Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

19X<i. augusztus 18. Képújság 3 A rákkutatás újabb eredményei Többet tudnak már a rák­betegségek keletkezéséről, fo­lyamatáról és gyógykezelésé­nek lehetőségeiről, mint né­hány évvel ezelőtt. A világ rákkutatói — köztük magyar szakemberek — Budápesten az augusztus 21-én kezdődő 14. Nemzetközi Rákkongresz- szuson vitatják meg munká­juk legújabb eredményeit. Az egyhetes tanácskozáson — miként az Országos Frédéric Jol'iot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóin­tézetben dr. Sztanyik B. László főigazgató ás dr. Híd­végi Egon főosztályvezető az MTI munkatársának elmond­ta — ismertetik többek között az úgynevezett onkogének szerepét a rákbetegségek ki­alakulásában. Az utóbbi rákkongresszus óta eltelt négy esztendőben bizonyították azt a korábbi feltételezést, hogy az emberi szervezet egyes génjei külső tényezők: rákkeltő kémiai anyagok, rákkeltő vírusok vagy sugárzás hatására meg­változtatják a sejt anyagcse­réjét, előidézhetik annak mértéktelen szaporodását. A vizsgálatok során azt észlel­ték, hogy a rákos sejtheti fe­hérje más mint az egészsé­ges sejtekben levő, s megálla­pították a rákos és egészséges sejtek egyéb különbségeit is. Ezeknek az ismereteknek a birtokában tudatosan, az ed­digieknél eredményesebben •avatkozhatnak be a rákos fo­lyamatokba, s remélhető, hogy egyre inkább meggátol­hatják a daganatképződést. A világ sok országában kísérle­teznek ki olyan gyógyszere­ket, amelyek akadályozzák az onkogének működését, a sej­tek osztódását. Az előadók foglalkoznak majd az áttétKépződésssl is. Erről szólva elmondják: a prosztag’landin nevű vegyü- letcsglád tagjai például eset­Az új tanévben 245 ma­gyar fiatal kezdi-meg tanul­mányait ösztöndíjasként a szocialista országok egyete­mein, főiskoláin. Min.t azt Szilassy Attilá, a Művelő­dési Minisztérium osztályve­zetője az MTI munkatársá­nak elmondta, az elmúlt évekhez képest nőtt a kül­földi ösztöndíjasok száma. A mintegy 600 pályázó kö­zül a felvételi vizsgákon és beszélgetéseken 245 diák fe­lelt meg a követélmények­nek, s nyert felvételt az 1986—87-es tanévre nyolc ország mintegy fé'lszáz egye­temére. Az idén — immár hagyo­mányosan — a legtöbben a szovjetunióbeli felsőoktatási intézményekben tanulnak maijd: elsősorban orosz nyelv és irodalom, valamint műszaki és közgazdasági szakokon. Ők a júliusban megkezdett kijevi nyelvi és szakmai előkészítő kurzust követően augusztus végén utaznak a választott egye­temre, főiskolára. Hasonló­an sokan jelentkeztek az NDK-ba is: itt a 3 hetes budapesti élőkészítő után ősztől 60 magyar diák kez­di meg tanulmányait 10 fel­sőoktatási intézményben. Az elmúlt három évtized alatt több mint 6000 magyar fiatal szerzett diplomát a Szovjetunióban és a többi szocialista államban, és je­lenleg is töibb mint ezren tanulnak a baráti országok­Tihanyban, a lakosság, az üdülő, és kiránduló vendég­sereg jobb ellátására, a szol­gáltatások fejlesztésére gaz­dasági társulást hozott lét­re a községi tanács, a Bala­toni Halászati Vállalat, az Alagi Állami Tangazdaság és a Külkereskedelmi Bank Részvénytársaság. A gazda­sági társulás elsősorban az egykori halásztelepen, a rév­leg befolyásolják a daganat átterjedését a szervezet más részeibe. Erről külön vitát szerveznek a kongresszuson több magyar kutatócsoport részvételével; indokolja ezt az is, hogy a Ghinoin Gyógy­szergyár is állít elő prosztag- landin származékokat. A ko­rai beavatkozást elősegítik azok a korszerű eszközök, amelyekkel megfigyelhetik a sejtfelszíni változásokat. A Debreceni Biofizikai Intézet is rendelkezik ilyen készü­lékkel, használatának tapasz­talatairól beszámolnak majd a kongresszuson. A rákbetegségek sugárke­zelésének új módjairól is tá­jékoztatják egymást a kuta­tók. Szólnak arról, hogy megkezdték néhány olyan vegyület klinikai kipróbálá­sát, amelyekkel fokozhatják a daganatos sejtek sugárérzé­kenységét, következésképpen az • eddigieknél eredménye­sebben használhatják a su­gárkezelést a’ rákbetegségek gyógyítására. Ez jelentős ha­ladás a rák elleni küzdelem­ben. Hosszú ideig úgy vél­ték, hogy a sugárzásra a da­ganat sejtjei érzékenyek, s éppen ezért elpusztulnak, míg az egészségesek kevésbé reagálnak, s épségben ma­radnak, az utóbbi időben azonban a korszerű vizsgála­ti eszközökkel ennek az el­lenkezőjét észlelték. A daganatos sejtek növe­kedése miatt ereik összenyo­mulnak, beszűkülnek, keve­sebb oxigént szállítanak, az oxigénben szegény rákos sej­tek pedig ellenállóbbak a su­gárzással szemben, mint az egészségesek. Ezért létrehoz­tak . olyan gyógyszereket, amelyekkel visszaállíthatják, illetve fokozhatják az oxigén- szegény sejtek sugárérzé­kenységét. A kísérleteknek napjainkban ért be a gyü­mölcse: rpost kezdhették meg ban. Csakúgy mint az elmúlt időszakban, most is elsősor­ban azokna a műszaki, ag­rár-, orvos- és társadalom- tudományi szakokra lehetett jelentkezni, amelyek hazai egyetemeken nem találhatók meg, illetve azakra a spe­ciális területekre, amelyek ismeretét az illető ország egyetemein igen magas szín­vonalon lehet elsajátítani Így például évek óta szov­jet felsőoktatási intézmé­nyekből kerülnek ki ma­gyar repülőmérnökök, higié­nikus orvosok, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi újságírás szak­emberei. Számos bányászati, energetikai, gépgyártási, elektronikai, vegyipari, élel­miszer-, könnyű- és építő­ipari, vailaimiinit közlekedés- technikai szakág specialis­tái végeztek az NDK-ban, Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban. Jugoszláviában, Len­gyelországban és Romániá­ban. A külföldi képzés kez­dettől fogva nemcsak ha­zánk gazdaságában játszik nagy szerepet, hanem a szo­cialista országok közötti együttműködés fejlesztésében is. Mint a minisztériumiban elmondták, már elkészült, s október elején megjelenik a következő két — az 1987- 88-as és az 1988-89-es — tanévre szóló pályázati fel­hívás, amelyet valamennyi hazai középiskolába és fel­sőoktatási intézménybe idő­ben eljuttatnak. kikötő előtt kialakult új idegenforgalmi központ fej­lesztését tűzte célul. Itt lát­tak hozzá egy új strand ki­építéséhez, melynek szom­szédságában üzletsor és ven­déglő is épül majd. Meg­kezdték a régi és megrongá­lódott halászkikötő újjáépí­tését; ennek elkészültével egy ivitoriáskikötő.t hoznak lét­re. e gyógyszerek klinikai kipró­bálását. Az eddigi tapaszta­latok biztatóak, remélhető, hogy, ha ilyen kezeléssel egy idolben alkalmazzák a sugár- terápiát, sikerül elpusztítani a daganatot, az egészséges sejtek viszont nem károsod­nak. Ezit a célt úgy igyekez­nek elérni, hogy mindegyik kezeléskor más-más oldalról sugározzák a daganatot. így a daganatra összpontosulnak a sugarak, az egészséges sej­teket viszont csak egyszer érik. Újdonság az is, hogy a da­ganatok közvetlen hőkezelé­sével fokozzák a rákos sejtek sugárérzékenységét. A dagá- natok 43—44 Celsius-fokra melegítésével egy időben, vagy közvetlenül azután vég­zett sugárzás az eddigieknél szintén hatásosabb. Beszámolnak a kongresz- szuson a neutronsugárzás on­kológiai hasznosításának elő­készítéséről is. A jövőben or­szágunkban is lehetőség adó­dik ilyen sugarak előállításá­ra. Az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetében a múlt év végén üzembe he­lyezett ciklotronban ugyanis előreláthatóan a tervidőszak végére megteremtik a neut­ronsugárzás orvosi hasznosí­tásának, egyes daganatos be­tegségek kezelésének feltéte­leit. Az Oszágos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyá Kutató­intézetben régóta vizsgálják a különböző típusú sugárzá­sok biológiai hatását. Kuta­tásaik eredményesen segítik elő a rákbetegségek jobb megismerését, gyógykezelését. Tevékenységük nemzetközi elismerése az is, hogy a kongresszuson a sugárbioló­giai 'ülések társelnökei az in­tézet szakemberei, akik a szakma világhírű képviselői­vel vitatják meg tapasztala­taikat. Friss hús a baranyai falvakban A baranyai falvak élelmi­szer -el 1 á tás á mák javí tásá r a ezentúl friss húst is árusíta­nak a szövetkezeti vegyes­boltokban. A megye 210 kis­községének nincs húsboltja, s néhány száz lakos kedvé­ért nem is volna,.érdemes kü­lön boltot nyitott. Emiatt vi­szont az ott élő embereknek minden kiló húsért a köze­li városba vagy nagyközség­be kell utazniuk. Vagyis ép­pen azok jutnak hozzá ne­hezebben és — az utazási költségek miatt — drágáb­ban 'a friss húshoz, akik a sertéseket felnevelik és meghizlialják. Ezen a visz- szás helyzeten kíván változ­tatni a szövetkezeti mozga­lom és az állami húsipar közös vállalkozása. Elsőként a megye legin­kább hátrányos helyzetű tér­ségeiben — a sásdi, a sikló­si és a szigetvári fogyasz­tási szövetkezetek működé­si területén — szervezték meg a rendszeres húsellátást, miután a boltokat megfelelő hűtőszekrényekkel látták el. Mintegy hatvan kistelepülés­re szállítanak minden héten friss tőkehúst. A boltveze­tők előzetesen összegyűjtik az igényeket, hogy ki, milyen és mennyi húst kér, s ennek alapján rendelik meg a szükséges árut, amit kimér­ve, előre csomagolva kapnak meg. A Baranya Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat automata búscsdmagoló berendezést vásárolt, ameiy- lyel kimérik és fóliába cso­magolják a megrendelt hús- tételéket. A vállalat hűtő- kocsijai azután széthordják az előre csomagolt árut a me­gye szövetkezeti boltjaiba. A következő időszakban tovább szélesítik a hússzál­lítás körét; az őszi kongresz- szusukra készülő áfész-dol- gozók vállalták, hogy az év végéig összesen másfél száz baranyai kistelépülésen szer­vezik meg a rendszeres hús­ellátást. Magyar diákok külföldi egyetemeken Társulás Tihany fejlesztésére Megyei aratónap Paksun (Folytatás az 1. oldalról,) séges ember egységét. Ma­gyarság-nemzeti tudat és a progresszió történelmünkben először ebben az időszakban, a szocializmusban kapcsoló­dott össze. A népi—nemzeti­ségi politika fontos részének tekintjük azt a nemzetiségi politikát, melyet e tájon Györkönyben, Németkéren élő németek körében gyakor­latban is folytatnak. A ha­zánkban élő nemzetiségieket és a határainkon túl élőket hídnak tekintjük népeink kö­zött — mondotta Villányi Miklós. — Szocialista fejlődésünk több mint négy évtizede alatt történelmi méretekben for­málódott át a magyar való­ság. Különösen szembetűnő a változás Pakson. Az atomerő­mű-beruházás megváltoztatta a város életét, megkétszere­ződött a lakosság, átalakult a település társadalmi szerke­zete. A gyors fejlődés újszerű településfejlesztés elé állítja a vezetőiket, az itt élőket. — Az új kenyér ünnepé-' nek biztonságos hátterét a felszabadul ás utáni az or­szág iparosításával párhu­zamosan a magyar mező- gazdaság felemelkedése nyújtja — váltott át szé­lesebb perspektívára az álr lialmtitkár. — Ez a mezőgaz­daság egymillió embernek és családtagjának ad a tisz­tességes munkáért emberi megélhetést, biztonságos hol- naipot. Az utóbbi negyed­században olyan aigrárpoliti- ka érvényesül nálunk, amely kitűnő alapot ad az egész társadalom számára a hasz­nos törekvések megvalósítá­sára. Ezt az agrárpolitikát erősítette meg az MSZMP XIII. kongresszusának hatá­rozata. — Ezen az aratóünnepen ki kell emelni a nemrég véget ért aratás résztvevői­nek példásan szervezett munkáját, akiknek azonban áldozatos helytállása ellené­re sem született meg a kí­vánt eredmény. Az idei ara­tás tapasztalataiból tehát le kell vonnunk azt a követ­keztetést, hogyha a j öv ölben az ideihez hasonló jó minő-, ségű, de a terveknek meg­felelő mennyiségű kalászos gabonát akarunk termelni, akkor át kell gondolnunk — az irányításnak is, az üzemeknek is — a növény­termesztés helyzetét és meg kell tenni azokat az intéz­kedéseket, amelyek révén kiküszöbölhetők az idei év­ben tapasztalható fogyaté­kosságok. A város lakóihoz szólva, aktuális szavakkal zárta ün­nepi beszédét az államtit­kár, Pákolitz István sorait idézte: „Árvízből, tűzvész­ből, tengernyavalyából. Sorsos szegénységből vala­hogy kilábolt... / Imhol jó­val messzibb magasokig nő­het, Erőművel üzen, / jelen­nek, jövőnek”. Ezután került sor az új búzából készült szépen sült kenyerek megszegésére és természetesen a kóstolóra, amiből vendégek és nézelő- dők, mindenki kapott egy- egy szeletet. Rugós présgép, rotációs kapa A szabadban, külön sátor­ban rendezkedett he a KSZE, mutatkozott be el­múlt évi eredményeinek rep- rezentálásával, termékek be­mutatásával, a többi bemu­tatkozó jellegű kiállítást a művelődési háziban — a Tolm;a Megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat és a Vetőmag Vállalat dombóvári üzeme — illetve annak udvarán rendezték meg, így felvonul­tatták termékeiket a kert­barátkörök és az Agroker Vállalat is. Ez utóbbi talán a leglátványosabb volt, Klein József géposztályvezető ka­lauzolt bennünket : — Háztáji szőlőgépeink között újdonságot jelentenek a rugós besegítésű prések, ami nagy energia- és idő­megtakarítást jelenthet a borosgazdáknak. Szintén új­donság az olcsó és kitűnő teljesítményű NDK-beli, Siimson-motorral meghaj­tott kapáló kisgép. Tizenkét-' ezer forintos áron nagyobb mennyiségben a jövő évtől találkozhatunk velük a bol­tokban. Tovább sétálunk a kiállí­tott termékek között, a Bul­gáriából származó, a mözsi téesznek kísérletre kiadott rotációs kapát mutatja szakember; — Ha beválik, tovább bővíthetjük az. amúgy is széles választékot. Fűrészelő munkagépek, nagyüzemi gépeik, zetorok a standon, mind-mind váloga­tás az Agroker repertoárjá­ból, amiből hozzátehetjük, hogy a bemutató idején vá­sárolni is lehetett. — Délig körülbelül 30 ezer forintot forgalmaztunk, nö­vényvédő szereket és kisgé­peket kerestek az érdeklő­dők — kapjuk az informá­ciót. Aki megérezte a tűz varázsát... Nemcsak a déli órák for­rósága elől, de a látványos­ságok miatt is érdemes a művelődési házba húzódni. A kiállítóteremben igazi meglepetés, érdekes makett- kiállítás fogad bennünket. A Dombóvárról érkezett Pan- cza Ernő aratási eszközöket, a paraszti élet mindennap­jait, pillanatait megelevení­tő liliputi méretben is élet­hű alkotásait nézhetjük meg. — Mesterlevelet soha nem szereztem, 1932-beri kóvács- in&sként kezdtem a Felvidé­ken. A kitelepítés után ke­rültem Kisvejkére a Rákóczi Tsz-ibe másodkovácsként. Papír nélkül két évig csi­náltam. De aki megérezte a tűznek a varázsát, nem tud­ja elfelejteni, később sem hagytam abba. Gondoltam, miért ne csináljam azt, ^;mit tudok és szeretek, anilnek örülhetnék az emberek. Boldog büszkeséggel te­kintetével simogatja az ap­ró kovácsoltvas házakat, sze­kereket, kicsinyített lovakat, fogatokat. — Dombóváron 1969-ben kezdtem el ezt a munkát, megtanultam a hegesztést, amit csak finoman, érzéssel lehet csinálni. 225 darabból áll a teljes anyag, minden egyes darabhoz leíró szöveg tartozik. Kaszkadőrcsoport, színészválogatott Az aratónap folyamán ki­sebb szünetekkel végig mű­ködött a szabadtéri színpad, színes programokkal várva az ünneplőket. A felvonulás után a néptáncegyüttesek léptek fel, énekkel, tánccal mutatkoztak be. A Randori kaszkadőr csoport szereplé­sére délután került sor, lát­ványos gyakorlataik nagy si­kert arattak. A könnyebb műfaj, a chilei Viktor Jara együttes, majd az Atléta: trió programja következett zenei aláfestésként, hangulatte­remtőként. Természetesen a sport sem hiányozhatott, a kispályás labdarúgótornára benevezett nyolc csapat kö­zül a Bonyhádi Pannónia legénysége szerezte meg a győzelmet a Paksi Á. G. együttese előtt. Mint mindig, a foci ezúttal is vezette a népszerűségi listát, ha pedig hozzátesszük, hogy a színész- válogatott játéka csábítot­ta a sportszerető embereket az ASE pályájára, érthető­vé válik, hogy miért szorong­tak másfél ezren ott a leg­melegebb déli órákban is. Juhász Jácint vezetésével vették fel a küzdelmet a „hí­rességek”, ezúttal 8-4 ará­nyú vereséget szenvedve a házigazda öregfiúk csapatá­tól. A lényeg azonban nem a végeredmény volt, hanem mint azt dr. Hegedűs Já­nos hangos közvetítésében, élvezetes kommentárjában elmondta, a barátság . .. Acatoló, kirófa, papkéve A Duna-mente néprajzát bemutató kiállításon néze­lődünk, fotók, írásos és ké­pi dokumentumok a falon, a vidék viseletét, bútorzatát bemutató tárgyak, munkaesz­közök. — Mi lehet ez? — fordu­lunk a mellettünk álló múlt­ról, munkáról beszélgető idősebb emberekhez. — Az acatoló? — A má- esonyát szúrják, ritkítják vele, ezt a kalászos növények között szaporodó gyomot — válaszol készségesen Vincze Jánosné, majd férje Víh- cze János mutatja tovább magyarázatot fűzve minden egyes darabhoz a régi esz­közöket, a kirófát, kévekötő fát... — Iregszemcséről jöttünk a kentbarátkörünk állított ki — szól közibe Somogyi Anidráisné —, ezeket az esz­közöket mi is használtuk valamikor a volt iregi ura­dalomban. Én egyébként a téeszből könyvelőként men­tem nyugdíjba jó pár éve. — Csináltuk eleget, csak v'sszaemlékezmi könnyű rá — így Vinczéné — minden tizedik kévére tettünk még egyet, ez volt a papkéve, ezt kapta a részes arató. Sárkányrepülők, nótaest. számítógépes játék, video-. film vetítés és az elmaradha­tatlan aratóba!... Nehéz számba venni az ünnep min­den mozzanatát. Nem is er­re törekedtünk, sokkal in­kább a hangulatát szerettük volna érzékeltetni, azt, hogy néhány ezer ember együtt ünnepelt, jól érezte magát a hét végén Pakson. Takács Zsuzsa. Fotó: Kapfinger .András A KS/.i; ronlim/oU kiállítása a,Kishegyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom