Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
198«. augusztus 21. "ÎnîËPCUSÀG 5 Táf*clfÖ7c£cVolr ^ Tanácstörvény a következőket írja: I (Il ,,Egymáshoz közel fekvő községek tanácsai közös tanács alakítását kezdeményezhetik, amennyiben ezt az érintett községek társadalmi viszonyai, a területükön működő mező- gazdasági nagyüzem indokolja és a községek közötti közlekedés lehetővé teszi, valamint lakosságuk ellátása színvonalasabban biztosítható a községi erőforrások egyesített felhasználása útján ... A területszervezési javaslatok kidolgozásánál figyelemmel kell lenni az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról szóló kormányhatározatban foglaltakra is . . . A községi közös tanács nem székhely társközségeiben megválasztott tanácstagok elöljáróságot alkotnak." A műszak váltáshoz alkalmazkodnak a vegyesboltban Sertésbúsért Dombóvárra járnak Életkép a vegyesbolt előtt. Güth Mátyásné (jobbról) és Pintér Antalné A csibráki kis vegyesbolt külsőre igazán bármelyik városban megállná a helyét. Nemrég felújított zöld színű épülete bizalommal töltheti el a vásárlókat, helyieket és idegeneket. A délelőtti órában asszonyok álldogálnak, beszélgetnek előtte. Güth Mátyásné kisgyermekét a babakocsiban tolja, a másik kar jába kapaszkodik : — Igazán nem mondhatunk semmit a boltra, amióta a mostani vezetője van, jó az ellátás. Csak az. nem tetszik nekünk, hogy nem adnak számlát. Szóltunk már többször is, de azt válaszolták, hogy a gép csak egy papírt ad ki, az pedig benne marad. Egyébként megkap mindent az ember, hétvégére is be lehet vásárolni. — Csirkeaprólékra vártam — szól közbe az odaérkező édesanyja. Tóth Tiborné. — Mostanra ígérték, de még nem érkezett. Hát, lenne miről szólnunk, hogyha már kérdeznek ... Itt van a kocsma. Nemrég renoválták, kí- vül-belül rendbe tették, csakhogy ezzel harmadosztályra ugrottak az árak. Az egész faluban bosszantja az embereket. — Szombaton már reggel fél hatkor, nyitáskor itt vagyunk a boltnál, hogy jusson kenyér és tej. Hétközben különben megkapni mindent, csak a hús... Nem tartanak marha- és disznóhúst. Dombóvárra járunk be vásárolni, ami öt ven forinttal több kiadást jelent. Megkapni egyébként sok mindent, amire szüksége van az embernek, meg alkalmazkodik is a nyitva tartás a műszakváltás- hoz, reggel fél hétkor kezdenek és fél háromig tartanak nyitva — mondja Pintér An- talné. A Dombóvári Afész vegyesboltját két éve vezeti férjével közösen Takács' Istvánná szerződésben. — Hétfőn várunk a £ü- szérttől árut, a hentesáru is akkor érkezik. Sokszor kértem már, hogy ne csak baromfit, hanem, csomagolt sertéshúst is küldjenek, leadtam a rendelést, de azt mondták, hogy Dombóvárra is kevés jut. Sokáig csináltuk, most is szerettünk volna cukrászkészítményeket árusítani, úgy, hogy mindenki leadja a rendelését, aztán pénteken szállítanak — ez nagy segítség lett volna a háziasszonyoknak. A Köjál-rendeletre hivatkozva szüntették meg egyébként a szállítást, pedig hűteni is tutijuk itt, ahol a felvágottakat tartjuk. Sört hiába kérünk, nem szállít a söripar. — Miért nem adnak számlát a vásárlóknak? — Ezt a kisegitőgépet az áfésztől kaptuk, ez csak saját számolásra jó. De hogyha kérnek, mindenkinek adunk számlát vásárláskor. Felújítják a középületeket Csikóstőttős sokat fejlődött a VI. ötéves terv időszakában, a további haladást a választások óta az elöljáróság garantálja. Hogy így van, azt a gyakorlat is bizonyítja, a lakosság jelentős társadalmi munkával járul hozzá a kisközség gyarapodásához. Rendszeresek a községi ünnepségek, felújítás alatt áll a községi egészségház, az elöljáróság épülete, a bolt és a kisvendéglő. . Korábban a lakosság többször kifogásolta, hogy a szociális segélyeket — szerintük — nem elég igazságosan osztják el. Január elsejétől ebben a kérdésben is a helyi elöljáróság dönt. A Béke utca mellett lévő csapadékvíz-elvezető árok burkolását a tervidőszakban elvégzik. Nagypáltelep ABC-busz Nagypáltelep nem társközség, hanem Döbrökiözön úgynevezett külterületi lakott hely, de ott is állampolgárok élnek, akiknek az ellátását biztosítani kell. Ez meg is történik. Korábban kifogásolták az ott élők, hogy túl közel van a házakhoz a Dalmandi Mezőgazdasági Kombin át egyik trágyatelepe, amit a gazdaság azóta megszüntetett. A kereskedelmi ellátás javulását eredményezte, hogy az ABC-(busz heti két alkalommal árusít a telepen. Az oldalt írta Ihárosi Ibolya, Takács Zsuzsa, Wenter Mariann. Fotó: Kapfinger András. A tanácstörvény alapján A tanácsi szervezet igazgatási feladata a szocialista állam szervező funkciójának kifejtése helyi szinten. Ahhoz, hogy a tanács megoldhassa ezeket a kérdéseket, kettős követelményeknek kell megfelelnie. Egyrészt annak, hogy a szervezet minél közelebb legyen a lakossághoz, vagyis lehetőleg közvetlenül a településen legyen a tanács. Másrészt fontos, hogy a szervezet legalsóbb fokozata is rendelkezzék a feladatok végrehajtására elegendő hatáskörrel, anyagi eszközökkel és személyi állománnyal. E két követelmény néha szembekerül egymással. A tanácstörvény, hogy ezt az ellentmondást feloldja, a kisebb településeket közös községi tanács koré rendeli. Ezek az úgynevezett társközségek. Az új településpolitika megalkotása előtt minden várost, községet szerepköre szerint csoportokba osztottak, például, kiemelt felsőfokú központ, középfokú központ. A fejlesztési pénzek a beosztás arányában illették a helységet. A legmostohább a „szerepkör nélküli” községek helyzete volt. Ez az irányzat nem túl sokáig érvényesült, de ahhoz éppen elég volt, hogy az amúgy is hátrányba került aprófalvak helyzetét még kedvezőtlenebbé tegye. Közös tanácsok szervezése leginkább az aprófalvas területekre jellemző, Tolna megye ezek közé tartozik. Számtalan községi közös tanács létezik, egy, zömében kettő-három, de előfordul hét társközséggel működő is. Nemcsak megyei, országos gond is a falvak elnéptelenedése, a fiatalok elvándorlása. A községi infrastruktúra nehezen veszi fel a versenyt a városokéval. A tanácstörvényt többször is módosították az elmúlt évek során. Megindult az igazgatási struktúra kétszintűvé válása — megszűntek a járások. Társközségeknek tehát lenniük kell, lehetetlen megoldani az állami feladatokat túlságosan elaprózva, mind az anyagi eszközök, mind a személyi állomány szempontjából. Ezért a társközségek önállóságának, a demokrácia kiszélesítésének érdekében a nem székhely társközségek megválasztott tanácstagjaiból megalakultak az elöljáróságok. Az elöljáróság képviseli a közös tanácsban és más szervek előtt a társközség lakosságának érdekeit, dönt a rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználásáról. Tagjai közül elöljárót választ. Az elöljáróság indítványára a tanácsot össze kell hívni, javaslatát fel kell venni a napirendbe, s azt a kérdést, amelyben az érintett községről döntöttek, újra kell tárgyalni, ha azt az elöljáróság sérelmesnek tartja. A társközségek tehát komoly jogosítványokat kaptak, érvényesíthetik érdekeiket, maguk dönthetnek sorsukról, fejlesztésükről. Az elöljáróságok fiatal intézmények, az 1985-ös választások során jöttek létre. Elhamarkodott dolog volna alig másfél év távlatából ösz- szegzést, véleményt mondani munkájukról. Egy tény: a lehetőség adott, a társközségek széles körű jogosítványok birtokában kezükbe vehetik sorsukat. A lakosság kérte idén áprilistól: „Nem tudtam Szakcs, Várong, Lápafő Házi szociális gondozás Kapospolán Szakcson és társközségeiben, a választásokat megelőző országgyűlési és tanácstagi választásokon hatvan közérdekű bejelentés hangzott el, harmincötre a helyszínen megfelelő választ lehetett adni. A többit kezelték úgy, mint megvalósítandó célt. Hatot ebből már 1985-ben sikerült megoldani, 17 feladat elvégzését betervezték a VII. ötéves terviben, mindössze kettő van, amelyik nem valósítható meg. Ebből az egyik nem tartozik a közös tanács hatáskörébe, a másikat pedig nehéz lenne megvalósítani. A középületek közül a termelőszövetkezet tavaly tatarozta az épületeit, az áfész is elkezdte, még az idén is folytatódik a munka, a posta és a tanács épületei nem szorulnak felújításra. Szakcson átvonul a kocso- la—lápaíői kövesút, a Volán a lakosság igényeinek megfelelően az iskolabuszt ettől eltérő, hosszabb útvonalon közlekedteti. Nakon a vízlefolyók tisztítását az idén és jövőre elvégzik, a posta előtti járda javítását is az idei évre tervezték. Kapospulán az idei év áprilisától vezették be a házi szociális gondozást az itt élő idős emberek igényére, közérdekű bejelentésekre gyakorlattal válaszolva. A gondozást Fülop Jánosné, a községi tanács hivatalsegédje végzi, napi két óra elfoglaltságot jelent, számára ez a megbízatás. Ebédidőben, már útra 'készen állítottuk meg: — A téesz konyháján húsz-harminc főre főznek, mikor hogy, attól függ, hányán kérik az ebédet. Az idős emberek is innen hordják az ételt, de azok, akik messze laknak, vagy fekvőbetegek, csak így jutnak meleg ételhez, hogyha kiviszem nekik. A választékkal elégedettek, jól főznek most például borsóleves, tarhonya és borsostokány, savanyúság van az éthordóban. — Mindezt mennyiért kérhetik az öregek? — Tizenöt forintot fizetnek az ebédért, de sokszor a gyógyszert is én viszem nekik. vagy bevásárolok, hogyha kell. Négy gondozottam van. nekik nincs hozzátartozójuk, ezért szorulnak segítségre. A faluban legtöbb he. lyen a családok látják el, gondozzák a támogatásra szoruló idős családtagokat, rokonokat. Tulajdonképpen jogosan kérte a lakosság, hogy hajnali órákban közlekedő busz térjen be Nosztánypusztára is, de a Volán válasza is az, hogy 1—2 személy számára nem közlekedtethet autóbuszt. Így aztán marad az 5 km gyaloglás oda-vissza alapon, ami főként télen / nem számít kellemes sétának. Az elmúlt évben megvalósított javaslatok a következők. Nakon már korábban is nagyon rossz állapotban volt a művelődési ház, azt felújították. A Petőfi utcában korszerűsítették a villanyhálózatot. Váromgon a két utca le- kövezését kérték, ez a munka sajnos csak az ötéves terv utolsó évében válik lehetségessé, hasonló javaslat érkezett Lápaíőről is, a válasz is azonos. Ez utóbbi településen a vízhálózat kiépítését is kérte a lakosság, ami részben már meg is valósult, csupán háröm közkifolyó létesítése hiányzik, de ez pillanatnyilag hiánycikk, felszerelése nem pénzkérdés. A vízvezetékrendszert tanácsi segítséggel a várongi termelőszövetkezet építette és üzemelteti. lépést tartani a fiatalokkal...” Idős emberek a régi, de szépen rendben tartott házporta előtt Attalán. A pádon ülnek, pihennek, beszélgetnek. A kérdésre, hogy érzik magukat, Vajdics Ferenc lemondóan mondja: — Ma hozták ki az adó- könyvemet. Egy hold háztájim és egy házam van, ez után fizetek 680 forintot, meg aztán az a községfejlesztési adó is ötszáz forint 2750 forint a nyugdíjam, most mondja, meg, miből fizessek és miiből éljek? — Nekem nincs mire fizetnem — így Dávid Sán- dorné —, albérletben lakorrf öreg koromra. Lápaifőn éltünk 37 évig, aztán, hogy felnőtt a három gyerek, ei kellett indítani őket, eladtam a házat. A lányomék- hoz költöztem, itt laknak — mutat a hivalkodóan új épületre — de nem tudtam lépést tartani a fiatalokkal, másképpen gondolkodnak, mint én. Most új helyet keil keresnem, mert gyarapodik a család, ahol lakom. Reménykedem, hogy talán megjön addig a kiutalásom, nyolcadik éve van bent a dombóvári tanácsnál. Két szomorú sors, a véletlen és nem a szándék hozta így, de talán nem tanulság nélkül. Fülöp Jánosné: ........Sokszor a gyógyszert is én viszem, bevásárolok..
