Tolna Megyei Népújság, 1986. szeptember (36. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXVI. évfolyam, 205. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1986. szeptember II., hétfő

Mai számunkból

TÁKSKÖZSÉGI KÉPVISELET (3. old.)

DÉDAPÁINK VÍG KEDÉLYE (4. old.)

SURDA HELYETT ZELIG, KIEBLIK ÉS RADANOVICS VOLT A SZTÁR (5. old.)

KEZDŐDIK A TANÉV (3. old.)

B

is emlékek

keévben

löm, hogy vajon van-e jogom ez tartozónak számítani magaivei idősébib fiúkat már rend- íventére”, a hat-hét évvel öre- em egyet elragadott az utolsó télén mozgósításának örvénye. Engem az a pár év különbség és jószerencsém voltaképp megóvott attól, hogy közvetlen szenvedője, vagy akárcsak szemtanúja legyek a harci cselekményeknek, a bombázásoknak, a civil lakosság esztelen . öldöklésének, és mindazoknak, amivel összekapcsolódik bennünk a háború fogalma.

Mégis megannyi örökre belémivódott képet őrzök magamban a második világháborúról. És nem csupán olyan gyermekkori emlékek formájában, mint a házunk közelében 1939 őszén táborozó lengyel katona- menekültek; 1941 nyarának keletre induló katonavonatai; három-négy évvel később pedig a messzehordó ágyúk „szerenádja”: a vízbe lógó hídroncsok; a deportálásból hazatérő csontváz emberek; a Budapesttől Baranyáig öt napon át tartó vasúti Odüsszeia.

Ifjú--és felnőttkorom megannyi utazása tovább szaporította emlékeimet iszonyú háborús mementokkal, s ha valamennyit lajstromozni próbálnám, idő és hely kévés lenne hozzá. A háború borzalmai ott fészkelnek agyamban az egykori Sztálingrád centrumában „eredeti'’ formájában megőrzött úgynevezett Pavlov- ház emlékében — védői utolsó csepp vérükig, hónapokon át dacoltak a hitlerista hódítói őrülettel. Megmaradtak a leningrádi piszkarjövói emléktemető sok- ; Bak hektáron át — szinte csatarendben — húzódó háborús sírjai képében; az 1942-es volt a legnépesebb évjárat. Egy kislány azóta ereklyévé vált iskolásfüzete akkor nagyon is jellemző tragédiát rögzített: azt, hogyan viszi el sorban az éhhalál családjának valamennyi tagját. Utoljára őt magát is .. .

De elég a háborús emlékekből. Ki-ki a maga módján folytathatná közvetlen vagy közvetett élmények szellemidézésével a sort, de a múlt — a, költő szavaival élve — „csak példa legyen most’’.

A második világháború nem minden országban járt egyforma pusztításokkal, s abban is nagy különbség vollt, mely néD mekkora részt kényszerült vállalni a hitlerellenes koalíció terheiből. A megpróbáltatások és erőfeszítések oroszlánrésze kétségtelenül a Szovjetunióra esett. Egy újabb világháború azonban nem egy bizonyos ország, egy adott térség biztonságát fenyegetné, hanem az egész emberi civilizáció létét. „Nem lehet szó valódi biztonságról, Amennyiben az nem mindenkinek egyenlő és mindenre kiterjedő biztonság. Ha valaki másként gondolkodik, az illúziók világában, az önáltatás világában él” — mondotta erről az egyetemes, globális felelősségről augusztus 18-i emlékezetes tévébeszédében Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára ezt a gondolatot később az úgynevezett új-delhi Hatok (Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia) vezetőihez intézett -válaszlevelében továbbfejlesztve hangsúlyozta; ma nincs fontosabb feladat, mint a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése.

Aki ismeri a fegyverkezés, az arzenálok megújításának logikáját, annak kézenfekvő, miért éppen a nukleáris robbantások beszüntetését nevezte a legsürgetőbb feladatinak a szovjet vezető. Ilyen robbantások nélkül elképzelhetetlen a fegyverek új nemzedéke,

I

ninlcs igazi előrelépés sem P támadó fegyverzet, sem a hírhedt „csillagháborús” fegyverzet terén. Másfelől viszont az atomfegyver-kísérletek beszüntetésére vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás kidolgozásának konkrét programja megteremthetné a kellő bizalmat a két vezető hatalom közötti kapcsolatokban. Egy ilyen jelentős fegyverzetkorflátozási lépés értelmet adhatna egy idei szovjet—amerikai csúcstalálkozónak is, átfogó pozitív hatással lehetne a nemzetközi kapcsolatok egészére.

Ezekben a napokban történelme eddigi legtragikusabb fejezetének kezdetére, a második világháború kitörésére emlékezik az emberiség. Az idei esztendőt az ENSZ nemzetközi békeévnek nyilvánította, szeptember elsejéről, a második világháború kitörésének napjáról pedig békenapként emlékezünk meg. A békéért aggódó közéleti személyiségek kezdeményezésére ez év október 15—18. között Koppenhágáiban tanácskozásra ül össze a béke-világkongresszus. “Mindezeknek az akcióknak az a céljuk, hogy a különböző országok és népek — társadalmi és politikai berendezkedésüktől függetlenül — konkrét lépéseket tegyenek és sürgessenek a háborús veszély elhárítása, az országok közötti bizalom és együttműködés erősítése érdekében.

A tömegmegmozdulások természetesen önmagukban nem tudják megfékezni a fegyverkezést, megakadályozni a háború felé sodródást. De figyelmeztetnek mindenkit arra, hogy korunk parancsa : az emberi élet megóvása, Földünk védelme. Ez pedig nemzetközi ösz- szefogást sürget. Egyszerű emberektől és politikusoktól egyaránt korábban soha nem tapasztalt felelősség- érzetet és önmérsékletet követel.

SZÄSZI JÓZSEF

Urho Kekkonen meghalt

Vasárnapra virradóra életének 86. évében elhunyt Urho Kekkonen, egykori finn államfő. Közép-európai idő szerint nulla órakor, otthonában érte a hálál. A finn hírügynökség rövid jelentése szerint a halál közvetlen oka agyi vérkeringési zavar volt.

Finnországban nemzeti

gyászt rendeltek el.

Kekkonen 1900. szeptember 3-án született. Hugzonöt éven át, 1956 és 1981 között volt Finnország köztársasági elnöke, Nyolvanegy éves korában, 1981 októberében egészségügyi okokból lemondott tisztségéről. Azóta visszavonultan élt otthonában.

Urho Kekkonen sokat tett azért, hogy Észak-Európa atomfegyvermentes övezet legyen. Ö volt az 1975. évi helsinki Európai Biztonsági

és Együttműködési Értekezlet házigazdája. Tevékenyen kivette részét a finn, semleges- ségi politika megteremtésében és abban, hogy jószomszédi viszony jöjjön, létre hazája és a Szovjetunió között. (Nekrológ a 2. oldálon.)

Békehétvége - gazdag programmal

Ma kezdődik a hungarológiai világkongresszus

Csehák Judit Bécsbe utazott

Szeptember 1—5. között Béc&ben kerül sor all. hungarológiai világkongresszusra, amelynek védnökei között van Lázár György miniszterelnök és dr. Franz Vranitzky osztrák kancellár. Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese vasárnap Bécsibe utazott, ahol a magyar kormány képviseletében részt vesz a világkongresszus megnyitóján. Kíséretében van Riátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes.

A sokszínű, változatos, megújulásra is képes magyar békemozgaímat reprezentáló, az egész országra kiterjedő, számos hazai és nemzetközi béke- és szolidaritási akcióhoz is kapcsolódó nagyszabású békefesztivál volt szombaton és vasárnap az Országos Béketanács és a Magyar Televízió közös rendezésében. A fővárosban a Vörösmarty tér volt a rendezvények központja. Kora délelőtt a gyorsan gyarapodó tömeget ifjúsági zenekar szórakoztatta, majd Csizmadia Sándor énekelt „köszöntőt” a Jó reggelt, Magyar- ország című dallal. Ezt követően' a Jeszenszky Jazz Balett bemutatójára került sor, utánuk a KISZ Központi Népi Együttes lépett színpad, ra látványos, hangulatot teremtő műsorával. A térről indult Agárdra a kerékpárostúra — a közkedvelt velencei-tavi üdülőhely ugyan, csak egész napos programmal várta a béketalálkozó résztvevőit. A békekorzón a külföldi békemozgalmak képviselőivel, a magyar békeközösségek, klubok tagjaival, a hazai békemozgallmi munkában aktívan részt vevő közéleti személyiségekkel találkozhattak mindazok, akik bekapcsolódtak a békenap eseményeibe. A jeles vendégek között üdvözölték Jan Martensont, az ENSZ főtitkárhelyettesét is.

A Fertőrákosi Barlangszínházban este békenagygyűlés volt. Az eseményen részt vett Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszédében rámutatott : a ma emberének nem nehéz elutasítani a fasizmust, nem

nehéz elutasítani a háborút, mert a fiatal nemedék az idősebbek tapasztalatából, az. idősebbek személyes élményeikből tudják, mi az.

— A mostani békenagy- gyűléshez hasonló demonstrációkra mégis szükség van, ha hiszünk abban, hogy hatást, befolyást tudunk gyakorolni azokra, akikre hatalmi helyzetükből adódóan a döntés tartozik az emberiség sorsáról. Kis ország vagyunk — folytatta —, amely társadalmi berendezkedésénél, demokratikus és emberi jogokra figyelő alkotmányánál fogva kivívta a világ országainak megbecsülését. Magyarország igazi külpolitikája mégis a belpolitika — hangoztatta. — A világ békéjére akkor tudunk hatással lenni, ha itthon em(Folytatás a 2. oldalon.)

Tanévnyitó ünnepségek

Könyvtáravatás Pincehelyen

Vasárnap Lentiben tartották az országos tanévnyitó ünnepséget, s ennek keretében felavatták az ifjú zalai város új általános iskoláját. Az 5200 négyzetméter alapterületű, kétszintes, tetőtér-beépíté ses, kereszt alakú épület kör alakú aulájából kiinduló négy szárnyában 16 tanterem, több szaktanterem, műhely, szertár, valamint könyvtár, úttörőszoba, 600 adagos konyha és 120 személyes ebédlő kapott hettyet. A tervezett határidőnél egy évvel korábban, széles körű társadalmi összefogással elkészült, 50 millió forintba került tanintézet 550 d:ákja és tanári kara eddig a város öt különböző pontján tanult, illetve tanított.

Köpeczi Béla művelődési miniszter ebből az impozáns intézményből köszöntötte az 1986—87-es tanév küszöbén

hazánk valamennyi oktatóját, tanulóiját és mindazokat, akik szívükön viselik a magyar nevelés, oktatás ügyét.

*

A hét végén megyénkben is megtartották a tanévnyitó ünnepségeket. Az általános iskolákban megyénkben több mint harmincezren tanulnak ma reggeltől, a középfokú tanintézetekben pedig közel tízezren. És akikre ilyenkor ritkán gondolnak, pedig az óvoda is oktatási intézmény, ott is tizenkétezren kezdik meg a „tanévet”.

Tegnap, augusztus utolsó napjának kora délutániján több száz ünneplőbe öltözött felnőtt és gyermek gyűlt ösz- sze az újjáalakított pincehelyi könyvtár udvarán., hogy részese légyen egyszerre két eseménynek: a mintegy egymillió-háromszázezer forintért átalakított és felújított községi könyvtár ünnepélyes átadásának és az iskola tanévnyitó ünnepélyének.

A Himnusz elhangzását és az úttörők műsorát követően István József, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Arról beszélt, hogy az irodalom és maga a könyv milyen szerepet tölt be nemcsak a szocialista emberformálásban, hanem az iskolai nevelő- és oktatómunkában. Beszédében idézte Goethét, Gorkijt, Lenint, Móricz Zsigmondot, majd ezt mondta:

— Napjaink h'arcának egyik lényeges eszköze a könyv. A közművelődés nagy tartalékai rejlenek a könyvtárakban. Hatásában és arányában csak a közkönyvtárak szolgálhatják eredményesen a kulturális előrejutás ügyét.

Ezt követően István József beszélt a régi és az új könyvtár különbözőségéről. Az átalakított közművelődési intézmény a korábbi — 39 négyzetméter — alapterület- hez képest lényegesen megnövekedett: jelenleg 243

négyzetméteren várja a könyv barátait.

A megyei tanács elnökhelyettesének avató beszédéi követően Pály Dezső, a nagyközségi közös tanács elnöke köszönte meg az intézmény felújításában segédkezük munkáját.

Ezt követően ugyanezen a helyszínen tartották meg a pincehelyi általános iskolások tanévnyitó ünnepségét.

Az ünnepségen jelen volt F.iáth Attila, a tamási városi pártbizottság első titkára is.

Ábrahám Béla, a zombai általános iskola igazgatója ismerteti a tanév rendjét

István Józsel avatóbeszédét mondja a pincehelyi könyv- . tár avatásán