Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

1986. szeptember 18. ^ÉPÜJSÁGS „Együtt — egymásért” • • Ötévesek vagyunk (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az ENSZ az 1981-es évet a rokkantak és testi fogyaté­kosok évének nyilvánította. E nemes cselekedet évében alakult meg 1981. szeptem­ber 18-án a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete. Az alakulásnál, amely a Babits Mihály Művelődési Központban történt, a zász­lónkra ezt a jelszót írtuk: „Együtt — egymásért!” Mi is történt azóta, hogy az ak­kori maroknyi csapat a ha­zánk közel félmilliónyi rok- kantjából, mint „csepp a tengerben”, együttesen kér­tük a megalakulást. A ténye­ken változtatni nem lehet, mármint a mozgássérülésen, viszont a társadalom széles körű összefogásával, a sor­sunkkal való törődéssel lé­nyegesen elviselhetőbbé kell tenni azt az állapotot, amely­be születtünk, vagy a későb­biek során kerültünk. Sok minden történt azóta. Szocialista államunk sokat tett annak érdekében, hogy a mozgássérültek megfelelő gondozásban részesüljenek. Gyógyításunk legmagasabb fórumában, az ORFI-ban — melynek már én is öt alka­lommal „vendége” voltam — mindent megtesznek a be­tegek felépülése, fájdalmaik enyhítése érdekében. Ez­által elősegítik, hogy ha csak csökkenten is, végezhetjük munkánkat. Sokan kaptak már közü­lünk közlekedésünket meg­könnyítő Trabant Hycomat gépkocsit kedvezményes áron. Nagy segítséget jelent a térítésmentes benzin jegy is. Így lehetőségünk van ar­ra is, hogy megismerhessük hazánk távolabbi tájait is. A sportból és kultúrából is kivehetjük részünket, mert kedvezményesen jutunk színház- és mozijegyekhez. Tagságunk többsége alacsony járadékot vagy nyugdíjat kap. A különböző sportver­senyek nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is igazolják éLni akarásunkat. Hadd szóljak most „szű- kebb hazánkról”, a szekszár­di mozgássérültek helyi cso­portjáról, melynek megala­kulása 1984 őszén volt. Aktív tevékenységet 1985 októbere óta folytatunk. Első össze­jövetelünkön határoztuk el, hogy minden hónap első hét­főjén délután 4 órakor ta­lálkozunk a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 402. helyisé­gében. Az egyesület Arany János utcai irodahelyiségét „kinőttük”. A hónap első hétfő dél­utánjai igen kellemes han­gulatban telnek, testvéri, sorstársi szeretetben. Min­den alkalomra jut egy elő­adás vagy színes vetítés, amelyet a TIT patronál, elő­adókat biztosít, kérésünk­nek megfelelő témákról. Közben elbeszélgetünk problémáinkról, s Vrazsovits Károlyné helyi csoportvezető gondos irányítása mellett se­gítünk egymáson gondjaink megoldásában az „Együtt— egymásért” jelszó alatt. Az ő irányításának és nagyszerű szervezőkészsé­gének köszönhető, hogy ked­vezményesen eljuthattunk Gunarasra, baranyai körút­ra, gemenci kishajó-kirándu­lásra, budapesti városnézés­re. Legközelebb Harkányt keressük fel, majd Orfűre megyünk. December 16-án pedig a rokkantak Berlinbe „repülnek”, Töttős Gábor Közlekedésbiztonsági nap Bonyhádon Az Autóklub Tolna Megyei Szervezete és a Bonyhádi Városi Közlekedésbiztonsági Tanács rendezésében szep­tember 27-én 09 órai kezdet­tel a bonyhádi művelődési központban kerül sor az idei megyei közlekedésbizton­sági nap lebonyolítására. A rendezvény keretén be­lül 1000 köbcentin aluli, s azon felüli kategóriákban autós ügyességi versenyen és elméleti Kresz-vetélkedőn vehetnek részt a jelentke­zők. A gyermekek kerékpá­ros ügyességi versenyen mér­hetik össze tudásukat. Ne­vezés a helyszínen 08 és 09 óra között. Az autós .verseny­zők első helyezettjei későbbi időpontban Budapesten, az országos közlekedési nap versenyein vehetnek részt. A verseny ideje alatt a művelődési központ helyi­ségeiben közlekedési vo­natkozású videóbemutatót tartanak, és közlekedéssel összefüggő kérdéseikre is választ kaphatnak az érdek­lődők. Az Autóklub műszaki ál­lomása egész napon át in­gyenes fényszóró-beállítást és CO-mérést végez, továbbá a „Sárga angyal” segélyszol­gálata folyamatosan ügyele­tet tart. Lehetőség nyílik az autóklubba való kedvez­ményes belépésre is. Szeptember 15. és 30. kö­zött egyébként az autóklub valamennyi megyei bázisán ingyenesen végzik el bár­kinek a fényszórók beállítá­sát. Áz új illetékrendelkezések alkalmazása és költségmentesség engedélyezése a bírósági eljárásban (III.) A bírósági eljárásban a Népújság 1986. június 30-i és július 10-i számában megjelölt jogszabályokon felül, amikor1 az illetékek és költségek előlegezése és vi­selése körében intézkedni kell, irányadó még az igaz- ságügyminiszter 6/1986. (VI. 26.) IM számú és a költség­mentességre vonatkozó ren­deleté is. A hivatkozott jogszabályok szerint vannak tárgyi költ­ségmentes, illetékmentes és illetékfeljegyzési jogos pe­rek, a bíróság — az előírt feltételek igazolása esetén — engedélyezhet személyes költségmentességet vagy il­letékfeljegyzési jogot. Tárgyi költségmentesség Ha valamely igény bíró­ság előtti érvényesítése tár­gyi költségmentes, akkor nem kell leróni az eljárási illetéket, nem kell előlegez­ni a bizonyítással előre lát­hatólag felmerülő (pl. szak­értői, tanúk útiköltsége stb.) költségeket, de pervesztesség esetén utólag sem köteles a fél mindezeket megfizetni. Ilyen kedvezmény kiter­jed az apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekre, a törvényen alapu­ló tartási-kötelezés, meg­szüntetés mértékének meg­változtatása, végrehajtás megszüntetése vagy korláto­zás stb. — perekre, a mun­kaviszonyból származó, a munkavégzéssel összefüggés­ben keletkezett perekre, a fegyveres erők, a fegyveres testületek, valamint a ren­dészeti szervek és tagjai kö­zött a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési perekre. A fenti körön túlmenően jogszabály egyéb esetben is tárgyi költ­ségmentességet állapíthat meg. A tárgyi költségmentesség korlátozottan érvényesül az apaság és származási meg­állapítási pereknél, mert a vértulajdonság és a szárma­zás megállapításához szük­séges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költsé­geinek előlegezése és megfi­zetése alól, valamint a tör­vényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tar­tásra kötelezett jövedelmé­nek megállapításához szük­séges szakértői vizsgálat költségének megfizetése aló! nem mentesít. Sőt, a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony körében indított perekben a pervesztes munkáltatót és szövetkezetei kötelezni kell mind az illeték, mind az ál­lam által előlegezett költ­ség, míg a fegyveres erők stb. megjelölt pereiben a fegyveres erőt, testületet, rendészeti szervet pedig az állam által előlegezett .költ­ség megfizetésére kötelezni kell. Abban az esetben, ha a fenti perekben a. kár bűn- cselekményből vagy szabály, sértésből származott, a per­vesztes felet — pervesztes­sége arányában — kell kö­telezni a peres illeték és az állaim által előlegezett költ­ség megfizetésére. Illetékmentesség Nem kötelezhető illeték megfizetésére, aki a jogsza­bály szerint költségmentes- séget, vagy illetékmentessé­get élvez. Az illetékmentes­ség értelemszerűen irány­adó a beavatkozóra is. Illetékmentes a holtnak nyilvánítással, vagy halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, a költ­ségmentesség vagy illeték- feljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni fel­lebbezési eljárás, a gazdál­kodó szervezetek szerződési ügyeiben az eljárás, ha a szerződést a megrendelő akarata ellenére, népgazda­sági érdekből a bíróság hoz­za létre, módosítja, tartja fenn, bontja fel, vagy szün­teti meg, az eljárás, ha le­folytatását a bíróság meg­tagadta vagy 'mellőzte. Ugyanez a kedvezmény áll fenn, ha a bontoperben a házasság vonatkozásában indítanak viszontkeresetek a megszűnt cég törlése iránti kérelem, a választói név­jegyzékkel kapcsolatos eljá­rás, a feltaláló, az újító, az ipari minta szerzője és az ipari mintával, know-how- val, illetőleg a közreműkö­dési díjjal kapcsolatban in­dított peres és nem peres eljárás, és a gazdálkodó szer­vezet felszámolásával kap­csolatos eljárás esetében. A hagyatéki eljárásnál ak. kor van illetékmentesség, h3 a hagyaték tárgya csak az örökhagyót megillető társa­dalombiztosítási ellátás. Ingóhagyaték vagy hagya­téki vagyonnak ingókból álló része után akkor nem kell eljárási illetéket fizetni, ha a hagyatékban gyámság (in­tézeti gyámság) alatt álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá he­lyezett vagy ismeretlen he­lyen távollévő személy, il­letőleg méhmagzat érdekelt, nincs ismert örökös, vagy az eljárás megindítását a gyám­hatóság kérte. Abban az esetben is fenn­áll a mentesség a • lakás- tulajdon öröklésénél, ha az örökös tanácsi bérlakás bér­lője, de a lakásbérleti jogá­ról a lakásügyi hatóság ja­vára, a hagyaték jogerős át­adását követő két éven beül lemond, 500 000,— Ft ingat­lanértékig a lakástulajdon, üdülő, hétvégi ház, zárt­kerti ingatlan haszonélveze­tének, használatának a túl­élő házastárs általi öröklése, az az örökség, ha az örök­hagyó kiskorú, és hagyaté­kát szülője — ide értve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is — örökli. Ide tartozik az az eset is; ha aiz öröklés útján meg­szerzett képző-, ipar-, nép- művészeti alkotást, múzeális tárgyat, gyűjteményt, vagy ennek egy részét az örökös az államnak felajánlja, és 8 felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes örök­lési illeték alól mentesül 82 örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség elér! az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örök­ségét terhelő illeték össze­gét. Személyes költségmentesség Annak a félnek, aki sze­mélyes költségmentesség en­gedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a kü­lön jogszabályban meghatá­rozott módon igazolnia kell. Ilyen kérelem mind az el­járás megindítása előtt, mind azzal egyidejűleg, illetve az eljárás befejezéséig bármi­kor előterjeszthető. Abban az esetben kell személyes költségmentessé­get engedélyezni, ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem ha­ladja meg a munkaviszony alapján megállapított öreg­ségi nyugdíj mindenkori leg­kisebb összegét, vagyona pe­dig — a szokásos életszük­ségleti és berendezési tár­gyakon felül — nincs. Költ­ségmentességben kell része­síteni — jövedelmi és va­gyoni helyzetének vizsgálata nélkül — azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap. 1986. január I. napjától az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 2370,— Ft. Amennyiben az előző fel­tételek nem állnak fenn, a bíróság a fél körülményei­nek vizsgálata alapján a méltányosságnak megfele­lően állapítja meg, hogy van-e helye — kivételesen — költségmentesség enge­délyezésének. A költségmentességben ré­szesült félnek, azokon a be­adványain, amelyek illeté- kezés alá esnének, utalni kell a kedvezményben való részesülésére. Ha a bíróság a költség­mentességet megtagadja, ak­kor a felet fel kell hívni, hogy a meg nem fizetett il­letéket elutasítás, illetőleg, ha ennek nincsen már helye. lelet készítésének terhe meU lett 8 napon belül pótolja. Az engedélyezett költség­mentességet a bíróság az el­járás bármelyik szakaszában és az eljárás jogerős befeje­zése után is hivatalból kö­teles megvonni, ha kitűnik, hogy a költségmentesség feltételei már az engedé­lyezéskor sem voltak meg. vagy ha azok az engedélye­zés után — de még a per jogerős befejezése előtt — megszűntek. A megvonása esetén mind az ileték le. rovására, mind az esetleg előlegezett költség megtérí­tésére a felet fel kell hívni, illetve kötelezni kell, vala­mint a pártfogó ügyvéd ál­lamot terhelő díja is meg­térítendő. Az illeték és a költség megfizetésére köteles sze­mélyt az eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet költségmen­tességben részesíteni, ha az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott, vagy az ellene kibocsátott ' fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmon­dással nem élt. E lehetőségre a határozat kézbesítésével a felet figyelmeztetni kell. Az utóbb engedélyezett költség­mentesség hatálya vissza­hat az eljárás megindítására. Amikor a bíróság az eljá­rás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentes« ség nem áll fenn, akkor a fe­let fel kell hívni az illeték megfizetésére, lelet készíté­sének terhével és az előle­gezett költség utólagos meg­fizetésére kell kötelezni az állam javára. A személyes mentesség a fél jogutódjára nem terjed ki. DR. NYÍRÓ GÉZA elnökhelyettes, bírósági főtanácsos A/.l mondjak, a termeszét- védelem embervédelem, és ez általában igaz is. A megyei kórház rendelőintézete előtt, ellentmondás keletkezett a két fogalom kozott. A rende­lőintézet forgalma jelentős, és többnyire beteg emberek keresik föl, akiket a család vagy ismerősök szívesen el­hoznak a szakvizsgálatra. De, hol álljanak meg a ko­csikkal? A kórházi parkoló kicsi, a rendelőintézet előtt pedig zöld gyepsáv tiltja a várakozást. Szép is, egy kór­ház környékén különösen fontos az i4de zöld terület, de az emberek, sőt, beteg em­berek rovására? Fotó: Gottvald Károly Szép zöld terület a rendelőintézet előtt Tilosban parkoló autók a túlsó oldalon Kedvezményes áron téli tárolásra is alkalmas termékeinkből termelői árusítást tartunk szeptember 22-től, amíg a készlet tart. Árusítás a Mözsi Új Élet Mgtsz kertészétében. Burgonya 4,40 Ft/kg zsák. Vöröshagyma 8,— Ft/kg .-$■ zsák. Fejes káposzta 4,— Ft/kg -rf,- zsák. Arukiadás munkanapokon 7—16 óráig, szombaton 7 —12 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom