Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
1986. augusztus 16. 10 "rÆPÜJSÀG Országos Könyvbarát Kör Szépen magyarul - szépen emberül Nyelv és jellem Még ma sem tudatosodott mindeki- ben, hogy a mondanivaló nyelvi megformálásában kifejezésre jut a beszélőnek a hallgatóhoz való viszonya, kapcsolatuk jellege. Együttérzés, egyetértés, szeretet, ro- konszenv, tisztelet, kétkedés, tartózkodás, viszolygás, ellenszenv, utálat - csak ízelítő abból a gazdagságból, amelyből a beszélő egy-egy szóval, kifejezéssel és értelmi nyomatékkai együtt választhat. Ugyanazt a szót vagy mondatot különböző érzelmi töltéssel lehet kiejteni: alázatosan, kedvesen, bizonytalanul, meglepődve, magabiztosan, gorombán, kényszeredetten, tréfásan, ironikusan stb. A nyelvi megformálásban a mondanivaló mögött - vagy inkább abban - mindig jelen vagyunk mi magunk is. A sok ciki, állati, oltári és egyéb „divatos” jelző például arról árulkodik, hogy az illető nemcsak nyelvileg, hanem gondolatban is szegény, nem tudja (vagy nem akarja) magát árnyaltan kifejezni, és igénytelenség (esetleg sznobizmus) jellemzi. Annak a gimnazistának a meg- és elítélését pedig jobb, ha az olvasóra bízom, aki érettségi után így érdeklődött az elnöknél: „Ugye nem voltam olyan rossz, haver?!” A közhely semmitmondó, üres, gépies, elkoptatott kifejezés (például: kár tovább ragozni; szerény véleményem szerint; azt mondta az öreg Kis...stb.); nemcsak a nyelvet szürkíti el, hanem használóját is jellemzi: egyenruhába bújtatja a gondolkodást, gépiesen, kritika nélkül vesz át mindent, jólesik neki, ha együtt haladhat az árral... Úgy tűnik, hogy az igényes és helyes magyar beszéd háttérbe szorításával, a megkopott nyelvérzékkel együtt és egy- időben maga a beszélő is ingerültebb, türelmetlenebb, gorombább lesz. Mindezt igénytelenséggel, az anyanyelvi kultúra hiányával, korunk rohanó tempójával lehet ugyan magyarázni, de menteni már nem. Sokan töltelékszóként használják a valamikor arcpirító szavakat és káromkodásokat. Sőt felütötte fejét az obszcén humor is: pódiumot, mikrofont és nyomdafestéket kapott. Szerintem az illetlen szavak kimondása vagy leírása a színvonal alatti humor keresésének olcsó és izlésromboló fogása. Az emberek döntő többségének az ilyen szavak nem „jópofásak", hanem felháborodást váltanak ki belőlük. Akik pedig egy mondatot sem tudnak kimondani trágárság nélkül, azok számára a durva szavak már „kiégtek”, sem jelentést, sem érzelmet nem hordoznak, tehát a komikumtól egészen messze állnak. Viszont az ilyen „humor” és magatartás is minősít: lerántja a leplet a nyelv használójának műveletlenségéről, pimaszságáról és durvaságáról. Az ilyen embernek teljesen mindegy, milyen nyelvi eszközökkel fejezi ki gondolatait, mert érzelmileg is sivár és közömbös. Mivel maga a nyelv sohasem hibás azért, mert rosszul vagy „illetlenül” használják, nem anyanyelvűnkön kellene változtatni, hanem a beszélő szemléletén. Illyés Gyula szerint: „Jól beszélni és írni magyarul, igazánból jellemkérdés.” A fentiek alapján a „jól beszélni” kifejezésen az illendő beszédet is értem. Mert az anyanyelv a személyiség legbensőbb sajátja, magatartásának, jellemének tükre, közvetítője és alakítója. Jó hír az olvasóknak Hadd legyek pár sor erejéig személyes: 1973-ban, az „Olvasó Népért” Mozgalom első konferenciáján (a nyilvánosság előtt utoljára szereplő Darvas József jelenlétében) vetettem föl azt a gondolatot, hogy létre kellen hozni egy olyan könyvbarát szervezetet, amely értékes könyvek biztos megszerzését tenné lehetővé a könyvszerető közönség számára, kedvezményeket nyújtana, sőt évenként értékes illetménykötettel is szolgálna. Elismerem, nem kellett sok ész ehhez a javaslathoz, hiszen a könyvek jórészét világszerte ilyen könyvbarát szervezet juttatja el az olvasókhoz. A szomszéd Ausztriában vagy Csehszlovákiában éppúgy több százezer tagja van, mint ahogy a sikerkönyveket milliónyi olvasó a „könyvklubok” révén kapja meg az Egyesült Államokban vagy a Szovjetunióban. Náluk is működött ilyen szervezet a felszabadulás előtt és után is: az Egyetemi Nyomdáé, s Püski Sándoré, a népi írók kiadójáé. Ilyen előzmények és párhuzamok ellenére sok víz folyt le a Dunán, míg végre létrejött az Országos Könyvbarát Kör, amely több mint ötven kiadványt választott ki a jövő év könyvterméséből. Mint legkülönb, de mindenesetre sokféle igényt kielégítő műveket ajánlja a könyv- szeretőknek: az igényes vagy egyelőre csak az olvasmányos müvek iránt érdeklődő olvasóknak, garantálva, hogy ezeVárhelyi József: Juliska asszony rosszul aludt, korán ébredt. Kicsit kábult volt ugyan, de egyáltalán nem nyűgös, rosszkedvű, mint ahogy saját magától elvárta volna. Sőt, meglepődve érezte, hogy szokatlan tettvágy keríti hatalmába: ma el kell intézni valami fontosat. Szétcsapta a nyugágyat a teraszon, a kapaszkodó nap felé fordította, és elnyúlt, hogy gondolkozzék. Behunyta a szemét, mert így egyszerre látott mindent. Az évekig épített, mutatós nyaralót, körülötte a katonás szőlőrendeket, a szomszédok villogó palatetőit, odébb a gyümölcsfák között szunyókáló falusi házakat, sőt még a Balatont is. De ugyanakkor látta a háta mögött zöldellő erdős dombokat is - jó lenne egyszer már oda is felmászni, de mindig olyan messze van -, és ahogy gondolatban kilépett a ház mögül, úgy megtorpant, hogy egyszerre felült a nyugágyon. A krumpli! Jaj, a krumpli! Tegnap nem kapálta meg az a disznó Csecse Jancsi, meg az a még disznóbb...- Ede! Semmi. Megköszörülte a torkát, még nagyobbat kiáltott a ház belseje felé:- Ede, az istenfádat! Persze csak a szőlő, az a fontos. Hogy lehessen inni. Arra nem sajnálja a pénzt, annak van lókapa, meg a nagybelű lókapásnak bor dögivei. Talán még az a macs- kányi lova is bort iszik.- Ede, gyere ki, ha jót akarsz! Mert hogy a szőlőmunkához bor kell, anélkül nem lesz jó termés, meg hogy a krumpli alattomos növény, sötét földben van a termése, nem úgy, mint a szőlőé, napfény, illat, zamat, dicsőség annak is, aki megmunkálja, a krumplit meg egye meg a rosseb. Aztán már nem is munkáltak semmit, csak ittak, meg disznó nótákat énekeltek, nem lehetett tőlük aludni.- Ede, én bemegyek érted! Belelépett a szandáljába, szép, sportos mozdulattal talpra lendült, és pontosan beleütközött egy üres borosüvegbe, amelyet Ede nyújtott kifelé az ajtónyitáson.- Van másik?- Másik nincs, és nem is lesz! Tegnap megittatok egy kisebb termést.- Jó, akkor konyak lesz - dörmögött Ede, és egy kicsit feljebb húzta a hasán a melegítőt, de lehet, hogy abba kapaszkodott!- Semmise lesz! Azonnal átmész a rusnya szomszédodhoz, idehozod lovastul- kapástul, és megjárjátok a krumplit!- Hát akkor megyek. És Ede ment. A kocsmába. Szépen sütött a nap, zöldellt, zümmöket mind megkapják, sőt 500 forintnyi vásárlás után 10 százalék kedvezményt is ad, azaz egy 50 forintos könyutalványt, amely bármely boltban (antikváriumban) bármelyik könyvre beváltható. Emellett a Könyvbarát Kör minden tagja megkapja a Himnusz és Szózat kis bibliofil kötetben, magyar és több nyelvű fordításban közzétett szövegét. Más ehhez a szép kiadványhoz nem is juthat hozzá. Milyen könyvek közül lehet válogatni? A népi írók hívei Sinka István minden eddiginél nagyobb válogatott versgyűjteményét kaphatják meg, benne jópár először publikált jelentős költeménnyel. - Aki nem tartalmatlan, hanem elgondolkodtató, a közelmúlt ellentmondásos időszakát fölelevenítő lektűrt óhajt, az megrendelheti Berkesi András első kiadásában pillanatok alatt elfogyott Szerelem három tételben című nagyregényét. De persze találkozhatunk a történelemmel nem szépirodalmi feldolgozásban is. A felszabadulás utáni időre tekint vissza Kállai Gyula emlékirata, a Két világ határán, a közvetlenül megelőző korszak fontos dokumentuma Szekfü Gyula Valahol utat tévesztettünk című cikksorozata. Egész századunk áttekintésével szolgál a Magyarország a XX. században című hatalmas kötet. A középkori Magyar- ország hiteles képét mutatja fel Kosa gött a világ, fénylett az ég. Edének füttyös kedve támadt, de nem tudott fütyülni, mert a szomjúságtól görcs állt a nyelvébe.- Görcsoldót kérek - mondta a kocs- márosnak. Az már buktatta is a borostégelybe a mércét, de Ede a fejét rázta.- Reggel van még - szólt tömören, s jelentőségteljesen nézett a konyakos üvegre. Ekkor érkezett a Csecse Jancsi. Az inge hátul kissé kilógott a nadrágjából, a kalapja is törvénytelenül állt, de még józan volt.- Otthon vannak-e a lovai... lovaid (tegnap pertut ittak), komám?- Az előbb még otthon voltak.- Mert a krumplit is meg kéne kapálni.- Krumplit pedig nem kapálunk...- De muszáj, mert az asszony igen pipa. Eredj, de a kisebbik lovadat fogd be.- Jó, de akkor ötvennel több, mert krumplit nem kapálunk, tegnap megesküdtünk. Talán még egy óra sem telt bele, lassú nehéz nóta döndörgött a burgonyaszárak fölött: Krupmli az ebéd Tök a vacsora... Ede vezette a lovat. Jól belekapaszkodottá gyeplőszárba, hogy a renden haladjanak, de egyre nehezebb lett a ló.- Te Jancsi, ez részeg.- Részeg? Kicsoda?- Hát ez a ló.- Talán mert igen rálehelsz. Nyomd odébb a fejét, úgy megy az, mint a sico- gány. Hogy mi az a sicogány, azt Csecse János nem tudta megmondani.- Szusszanjunk egyet - javasolta Ede, és előhúzta a Fecskés dobozt. Kínálta volna a másikat is, de nem tudott mozdulni.- Léptesd már odébb ezt a dögöt.- Miért?- Mert rajt áll a lábamon.- Ezt csak úgy mondod?- Hát hogyan mondjam?- Aztán nehéz?- Mint az a kórság. Léptesd már odébb, szétszakad a lábam.- Mát ha adsz még egy ötvenest... Mire Juliska asszony kihozta a harmadik üveg bort, hogy a krumpli is jól teremjen, már új dalt hallgattak a krumplibokrok: Három fehér szőlőtőke Meg egy fekete... Este a teraszon, a vigyorgó csillagok alatt Ede is, Csecse János is váltig erősítette, nem ők énekeltek, hanem az a részeges ló. Csaba Veres mezőben zöld oroszlán című müve. De közvetlenül idézi fel ezt a kort az Árpádházi legendák és intelmek gyűjteménye. A Koronás portrék (főként fiataloknak szánt) népszerű tanulmánysorozata nagy uralkodók pályáját állítja elénk. Jelenkori történelmi és társadalmi problémák nagysikerű írói feldolgozása Száraz György műve, a Történelem jelenidőben. Klasszikusok egész sora lesz végre biztosan megszerezhető: Vörösmarty, Petőfi, József Attila, Radnóti, Nagy László összes verse, egy Karinthy és (fiataloknak szánt) Nagy Lajos kötet (A három boltoskisasszony). A Költői jelenlét mai líránk keresztmetszetét adja, s legnépszerűbb élő költőink egyikének, Ladányi Mihálynak összegyűjtött versei is eljutnak az olvasókhoz. Kapható lesz Szabó Magda két legjobb s alighanem legnépszerűbb műve, a Freskó és A szemlélők; Raff ai Sarolta új regénye, egy női lélek története (Hazatalálás). Vészi Endre folytatja Angi Vera életútjának ábrázolását. Mai életünk sokszínű tükörképe Végh Antal szociográfiai és riport-kötete: Mitér az ember hit nélkül. Lesz még klasszikus angol történelmi regény (Bulwer-Lytton: Pompeii utolsó napjai), és detektív história (Chesterton), megrendelhető Csehov elbeszéléseinek gyűjteménye, és Joseph Heller új bestsellere (Isten tudja). Humor is akad: Darvas Szilárd és Parai egy-egy könyve, kapható valódi kémtörténet és állat-képeskönyv, nyelvtani, helyesírási és számítástechnikai mű, szakácskönyv és statisztika, A házasélet ABC-je és Az öregedés művészete, két könyv növényekről, két mű a zenéről, valamint Rubens regényes életrajza. Népkultúránk legősibb rétegeit tárja fel a néprajztudomány rég hozzáférhetetlen alapműve: Ipolyi Magyar mitológiája. Végezetül, de nem utoljára megjelenik egy-egy könyv a mai erdélyi irodalomról és a bukovinai székelyek hányattatásairól. És még nem is említettem minden müvet - de hiszen a Kör ismertetője, jelentkezési lapja minden népfront titkárságon, könyvtárban s könyvesboltban átvehető. A tagsági dijat jövőre az első könyv átvételekor kell majd fizetni: 20 (azaz húsz) kemény forintokat... Jó lenne, ha e Könyvbarát Kör valójában újfajta olvasókörökké szerveződnék: író-olvasó találkozók, könyvek fölötti eszmecserék, fórumok, viták, klubszerű baráti együttlétek alkalmaivá. Akkor lesz igazán - országszerte - megannyi élő körré az Országos Könyvbarát Kör, s így kapcsolódik igazán a létrehozó Hazafias Népfronthoz. KRISTÓ. NAGY ISTVÁN Krumplit pedig nem kapálunk Takáts Gyula: Világát nem bontják szét A látomás terében néha egy út ragyogni kezd és ismeretlen ismerősök elérik messziről kezed. Vezetnek már s ott mész velük, ahol szerettél volna járni. A rejtett erkély is ragyog, melyről még messzebb lehet látni. S az ott a Nem-Tudom! Világát nem bontják szét formák; tökélye így a szép Egész... Járd körbe! Biztos visszaérsz... Bertók László: Weöres Sándor emlékkönyvébe Világnagy hársfa álmodik, ballag a vizen át, röpül fölötte hét ladik, alatta hetven ág. Hetven ágából dől a fény, köröskörül tükör, megáll a semmi közepén, kinéz mindenkiből. Látja, hogy szeme nyitva van, így álmodik tovább, bezárja a határtalan, viszi a sok virág. Fodor András: Akkor éjjel Nem erőltetném jelképpé, de olyan volt akkor éjjel, ahogy az állomás perronján búcsúzkodón megálltam két más-másfele induló barátom közt. Felettünk tejszínű, néma fény mered a szaggatott sötétből. Ránduló visszhang szalad ki a nyitott üvegajtón. Indul a vonat. Bent sötét. Az ablaka keretében, riasztott ménesek gyanánt elvágtatnak a dombok. Csillagtorsokkal csak a rét izzik tovább az égen. SALGA ATTILA
