Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
8 ^épüjsàg 1986. augusztus 16. VIETNAM A gyöngysziget kincsei Antarktiszon Szovjet geológusok metánt és más szénhidrogéneket találtak az Antarktisz kőzeteiben. A tudósok úgy vélik, hogy felfedezésük ismételten bebizonyítja: a szerves vegyületek, például a szénhidrogén-gázok nemcsak földkéreg üledékes kőzeteiben keletkezhetnek, hanem annak mélyében is. Ilyen gáz kevés van, mindazonáltal sikerült megállapítani vegyi összetételüket. A kőzet - a parányi likacsokban - a nitorgénen és széndioxidon kívül metánt is tartalmaz. Más szén- hidrogéneket is találtak - etán, propán és butángázt. Új szuperkemény anyag SZKM-R márkanévvel a természetes gyémántéval megegyező keménységű új szuperkemény anyagot felesztettek ki Poltavában, a mesterséges gyémántokat és gyémántszerszámokat gyártó üzemben. Az ebből készült forgácsoló- szerszámok, szerszámkések és vágóélek éltartóssága több tucatszorosa a keményfém-szerszámokénak, alkalmasak a nagykéménységű színesfém-ötvözetek, és műanyagok megmunkálására. Az új anyag alkalmazásával 3-5-szö- rösére növelhető a munkatermelékenység, nagyobb pontosságot és felületi simaságot lehet elérni, és évente 500 ezer rubelnál is nagyobb megtakarítást. Vietnam szigetvilága igen gazdag. Leghíresebb szigetei a Tonkini-öbölben (Vietnami-öböl) találhatók Észak-Viet- nam partjainál, s Ha Long néven ismertek. Itt több mint kétezer apró, festői szépségű sziget található. A legenda szerint azoknak a sárkányoknak a megkövesedett tarajai, amelyek egykor leszálltak az öbölbe, hogy megvédjék az országot az idegen hódító hadak támadásaitól. Mivel látták, hogy a támadás veszélye még sokáig fogja fenyegetni a népet, nem repültek el, várják, mikor kell ismét feléledniük. Dél-Vietnam partjainál, a Sziámiöbölben szintén érdekes szigetek találhatók. Ezek egyike Phu Quoc, a Gyöngysziget, amely 568 négyzetkilométeres kiterjedésével az ország legnagyobb szigete. A sziget legfontosabb települése Duong Dong városa, amelyet 1947-ben felégettek a franciák. Nemcsak a települést, a környező dús vegetációt, az erdőséget is kiirtották, hogy jobban ellenőrzésük alatt tarthassák a lakosságot, s megelőzzék a tenger felől az úgynevezett felforgató elemek beszivárgását. A város ma már talpra állt. Kicsiny, de forgalmas kikötője van, amelyet élénkvörös cseréptetös házak vesznek körül a part mentén. A városkát illatos vaníliaés borsültetvények övezik, jó termést hoznak a gyümölcsösök, különösen a dinnyéhez hasonlítható papaja. A szigeten évente ezer tonna borsot termelnek, s a kikötőből gyakran indulnak a szárazföld felé a fűszerrel megrakott dzsunkák. Az itteni bors a legjobb minőségűekkel vetekszik, s értékes exporttermék. A vandál pusztítások miatt a Gyöngyszigetnek ma már csak a felét borítja erdő. Az erdőségek mintegy 38 ezer hektárt ölelnek fel, de itt a vadon, a dzsungel szinte minden ritkasága, különlegessége látható, akár egy gondosan tervezett arborétumban. Az ősvadonban sok értékes fafajta tenyészik, köztük számos olyan, amit a hajóipar hasznosíthat. Se szeri, se száma a gyógynövényeknek. Nagy számban élnek itt a vadak, őzek, szarvasok, ma- kákó majmok. A szigetlakok zöme halászattal keresi kenyerét. A sziget több mint 600 hajóból álló halászflottával rendelkezik. Szép időben el lehet gyönyörködni a kirajzó flottában a sziget legmagasabb pontján, az 582 méteres Pagoda-hegyen. Évente mintegy 18 ezer tonna zsákmányt dolgoznak fel vagy adnak el a helyi halászok. Exportra szállítják a tőkehalat, a szárított tintahalat, az osztrigát, a cápauszonyt és a teknőst. w __ » H AJÓJAVÍTÓ STRALSUNDBAN Hajójavító üzem működik az NDK-beli Stralsundban, ahol külföldi megrendeléseket is vállalnak. A képen: egy felújított szovjet halászhajót szállítanak rendeltetési helyére. Reformra készül a KGST Intenzív együttműködés... Ezt a ma még talán kicsit szokatlannak tűnő megfogalmazást használta Mihail Gorbacsov budapesti látogatása során a KGST tagországok közös feladataira utalva. Való igaz, az elmúlt néhány hónapban e két szó jegyében dolgoznak a KGST moszkvai székházában is az oda delegált szakemberek. A szovjet fővárosban járva Vaclav Soukuptól, a tanács titkársága gazdasági információs osztálya vezetőjétől ilyen szellemű tájékoztatást kaphattunk. Nem arról van szó, hogy a tagországok egyfajta KGST-n belüli autark (önellátó) gazdaság kialakítására törekszenek, hanem arról, hogy elsősorban a tudományos műszaki komplex programra alapozva nagymértékben meg kell növelni a nemzetközi élvonalba tartozó technológiák és termékek arányát. Közös kutatás és gyártás Akár úgy is, hogy valóban közös gyártmányok, eszközök jöjjenek létre, melyeknél a megalapozó tudományos kutatás éppen úgy közösen folyik, mint később a termelés előkészítése, megszervezése, az áru előállítása, s még az értékesítése, szervizelése is. Lényeges a különbség a jelenlegi és a tervezett gyakorlat között. Napjainkra még az jellemző, hogy az országokon belüli hazai kutatási eredményekből, rész- vagy egész gyártmányokból áll össze a produktum, amit aztán a KGST országok igényükhöz mérten megvesznek, használnak. A későbbiekben értelemszerűen valamennyi munkafázisnak közös gazdája lesz a KGST. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy valamennyi termék így készül majd. De ilyenek is lesznek. Mindez sok más kérdés megválaszolására, eldöntésére is készteti a tagországokat. Hogy rögvest a legnehezebbet említsük: a szellemi termékek áruként való kezelését, elszámolását. Vaclav Soukop szerint hamarosan felső szintű döntés születik majd arról, hogy értékarányosan ismerjék el a partnerek gyártmányokban, technológiákban megtestesülő szellemi munkahányadot. S erre a döntésre, jogi szabályozásra már a legközelebbi időkben szükség lesz, hogy a komplex program kezdésének, végrehajtásának ez se legyen akadálya. Nem vitás, napjainkban a kis KGST- országok erőforrásaik legjavát a cserearányromlás ellensúlyozására, a növekvő tőkés exportra, a törlesztésekre, a belső egyensúly megteremtésére, megőrzésére fordítják. Ha pedig így van, akkor - látszólag - kevesebb áru kerül a KGST-piacra, vagy éppen az egymás közti elszámolás megy nehezebben. Korszerű pénzügyi rendszer A KGST titkárságon abban találnak fantáziát, hogy minden ország növelje az igazán jó minőségű, világszínvonalú termékeinek arányát, mennyiségét. Ekkor ugyanis más feltételrenszerben tudják egyeztetni mind a kontingenseken belüli, mind az azokon felüli értékesítést és elszámolást. Ugyanez az alapgondolat a pénzügyi rendszer mind időszerűbbé váló továbbfejlesztésében is. Mint hallhattuk moszkvai vendéglátónktól, a transzferábilis rubel szerepe az elmúlt évtizedekben minden esetben jól szolgálta az elszámolást, sőt, védelmet jelentett a nemzetközi pénzügyi ingadozások megannyi hatása ellen. De a jövőre nézve arra kell törekedni, hogy mind a KGST országok nemzeti valutái, mind a transzferábilis rubel azáltal értékelődjön fel, hogy a jelenleginél lényegesen több jó minőségű, világszínvonalú termék kerül forgalomba. Ennek jegyében és függvényében várhatók magas szintű tárgyalások, melyeken a pénzügyi rendszer korszerűsítését az ezredfordulóig tartó komplex program szellemében határozzák meg. Az utóbbi egy-két évben mind több hazai vállalat alakított ki tartós, perspektivikus kapcsolatot valamely KGST országban lévő hasonló profilú céggel. Olyannal, amilyennel a harmadik piacon jelenhetne meg közös vagy egymást kiegészítő gyártmánnyal, technológiai egységgel. Ugyanakkor ma még eléggé rugalmatlan, nehezen lebonyolítható ez az együttműködés. Érződik ez a feszültség a KGST titkárságán is, s nem véletlen, hogy mind nagyobb figyelmet szentelnek a feloldására. Vállalatközi kapcsolatok Tavaly a végrehajtó bizottság tanácskozott a vállalatközi közvetlen kapcsolatok egységes feltételrendszerének megteremtéséről. Már folyik a jogi-működési szabályok kidolgozása. Sőt, a közös vállalatok alapításának lehetőségei is napirenden szerepelnek a testületben. Vaclav Soukup szerint nincs messze az idő, amikor a vállalatok közvetlen kapcsolata lesz a legfontosabb húzóerő a KGST szintű tervezésben, a közös feladatok meghatározásában. Természetesen ahhoz, hogy erősödjék ez a tendencia, az is kell, hogy a kisebb- nagyobb mértékben eltérő gazdasági mechanizmusokon belül is megtalálják az ilyesfajta kooperáció rugalmasan kezelhető feltételeit. A KGST titkárságon most tehát igazán nagyüzem van: az intenzív együttműködés bonyolult, s nagyon is újszerű feltételrendszerét kell kidolgozni, működőképessé tenni. Ezt a megújulást megalapozni nem látványos munka. Ám a befektetés hosszú távra szól. Az ezredfordulóig legalább... GERGELY LÁSZLÓ Teherautó óriások A zsogyinói autógyárban elkezdték a 100 tonnás BELAZ-75211 -es típusú billenős tehergépkocsi sorozatgyártását. E hatalmas jármű rakterében három vasúti kocsira való érc fér el. Még a hatalmas Kirovec is játékautónak tűnik e mellett az óriás mellett. A 180-asok első darabjai a Jakutugol Termelési Egyesülés bányáiban állnak munkába. A képen: A180-asok a szerelőműhelyben. A zsogyinói autógyárban e hatalmas gépek mellett gyártanak még 110 tonnásokat is. A képen: a 110-esek szerelőcsarnokában. KNDK Az élő koreai népdal A koreai népdal nem idegen az európai embertől. Más ázsiai népek zenéjéhez, dallam- és harmóniavilágához, éneklésmódjához képest könnyen és gyorsan befogadja az európai hallgató. Dallamvezetése egyszerű, természetes könnyedséggel párosult hajlékonysággal igazodik a normális terjedelmű emberi hanghoz. A ma is gyakran énekelt dalok főként a nép életéből fakadnak, de nem ritkán a nemzeti múlt történelmi személyiségei és a közelmúlt forradalmi eseményei is felbukkannak a motívumok között. Kétségtelenül a legrégibb eredetűek e munkadalok, s azok, amelyek egy-egy ősi népi foglalkozást énekelnek meg, mintegy bemutatva a dal hallgatóinak a mesterség szépségét, nehézségeit, s a belőle élő ember ügyességét, alkotókészségét. A tengert járó merész férfiak világába vezet el a Vitorlásdal, a paraszti élet gondjait és örömeit tárja fel a Rizsültetők dala, s az aratóénekek színes csokra. A szép, asszo- nyi munkát dicséri a Szövődal. A 19. század végén keletkezett, s egycsapás- ra országszerte ismertté vált, majd szinte Korea jelképe lett az Arirang. Népdal volt, s a forradalmárok dalaként ismerték később. Az Arirang azoknak az egyszerű embereknek a keserűségét fejezi ki, akik a kettős kizsákmányolás, a földesúri iga és a japán betolakodók elnyomása alól csak úgy szabadulhatnak, ha elmenekülnek szülőföldjükről. A népdal ma is él, most is keletkeznek új és új dalok a nép ajkán. Az énekesek körében egyaránt kedvelt a szólózás, a dalkettős és a kvartett. A kíséretet számos egyéb hangszer mellett a legjellegzetesebb koreai zeneszerszám, a citerára emlékeztető kajagum adja. A folklóristák, néprajzkutatók munkáját dicséri a koreai népdalok hatkötetes gyűjteménye.
