióban is megszólal egy-egy magvar hangjáték, korántsem lehetünk viszont elégedettek irodalmunk megismer, tetőséivel, a könyvkiadással. A legfőbb érték a béke SZVSZ-kongresszus Akcióegység, új módszerek Magyar küldöttek a Szaksze rvi-zeti Világszövetség XI. kongresszusán (Teleíotó)
