Tolna Megyei Népújság, 1986. augusztus (36. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-14 / 191. szám
2 Képújság 1986. augusztus 14. PANORÁMA Szovjet—amerikai tárgyalások Moszkvában nem volt „frontáttörés” Reagan elnök állítólagos új leszerelési javaslatai változatlanul korábbi elképzeléseit tükrözik — jelentette ki egy ismert szovjet kommentátor, Vlagyimir Pozner, az ABC televíziós hálózatnak szerdán adott nyilatkozatában. Pozner, aki a szovjet rádió munkatársa, rendszeresen szerepel amerikai televíziós adásokban. A szovjet kommentátor az adásban csadálkozását fejezte ki amiatt, hogy Reagan elnök kedd esti sajtókonferenciáján a leszerelési megállapodások jövőjét illetően azzal indokolta derűlátását, hogy „Gorbacsov főtitkárnak nehézségei vannak". „Ügy tűnik, az elnök nem túl jói értesült a Szovjetunió viszonyairól" — szögezte le Pozner. — A szovjet vezetésnek Az amerikai képviselőház a jövő évi katonai költségvetés vitájában a kormány tervezetéhez képest jelentősen csökkentette a „Hadászati Védelmi Kezdeményezésre" (SDI) előirányzott jövő évi pénzösszegeket. A demokrata többségű testület kedden 239 szavazattal 176 ellenében a kormányzat által kért 5,2 mililiárdról 3,1 milliárd dollárra csökkentette a csillagháborús terv 1987-es feladatainak megvalósítására szánt összeget. A most jóváhagyott tervezet — inflációt beszámítva — gyakorlatilag az idei szinten tartja az SDI jövő évi költségvetését. Mivel azonban a szenátus korábban 3.95 miiközismerten régi politikája az, hogy megegyezésre törekszik a leszerelés kérdéseiben, és az is, hogy a kérdésekről a legfelsőbb szinten folytasson tárgyalásokat. Ez a szovjet vezetés egységes álláspontja, s ezt a politikái soha senki sem vitatta. A szovjet kommentátor — annak előrebocsátásával, hogy értesülései magánvéleményt tükröznek —, azt mondotta, hogy a Moszkvában most véget ért szakértői szintű leszerelési megbeszélések „igen tárgyszerűek" voltak, de azokon semmiféle „frontáttörés” nem következett be, nem mutatkozott érdemleges előrehaladás. „Az igazi problémát az jelenti, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslataira mind ez ideig nem kapott érdemleges váliárd dollárt fogadott el e célra, így a „Hadászati Védelmi Kezedményezés" jövő évi előirányzatának végleges nagyságáról a két ház közötti egyeztető tárgyaláson döntenek majd. A képiviselőház végül is 292 milliárd dolláros teljes katonai költségvetést hagyott jóvá 1987-re. Bár ez 6 milliárd dollárral méghaladja az idei összeget, még így is jelentősen elmarad a Pentagon és a Fehér Ház által igényelt 320 millárd dollártól. A vitában a képviselőház tagjai síkraszálltak a SALT— II szerződés tiszteletben tartása mellett. 225 szavazattal 186 ellenében megtiltották minden olyan nukleáris fegyverrendszer pénzelését, Laszt. Reagan elnök elképzelései lényegében a korábbi tervezetek megismétlését jelentik. Ha az Egyesült Államok valóban előre akar lépni a leszerelési kérdések megoldásában, akkor kulcsfontosságú, hogy ne csak saját jogos nemzetbiztonsági érdekeit tartsa szem előtt, hanem vegye figyelembe a Szovjetunió hasonló érdeked is” — mondotta Pozner. Washingtoni értesülések szerint egyébként a leszerelési kérdésekről kezdett szakértői tárgyalásokon még egy fordulóra kerül sor a külügyminiszterek tanácskozása, illetve a genfi leszerelési tárgyalások felújítása előtt. Ezt a fordulót augusztus végén, vagy szeptember elején tartják meg Washingtonban. amelynek telepítése sértené a SALT—ilI korlátozásait. Az amerikai szenátus kedden elutasította azt az indítványt, hogy titltsák meg a nicaraguai eHenforradalmá- roknak, a „kontráknak” szánt százmillió dolláros katonai segély folyósítását. A republikánus többségű szenátus tagjai 54 szavazattal 46 ellenében, utasították el a demokrata párt javaslatát a „kontráknak” szánt segély törléséről. A szavazást megelőző vitában Jim Sasser szenátor, az indítvány előterjesztője kijelentette: a segély „az első lépés a háború felé, amely minden valószínűség szerint az Egyesült' Államok közvetlen katonai részvételével folynék”. BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szerdán a főváros XX. kerületéibe látogatott. Felkeresett több munkahelyet, majd délután ak- tívaéntékezletet tartott. HASZNOS A Nógrád megyei Hasznos községben, a közelgő alkotmány napi ünnepségek keretében szerdán felavatták a térségben épült víztározót, és vízmüvet, mely Bátony- terenyét és Salgótarjánt látja el najpi 15 ezer köbméter ivóvízzel. Az avatóünnep ségen Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. MOSZKVA Muhammad Szadik ut- Maihdi szudáni miniszterelnök kétnapos moszkvai tárgyalásai befejeztével szerdán. Taskent be utazott. SZÓFIA Todo’r Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke Várnában fogadta Aziz Muham- medet, az Iraki Kommunista Párt KB első titkárát. VARSÓ Rakéta találat érte . Lengyelország afganisztáni nagykövetségét Kabulban — közölte szerdán Jerzy Urban, a lengyel kormány sajtószóvivője. — A rakétát afgán ellenforradalmárok lőtték ki, A személyzet tagjai közül senki sem sérült meg. Amerikai katonai kiadások A fgán-pakisztáni tárgyalások után Mai kommentárunk Ördögi körben Terror és ellenterror. Halálos fenyegetéseket tar taknazó közlemény és tüntetés, letartóztatások és ijesz tő rutinnal ismétlődő összecsaípásók. A jélek szerint nem sóik változás tapasztalható az észak-írországi politikai krízis mindennapjaiban. Sőt, az elmúlt, napokban a feszültség még tovább is nőtt annak nyomán —, hogy nem egyszer középkori történelmi eseményekre emlékezve — augusztus dereka táján hagyományos felvonulásokat rendeznek Belfastban. Londonderryben ék számos más nagyvárosban, A legutóbbi megmozdulások viszonylag békésen fejeződtek be, „csupán” köveket és banzinpalackokat haijigáliták, „csak” rövid tűsdhaTc bontakozott ki ismeretlen fegyvereseik és a rendfetnntartó egységek között, de az incidensek ezúttal nem követeltek emberéletet. A hosszú évtizedek óta parázsló, a felszínen 'katolikus—protestáns ellentétek formájában megjélt- nő, valójában mélyebb társadalmi és gazdasági ellentmondásokat is takaró válság összes áldozata azonban csak ezrekben mérhető. Némi — úgy tűnik átmeneti — reményt szült az elmúlt hónapokban a brit és az ír kormány között létrejött emlékezetes hiillsboraugh-i egyezmény, amely első ízben biztosított hivatalos formában jogot Dub Unnak az ulsiteri katolikus kisebbség érdekeinek védelmére. A Nagy-Britaminiához való tartozást foggal- körömmel védelmező protestáns szervezetek viszont azonnal csatasorba álltaik a szerződés ellen, Észak- Irország „kiárusításának” bélyegezve a Thatcher asz- szony által aláírt okmányt, Beígént általános sztrájkjukra ugyan végül nem került sor, de a mostani .tüntetések, a protestáns „vadak” egyre radikálisabb akciói azt jelzik, hogy London nemigen bízhat a kedélyek lecsillapodásában. Sőt, egyes szakértők szerint az unionisrták fiatalabb nemzedékei között teret hódítanak „ még szél sőségesebb nézetek is. Amire a felelet persze az IRA újabb halállistái és merényletei képében jelentkezik — vagyis továbbra sem látszik kiút abból az ördögi körből, amelyben Észak-Írország már oly régóta té- velyeg. Pedig e kibogozhatatlan válsággóc egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy egy idő után már követhetetlen, melyik megtorlás1 volt az ok, vagy az ürügy a válaszakciókra. Ami vegytisztán marad. az csupán az újabb erőszakot gerjesztő erőszak. SZEGŐ GÁBOR Kína válasza Gorbacsov beszédére Menetrend még nincs Sah Muhammcd Doszt afgán külügyminiszter (a képen jobbról) üdvözli Diego Cördovez KNSZ-diplomatát, aki Genfben a Pakisztánnal folytatott tárgyalásokon közvetített. (A Népújság arehívumából) Bár meghatározatlan időre elnapolták a múlt hét végén a Genfben folyó közvetett afgán—pakisztáni tárgyalásokat, Diego Córdovez, az ENSZ főtitkár-helyettese cáfolta azokat a feltevéseket, hogy a tárgyalások zsákutcába kerülitek volna. Mohammad Nadzsibullah, az afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára pedig vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a genfi tárgyalásokon bizonyos haladás történt, de még számos kérdés vár megoldásra. Közvetett tárgyalások A pakisztáni vezetés mind a mai napig nem ismeri el a kabuli kormányt, ezért az 1982 óta Genfben folyó tárgyalásokon. az ENSZ képviselője közvetít a felek között, Kezdetben a helyzetet két évig az jellemezte, hogy a két küldöttség mégcsak nem is tartózkodott egyi dobén abban az épületben, ahol az illetékes ENSZ-diplomata hol az egyiküket, hol a másikukat fogadta. „Áttörés” következett be 1984-ben, amikor is megállapodtak a következő formulában: a Nemzetek Palotájának egyik szalonjában az afgán, a másikban a pakisztáni külügyminiszter tartózkodik, s köztük ingázik az ENSZ-főtit- kár helyettese. Ez utóbbi személyiség, Diego Córdovez, néhány hónappal ezelőtt kijelentette: az ENSZ nem arra való, hogy asszisztáljon a vég nélküli kötélhúzáshoz. Politikai akarat megléte esetén már rég rendezni lehetett volna a kérdést — mondta Córdovez, amikor a hetedik forduló teljes eredménytelenségét volt kénytelen megállapítani. Az eredménytelenség azonban korántsem azt jelenti, hogy a felek eddig semmiben sem tudtak megállapodni. Éppen ellenkezőleg: szinte minden vonatkozásban létrejött már a megegyezés. Mindössze egyetlen lényeges nyitott kérdés maradt, csakhogy ettől függ az egész megállapodás-csomag sorsa. A még eldöntetlen kérdés az, hogy mikorra vonuljanak ki a szovjet csapatok Afganisztánból. A mostani, nyolcadik fordulóban ezért szinte kizárólag a „menetrendről” és a majdani megállapodás betartásának ellenőrzéséről folyt a vita. Egyetértés 3 területen Az eddig létrejött egyetértés három területet ölel fél. Az első — és Kabul számára a legfontosabb — az egymás belügyeibe való be nem avatkozást rögzítő afgán—pakisztáni megállapodás. Ha Pakisztán megszűnne az afgán ellenforradalmi erők hátországa lenni, akkor belátható időn belül felszámolható lenne a fegyveres ellenállás. Egy másik okmány a többmillió afgán menekült hazatéréséről rendelkezik. Ennek el fogadása is n agy erkölcsi - politikai sikert jelent az afgán kormány számára. Megállapodtak a rendezés nemzetközi garanciáibar is. Ez a dokumentum olyan lehetőségeket biztosítana a nagyhatalmaknak — így az Egyesült Államoknak is —, amelyek révén megőrizhető Afganisztán el nem kötelezett státusa. (Az ország az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapító tagja, és soha nem is szakított a mozgalommal'.) Hogy mindez hatályossá váljon, ahhoz a szovjet csapatok kivonásának menetrendjében is meg kell még egyezni. E vonatkozásban az afgán fél nagyfokú rugalmasságot tanúsított. Sokáig az volt az álláspontja, hogy ez a kérdés kizárólag Kabulra és Moszkvára tartozik. Idén tavasszal azonban Kabulban átnyújtották Córdoveznek a kivonulás Afganisztán által felajánlott (és szovjet—afgán egyeztetés nyomán, létrejött) forgatókönyvét — vagyis elfogadták, hogy ez a téma is szükséges része a megállapodásnak. Ezt a forgatókönyvet nem hozták nyilvánosságra, az afgán javaslat szerint fokozatosan kell befejezni a szovjet erők teljes visszavonását, a pakisztáni fél viszont szinte azonnali kivonulást követel. Szdhi.b- dzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszter kijelentette, hogy „néhány hónapon belül” ki kell vonni a szovjet csapatokat. így az álláspontok egyelőre korántsem' fedik egymást. Összefüggő elemek Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter 1983 tavaszán még úgy nyilatkozott a Newsweek című amerikai hetilapnak, hogy mindenekelőtt az Afganisztán belügyeibe Való beavatkozást kell megszüntetni. Pakisztán viszont mint a rendezés előfeltételeihez ragaszkodik a szovjet erők kivonásához. Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a jövendő megállapodás egyes elemei szervesen összefüggenek egymással. Nyilvánvalóan Pakisztánnak — még szilárd eltökéltség esetén is — bizonyos időre lenne szüksége ahhoz, hogy úrrá legyen a helyzeten a vadregényes határövezetben, és meg tudja zabolázni az afgán ellenforradalmi csoportokat. Ugyanígy időre van szükség ahhoz is, hogy az afgán hadsereg maradéktalanul át tudja venni a szovjet csa- patkontingens által jelenleg ellátott feladatokat. Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédében bejelentette: ez év végéig hat szovjet ezredet vonnak ki Afganisztánból. A gesztus nyilvánvalóan a genifi tárgyalás jó légkörét volt hivatva előkészíteni — nem a rendezés pótlékának, hanem a jóindulat jelzésének szánta a szovjet vezetés. Gorbacsov e beszédében azt is hozzáfűzte: „Mihelyt véglegesen kidolgozzák a politikai rendezést, felgyorsulhat a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból, egészen az utolsó kontingensig. A csapatok kivonásának időpontjait és szakaszait az afgán vezetéssel egyeztettük”. Kárpáti János Kína üdvözli Mihail Gor- bacsotvnak. az SZKP KB főtitkárának a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásét célzó javaslatait. Ugyanakkor úgy véli, hogy mindaz, amit Mihail Gorbacsov bizonyos kérdésekben mondott, mesz- sze nem meríti ki „a rendezés útjában álló három akadály” felszámolásának fogalmát. Ami a vietnami csapatok Kambodzsából történő kivonásának kérdését illeti, Kína úgy véli, hogy Mihail Gorbacsov megkerülte a kérdést, s ez elégedetlenséget vált ki kínai részről — adta tudtuî Vu Hszüe-csien külügyminiszter, aki szerdán fogadta a Szovjetunió pekingi ügyvivőjét. A külügyminiszter és az ügyvivő találkozójáról a külügyminisztérium szóvivője számait be szerdai tájékoztatóján. Mint a szóvivő elAz Egyesült Államok vezette imperialista erők folytatják agressziós cselekményeiket Afganisztán ellen — szögezte le Paktia tartomány székhelyén, Gardezben mondott beszédében Moham- mad Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára. Az afgáni vezető hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni az ellenforradalmár-csoportok behatolását az ország területére. Pieter Botha dél-afrikai elnök kedden „belügyekbe való beavatkozással” vádolta a pretoriai rendszert bíráló külföldi hatalmakat, s fi- gyelmeatetett : az általuk tervezett gazdasági és egyéb tilalmak „rendkívüli gazdasági nélkülözést” hoznak a? afrikai földrész déli részén élő feketék számára. mondta, a külügyminiszter felkérte a szovjet ügyvivőt-, továbbítsa Moszkvába a via* gyivosztoki Gorbacsov-be- szédről alkotott pekingi véleményt. Kína a teljes normalizálási gátoló „akadályok” közé sorolja a szovjet csapatók afganisztáni jelenlétét, a Kína északi hátárai mentén állomásozó szovjet katonák kínai megítélés szerint magas — létszámát, valamint azt, hogy a Szovjetunió a kambodzsai kérdésben Vietnamot támogatja. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nemrégiben Vlagyivosztokban bejelentette. hogy katonai egységek Mongóliából és Afganisztánból való kivonását tervezik, továbbá rendezni kívánják a Kínával fennálló vitát a határfolyók kérdésében. Felszólította a törzsi vezetőket : kezdeményezzenek párbeszédet megtévesztett és az ellenforradalmi tevékenységbe bevont honfitársaikkal. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a ha- gyömányos törzsi gyűlések megtartása elősegíti a nem- zeti megbékélést, a béke és a nyugalom megteremtését Nadzsibullah nagyra értékelte a Mihail Gorbacsov vl&gyivosztoki beszédéber, elhangzott békejavaslato'fcat, Botha a kormányon lévő Nemzeti Párt Durbanbtin megnyílt kongresszusán mondott beszédet. Az elnök ugyan kijelentette, hogy „meg akarja reformálni” a faji elkülönítés rendszerét, de továbbra is elutasította a tárgyalás gondolatát a többségben lévő feketéket képviselő Afrikai Nemzeti Kongresszussal. Nadzsibullah beszéde Botha fenyegetőzik
