Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
2 ^NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 8. Washington és Pretoria „Csak szavakban bírálja, de nem tesz ellene” Desmond Tutu Nobel-béked íjas dél-afrikai püspök okj hirosimai asszonnyal beszélget, aki az A-homba felrobbantása óta kórházi ápolásra szorul. (Telefotó) sósorban a del-afnkai lekeA dél-afrikai kormánynak el kell ismernie az. Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) a lekete többség törvényes képviselőjeként — tartalmazza egyebek között a washingtoni képviselőhöz külügyi bizottságának szerdai határozata. A határozat sürgeti a Reagan-kormányt : igyekezzék rávenni a pretoriai vezetést, hogy kezdjen tárgyalásokat az ANC-vei. — A washingtoni kormány is döntő fontosságúnak tartja Nelson Mandela és a feketék más bebörtönzött vezetőinek szabadon bocsátását, és azt, hogy a pretoriai kormány tárgyalásokat kezdjen a többség képviselőivel — mondotta egy szerdai nyilatkozatában Shultz külügyminiszter. Megismételtté azt a korábbi kijelentését, hogy találkozni kíván Oliver Tam- bóval, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnökével, ám ugyanakkor az ANC- vei kapcsolatos fenntartásait is hangoztatta. A külügyminiszter. kormányának szartk- eióellenes álláspontját védelmezve azt állította, hogy a Zambia és Zimbabwe elleni legújabb dél-afrikai lépés. — az árufargalom akadályozása a Dél-afrikai Köztársaságnak e két országgal való határán — nem egyéb, mint Pretoria „visszacsapá- sa” a szankcióik miatt. A A Moszkvai Rádió pályázatot hirdetett a nemzetközi békeév alkalmából. A háború megelőzésével és a béke megszilárdításával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg nytíilt fórumon, s kérik hallReagan-kormány — bizonygatta Shultz — éppen azért utasította el eddig is a kemény szankciókat, mert „előre látta” ezt a fejleményt. (Az amerikai vezetés előszeretettel használja azt a mentséget, hogy a Pre- tória-ellenes szankciók elgatóiikat, írják meg, milyennek szeretnék látni a közeljövőt. Gondolatokat várnak, hogyan érhetnénk el, hogy az emberi elme nagyszerű alkotásait az élet és a közjó, s ne agresszív imperialista tervek téket és a szomszédos országúkat hoznák nehéz helyzetbe.) Ezt az érvelést újólag visszautasította csütörtöki nyilatkozatában Desmond Tutu, Nobel-ibékedíjas dél- afrikai püspök. szolgálatában használják fel, s hogy mit tehetnek ezért a szocialista országok lakói. Cí mük : Moszkva, Rádió, Magyar Osztály. A borítékon kérik feltüntetni: Rádiófórum. A leveleket a Moszkvai Rádió felhasználja, a résztvevő hallgatóknak emléktárgya küld. Kitüntetések Az Elnöki Tanács dr. Szakos Gyula székesfehérvári megyéspüspöknek a magyar állam és a katolikus egyház közötti jó viszony erősítésében kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórenü- jót adományozta. * Az Elnöki Tanács Barta J ámos - akadémikusnak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, tudományos életműve, valamint >oktató-nevelői tevékenysége elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. PANORÁMA PÁRIZS A CGT szakszervezet nagyszabású megmozdulást tart a Renault billancourt-i gyárában tiltakozásul, mert az üzem vezetősége elbocsátotta a szakszervezet tizenkét helyi vezetőjét. A dolgozók jogai semmibevételének tekintik azt, hogy az igazgatóság e döntést a nyári szabadság idején, a szakszervezetek tájékoztatása nélkül hozta, s még az érintettek nevét se árulta el. DAMASZKUSZ Szíria készen áll, hogy visszaverjen egy esetleges izraeli agressziót — jelentette ki Abdul—Rauf Ká- szem szíriai miniszterelnök kedden sorkatonai szolgálatukat teljesítő egyetemi fiatalok előtt. A szíriai televízióban közvetített beszédben a miniszterelnök egyebek között kijelentette: az ország rendelkezik olyan fegyverekkel, amelyekkel csapást mérhet Izraelre. A Moszkvai Rádió felhívása OPEC-helyzetkép A genfi kompromisszum után Az Egyesült Arab Emirátusok olajipari minisztere bizakodóan nyilatkozik (Telefotó) Jóllehet, Szaúd-Arábia és támogatói az OPEC legutóbbi genfi tanácskozásán fejet hajtottak az iráni javaslat előtt, még mindig megválaszolatlan a kérdés, hogyan fogják végrehatjani az elhatározott termeléscsökkentést, és végrehajtják-e azt valójában az OPEC tagországai. A szeptember 1-től október 31-ig érvényben lévő megállapodás elérését a Szaúd-Arábia és Irán közti kompromisszum tette lehetővé. A két ország álláspontja eddig homlokegyenest eltért. Irán a termelés drasztikus visszafogását szorgalmazta a hordónkénti 28 dolláros olajár újbóli elérése érdekében. A sivatagi királyság taktikája ezzel szemben a piac olajjal való elárasztása volt, mégpedig abból a megfontolásból, hogy az árak leszorításával újabb piacokat hódítsanak el azoktól az országoktól, melyek magasabb kitermelési költséggel hozzák felszínre kőolajukat. Szaúd-Arábiában egy hordó olaj kitermelése 1—2. dollárba kerül, miközben az Északi-tengeren a 11 dollárt is elérheti. Így az olajárak bizonyos szint alá esése az olajkar teilen kívüli Nagy-Br-itanni-a és Norvégia számára kényszerhelyzetet idézhetne elő, végső soron akár a gazdaságtalanná váló termelés leállítását is, miközben az olcsón kitermelt szaúdi olaj továbbra is jövedelmező maradna. A múlt év őszén mindenekelőtt a szaúdi termelés felfuttatása vezetett oda, hogy az olajárak hordónként 6—8 dollárra estek a tavaly év végi 28 dollárról. Az olajárak összeomlása miatt a 13 OPEC-ta g olajbevételei az idei év első felében 36,7 milliárd dollárra estek viszsza a múlt év azonos időszakának 56,4 milliárdjár ól. A veszteségek azonban nagyon is egyenlőtlenül oszlottak el. Szaúd-Arábia, amely a tavaly nyári mélyponthoz viszonyítva csaknem háromszorosára növelte termelését, 10—15 százalékkal nagyobb olajjövedelemre is tett szert, míg a többi tagállam bevétele 50 százalékkal, vagy annál is nagyobb mértékben esett vissza. A mostani genfi megállapodás szerint az OPEC 12 tagországának összesített termelése az elkövetkező két hónapban nem haladhatja meg a napi 14,8 millió hordót. Ez az 1984 októberében elfogadott össztermelési kvóta, azzal a különbséggel, hogy az Irak által kitermelt mennyiséget ezúttal nem veszik figyelembe. Irak számára akkor napi 1,2 millió hordót engedélyeztek, s az össztermelési kvóta így 1984-ben napi 16 millió hordó volt. Miután a mostani döntés Irakra nem vonatkozik, így az továbbra is napi 1,9 millió hordó olajat termelhet ki. Az OPEC együttesen jelenleg napi 20 millió hordó körüli mennyiséget hoz felszínre, mintegy 3 millió hordóval többet, mint amennyit a piac képes felvenni. Az olajipari körökben is meglepetést keltő genfi megállapodás bejelentését követő napokban a szabadpiaci olajárak erőteljes mértékben emelkedni kezdtek. Az északi-tengeri olajat a londoni tőzsdén hordónként 14,5—15 dolláros áron jegyezték. ami 5 dollárral volt magasabb, mint korábban. New Yorkban az iránvadó- nak tekintett West Texas Intermediate olaj fajta ára hordónként 2,5 dollárt emelkedett és 14 dollár fölött veit. Olajipari szakértők szerint azonban a mostani megállapodástól nem várható az áraik tartós, hosszú távú emelkedése, mivel jelenleg óriási a túltermelés, és a hatalmas készletek egyik napról a másikra nem tűnnek el. A feleslegek leolvadása csak akkor lenne lehetséges, ha a tagországok következetesen tartanák magukat a most elhatározott napi 16,7 millió hordós termelési limithez. Ennek esélye azonban a folyamatosan csökkenő olajjövedelmek nyomása alatt elég csekély. Az áremelkedések ' tartósságával kapcsolatos bizonytalanságot fokozza az is, hogy nem tudni, sikerül-e az olajkartell országainak termeléscsökkentésre bírni az OPEC-en kívüli nagy olajtermelőket. Az OPEC szerint a k-arteilen kívüli termelőknek legkevesebb 500 ezer hordóval kellene visz- szafogni termelésüket. Eddig csupán a világ negyedik legnagyobb olajtermelője, Mexikó határozta el termelésének 10 százalékos csökkentését e hónaptól kezdődően, az olajárak stabilizálása érdekében. Nagy-Britannia, az északi-tengeri olaj egyik fő kitermelője viszont mereven elzárkózik egy ilyen lépéstől. Norvégia, Egyiptom, Malaysia és Omán azonban bizonyos hajlandóságot mutat az OPEC-kel való együttműködésre. bognár mAria MTI-panoráma-- - - ---------------- — ----------------------- «.»uíijiun ftunuunai ' Növekszik az infláció és a munkanélküliség. Általánosan elterjedt a szegény szülők gyermekeinek dől goztatasa. (Jfelefotól Ritka gyors és látványos választ kapott Kolumbia új államfője, az ország leghirhedtebb gerillaszervezetétől. Virgilio Barco, akit nemrégiben meglepően nagy szaivazíataránn-yal választottak meg a dél-amerikai állaim elnökévé, beiktatása előtt sajtóértekezletet tartott, s ezen hangsúlyozta, hogy fő feladatának a hatalom ellen harcoló gerillákkal való leszé molást tekinti. A reagálásra nem kellett sokáig vál nia: néhány óráival később az M-19 elnevezésű illegális fegyveres szervezet emberei rajtaütésszerűen megrohamoztak egy kisvárost, nem messze a fővé- rostól, Bogotától. A gerillák megszállták a települést, lelőtték a rendőrfőnököt, majd amikor a hadsereg vezetése sietősen katonákat küldött ellenök, vissza vonultak a hegyekbe. Dehát Kolumbiában — legalábbis az elnök nyilat- koaata szerint — az inga ismét inkább visszalendü- lőben van. Ugyanis az előző államfő az utóbbi négy éviben maga kezdeményezte a megbékélést a különböző gerillaszervezetekkel, amelyek jó évtizede igen keményen küzdenek a munden-kori hatalom ellen Betancur, a most távozott elírtok amnesztia-rendete- tekkel, fegyverszünettel vélte leküzdhetőnek az erőszak, Kolumbiát hosszú éveken át rettegésben tartó hullámát. Nem is hatástalanul, hiszen az egyik legnagyobb baloldali nézetű gerillaszervezet, a FARC el is fogadta a békejöbhot, s a választásokra pártot alakított, mintegy ezzel is befejezettnek nyilvánítva a háborúskodást. A katonai vezetők azonban láthatóan nem akarnak megbékélést a baloldali szervezetekkel. Egymás után történtek provokációk a legális életbe vissza- tert gerillák ellen. Ennek hatására a leginkább szélsőséges, anarchista vezetésű M-19 folytatja a fegyveres harcot. AVAR KAROLY Alelnöki látogatás - baklövésekkel A problémák hetekkel ezelőtt kezdődtek, amikor a Bush alelnök közel-keleti látogatását előkészítő csoport leült tárgyalni jordániai vendéglátóival. A csoport tagjai azt kérték, hogy az alelnököt, diplomáciai kíséretét, a titkosszolgálat embereit és a kísérő újságírókat helikopteren szállítsák egy olyan katonai támaszpontra, amely Jordánia, Izrael és Szíria határán fekszik. A jordániai- ak tiltakoztak, mondván, hogy kis légierejüknek nincs elég helikoptere ennyi személy számára. Bush egyik embere ekkor azt javasolta a jordániaiaknak: ha nincs elég helikopterük, kölcsönözzenek a jobban felszerelt izraeli légierőtől. A jordánia-i- ak — írja a lap — enyhén szólva meglepődtek. Jordánia jogilag hadiállapotban van Izraellel az 1967-es háború óta. A helikopterügy különösen azért volt kínos, mert amikor Husszein király tavasszal az Egyesült Államokban járt, a jordániaiak kérték, hogy a királyt helikopter szállítsa New England egyik iskolájából a másikba, a Reagan- kormányzat visszautasította a kérést. A Bush-látogatás — mondják amerikai diplomaták — inkább sajtóesemény volt, mint diplomáciai kezdeményezés. A látogatást legalább részben előzetes reklámhadjáratnak szánták Bush 1988. évi republikánus elnökjelölti kampánya számára. Az alelnök izraeli látogatása során nem kevesebb, mint 35 úgynevezett „fotólehetőségre” került sor. Ez fehér házi zsargon szerint olyan alkalom, amikor fényképezni lehet az alelnököt, kérdést azonban nem intézhetnek hozzá. Jói értesült amerikai hivatalos személyiségek szerint az arab világban tett egész látogatást úgy rendezték meg, hogy jó kameralehetőségeket teremtsenek Bush részére. Így például az alelnök emberei azt követelték, hogy útjának minden- állomásán tevéket vonultassanak föl, holott Jordániában ritkán látni tevéket, legfeljebb az ország elhagyott vidékein. Egy másik alelnöki megbízott azt javasolta, hogy a jordániai katonazenekar fehér egyenruháját vörösre cseréljék, mert így majd jobban fest a képen. A jordániai katonazenekar a hadsereg egyik büszkesége, s -a kormány meg is tagadta az amerikai követelés teljesítését. A legnagyobb baklövést az előkészítő bizottság akkor követte el, amikor Bush látogatást tett azon a katonai támaszponton, amelyről átlátni az Izrael által elfoglalt Golan fennsíkra. Azt kívánták, hogy a jor- dán hadsereg rendezzen hadgyakorlatot, s így fényképeket lehessen készíteni robogó harckocsikról és ,tü- zelőá-llást elfoglalt lövegek- ről, mialatt az alelnök figyeli a manővert. Az amerikai nagykövetség megvétózta e?t a kívánságot, miután a jordániaiak -tiltakoztak. Ilyen hadgyakorlatot ugyanis, mondták, mind az izraeliek, mind a szíriiaiak félreérthetnének, sőt esetleg komoly összetűzésekre kerülhetne sor. Bush propagandistái azt akarták, hogy olyan fényképek is készüljenek az alel- nökről, amelyeken látszik, hogy távcsővel szemléli az „ellenséges területet”. A külügyminisztérium képviselői ezt nem engedték, mert a szóban forgó „ellenséges terület” éppen Izrael lett volna.
