Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

\ r i 1986. július 12. Képújság 3 Általános tapasztalatok Nőpolitika Bony hódon A dolgozók 56,3 százaléka nő A BONY—KS Cipőipari Szövetkezetben a foglalkozta­tottak többsége nő. Nemrégiben tárgyalta meg a bonyhádi városi pártbizott­ság a nőpolitikái határozat végrehajtásét. Maga a hatá­rozat 1970-ben született. A nőpolitika elválaszthatatlan az általános társadalmi, gaz­dasági fejlődéstől. Bonyhá- dan a gazdasági helyzet adta lehetőségek és a határo­zat végrehajtása érdekében tett intézkedések eredménye­ként javult a nők politikai. gazdasági, szociális helyzete, bővült politikai, szakmai és általános műveltségük — ál­lapította meg a pártbizottság. A nők egyenlő esélyeit- a foglalkoztatottság csaknem teljessé válása teremtette meg, a munkát vállalóknak 56,3 százaléka a nő. Arányuk 74,2 százalék a kereskede­lemben, közel ugyanennyi az oktatás és az egészségügy te­rületén, de a szövetkezeti iparban is magas, 68,2 száza­lék. Ennyiben eltér más terü­lettől, de ennek az a ma­gyarázata, hogy Konyhádon hagyományosan a könnyű­iparnak a nőket foglalkoztató ágazata alakult ki. Főként női szakma a cipőifelsőrész- készítő, varrónő és a bolti eladó. Általános jelenség, hogy elnőiesedtek a kulturá­lis és egészségügyi pályák. Az elmúlt öt évben 3,5 szá­zalékkal nőtt a mezőgazda­ságban dolgozó nők aránya, előreléptek a teljes munka­időben való fogialfcoztatgs te­lén. Melléküzemágakat hoz­tak létre a mezőgazdasági üzemek. A nők foglalkozta­tására a helyi lehetőségek mellett hatással vannak a hagyományok is. A területen az adminisztratív és a keres­kedői munkakörben telített­ség van. A lányok, asszonyok döntő többsége példamutatóan helytáll a munkában, aktív részesei a szocialista mun- kaversénynek, a hrigádmoz- galomnak — szögezte le a bonyhádi pártbizottság. Hogy mennyire így van, azt mi sem bizonyítjia jobban, mint, hogy az elmúlt öt év alatt a ki­tüntetették 46,1 százaléka nő volt, de a 'kormánykitünte­tésben részesülők között még mindig nem szerepelnek vég­zett munkájuk arányában. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a teljesítménybér­ben foglalkoztatottaknál ér­vényesül. Egyes munkaterü­leteken többet is keresnek a nők, ha az elfoglaltság ki­tartást és ügyességet igényei. A nemek között még előfor­duló bérkülönbségek Okai között szerepel a munkában eltöltött idő, a 'képzettség különbözősége. Esetenként a gyes alatt maradnak el a nők, az is előfordul, hogy eleve alacsonyabb bérrel áll­nak munkába. Több szakmá­ban nincs összehasonlítási alap, de ezeken a területeken általában elmarad a bérszín, vonal más szakmáktól vagy ágazatoktól. Jelentősen javultak a nők munkakörülményei, munka- feltételei. A különféle fej­lesztések, új szociális léte­sítmények, üzemorvosi ren­delők, az üzemi étkeztetés ki- szélesítése, a városi gyermek- intézmények számának sza­porodása a nők számára is megteremtette a nyugodt munka feltételeit. A kisgyer­mekes anyák egyműszakos foglalkoztatását a vállalatok igyekeznék megoldani. Nemcsak Bonyhádon. de gyakran felmerül a 4—6 órás részmufcadtíőben való foglal­koztatás igénye, de kevés az olyan munkahely, ahol ez megoldható. Kielégítőnek ítéli meg a pártbizottság a gyesen lévőkkel való törődést. Az elmúlt években tovább csökkentek a. különbségek a két nem iskolai végzettsége között. Különösen a diplo­mások aránya tolódik el a nők javára, általában a né­pességen belül, de korosztá­lyonként is, hiszen a végzet­tek 57,7 százaléka nő. To­vábbra is alacsony viszont a szakmunkások között a nők aránya, a fizikai foglalkozá­súak között sók a segéd- és betanított munkás. Jelen pil­lanatban egyik fél sem iga­zán érdekelt a szakképzett­ség megszerzésében. Kedve­ző tapasztalatók vannak vi­szont a mezőgazdaságban, ahol kihelyezett tanfolyamo­kat szerveznek. Ennek ered­ményeként jelentősen nőtt az ott dolgozó nők szakkép­zettsége, az arány 1980-ban 7,6 százalék volt, most 24,6, de még mindig jóval elmarad a férfiak szákiképzettségének 57,8 százalékos arányától. Folyamatosan és növekvő számban vesznek részt a nők a politikai képzés különféle formáiban. Az elmúlt oktatási évben a párt- és tömegszer­vezeti oktatásban a résztve­vőik 47,3 százaléka volt nő, ez kétszázzal több, mint ko­rábban volt. A magasabb ké­pesítést nyújtó formákban lassabban emelkedik a nők aránya. A 'társadalmi kérdé­sek iránt megnyilvánuló ér­deklődés jelzi, hogy a. 'kü­lönféle fórumokon, pártna­pokon, társadalmi ünnepe­ken nemük arányát megha­ladó mértékben vesznek részt, - Érdeklődésük a szo- oiál- és családpolitikai, vala­mint a béke megőrzésének kérdésében a legélénkebb. A választott tisztségviselők között az öt évvel ezelőtti 50,5 százalékról 49,5 száza­lékra csökkent a nők aránya. Az sem bonyhádi jelenség, — az egész országban így volt —, hagy a tanácstagi vá­lasztásokon nem arattak a nők átütő sikert. Azokon a helyeken, ahol a férfi és nő együtt indult, az esetek több­ségében a férfit választották meg. Ez gyakran szemlélet­belli ökokra is visszavezethe­tő, és feladatot jelent a kö­vetkező választások politikai előkészítésében. A tanácsta­gok között korábban 31,7 százalékot képviseltek a nők ez most 24,4-re módosult. Tapasztalható az is — ál­lapította meg a bonyhádi pártbizottság —, hogy a nők közéleti tevékenységének eredményességét helyenként gyengítik a káderkiváliasiZtás hiányosságai, nem mindig a legalkalmasabbakat javasol­ják, vagy éppen túlzott kö­vetelményeket támasztanák a nőkkel szemben. A növek­vő közéleti aktivitás mellett is vannak még jelentős szám­ban férfiak és nők, akik nem mutatnák érdeklődésit a 'tár­sadalmi kérdések iránt, nem vesznek részt a közéletben. Többnyire a családon belüli lekötöttségre, vagy a bejárás nehézségeire hivatkozva tart­ják távol magúkat a közélet­től. A párt politikájával való azonosulás megnyilvánul a nők párthoz való kötődésé­ben. Arányuk 29,1 százalék, az utóbbi évben 3 száza­lékkal emelkedett. A nőik nagy arányú foglalkoztatott­sága, közéleti szerepvállalása é ennél magasabb arányúkat is indokolná. A pártba az utóbbi öt év­ben felvétték arányd 41,4 százalék, kedvezőtlen, hogy nagyon alacsony a fiatalok és a termelőszövetkezetekben fizikai munkát végzők száma és aránya. A gyermeknevelés, a ház­tartás és bejárás általában többletterhet ró a nőkre. A pártbizottság hatásköré­be tartozó területen a veze­tői, irányítói munkakörök 23,3 százalékát nők töltik be, a megyei arány még ennél is kevesebb. A felső szintű ve­zetésben többségük főköny­velő, első számú vezető mindössze öt van a terüle­ten. A pedagógusok 80 szá­zaléka nő, de nő igazgató alig van. Középvezetői szin­ten jobb a helyzet. A veze­tő, irányító munkakörökben a nők nagy többsége szak­mailag, politikailag felké­szülten, jó irányító- és szer­vezőkészséggel, a doiligozó- kollektíya megelégedésére tevékenykedik. Nemcsak Bonyhádna és környékére igazak azok a megállapításök, amelyek aa elemzés során felszínre ke­rültek abban a kérdésben, hogy ezt a helyzetet ml Okozza. A nők nem fogad­ják el a női vezetőt, a férj nem örül felesége magasabb beosztásának, mondván, el­ső az anyai hivatás. Hát­rány lehet az, ha egy nő fia­tall, mert akkor még szülhet, ha elmúlt négyve,neves ak­kor, mert hamar nyugdíjba megy és — állítólag — a férfivezetök is szívesebben tekintik partnernek — a vezetésben a másik férfit. - Ehhez jön még a nőknél az önbizalom hiánya, a kishitű­ség és az a tény, hogyha nem kapnak elég segítséget a családtól, valóban nem tud­nak helytállni. A társadalomban, különö­sen a gazdaságban- meglévő gondok nem tették könnyeb­be a nők helyzetét, így ve, zetővé válásukat sem. Drá­gultak a szolgáltatások, az élelmiszerek, ennek követ, keztében nagyobb szükség van a kisegítő és háztáji gazdaságban végzett munká­ra. A pártvezetőségek és alapszervezetek munkájában jelentőségének megfelelő he­lyet foglal el a nőpolitika, ebiben jelentős a nőfelelősök szerepe. Pozitív irányban Változott a nőbizottságok munkája is. A gondok és nehézségek elle­nére a pártbizottság eredmé­nyesnek ítélte meg a nőpoli­tikái határozat végrehajtását, Ihárosi Ibolya HÉTRŐL HÍRRŐL HÍRRE lenne rá szükség — mármin t a büntetés ­Üigy gondoltaim, hogy az időjárásról azért selm írok ezéken, a hasábokon’. Pe­dig tulajdonképpen lenne mit mondani râla. S látszóltaig, ilyenkor július közepe felé az újságíró számára hálás téma is a meleg, a lehűlés, a csapadék, a szárazság. Persze, mlég precízebbén fogalmazva nem­csak hálás, hainem kényszertémaként is felfogható. Ugyanis a téma sízempontjáfoól a nyár gyakran uborkaszezonnak tűnik, s ilyenkor jól jöhet a változékony vagy az akármilyen időjárás. Viszont most azt mondóra — ‘tehetem —, hogy időjárás minidig van, azt mindenki érzékeli. Szó­val kézlegyintéssel elintézhetem az időjá­rást, mert ezen, a héten is annyi minden történt a megyénkben, s több téma „csak” az Úgynevezett mínuszos hírek között sze­repelt. Úgyhogy ezek közül válogattam néhányat, melyekről úgy vélem, érdelmes még szólni néhány szót. Uborka és moggy Ennek a zöldségfélék, a gyümölcsök. Nemeseik a konzervgyárakban kezdődik az „uborkaszezon” — ezt csak a szójáték miatt mondom így —, hanem a háztartá­sokban is. A meggyszezonról meg na is beszéljünk. De, azért beszéljünk. Rötyog a lábasban a meggy-jam, készül a mago­zott és a szádás meggybefőtt. Eldicsek­szem, hogy a mi befőttespotoaink is ren­des teherrel gyarapodtak a héten ... Jót nevettem, amikor egyik ismerős család férfi (férj) tagja a meggymagozáS előesté­jén valamilyen ügyes találmányon törte a fejét. Jobb híján aZt találta, ki, hogy keresztezi a meggyet a bolhával. Hátha reggelre kiugrálnak a magok a gyümölcs­ből'. „Találmányát” nékem nem kellett átvenném. Anyósom nálunk tölti a hetet. És a közel húsz kiló meggyet kimiagazta. Nem 8-tól negyed S-ig A hír — melyről sokat beszélgettünk dr. Hangay István állami közegészségügyi felügyelővel — úgy szólt, hogy a KÖJÁL az elmúlt két hét végén (szombatokon és vasánnúpokon) 167 ellenőrzést tartott a megye élelmiszert árusító és étkeztetést végző egységeiben. Ennek során 36 eset­ben történt helyszíni bírságolás, melynek összege több mint 12 ezer forint volt. Te­hát a hőségben, mint jól tudjuk, könnyen megrorrtlalmák az élelmiszerek, s ha nem Vigyázunk, ételmérgezés is előfordulhat. Éppen ezért a KÖJÁL élelmezésegészség­ügyi osztályának munkatársai nemcsak hét­köznapokon reggel 8-tól délután negyed ötig, azaz a munkaidőiben ellenőriznek, hanem rendszeresen őrjáratra indulnak a hétvége­ken is. A szó szoros értelemben vett őr­járat az övék, hiszen egészségünket őrkö­dik ilyenkor. Vizsgálataikat elsősoriban olyan helyéken végzik, ahol sök ember étkezik. S ez nemcsak a büfékre, étter­mékre, presszókra vonatkozik, hanem az úgynevezett „mozgóárusokra” is, mégpedig azókon a helyeken, rendezvényeken, ahol nagy a népsűrűség. Szóval a vásárokra, majálisokra, netán az országos kutyaki- állításira, avagy az ODOT-ra. Szót kell ej­teni a leggyakrabban előforduló hibákról is, mert sajnos gyakran Olyan dolgokban vétenek az étkeztetéssel, élelmiszerekkel foglalkozók, melyék már-már hihetetlenek. Például az élelmiszerek előkészítése nem szabályos, gyakran a gépéket, eszközöket nem mossák el rendesen; vagy a hőkeze­lés nem a szákma szabályai szerint tör­ténik. Nem ritka, hogy a tálalókony­hán nem forralják meg az oda szállított ételt, helytelenlül tárolják vagyis nem te­szik hűtőbe a kész ételeket. Mi több, a bizonyítékként és el'leribizanyíté'kként szol­gáló ételmintát elfelejtik eltenni, noha ez az egység érdéke volna. Az egészségügyi könyvecskét sem tartják magúknál a dol­gozók, nolka azt a 4/1981. EüM. számú rendelet határozottan előírja. Hangay doktor azt mondja, hogy a,z el­lenőrzés, kiváltképpen a bírságolás szá­múkra igen kellemetlen dolog. Nem is Vendégvárás Nagydorogon re —, amennyiben az egysegek együtt- működnlénék a KÖJÁL-lal. Ha megszűnne az igénytelenség, a kulturálat lanság, hia a felelősséggel végzett munka a „megtolllia- sódásért” történő hajsza elé kerülne. Ugye, milyen egySizerű is az egész? És világo­sabb a Napnál. De hát... Szekszárd - ünnep előtt Sokian tudják, hiszen sőkan ismerik a Szekszárdi Városi Tanács tanácstermét, hogy ammiak felújítása már milyen régóta aktuális. Valamikor a hőskorban készült az azóta már alaposan megkopott borítás moét lékerült végre, s- tölgyfából készül a lambéria. Üj csillárok lesznek a meny- nyezeten, s a függönyöket is kinoserélik. Mondhatja. erre bárki, hogy nem nagy ügy az egész. Azért végül is az. Mert au­gusztus 18—19—20-án ünnepli a város ala­pításának 925. évfordulóját. Hiszem, hogy erre az alkalomra is — meg úgy'egyál­talán is — méltóvá kell tenni egy me­gyeszékhely tanácsházát kívül és bélül egyaránt. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a községházák nagytermei is jórészt különbül néznek ki, miiint eddig Tolna megye székhelyéé.) Félreértés ne essék, nem azt. mondom, hogy a terem valami­kori rendbetételékor nem lehetett szép, cSákhát múltak az évek. Ahogyan a város történetében is. Az alapítás 900. évfordu­lóját csak szerényen ünnepelte meg a vá­ros. Most, a huszonöt évvel későbbi igen szépnek ígérkezik. A programokat még ugyan korai lenne felsorolni, legfeljebb említsünk közülük néhányat, hozzátéve azt, hogy valamennyiben az fejeződik ki, hogy mi történi azóta, hogy I. Béla király Készül és szépül la Béla tér is apátságot alapított Szekszárdon. Lesz ter­mészetesen ünnepi tanácsülés, kiállítás nyí­lik Az apátság története címmel, ugyan­csak kiállítást láthatunk a mai Szek- száTdről, sőt, a megyeszékhelyünkről ké­szült filmet is többször vetítik a Panorá­mában. Sor kerül ünnepi nagygyűlésre a Béla téren, s ugyancsak ekkor avatják I. Béla király szobrát. Jeles művészek ad­nák hangversenyt a Művészeték Házában. No és 20-án? Zenés ébresztővel kezdődik, utcabállal fejeződik be az igen hangula­tosnak, színesnek ígérkező program. Reméljük, hogy ezekben a napokban b külföldi és az itthoni vendégek megisme­rik megyeszékhelyünket, s mi, a házigaz­dák pedig jogos büszkeséggel kalauzoljuk őket városunkban. S higgyük, hogy e büsz­keség, a város iránti szeretetet nemcsak az ünnepnapok fényében tölt el valameny- nyiürtket, hanem ahogyan, most, a későbbi­ékben is. Még akkor is, amikor dohogunk valamiért, amikor kicsit elégedetlenke­dünk. Mert városiunk sorsáért nemcsak a tanácsteremben ülők és vitatkozók a fe­lelősek, hanem mi magunk is. Ifan javaslata? Nem akardk ünneprontó — vasutasna- pi ünnepet rontó. — lenni, sőt! Köszönt- ve a vasutasokat, egy MÁV-közleméhnyel kapcsolatban mondanék valamit. Készül az 1987—88. évi vasúti menetrend. Ponto­sabban elkezdődték annak előkészítési munkálatai. S a MÁV Pécsi Igazgatósága kéri az utas ók segítségét, javaslatait. Le­het, hogy ezt eddig is megtették, csak az én figyelmeimet kerülte el a dolog. Min­denesetre ez a kérés igen jó ötlet. Csak­hogy az ötlet, jól tudjuk, önmagában ke­vés. Ahhoz is „kivitelezők”, partnerek kel­lenek. Hát kérem, most ml, az utasok le­hetünk a segítők. Mégpedig időben. Pilla­natnyilag csak reménykedhetünk és szur­kolhatunk a MÁV-pák, hogy érkezzenek a javaslatok, mélyéket kellő mérlegelés után fel is használjanak. S mi magunk pe­dig most ne legyünk restek! Javasoljunk, kérjünk. Ne akkor apelláljunk, háborog- juink, amikor már késő! V. Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom