Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

1986. augusztus 6. A^ËPÛJSÀG Alkotóház a kastélyban Hétvégi falu a Mecsekben Hétvégi faluvá alakult át a Mecsek hegyei között fekvő Kisújbánya. Dákéi­nak elvándorlása folytán elnéptelenedett a település, ám mégsem jutott Gyűrűfű sorsára : valamennyi lakó­házát megvásárolták pihe­nés céljára városi císalá- dolk. Kisújbánya XVIII. szá­zadi település, alapítói ba­jorországi németek voltaik. A közeli fennsíkon, Puszta- bányán üvegkészítéssel fog­lalkoztak, ma is láthatok a hajdani üveghuta marad­ványki. Később új — ked­vezőbb — helyre költöztek és felépítették a mai Kis- újbáinyát. (Német neve: Neuglasshütte.) A világtól elzárt, kövesút nélküli fa­lu a hetvenes évékben kez­dett elnéptelenedni. iNlapjainlkira ismét éléttel télt meg, megújult, megszé­pült a kis hegyi falu; mind az ötven háza lakott, pon­tosabban : hétvégi házként lakják a tulajdonosaik, akik lakóközösséggé szer­veződve. széles körű ön- kormányzattal intézik a közös dolgaikat. Kisújbánya ily módon modellé vált a kihaló falvak értékéinek megmentésére, új funkció­val való felruházására. A hajdani iskolából kulcsos turistaház lett, a volt kocs­ma nyári gyermektábornak ad otthont, illetve a nya­ralók közösségi házaként szolgál tovább. Már koráb­ban megépítették — közös erővel természetesen — a falu bekötőútját, most pe­dig elkészültek a település belső útjai. Ennek fedeze­tét zömében .településfej­lesztési hozzájárulással te­remtették elő: családonként 600 forint TEHO-t szavaz­tak meg a kisújbányaiak. A hosszúhetényd tanács a falucska közigazgatásilag ide tartozik — létrehozta a Kisújbányai Intézőbizott­ságot, amely a víkendfalu vezető szerveként, az elöl­járóságokhoz hasonlóan működik. Évente három­szor tartanak 'közgyűlést az időszerű tennivalók megvi­tatására. A tanács tisztelet­ben tartja a választott tes­tület véleményét. Elnöke tanácskozási joggal részt* vesz a tanácsüléseken. S ha Kisúj'bányá.t érintő bármi­lyen dologban határoznak, kikérik az intézőbizottság véleményét, elismerve a kö­zösség vétójogát is. Felújítják a Hédervári kastélyt; az Országos Műem­léki Felügyelőség soproni kirendelteségének munka­társai már végeztek a belső építészeti munkákkal, és a tetőszerkezet kijavításával, s jelenleg a külső homlokzat tatarozásán dolgoznak. A re­konstrukciót megelőzően a szakemberek vizsgálták a palota építészettörténetét. A kutatásaik során egyebek között megállapították, hogy az építmény elődje a XVI. század elején, feltehetően a mohácsi vész előtt épülhe­tett. Ezt a későbbiekben le­bontották, a törmeléket el­egyengették, s arra emelték a négyzet alakú várat, dél­keleti sarkán az ötszögű to­ronnyal. Az északi oldalához csatlakozó szárnyat a belső udvar felől kétszintes rene­szánsz loggia díszítette, a kastély külső homlokzatán reneszánsz ablakok nyíltak. A XVII. század elején a toronyra még két emeletet lA Mezőgazdasági Múzeum szakembereinek irányításával országszerte jól hálád a szak­ma-történeti emlékek gyűj­tése és javítása, helyreállítá­sa, A hivatásos kutatók te­vékenységét jól kiegészíti a Mezőgazdasági Múzeum Ba­rátainak Köre, amelyet 1927- ben alapítottak, majd 1973- ban újjászerveztek. A baráti körnek jelenleg 31 helyi cso­portja van, és több mint 3500 tag kapcsolódott be a mun­kába. Mezőgazdasági dolgo­zók, pedagógusok, ipari üze­mi dolgozóik, tanulók vesznek részt a kör életében; mind­azok, akik vonzódnak a me­zőgazdasági régiségekhez és kedvük telik az értékek fel­kutatásában, mentésében. Kiemelkedő eredménnyel járt a kétegyházi szakmun­kásképző intézet fiataljainak fáradozása. Tanáraik irányí­tásával olyan rangos mező- gazdasági gépgyűjteményt ál­lítottak össze, amely a maga nemében páratlan az ország­ban. Értékei annyira nyilván­valóak, hogy az anyag fölött a Mezőgazdasági Múzeum vállalt védnökséget. A Vajda- hunyad várban mutatják majd be a gyűjteményt önál­ló részlegben. A régiségek gyűjtésére, óvására a mező- gazdasági nagyüzemekben is nagy gondot fordítanak. Nemcsak azért teszik ezt, hogy megakadályozzák a ré­gi mezőgazdasági felszerelé­húztak. Mástei száz évvel később, amikor a palota a Hédervári családtól a Vi- czaiak kezére került, a vé­delmi rendszer előtt húzódó árkot feltöltötték, a nyugati fal előtt egy teremsort épí­tettek teljes magasságig, s akkoriban készült el a ma is látható barokk kápolna az épület egyik helyiségében. (A földszinti és a második emeleti szobákban díszes barokk falfestményeikre bukkantak. Az egyik helyi­ségben találtak egy kandal- lóhelyet, a padláson pedig 1803-ból való kandallóra lel­tek, így a míves építményt vissza tudják állítani egyko­ri helyére. A belső restaurálásokat az ősszel és a tél folyamán végzik, mivel a kastély ad­digra már fűthető lesz. A felújított épületet jövőre adják át a Művészeti Alap­nak, amely benne alkotóhá­zat rendez be. sek, berendezések pusztulá­sát, hanem — mind több he­lyen — idegenforgalmi meg­gondolásból is. Egy-egy régi gőzékének, a régebbi idők nagy teljesítményű cséplőbe­rendezéseinek a megtekinté­se a külföldiek számára is él­ményt ígér. Annál is inkább, mert például olyan angol gyártmányú gőzéke is akad a hazai gyűjteményben, amelyből a szigetországban már hírmondó sem maradt. A Mezőhegyesi Mezőgazdasá­gi Kombinátban a szakma- történeti emlékek egész kincsestára várja a látogató­kat. A Bőlyi Mezőgazdasági Kombinát régi istállóiból ala­kított ki múzeumot, a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság értékes gépgyűjteményt mondhat magáénak. A Bada­csonyi Állami Gazdaság a Balatonfetvidék szakmai em­lékeit hozta össze egy helyre. A tsz-ek is bekapcsolódtak a múzeumi munkába, a lé- bényszentmiklósi Lenin Tsz a Hanság történetének emlékeit állítja ki az idegenforgalmi érdekességű házi bemutató­ján. Számos gazdaságban csak egy-egy helyiség vagy szoba, esetleg a termek vagy folyosók elkülönített része szolgái gyűjtőhelyül a szak­matörténeti emlékeknék ; ezek megtekintését mind több helyen lehetővé teszik az is­kolásoknak és a kirándulók­nak egyaránt. Mezőgazdasági régiségek A Kaméliás hölgy tv-filmen Dumas a „Kaméliás hölgy” című művéből készít tv-játékot a Magyar .Televízió. A varrólányból lett világhírű kurtizán történetét bemutató darabot :Szikora Já­nos rendezi. A címszerepet Eszenyi Enikő játssza. Az operatőr Bánhegyi István. A képen Andorai Péter és Nyertes Zsuzsa. SZOVJETUNIÓ Mihail Gorbacsov találko­zása a Csepeli Szerszám- gépgyár dolgozóival a 'két párt és a két testvéri nép közötti megbonthatatlan ba­rátságról tanúskodott. Az SZKP KB főtitkára a kö­vetkezőket mondta a gyár kollektívája előtt: „Ez az újabb találkozás az Önök gyönyörű fővárosával és is­merkedésem a gyárral fel­jogosít arra, hogy kijelent­sem: az ország jó munka- ritmusban él.” Mihail Gor­bacsov legutóbbi magyar- országi látogatását, annak célját, eredményeit elemzi A szocialista közösségért cí­mű írás. A sivatag fogalmához a tikkasztó hőség, a kínzó naipfény, a szárazság, a küzdelmes lét képzete tár­sul tudatunkban. Türkmé- nia a Szovjetunió negyedik legnagyobb köztársasága, területnéek 80 százalékát a Karakum, a Föld egyik leg­nagyobb sivatagja foglalja el. Ennek gazdasági hasz­nosítása a köztársaság tár­sadalmi és gazdasági fej­lesztési terveinek szerves része. A sivatagban című cikk ennék a hatalmas te­rületnek a meghódításáról, kiaknázásáról, átformálásá­ról nyújt áttekintést. Nyolc évszázaddal ezelőtt keletkezett a középkori orosz irodalom kiemelkedő alkotása, az Ének Igor ha­dáról. Nem tudjuk ki írtá, mi történt a művel évszá­zadokon át. Hatszáz évig tetszhalottként létezett. Az Igor-ének kétszáz éve gyö­nyörködtet és gondolkodtat, de hatása természetesen még régibb. A remekmű­ről Borisz Ribakov akadé­mikussal, az Igor-émek egyik legkiválóbb ismerőjé­vel beszélget a lap munka­társa. Az ember mindig annyit igyekezett kicsikarni a ter­mészetiből, amennyit csak tudott. Am kiderült hogy Olyan ez, mintha önmagát verné súlyos adósságokba. Az első figyelmeztető je­lekkel az őst civilizációk szomorú sorsa szolgált, amikor virágzó tájak váltak pusztasággá. A XX. század végén már nem tekinthet­jük kimeríthetetlen raktár­nak a természetet. Az em­bernek az a törekvése, hogy igájába hajtsa a ter­mészetet, végül csaknem teljes sikerrel járt. De ho­vá vezet mindez? Erre vá­laszol a Szovjetunió A világ és mi című írása. „Hogyan élnek a fiatal szovjet szakemberek fa­lun?” — kérdezi az egyik olvasó. Egy szovjet falu ma elképzelhetetlen agronó- musok, állattenyésztési és gépesítési szakemberek, köz­gazdászok, építészek, ener­getikusok nélkül. De hozzá­tartoznak a mai falu életé­hez az orvosok, a tanárok, a könyvtárosok, a rendezők, a muzsikusok, az edzők is. Az így élünk című írás a síztavropoli járásiban talál­ható Nyikolina Ballka falu életébe enged bepillantást. LÁNYOK,ASSZONYOK Augusztusi számában Szo­cializmus, család, 'béke címmel nemzetközi pályáza­tot hirdet a Lányok, Asz- szonyok. Vendégségben a Lányok, Asszonyoknál: a Moszkvai Állami Lenin Pedagógiai Főiskola diákjaival találko­zott a lap moszkvai szer­kesztősége. A beszélgetés­ről képes riportban számol­nak be a lap munkatársai. „A gyerekek nem akar­nak háborút” — nyilatkoz­ta többek között Katya Li- csova, az Amerikáiban járt 11 éves szovjet kislány. Ré» la és úti élményeiről olvas­hatunk érdekes írást a top új számában. Magyar áruk Litvániában címmel beszámolót közöl a folyóirat a Vilniusban meg­rendezett magyar gazdasági és műszaki napokról. A Köszöntj ük a katona édesanyját című írás az SZKP XXVII. kongresszu- sának legfiatalabb küldöttét, Oleg Sersztobitovot, az Af­ganisztánban szolgálatot tel­jesítő szovjet katonáit és édesanyját mutatja be. A mézeshetek után című cikk arr,a az izgalmas kér­désre 'keres válását, hogyan őrizzük meg a szerelmet a házasságban. Az Aljosa kedvéért című írás is ak­tuális családi problémáról szól: az elVált szülők és a gyerek viszonyáról, a kap­csolattartás fontosságáról. A 8. számban a jó kisba- golyról és a mezei virágok­ról olvashatnak mesét a gyerekek. Tánc a vízben címmel képes beszámolót közöl a Lányok, Asszonyok a Szov- jetszkaja Zsenscsina című lap díjáért megrendezett V. nemzetközi szinkron-úszó­versenyről. A divatrovat selyemruhá­kat, krepdes in-modelleket mutat be a Kijevi ésTalIin- ni Mödelliház munkáiból. Képes riportban számol be a folyóirat a Tabakov- stúdió magyarországi ven­dégszerepléséről . A matolcsi ember cím­mel részleteket olvashatunk Natalja Zalkának és Mat- vej Szaprikinnek Zalka Má­téról szóló könyvéből. Az augusztusi szám az ötödik részt közli. Egy elhivatott pedagógus. Ez a cikk Kondor Gizellát, a beregszászi járás Jánosi község középiskolájának igazgató-helyettesét mutat­ja be. A Barátság, kapcsolatok, találkozások című rovatban a magyar—szovjet kapcso­latokról találunk összeállí­tást. szputnyik Megkondult a harang cím­mel, A szerkesztő noteszá­ból című rubrika alatt a szerző a csernobili kataszt­rófára tekint vissza, köszö­netét mond mindazoknak, akik az ország határain túl­ról is együttérzésüket jut­tatták kifejezésre, kézzel fogható segítséggel igyekez­tek enyhíteni a bajbajutot­takon. A szerző a többi kö­zött megjegyzi, hogy boly­gónkon jelenleg közel négy­száz atomreaktor működik. Atomháború sem kell ahhoz, hogy az emberiség jóvátehe­tetlen kárt szenvedjen, hi­szen egy hagyományos hábo­rúban a hadviselő felek mindenekelőtt egymás ipari központjaira és erőműveire mérnék az első csapásokat, s ezek egy része (atomerőmű. A folyóirat közili Nyíkita Mojszejev akadémikusnak A nukleáris konfliktus értel­metlensége című cikkét. A szerző tudományos elemzé­sek alapján felvázolja azt a szörnyű helyzetet, amely egy nukleáris konfliktus esetén bekövetkezhet. A természeti források el­lenőrzéséért, a természeti kincsek és értékek megóvá­sáért száll síkra Alekszandr Vaszinszkij A falusi tanács ellenzi a „Tyeszovp—4-et” című írásában. Ä Alekszandr Bov innal, a jeles publicistának, az Iz­vesztyija politikai szemle- írójának Nicaragua: forduló­pontot jelentő történelmi szakasz című írását találjuk a Szputnyik (augusztusi szá­mában. Szovjet szakemberek évti­zedek óta keresik azt a ga­bonafajtát, amelynek ter­mesztése a legjobb hozamo­kat eredményezhetné az or­szágban. A tritikálé nevet kapta a búza és a rozs hib­ridje, amelynek a szovjet szakemberek nagy jövőt jó­solnak. A folyóirat ezzel kapcsolatban közli Vlagyi­mir Sevcsenkónak A tritiká­lé születése című tanulmá­nyát. A Tyulenyiij-sziget med­vefókáival ismerkedhet meg az olvasó Revokat Kozmin írásából. Egy amerikai olvasó kéré­sének tesz eleget a folyóirat, amikor közli Nyák olaj Va- sziljevnek Igazság és hazug­ság a szovjet tudományos és műszaki fejlődésről című cikkét. A kőolajárak és a KGST címmel Vlagyimir Gurevics aktuális írását olvashatjuk a folyóirat új számában. Lendngrádot gyakran észak Velencéjének nevezik, s ez nem véletlen, mert a város százegy szigeten terül el, és 380 híd köti össze a szám­talan folyó, csatorna és öböl partjait. A leningrádi hidak poézise és prózája címmel közli a lap Alekszandra Sze- liscseva tanulmánynak is béillő riportját. A kulturális rovat anyagai közül megemlítjük Igor Besztuzsev-Ladanak, a tör­ténettudományok doktorának A sci-fi helye az irodalom­ban című tanulmányát. Valantyin Golovin törté­nész azt vizsgálja tanulmá­nyában, hogy ki volt Michel­angelo Mózesének előképe? Az azonos című írás izgal­mas meglepetéseket tartogat az öl vasó mák. A könyvespolc című rovat részleteket közöl Vlagyimir Orlov Îîanyilov, a mélyhe­gedűs című tudományos­fantasztikus regényéből. SZOVJET IRODALOM A Mai orosz dekameron című novellaantológiát fél évszázada jelentette meg a Nyugat, s az Európa Könyv­kiadó most fakszimile ki­adásban adta ki újra. A Szovjet Irodalom augusztusi számában is hasonló váloga­tás lát napvilágot: e századi szovjet-orosz klasszikusok olyan novelláit közli, ame­lyek még nem, illetve régen, kis példányszámban jelentek meg magyarul, vagy új for­dításuk vált szükségessé. A nyitó novella, Makszim Gorkij A tolvaj című kis re­meke kétnyelvű változatban jelenik meg, s utána PrisVin, Alekszej Tolsztoj, Gladkov, Furmanov, Ehrenburg, Pa- usztovsZkij, Fegyin, Tinya- nov, Vszevolod Ivanov, Zos- csenko, Ili—Petrov, Artyem Veszjoflij, Platonov, Olesa, Fagyejev, Solohov, Nydlin, Tvardovszkij, Szimonov, Trifonov, Kazakov, Suksin művei következnek. A no­velláik fordítására a legjobb műfordítókat nyerte meg a folyóirat. Az összeállítást még érdekesebbé és értéke­sebbé teszi, hogy minden novella előtt közöl egy-egy személyes ihiletettségű író- portrét, neves magyar írók és irodalomtörténészek — Almási Miklós, Héra Zoltán, N. Sándor László, Baranyi Ferenc, Zöldi László, Földe­ák János, Rényi Péter, Dalos László, Szerdahelyi István, Spiró György, Molnár Géza, Békés Pál, Radványi Ervin, E. Fehér Pál, Tóth Béla, Szilágyi Ákos, Király István, Czine Mihály, Botka Ferenc, Fodor András, Pándi Pál, Sükösd Mihály, Zappe Lász­ló, Fekete Gyula — tollából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom