Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-06 / 184. szám
1986. augusztus 6. A^ËPÛJSÀG Alkotóház a kastélyban Hétvégi falu a Mecsekben Hétvégi faluvá alakult át a Mecsek hegyei között fekvő Kisújbánya. Dákéinak elvándorlása folytán elnéptelenedett a település, ám mégsem jutott Gyűrűfű sorsára : valamennyi lakóházát megvásárolták pihenés céljára városi císalá- dolk. Kisújbánya XVIII. századi település, alapítói bajorországi németek voltaik. A közeli fennsíkon, Puszta- bányán üvegkészítéssel foglalkoztak, ma is láthatok a hajdani üveghuta maradványki. Később új — kedvezőbb — helyre költöztek és felépítették a mai Kis- újbáinyát. (Német neve: Neuglasshütte.) A világtól elzárt, kövesút nélküli falu a hetvenes évékben kezdett elnéptelenedni. iNlapjainlkira ismét éléttel télt meg, megújult, megszépült a kis hegyi falu; mind az ötven háza lakott, pontosabban : hétvégi házként lakják a tulajdonosaik, akik lakóközösséggé szerveződve. széles körű ön- kormányzattal intézik a közös dolgaikat. Kisújbánya ily módon modellé vált a kihaló falvak értékéinek megmentésére, új funkcióval való felruházására. A hajdani iskolából kulcsos turistaház lett, a volt kocsma nyári gyermektábornak ad otthont, illetve a nyaralók közösségi házaként szolgál tovább. Már korábban megépítették — közös erővel természetesen — a falu bekötőútját, most pedig elkészültek a település belső útjai. Ennek fedezetét zömében .településfejlesztési hozzájárulással teremtették elő: családonként 600 forint TEHO-t szavaztak meg a kisújbányaiak. A hosszúhetényd tanács a falucska közigazgatásilag ide tartozik — létrehozta a Kisújbányai Intézőbizottságot, amely a víkendfalu vezető szerveként, az elöljáróságokhoz hasonlóan működik. Évente háromszor tartanak 'közgyűlést az időszerű tennivalók megvitatására. A tanács tiszteletben tartja a választott testület véleményét. Elnöke tanácskozási joggal részt* vesz a tanácsüléseken. S ha Kisúj'bányá.t érintő bármilyen dologban határoznak, kikérik az intézőbizottság véleményét, elismerve a közösség vétójogát is. Felújítják a Hédervári kastélyt; az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kirendelteségének munkatársai már végeztek a belső építészeti munkákkal, és a tetőszerkezet kijavításával, s jelenleg a külső homlokzat tatarozásán dolgoznak. A rekonstrukciót megelőzően a szakemberek vizsgálták a palota építészettörténetét. A kutatásaik során egyebek között megállapították, hogy az építmény elődje a XVI. század elején, feltehetően a mohácsi vész előtt épülhetett. Ezt a későbbiekben lebontották, a törmeléket elegyengették, s arra emelték a négyzet alakú várat, délkeleti sarkán az ötszögű toronnyal. Az északi oldalához csatlakozó szárnyat a belső udvar felől kétszintes reneszánsz loggia díszítette, a kastély külső homlokzatán reneszánsz ablakok nyíltak. A XVII. század elején a toronyra még két emeletet lA Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek irányításával országszerte jól hálád a szakma-történeti emlékek gyűjtése és javítása, helyreállítása, A hivatásos kutatók tevékenységét jól kiegészíti a Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre, amelyet 1927- ben alapítottak, majd 1973- ban újjászerveztek. A baráti körnek jelenleg 31 helyi csoportja van, és több mint 3500 tag kapcsolódott be a munkába. Mezőgazdasági dolgozók, pedagógusok, ipari üzemi dolgozóik, tanulók vesznek részt a kör életében; mindazok, akik vonzódnak a mezőgazdasági régiségekhez és kedvük telik az értékek felkutatásában, mentésében. Kiemelkedő eredménnyel járt a kétegyházi szakmunkásképző intézet fiataljainak fáradozása. Tanáraik irányításával olyan rangos mező- gazdasági gépgyűjteményt állítottak össze, amely a maga nemében páratlan az országban. Értékei annyira nyilvánvalóak, hogy az anyag fölött a Mezőgazdasági Múzeum vállalt védnökséget. A Vajda- hunyad várban mutatják majd be a gyűjteményt önálló részlegben. A régiségek gyűjtésére, óvására a mező- gazdasági nagyüzemekben is nagy gondot fordítanak. Nemcsak azért teszik ezt, hogy megakadályozzák a régi mezőgazdasági felszereléhúztak. Mástei száz évvel később, amikor a palota a Hédervári családtól a Vi- czaiak kezére került, a védelmi rendszer előtt húzódó árkot feltöltötték, a nyugati fal előtt egy teremsort építettek teljes magasságig, s akkoriban készült el a ma is látható barokk kápolna az épület egyik helyiségében. (A földszinti és a második emeleti szobákban díszes barokk falfestményeikre bukkantak. Az egyik helyiségben találtak egy kandal- lóhelyet, a padláson pedig 1803-ból való kandallóra leltek, így a míves építményt vissza tudják állítani egykori helyére. A belső restaurálásokat az ősszel és a tél folyamán végzik, mivel a kastély addigra már fűthető lesz. A felújított épületet jövőre adják át a Művészeti Alapnak, amely benne alkotóházat rendez be. sek, berendezések pusztulását, hanem — mind több helyen — idegenforgalmi meggondolásból is. Egy-egy régi gőzékének, a régebbi idők nagy teljesítményű cséplőberendezéseinek a megtekintése a külföldiek számára is élményt ígér. Annál is inkább, mert például olyan angol gyártmányú gőzéke is akad a hazai gyűjteményben, amelyből a szigetországban már hírmondó sem maradt. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban a szakma- történeti emlékek egész kincsestára várja a látogatókat. A Bőlyi Mezőgazdasági Kombinát régi istállóiból alakított ki múzeumot, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság értékes gépgyűjteményt mondhat magáénak. A Badacsonyi Állami Gazdaság a Balatonfetvidék szakmai emlékeit hozta össze egy helyre. A tsz-ek is bekapcsolódtak a múzeumi munkába, a lé- bényszentmiklósi Lenin Tsz a Hanság történetének emlékeit állítja ki az idegenforgalmi érdekességű házi bemutatóján. Számos gazdaságban csak egy-egy helyiség vagy szoba, esetleg a termek vagy folyosók elkülönített része szolgái gyűjtőhelyül a szakmatörténeti emlékeknék ; ezek megtekintését mind több helyen lehetővé teszik az iskolásoknak és a kirándulóknak egyaránt. Mezőgazdasági régiségek A Kaméliás hölgy tv-filmen Dumas a „Kaméliás hölgy” című művéből készít tv-játékot a Magyar .Televízió. A varrólányból lett világhírű kurtizán történetét bemutató darabot :Szikora János rendezi. A címszerepet Eszenyi Enikő játssza. Az operatőr Bánhegyi István. A képen Andorai Péter és Nyertes Zsuzsa. SZOVJETUNIÓ Mihail Gorbacsov találkozása a Csepeli Szerszám- gépgyár dolgozóival a 'két párt és a két testvéri nép közötti megbonthatatlan barátságról tanúskodott. Az SZKP KB főtitkára a következőket mondta a gyár kollektívája előtt: „Ez az újabb találkozás az Önök gyönyörű fővárosával és ismerkedésem a gyárral feljogosít arra, hogy kijelentsem: az ország jó munka- ritmusban él.” Mihail Gorbacsov legutóbbi magyar- országi látogatását, annak célját, eredményeit elemzi A szocialista közösségért című írás. A sivatag fogalmához a tikkasztó hőség, a kínzó naipfény, a szárazság, a küzdelmes lét képzete társul tudatunkban. Türkmé- nia a Szovjetunió negyedik legnagyobb köztársasága, területnéek 80 százalékát a Karakum, a Föld egyik legnagyobb sivatagja foglalja el. Ennek gazdasági hasznosítása a köztársaság társadalmi és gazdasági fejlesztési terveinek szerves része. A sivatagban című cikk ennék a hatalmas területnek a meghódításáról, kiaknázásáról, átformálásáról nyújt áttekintést. Nyolc évszázaddal ezelőtt keletkezett a középkori orosz irodalom kiemelkedő alkotása, az Ének Igor hadáról. Nem tudjuk ki írtá, mi történt a művel évszázadokon át. Hatszáz évig tetszhalottként létezett. Az Igor-ének kétszáz éve gyönyörködtet és gondolkodtat, de hatása természetesen még régibb. A remekműről Borisz Ribakov akadémikussal, az Igor-émek egyik legkiválóbb ismerőjével beszélget a lap munkatársa. Az ember mindig annyit igyekezett kicsikarni a természetiből, amennyit csak tudott. Am kiderült hogy Olyan ez, mintha önmagát verné súlyos adósságokba. Az első figyelmeztető jelekkel az őst civilizációk szomorú sorsa szolgált, amikor virágzó tájak váltak pusztasággá. A XX. század végén már nem tekinthetjük kimeríthetetlen raktárnak a természetet. Az embernek az a törekvése, hogy igájába hajtsa a természetet, végül csaknem teljes sikerrel járt. De hová vezet mindez? Erre válaszol a Szovjetunió A világ és mi című írása. „Hogyan élnek a fiatal szovjet szakemberek falun?” — kérdezi az egyik olvasó. Egy szovjet falu ma elképzelhetetlen agronó- musok, állattenyésztési és gépesítési szakemberek, közgazdászok, építészek, energetikusok nélkül. De hozzátartoznak a mai falu életéhez az orvosok, a tanárok, a könyvtárosok, a rendezők, a muzsikusok, az edzők is. Az így élünk című írás a síztavropoli járásiban található Nyikolina Ballka falu életébe enged bepillantást. LÁNYOK,ASSZONYOK Augusztusi számában Szocializmus, család, 'béke címmel nemzetközi pályázatot hirdet a Lányok, Asz- szonyok. Vendégségben a Lányok, Asszonyoknál: a Moszkvai Állami Lenin Pedagógiai Főiskola diákjaival találkozott a lap moszkvai szerkesztősége. A beszélgetésről képes riportban számolnak be a lap munkatársai. „A gyerekek nem akarnak háborút” — nyilatkozta többek között Katya Li- csova, az Amerikáiban járt 11 éves szovjet kislány. Ré» la és úti élményeiről olvashatunk érdekes írást a top új számában. Magyar áruk Litvániában címmel beszámolót közöl a folyóirat a Vilniusban megrendezett magyar gazdasági és műszaki napokról. A Köszöntj ük a katona édesanyját című írás az SZKP XXVII. kongresszu- sának legfiatalabb küldöttét, Oleg Sersztobitovot, az Afganisztánban szolgálatot teljesítő szovjet katonáit és édesanyját mutatja be. A mézeshetek után című cikk arr,a az izgalmas kérdésre 'keres válását, hogyan őrizzük meg a szerelmet a házasságban. Az Aljosa kedvéért című írás is aktuális családi problémáról szól: az elVált szülők és a gyerek viszonyáról, a kapcsolattartás fontosságáról. A 8. számban a jó kisba- golyról és a mezei virágokról olvashatnak mesét a gyerekek. Tánc a vízben címmel képes beszámolót közöl a Lányok, Asszonyok a Szov- jetszkaja Zsenscsina című lap díjáért megrendezett V. nemzetközi szinkron-úszóversenyről. A divatrovat selyemruhákat, krepdes in-modelleket mutat be a Kijevi ésTalIin- ni Mödelliház munkáiból. Képes riportban számol be a folyóirat a Tabakov- stúdió magyarországi vendégszerepléséről . A matolcsi ember címmel részleteket olvashatunk Natalja Zalkának és Mat- vej Szaprikinnek Zalka Mátéról szóló könyvéből. Az augusztusi szám az ötödik részt közli. Egy elhivatott pedagógus. Ez a cikk Kondor Gizellát, a beregszászi járás Jánosi község középiskolájának igazgató-helyettesét mutatja be. A Barátság, kapcsolatok, találkozások című rovatban a magyar—szovjet kapcsolatokról találunk összeállítást. szputnyik Megkondult a harang címmel, A szerkesztő noteszából című rubrika alatt a szerző a csernobili katasztrófára tekint vissza, köszönetét mond mindazoknak, akik az ország határain túlról is együttérzésüket juttatták kifejezésre, kézzel fogható segítséggel igyekeztek enyhíteni a bajbajutottakon. A szerző a többi között megjegyzi, hogy bolygónkon jelenleg közel négyszáz atomreaktor működik. Atomháború sem kell ahhoz, hogy az emberiség jóvátehetetlen kárt szenvedjen, hiszen egy hagyományos háborúban a hadviselő felek mindenekelőtt egymás ipari központjaira és erőműveire mérnék az első csapásokat, s ezek egy része (atomerőmű. A folyóirat közili Nyíkita Mojszejev akadémikusnak A nukleáris konfliktus értelmetlensége című cikkét. A szerző tudományos elemzések alapján felvázolja azt a szörnyű helyzetet, amely egy nukleáris konfliktus esetén bekövetkezhet. A természeti források ellenőrzéséért, a természeti kincsek és értékek megóvásáért száll síkra Alekszandr Vaszinszkij A falusi tanács ellenzi a „Tyeszovp—4-et” című írásában. Ä Alekszandr Bov innal, a jeles publicistának, az Izvesztyija politikai szemle- írójának Nicaragua: fordulópontot jelentő történelmi szakasz című írását találjuk a Szputnyik (augusztusi számában. Szovjet szakemberek évtizedek óta keresik azt a gabonafajtát, amelynek termesztése a legjobb hozamokat eredményezhetné az országban. A tritikálé nevet kapta a búza és a rozs hibridje, amelynek a szovjet szakemberek nagy jövőt jósolnak. A folyóirat ezzel kapcsolatban közli Vlagyimir Sevcsenkónak A tritikálé születése című tanulmányát. A Tyulenyiij-sziget medvefókáival ismerkedhet meg az olvasó Revokat Kozmin írásából. Egy amerikai olvasó kérésének tesz eleget a folyóirat, amikor közli Nyák olaj Va- sziljevnek Igazság és hazugság a szovjet tudományos és műszaki fejlődésről című cikkét. A kőolajárak és a KGST címmel Vlagyimir Gurevics aktuális írását olvashatjuk a folyóirat új számában. Lendngrádot gyakran észak Velencéjének nevezik, s ez nem véletlen, mert a város százegy szigeten terül el, és 380 híd köti össze a számtalan folyó, csatorna és öböl partjait. A leningrádi hidak poézise és prózája címmel közli a lap Alekszandra Sze- liscseva tanulmánynak is béillő riportját. A kulturális rovat anyagai közül megemlítjük Igor Besztuzsev-Ladanak, a történettudományok doktorának A sci-fi helye az irodalomban című tanulmányát. Valantyin Golovin történész azt vizsgálja tanulmányában, hogy ki volt Michelangelo Mózesének előképe? Az azonos című írás izgalmas meglepetéseket tartogat az öl vasó mák. A könyvespolc című rovat részleteket közöl Vlagyimir Orlov Îîanyilov, a mélyhegedűs című tudományosfantasztikus regényéből. SZOVJET IRODALOM A Mai orosz dekameron című novellaantológiát fél évszázada jelentette meg a Nyugat, s az Európa Könyvkiadó most fakszimile kiadásban adta ki újra. A Szovjet Irodalom augusztusi számában is hasonló válogatás lát napvilágot: e századi szovjet-orosz klasszikusok olyan novelláit közli, amelyek még nem, illetve régen, kis példányszámban jelentek meg magyarul, vagy új fordításuk vált szükségessé. A nyitó novella, Makszim Gorkij A tolvaj című kis remeke kétnyelvű változatban jelenik meg, s utána PrisVin, Alekszej Tolsztoj, Gladkov, Furmanov, Ehrenburg, Pa- usztovsZkij, Fegyin, Tinya- nov, Vszevolod Ivanov, Zos- csenko, Ili—Petrov, Artyem Veszjoflij, Platonov, Olesa, Fagyejev, Solohov, Nydlin, Tvardovszkij, Szimonov, Trifonov, Kazakov, Suksin művei következnek. A novelláik fordítására a legjobb műfordítókat nyerte meg a folyóirat. Az összeállítást még érdekesebbé és értékesebbé teszi, hogy minden novella előtt közöl egy-egy személyes ihiletettségű író- portrét, neves magyar írók és irodalomtörténészek — Almási Miklós, Héra Zoltán, N. Sándor László, Baranyi Ferenc, Zöldi László, Földeák János, Rényi Péter, Dalos László, Szerdahelyi István, Spiró György, Molnár Géza, Békés Pál, Radványi Ervin, E. Fehér Pál, Tóth Béla, Szilágyi Ákos, Király István, Czine Mihály, Botka Ferenc, Fodor András, Pándi Pál, Sükösd Mihály, Zappe László, Fekete Gyula — tollából.
