Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

1986. augusztus 30. 14. InÊPÙJSÂG Nagy Frigyes és az utókor A történelmi személyisége­két az utókor gyakran a min­denkori politika igényei sze­rint hősökké, vagy bűnbakok­ká kiáltja, ki. Nem kerülte el ezt a sorsot az olyan ellent­mondásos személyiség, mint II. Frigyes porosz király, akit már életében a „Nagy" elő- névrvel illettek. Az 1786. augusztus 17-én elhunyt felvilágosulít abszolu­tista uralkodó sokat tett or­szága gazdasági, kulturális fejlődéséért, Poroszországot az európai hatalmak sorába emelte, de nevéhez fűződik a porosz—német miilitarizmus ki alakulása is. „Poroszország nem állam, amelynek hadse­rege vans hanem hadsereg, amelynek állama van”. — hangzott az egyik kortárs ta­láló megállapítása. 1740-ben a 28 éves II. Fri­gyes személyében a Hohen- zollern dinasztia egy igen müvein, a filozófiai iskolákat jól ismerő, zenei tehetséggel megáldott, művészi ambí­ciókkal teli, éles eszű, az új iránt fogékony sarja lépett Poroszország trónjára. Ural­kodását reformokkal kezdte: átalakította az igazságszol­gáltatást, megszüntette a lag- emberteleneb'b ki nvallatási módszereket, enyhítette a sajtócenzúrát, új j ászervezt et - te a tudományos akadémiát, ahol külön részleg íoglalko-^ zott a kereskedelem és a ma-' nüflak'tunáliis gazdálkodás fej­lesztésével, külföldi kézmű­vesek letelepítésének támo­gatásával. Öt hónappal trónrakerülé- se után az uralkodó hódító hadjáratot indított Szilézia megszerzéséért. Ettől kezdve Poroszország több mint két évtizeden keresztüli szinte fo­lyamatosan háborúzik. Apja, Frigyes Vilmos, „a katona- király” által ráhagyott 76 ez­res hadseregét TI. Frigyes az évek folyamán háromszoro­sára növelte, a hadsereg az állami kiadások több mint 80 százalékát emésztette fel. A király mondása: „A kato­na jobban rettegjen a tiszt­jétől, mint az ellenségtől”. Franciaország, Anglia, Oroszország és Ausztria mel­lé, az európai nagyhatalmak sorába emelkedett ‘Poroszor­szág területe Nagy Frigyes uralkodása alatt kétharma­dával nőtt, lakosságának szá­ma az 1740-es években 2,3 millióiról majdnem hatmillió­ra emelkedett. Bár a hódító céloknak alá­rendelve, tovább folyt az or­szág gazdasági, kulturális fejlesztése. Több száz falu­ban telepítettek le beván­dorlókat, 10 ezer új manu­faktúrát alapítottak, létre­hozták a porosz kereskedelmi flottát, hatalmas mocsaras területeket csapoltak le és folyókat összekötő csatorná­kat építettek, Berliniben és Potsdamb'an nagyszabású építkezések folytak. Az uralkodó filozófiai ér­tekezéseket írt, az udvari koncerteken fuvolázott és a kor számos szellemi nagysá­gát hívta meg Berlinibe. 1750- től három éven át a porosz udvarban élt Voltaire, a nagy francia gondolkodó. „Tettei úgy vágtatnak ke­resztül szavain, mint egy ne­hézlovassági ezred a cserép- piacon” — így jellemezte a múlt század végén egyik életrajzírója. A felvilágosult eszmék szószólója, .gátlásta­lan katona, a kultúra istá­polója és d'urva erőszakra támaszkodó egyeduralkodó volt egyszemélyiben. Törté­nelmi érdeme, hogy felismer­te és támogatta a polgárság­nak a gazdaságban betöltött szerepét, de minden erővel távoltartotta a politikái ha­talomtól. A német történelem későb­bi alakjai közül sokan, így II. Vilmos császár és Hitler is Nagy Frigyest tekintették példaképnek, őt akadták túl­szárnyalni — a hódításokban. A Nagy Frigyes-mítosznak fontos helye volt a náci pro­pagandában. 1945 után. azon­ban a német militarizmusért felelős bűnbakok közé került, csak azt látták benne. A német történelem haladó vonulatait ismertető NDK történelemkönyvekből a leg­utóbbi éveikig hiányzott a Nagy Frigyes uralkodását taglaló fejézet. A történelem- szemlélet a szocialista német államban egy ideje azonban változáson megy keresztül. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államfő idén júniusban a következőket mondta ezzeli kapcsolatiban egy svéd lapnak adott inter­júban: „Az NDK nemzeti örökségéhez tartozik a né­met történelemből mindaz, ami haladó. Most kezdtük a történelmet új módon szem­lélni. Hosszú ideig elvetettük a monarchiát, amely akadá­lyozta a demokratikus hala­dást. „Ám önkéntelenül is előjönnék a történelem hala­dó vonábai. Nem- felejtettük el, hogy Nagy Frigyes élénk levelezést folytatott a fran­cia felvilágosítókkal.” iE szemléletváltozást jelez­te már néhány éve a Luther- jüb'ileum állami megünneplé­se, valamint' az, hogy tavaly monográfia jelent meg Bis­marckról, a vaskiancellárről, akit 1945 Után szintén Hitler előfutáraként minősítettek. Ez év elején' a német egység megteremtésének 115. évfor­dulóján a központi sajtóban számos cikk taglalta az ese­mény jelentőségét és Bis­marck szerepét. Az elmúlt években a po­rosz történelmet vizsgáló szá­mos kiváló könyv jelent meg NDK történészek tollából. II. Frigyes monumentális lovas­szobra 1980-lban, három évti­zedes tálvollét uttár visszatért Berlinbe, az Unter den Lim- denre. Halálának 200. évfor­dulóján rádió- és tévéműso­rok, diikkek egész sora tár­gyilagosan és mértéktartóan elemezte Nagy Frigyes sze­repét. Potsdámban. ahol éle­te naigy részét töltötte, a kö­zönség óriási érdeklődésétől kísért kiállítás mutatja be Nagy Frigyes műgyűjtői és művészpártolói tevékenysé­gének eredményeit. PACH FERENC (Berlin) Ezer évvel megelőzték Kolombuszt? Sajtolják a Az ötven napig tartó rep­ceszezon után megkezdődött a napraforgómag sajtolása a Martfűi Növényolaj gyár­ban. A szezonkezdésre 4200 tonna mag érkezett az üzem­be. Mostantól közúton és va­súton 2500 tonna nyersanyag napraforgót érkezik naponta a gyárba, ahol egy-egy nap 1400 tonna napraforgót dolgoznak fel. Az első laboratóriumi vizsgá­latok azt mutatják, hogy a magvak olajtartalma egy-két százalékkal magasabb a ta­valyinál. Hollandiában nagy érdek­lődés kísér egy vándorkiállí­tást, amely Szent Brendan, ír szerzetesnek az időszámí­tásunk 6-ik évszázadában ál­lítólag Amerikában tett fel­fedező útját ismerteti. Valószínű — mondják a kiállítás szervezői —, hogy az érdeklődést az Amerika felfedezésének közelgő 500- adik évfordulója okozza. Az a feltételezés, amely szerint Leif Erikson, viking hajós majdnem 500 évvel megelőz­te Kolombuszt, eléggé is­mert, az viszont már kevés­bé, hogy az ír szerzetes ál­lítólag közel 500 évvel meg­előzte a viking hajóst is. A Szent Brendan története, aki a VI. században nyugat felé hajózva új területeket fedezett fel, a középkorban eléggé ismert volt. Az egyes kódexekben leírt és a száj- hagyományokban élő törté­net a könyvnyomtatás felta- lásása után viszonylag rövid idő alatt 25 kiadást ért el. Maga Kolombusz Kristóf is olvasta, mielőtt az Üj\\ilág felé útrakelt. Brendan vál­lalkozása azóta eléggé fele­désbe merült, talán mert an­nak hitelességére nem volt bizonyíték. A Hollandiában most megrendezett kiállítás azt sugallja, hogy a fantasz­tikus történetnek lehet reális magva, s azt is tükrözi, hogy „Brendan, az ír Odüsszeusz” története milyen hatással volt a középkori ember kép­zeletére. Utal annak lehető­ségére is, hogy az ír szer­zetesek — Skóciában, a Shetland- és a Feroer szi­geteken, Izlandon és Grön- landon megszakítva útjukat — bőrcsónakban eljuthattak Amerikába. A holland tudósok érdek­lődését az keltette fel, hogy a legrégibb holland nyelv­emlékek között fennmarádt egy 12-ik századi költemény, amelynek címe: Szent Bren­dan utazása. E szerint Szent Brendan néhány szerzetes- társával hosszú útra indult, hogy meggyőződjék róla : Igaz-e, hogy az Óceánon túl van a földi paradicsom. A legenda szerint útjuk során elvetődtek a pokol tüzes szá­jához és ott a démonok sziklákkal dobálták őket. Látták a tengerből templom­ként kiemelkedő kristály­oszlopokat, majd egy szige­ten partraszállva tüzet rak­tak, de kiderült, hogy egy halóriás hátán vannak. Vé­gül megtalálták a földi Édenkertet gyümölccsel, örökzöld fákkal és annak földje drágakövekkel volt te­leszórva. Heteken át vándo­roltak, amikor egy folyóhoz érve egy angyal visszaker­gette őket, mondván, hogy a folyón túl az utolsó ítélet napját váró szentek országa terül el. Willem Gerritsen, az ut- rechti egyetem professzora szerint — ő a kiállítás egyik szervezője — ez az első nyu­gat-európai képzeletbeli út­leírás, hasonló Homérosz Iliászához és az arab Szind- bád-mesékhez. A leírásnak bizonyos reális magva is van. Ismeretes, hogy időszá­mításunk 500-as éveiben élt egy Brendan nevű nagyha­talmú ír apát, aki hosszú utazásokat tett. Az apát csontváza maradványainak egy részét ereklyeként őrzik a belgiumi Bruges egyik templomában. Ismeretes az is, hogy a Bren­dan utáni évszázadokban ír szerzetesek a magány és a béke utáni vágyukban ten­geri utakra vállalkoztak és a közben őket ért megpróbál­tatásokat szent életük osz­tályrészének tekintették. Kö­zülük többen eljutottak Iz- landra, Brendan útjának egyik közbeeső állomására. Telephelyükre a IX. század­ban odaérkező viking hajó­sok bukkantak rá. Gerritsen professzor szerint elképzel­hető, sőt valószínű, hogy ír szerzetesek a VIII. és a IX. században Amerikáig is el­jutottak. Az állítás, hogy ír szerze­tesek ezer évvel Kolombusz előtt minden használható tengeri irányítószerkezet nél­kül felfedezték Amerikát, ta­lán csak a fantázia szülemé­nye, de végül is nem lehe­tetlen. Bizonyítja ezt a brit Tim Severin sikeres útja, amelynek során tíz évvel ez­előtt egy, a Brendan-legen- dában leírt csónakon és ugyanazokkal a szárazföldi megszakításokkal megtett út­vonalon eljutott Amerikába. Tanévkezdéskor - az utcán Tanév kezdetekor a szülök egyik fontos feladata, hogy gyermekeik számára megtalálják és megmutassák az iskolába vezető legbiztonságosabb utat, felhívják a gyerekek figyelmét a különféle veszélyhelyzetekre, és arra, hogy az iskolakezdés nagyobb forgalmat is je­lent. Sok szülő, még ha hajlandó is időt áldozni erre, haj­lamos túlbecsülni a kicsik felfogóképességét, miköz­ben maga is nehezen veszi figyelembe, hogy a gyerek, már csak kisebb termete miatt s másképpen lát az utcán, mint a felnőtt, még kevésbé képes a hangok lo­kalizálására, a sebesség, a távolság becslésére. Éppen ezért a szülő akkor jár el helyesen, ha foko­zatosan vezeti be gyermekét a közlekedésbe. Nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy a gyerekek figye­lik és utánozzák a felnőtteket, ezért kétszeresen is fontos, hogy a szülők példamutatóan közlekedjenek. Mutassák meg a gyerekeknek, hogy az út melyik ol­dalán, melyik járdán haladjon, ott is mire figyeljen különösen. A szülők, tanárok figyelme érthetően főképpen az első osztályt kezdő gyerekek felé fordul. Azt hihet­nénk, hogy ők vannak a legnagyobb veszélyben. Bizo­nyára így is lenne, ha a szülök nem kísérnék el az is­kolába a gyerekeket. így azután az iskolásokat érő bal­esetek száma a második osztályos, hétévesek csoportjá­ban nő meg, hiszen ők már inkább önállóan teszik meg az iskolához vezető utat. A következő veszélyeztetett korosztály a 12 éveseké,' akik már kerékpárral közlekednek. A gyerek mindig idejében induljon el az iskolába, ne kelljen sietnie. Arra az esetre, ha valamilyen okból elkésne, legyen előkészítve egy, a tanítónak szóló el­nézést kérő levél, amiről csak a dátum hiányzik. A szülői utasítások betartását időnként ajánlatos észrevétlenül ellenőrizni. Ha a gyereke elé megy az is­kolához, semmi esetre se az iskola kapujával szemben lévő járdán várjon rá. A közlekedés alapszabályainak elsajátíttatása során értse meg a gyerek a következőket: 1. Mindig biztonságos helyen menjen át az úttesten; 2. Mindig biztonságos távolságra járjon a járda szélétől, hogy elkerülje a járművekkel való közvetlen érintkezést; 3. Figyelje és tartsa be a közlekedési jelzéseket; 4. Egyik helytől a másikig közlekedve mindig a leg­rövidebb úton menjen, ha az biztonságos; 5. Mielőtt kilép az úttestre, mindkét irányba nézzen körül; 6. Mindig adja meg az elsőbbséget a megkülönböz­tetett járműveknek! A tantestületek, a rendőrség és a szülők alkotják a közlekedésbiztonság oktatásának három fő pillérét, és egyikük sem vonhatja ki magát a felelősség alól, ám a gyerekek biztonságáért minden ember felelős. ■ 100) A DDGÂZ Tolna Megyei Üzemegysége felvételre keres 1 takarítónőt, 1 kőművest, 2 általános karbantartót (lakatos), 4 kubikust, 1 minősített hegesztőt )(ív, láng), 1 esztergályost. Jelentkezés : Szék szánd, Széchenyi u. 41. <522) A Szekszárdi Tejüzem telvételt hirdet az alábM munkakörök betöltésére: VILLAMOS KARBANTARTÁS- VEZETŐT (felsőfokú végzettséggel), ELEKTRIKUSOKAT (villamosmű-kezelő I. vizsgával), VILLANY­SZERELŐKET, (villamos iberendezé- sek, készülékek karbantartására), VILLAMOS ÜZEMMÉRNÖK (mérő- és szabályozó- berendezések üzemeltetésére és karbantartására). Jelentkezni lehet szemé­lyesen, Szeksizárd, Ke- selyűsi u. 26., munkaügy. (425) TÂÈ7 A Tolna [Megyei Állami Építőipari Vállalat 36. számú villanyszerelő építésvezetősége felvételt hirdet VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOK részére paksi munkahelyekre. Jelentkezni lehet: TÁÉV 36. számú villanyszerelő építésvezetőség Szekszárdi Tartsay V. u. 10. Telefon: 12-311/265 mellék. (525) Fábián Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom