Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

Képújság 1986. augusztus 25. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Vakációban miért nem válthatnak a gyerekek diákbérletet! Fritschi János kakasdi <>í- vasónk kérdezte, hogy a nyári időszakban, a vakáció ideje alatt miért nem vált­hatnak a gyerekek 'diákbér­letet. Gyermeke ugyanis több gyerekkel együtt, Ka­kasáról Szekszárdra járna heti négy alkalommal edzés­re. Miért nem lehet a gye­rekeiknek diákbérletet biz­tosítani? A Gemenc Volán igazga­tója, Pech József küldte meg a választ: — A Személy- és Pogy- gyászdiíj szabás a diákok ré­szére a .tanulókedvezmény biztosítását helyközi járato­kon a tanév tartalmára — szeptember 1-től július 5-ig — korlátozza. Július és au­gusztus hónapokban a tanu­lók nyári gyakorlatának idejére külön igazolás alap­ján, a diá'kkedvezményt 'al­kalmazni kell. — Edzéslátogatás céljára a diákbérlet kiszolgáltatását a 'hivatkozott szabályozás kifejezetten tiltja. A Volán vállalatoknak saját hatás­körükben van lehetőségük kedvezményit biztosítani. — Az 1986. évben a Ge­menc Volán diákok részére a tanítási szünetben kedvez­ményt nem alkalmaz. Visszhang Lapunk augusztus 18-t számának Ön kérdez — mi válaszolunk (rovatában egy kérdésre Szabó József, a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt M. Sümegi László hátai la­kos kérdésére. 'Nagy János, a Decsi Egyetértés Termelőszövet­kezet elnöke levelet írt szer­kesztőségünknek. melyben közölte: „Szövetkezetünk sem Bá- tára, sem az 50-es csemegé­be nem szállít sütőipari ter­méket. Fentiek egyértelmű­en bizonyítják, hogy a pana­szolt termék nem a szövet­kezetünk sütőüzemében ké­szült. Megalapozatlan az a megállapítás, miszerint a panaszolt termék: „... és a decsi termelőszövetkezet sü­tőüzemében is sülhetett." Hogyan szűnik meg a díjfizetési kötelezettség? „Tavaly szeptemberben el­költöztem Szekszárd, Tar- tsay utcai lakásomból Tol­nára — írta Ambrus Lász­ló, tolnai olvasónk, majd így folytatta: V— A tv-met nem mondtam le a posta fe­lé, mert mondta a díjbesze­dő, van még egy számla, ha azt kifizetem, megszűnik a tv-előfizetési díj. Ezt én ne*n fizettem ki. mert az öcsém­nek volt egy bérelt tv-je, ami után fizette a dijat, és ahova költöztem, ott is fi­zetjük a tv-számlát. Az öcsém fizetett a posta felé idén januárig, aztán meg­tudta, hogy a kölcsönző úgy köti meg a szerződést tele­vízióra, hogy a sávhasznála­ti díjat beleveszi a bérleti díjba. így januártól már nem fizetett. A napokban kaptam egy csekket 320 fo­rintról, állítólag az Idei év­beli el vagyok maradva négy hónappal. Ezt sérelme­zem, mert tavaly szeptem­ber óta nem lakom a régi lakásban, mert eladtam. Kérdésem, hogy miért csak tíz hónap után szűrték ki. hogy tartozom négy hónap­pal, és miért éppen az idei négy hónappal, mikor én mái- tavaly szeptember óta nem lakom Szekszárdon?” A megyei postahivatal ve­zetője. Pap János válaszolt: — A Postatörvényre épü­lő Rádió és Televízió Sza­bályzat rendezése szerint az előfizetőnek a felmondás esetén a műsorvevő készülék sorsát hitelt érdemlően iga­zolnia kell. Erre egyébként a tv-nyuigta hátoldalán is van utalás. 'Díjfizetési köte­lezettség a felmondás hó­napjának végével szűnik meg. Az előfizető a készülék sorsát igazolhatja azzal, hogy azt eladta vagy alkat­részeire bontotta. Ezekben az esetekben az előfizetőnek írásbeli nyilatkozatot kell adnia, ami az olvasójuk ese­tében nem történt meg. A posta az előfizetői jogvi­szony megszüntetése iránt mindaddig nem intézkedhet, míg ez meg nem történt. Megjavítják-e a készüléket? Turiné ©esze Katalin szekszárdi olvasónk írta: „Videoton gyártmányú, Aida típusú, erősítővel egy­beépített rádiónk FM prog­ramja meghibásodott. Ez év április második hetében férjem bevitte a Szekszárdi Elektrolnos Gépjavító Vál­lalat iMikes utcai műhelyé­be, javításra. A szerviz által megadott időpontban a „megjavítottt” készüléket át­vette. A szervizben kipró­bálni nein lehetett, mert közölték, hogy a központi antennájuk nem jó, de ha valami 'problémánk lenne 3 hónapon belül — díjmente­sen — megjavítják újból. Ezen garanciális szolgálta­tást mi igénybe is vettük, mivel hazaszállítás után azonnal tapasztaltuk — la­kásunk központi antennája jó — ugyanazt a hibát, mellyel javítani vittük. Fér­jem visszavitte a készüléket, a javítás eredménye ugyan­az volt, mint korábban. Is­mét visszaszállítottuk — s jelenleg is ott van —, de most már közölték, hogy a „következő javítás” már nem esik a garancia alá, mert meg fogja haladni a három hónapot, és ekért már fizetni kéül. Ezt az eljárást kifogásolom. Addig türelem­mel viseltük a tortúrát — bár kicsit bosszankodva, mert a (készülék szállítása is gondot «(kozott —, amíg ki nem jelentették, illetve kilátásba nem helyezték „a következő, immár fizető ja­vítást” ugyanazon, egyszer sem javított hibáért. A ké­szüléket egyelőre hozzuk és visszük, és talán reméljük, ba újból Megfizetjük a ja­vítást, ükkor használhatóvá válik.” •A Tolna Megyei Tanács ipari osztályának vezetője, dr. Márkus István a követ­kezőket válaszolta : — A Videoton gyártmá­nyú rádióját ez év április 9- én adták át javításra, amit javítási díj ellenében 11-én átvettek. A készüléket azo­nos hibává] a garanciális időn belül ez év június 19- én vitték a szolgáltatóhoz, ahol július 3-án elkészült, és a javítást a szolgáltató díj­mentesen végezte el. — Annak ellenére, hogy a garanciális idő, mely há­rom hónap, 1986. július 11- én lejárt, a Szekszárdi Elektromos Gépjavító Vál­lalat az eredetileg bejelen­tett és még meglévő hibá­kat hajlandó olyan feltétel­lel kijavítani, hogy azért munkadíjat nem számol fel. csupán a szükséges anyag-, alkatrészárat számlázza. Ja­vasoljuk, hogy ügyében ke­resse fel a szolgáltatót. Ha­sonló javítási, karbantartást munkák elvégeztetése esetén a jövőben javasoljuk a meg­adott garanciális időtartam figyelembevételét, mely alatt díjmentesen követelhető a hibásan vaey hiányosan el­végzett munka kijavítása. Telefon számunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A szervátültetés magyar úttörője Százhuszonöt éve született a szervátültetés úttörője, dr. Emerich Ullmann, aki a vi­lágon először hajtott végre sikeres vesetranszplantációt Becsben. Az orvosi szakiro­dalom osztrák sebészként tartja számon, a részletesebb életrajzok azonban megemlí­tik, hogy magyar származású volt. Pécsi kutatók kiderítet­ték, s dokumentumokkal bi­zonyították is, hogy Emerich Ullmann — azaz Ullmann Im­re — valóban magyar ember volt, Pécsett született és ha­lálig fenntartotta kapcsolata­it szülőhazájával. Megtalálták azt az egyházi anyakönyvet, amely tanúsít­ja, hogy Ullmann Imre 1861- ben született a mecsekaljai városban. A család a mai Kisfaludy utcában lakott, az édesapa köztiszteletben álló orvos volt. A tehetséges fiatalember 187'8-iban az Osztrák—Magyar Monarchia legjobb egyete­mén, a bécsi egyetem orvosi karán kezdte meg a tanul­mányait, s kutató szellemű orvossá fejlődött. Diplomáját megszerezve vissza akart térni a Pécsett élő szüleihez és testvéréhez, ám meghív­ták az egyetem sebészeti kli­nikájára. Ez a tény eldöntöt­te a további sorsát, a csá­szárvárosban maradt és a tu­dományos kutatásnak szen­telte életét. Pályájának egy érdekes mozzanata: párizsi tanulmányútja idején a nagy tudós Pasteur mellett dolgo­zott. Házszá ma na rch ia — A Széchenyi utcában ke­restem a szerkesztőséget, nem találtam. Pedig a Népúj­ság utolsó oldalának alján ott a címük: Szekszárd, Széc­henyi utca 36. Szerencsémre, kérdezősködtem, a járókelők igazítottak el... A megye túlsó sarkából jött panaszosunk hívta fel a figyelmünket, hogy rossz cí­met adunk meg az impresz- szumban. Pedig a sajtóház ezt a cí­met viseli. Ami a különös, nem egyedül. Rajtunk kívül Széchenyi utca 36. a „lak­címe” a szomszéd házban lé­vő Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak, sót egy harmadik középületnek is ez a száma, amelynek emeletein a közúti igazgatóság és a né­pi ellenőrzés székel, föld­szintjén a szolgáltató szövet­kezet központi üzletei van­MÁRTÍROK A Mártírok terét csak a déli oldalon jelöli tábla nak. Egyébként, csak ennek az épületnek van némi köze a Széchenyi utcához, ameny- nyiben ablaktalan, ajtótlan vége — vagy 7—8 méter szé­lességben — erre az utcára „néz”. Három középület viseli a városközpontban ugyanazt a házszámot. Viseli? — Csak a hivatalos levélpapíron, bé­lyegzőn. lap-impresszumon. A ház falán, ahol ott kéne lennie, nem. Mint ahogy nincs házszám­tábla a megyei pártbizottság épületén (Beloiannisz utca 1—3), a szakszervezeti szék­házon ( Beloiannisz utca 9—11), a Városgazdálkodási Vállalat fűtőműjén (Beloi­annisz 12.), és ugyancsak eb­ben az utcában lévő szak­munkásképző-kollégiumon. De folytassuk a sort. Nincs házszáma — azaz táblája — a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ­nak, a Művészetek Házának, a Hotel Gemencnek. Házszám alapján keresve nem lehetne megtalálni a Wosinsky lakó­telepen a Tanítóképző Főis­kola gyakorló óvodai napkö­zijét. A Mártírok tere észa­ki oldalán mindössze egy középületen — Béri Balogh Adám Múzeum — és egy lakóházon van házszámtábla Utca-névtábla — amit általá­ban a sarokházakon szoktak elhelyezni, — sehol. Leg­alábbis a tér északi oldalán. A déli oldalon is csak két he­lyen, az SZTK épületén és az 50-es boltén. Ezen az oldalon általában helyükön vannak a házszámtáblák is, kivéve az egyetlen, felszabadulás óta épített irodaházat, a tér és az Arany János utca sarkán lé­vőt, amelyben az OTP igaz­gatósága van. A Beloiannisz utcát egyet­len tábla sem jelöli. Van vi­szont egy nagyon szép tábla bronzból, kőre dolgozva az újonnan „elkeresztelt” Liszt Ferenc téren. Ez a kő azon­ban a kis park szélén áll, a tábláról nem állapítható meg, hol vannak a tér határai. A tábla szerint Hild-érem- mel tüntették ki a várost a központ rendezéséért. Az épí- tészek-tervezök tehát kitűnő munkát végeztek. Nem úgy azok, akiknek az „i-re” a pontot kellett volna feltenni, azaz, a házszámok, utca-név­táblák dolgában intézkedni. J. J. A vámeljárás sza­bályozásáról és a vámjog részletes szabályainak meg­állapításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminisz­ter és a külkereskedelmi mi­niszter 21/1986. (VII. 27.) PM —KkM számú együttes ren­deleté, amelyből itt — bizo­nyára sokakat érdeklő — alábbi szabályt, idézzük: „A devizajogszabályok alkalma­zásában befföl dinék tekin­tendő magánszemély részére gépkocsi akkor vámkezelhe­tő, ha számára vagy a vele együtt élő házastársa, továb­bá kiskorú gyermekeik ré­szére — a jogszabályban ír­tak kivételével — öt éven belül gépkocsit nem vámke­zeltek.” Tudni kell azt is, hogy a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező gépkocsi és 50 000 Ft-nál na­gyobb belföldi forgalmi ér­tékű motorkerékpár belföldi forgalom számára való vám­kezelésére a budapesti 7. számú vámhivatal illetékes. A sportfogadásról (totó) és a számsorsjátékokról (lottó) szól a 'pénzügyminiszter 23/1986. (VII. 27.') PM számú rendelete, amely meghatároz­za — többek között — a sportfogadások és számsors­játékok szervezésének mód­ját, a totóban illetőleg lottó­ban való részvétel előfelté­teleit. kimondja, hogy a to­tóban a tippszelvény ára, il­letőleg a részvételi díj tipp- oszloponként 5 forint. így a kétoszlopos alaptippszelvény ára 10 forint, a lottóban az öt szám megjátszására alkal­mas lottószelvény ára ugyan­csak 10 forint. Részletesen előírja a jogszabály a nyere­ményekre fordítandó összeg kiszámításának alapját, azt is, hogy ebből az összegből mennyit kell a heti nyere­ményekre, mennyit külön ju­talomalap képzésére fordíta­ni és külön akciók és sorso­lások nyereményeinek kifi­zetésére felhasználni. Mindkét előbbi rendelet f. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Az alap- és középfokú ne­velési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről szóló korábbi jogszabályt módo­sítja az Állami Bér- es Mun • kaügyi Hivatal elnökének 10/1986. (VII. 27.) ÁBMH szá­mú rendelkezése, amelynek melléklete táblázatban a ve­zetők munkaköri bértételeit és a besorolási feltételeket, valamint a vezetői pótlékok havi mértékét. Kihangsúlyo­zandó, hogy a vezetői pótlék több jogcímen is megállapít­ható, de a pótlékok együttes összege nem haladhatja meg a havi 3500 forintot. A mű­velődési miniszter 10 1986 (Vili. 27.) MM számú rende­lete . a népművelő szervező- ügyintézői tanfolyamról, a 11/1986. (VII. 27.) MM szá­mú rendelete pedig a szak- tanácsadásról szól, 'Az előbbi szerint a nép­művelő képzettséggel nem rendelkező, elsősorban mű­velődési otthonokban dolgo­zó szervező-ügyintézői fel­adatokat ellátók részére nép­művelő szervező-ügyintézői tanfolyam szervezhető, meg­határozza a rendelet, hogy kik jelentkezhetnek ilyen tanfolyamra, előírja a tanfo­lyam időtartamát, azt is, hogy a tanfolyam önköltsé­ges, de a költségeket részben vagy egészben a munkáltató átvállalhatja, rendelkezik a tanfolyam befejezését követő és kötelezően előírt szakvizs­gáról is. A szaktanácsadás­ról szóló rendelet szerint a különböző nevelési-oktatási intézményekben folyó neve­lő-oktató munkát szaktanács- adói tevékenység segíti, ezt a tevékenységet — a rende­letben foglalt kivétellel — szaktanácsadók és pedagógiai tanácsadók a szaktanácsadói hálózat keretében látják el, ez a hálózat pedig területi, regionális és országos felada­tot lát el. Rendelkezik a jog­szabály magáról a szakta­nácsadói tevékenységről és a pedagógiai tanácsadói tevé­kenységről, meghatározza ezeknek a tanácsadóknak a feladatait, azt is, hogy ki láthat el ilyen feladatokat és előírja, hogy a szaktanács- adói hálózatot 1987. augusz tus 31-ig meg kell szervezni Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 30 számában olvashatók. DR. DEÁK KONRAD Album Szinyeiről „Szinyei Merse Pál mun­kássága a magyar művészet- történet egyik legnagyobb csodája, egyszersmind azon­ban fájdalmas és titokteii rejtély, amelynek feltárása a mai napig egyetlen mű­vészettörténésznek sem sike­rült megnyugtatóan. Szinyei Merse főműve a Majális, — bár sóba nem ér­te el a megérdemelt nem­zetközi elismerést — kétség­telenül a 19. századi festé­szet főművei közé tartozik, emiatt alkotója a legnagyobb figyelemre tarthat jogot----’’ í rja Végvári Lajos a Képzó­művészeti Kiadónál most megjelent album előszavá­ban. A szerző személyében a korszak kiváló ismerője vál­lalkozott arra, hogy írásá­val is segítse Szinyeit a meg­érdemelt elismeréshez jut­tatni. Végvári műve káváié összefoglalása annak, ami a ma emberét Szinyeivél kap­csolatban érdekelheti. A kötet képelemzései gaz­dagítják m ü vésze ttör térte t- írásainkat. Üjszerű megoldás, hogy a szerző egy-egy fon­tosabb kép köré rendezi a monográfia fejezeteit és ez­zel a műalkotásokra kon­centrálja a figyelmet. Ezt a célt szolgálja a 32 oldalnyi (29 reprodukció) színes kép anyag is. Természetes, hogy fő helyet kaptak az életmű alkotásai, de csak emellett találunk olyan munkákat is — és ez a kötetnék külön érdeme — amelyek színesben és az album nagy forroátu mű méretében még soha sem vöttak publikálva. Az album 13. oldalán köz­li a fontosabb művek kata­lógusát. A Képzőművészeti Kiadó Nagy magyar mesterek so rozatában megjelent id. Mar­kó, Paál László, Mednyánsz- ky, Lotz, Székely Bertalan, Than Mór, Munkácsy Mi­hály, Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Brocky Ká­roly munkássága után mél­tóan képviseli a most meg­jelent tizenegyedik kötet Szi­nyei munkásságát és hozzá­járul a magyar művészei nagy mesterének népszerű­sítéséhez. Dicséret illeti a kiadót, amiért az albumot idegen- nyelvű összefoglalókkal ét- képjegyzékkel látta el. Az eszperantó nyelvű mellék­lettel is — az eszperantó 100 éves jubileumának tiszteleg­ve — a megérdemelt világ­sikerhez kívánja juttatni Szinyeit. A Liszt Ferenc tér egyet­len táblája

Next

/
Oldalképek
Tartalom