Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
a Íntépüjság 1986. július 10. Siovjet—francia csúcstalálkozó Mitterrand és Gorbacsov a Csillagvárosban Mai kommentárunk „Menni vagy nem menni...” A világsajtó változatlanul első oldalán foglalkozik az angol külügyminiszter különös körülmények között „elhalasztott” dél-afrikai utazásával. Egy szellemes londoni mondás szerint most nemcsak a külügyminisztériumot, hanem a Downing Street 10-et, a miniszter- elnöki rezidenciát is a „menni vagy nem menni" hamleti kérdése foglalkoztatja. A dilemma valóban több szempontból is rendkívül bonyolult. Igaz, Sir Geoffrey Howe ezúttal a brüsszeli székhelyű nyugat-európai gazdasági közösség soros elnökeként indult volna pretoriai „közvetítő” útjára, és látogatását — legalábbis formailag — ilyen minőségben nyilvánította „alkalmatlannak” mindkét dél-afrikai főtábor, vagyis a fekete többség éppúgy, mint Botha, a rezsim elnöke. Csakhogy Sir Geoffrey „mellesleg" Nagy-Britannia külügyminisztere is, ez pedig bizony annyit jelent, hogy a Pretoriából érkezett hivatalos visszautasítás olyan hideg zuhanynak számit amelynek kiábrándítóan jeges cseppjei nemcsak — és talán nem is elsősorban — Brüsszelre, hanem Londonra záporoznak. A Botha-féle lemondás (az apartheid-rezsim vezére arra hivatkozott, hogy „éppen szabadságát tölti”), annál is nagyobb diplomáciai arculcsapás, mert London a tervezett utazás előestéjén nem volt hajlandó gaz dasági szankciókat foganatosítani Dél-Afrika ellen, és ez önmagában is komoly belpolitikai viharhoz vezetett a szigetországban. Mivel eredetileg hármas afrikai kőrútról volt szó, fura kompromisszum született. Howe szerdán elutazott Zambiába, onnét Zimbabweba látogat és — mint ezt a brit fővárosban hivatalosan bejelentették — „Pretoriát egy későbbi időpontban ejti útba”. A helyzet élességét jól érzékelteti, hogy az egyik meglátogatott ország, Zambia államfője máris azt mondta, ha London továbbra is ilyen magatartást tanúsít, országa augusztusban, a Nemzetközösség csúcsértekezletén kész kilépni a szervezetből. A Howe-ügy tanulsága az, hogy a fajüldöző rezsim enyhén szólva, nem mutatkozott hálásnak a brit szankciók elmaradásáért. Növekszik a felismerés, hogy Botha és társulata éppoly gátlástalan szövetségeseivel, mint halálos ellenségeivel, vagyis a dél-afrikai tömegekkel szemben. HARMAT ENDRE Tambovi vendégek Szekszárdon A kétségtelenül meglévő nézetkülönbségek ellenére a szovjet és a francia vezetők nyílt, őszinte párbeszédet, folytatnak, keresik a világ- helyzet legégetőbb problémáinak megoldásában mutatkozó találkozási pontokat, ezek felkutatására és kiszélesítésére, a kétoldalú kapcsolatok bővítésére törekszenek tárgyalásaikon. Ezt bizonyítják Mitterrand francia elnök moszkvai megbeszéléseiről kiadott jelentések. Mint jelentettük, Mitterrand elnök két ízben is beható eszmecserét folytatott Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, s tárgyalt Andrej Gromikó- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével. A szerdai munkanap kezdetén a Kremlben Nyikolaj Rizskov- val, az SZKP KB Politikai B'zottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével folytatott újabb megbeszéléseket. PANORÁMA BUDAPEST Fuad Turk, a libanoni külügyminisztérium főtitkára Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes meghívására július 6. és 9. között hivatalos látogatást tett Magyar- országon. LIMA Kedden egy öttagú terrorista osztag támadást hajtott végre a limai szovjet nagy- követség épülete ellen. A perui belügyminiszter-helyettes közölte, hogy a támadás következtében a szovjet nagykövetség személyzetéből senki sem sérült meg. Tanúk szerint kedden délA látogatás alatt tárgyalt egymással a szovjet és a francia külügyminiszter, találkoztak a két ország parlamentjeinek képviselői. Francois Mitterrand és felesége Mihail Gorbacsov és felesége társaságában a világhírű moszkvai Nagyszínház vendége volt kedden este, ahol balettműsort tekintettek meg. Szerdán délelőtt a moszkvai Kremlben teljes létszámban találkozott egymással a szovjet és a francia tárgyalóküldöttség. A küldöttségeket Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand vezette. Tagja volt szovjet részről: Andrej Gromiko, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és Eduard Sevardnadze külügyminiszter, francia részről pedig Jean-Bernard Raimond külügyminiszter és az elnök kíséretében lévő más hivatalos személyiségek. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Csillagvárosba látogatott. tájban két robbanás hallatszott a nagykövetség épületéből. Az egyik pokolgép — mint később kiderült — a követség kertje felől támadó egyik terrorista kezében robbant fel, aki azonnal meghalt. A robbanást követően a követség épületét őrző rendőrök tűzharcba bocsátkoztak az autón menekülni próbáló terroristákkal. Egy terroristát sikerült feltartóztatni, a csoport többi tagja gyalogszerrel elmenekült. A helyszínen maradt gépkocsiban a rendőrség további fegyvereket és dina- mitpt talált. A merényletet követően helyi lapokhoz több hívás érkezett, amelyben ismeretlen telefonálók a Fényes ösvény elnevezésű szélsőséges gerillaszervezet nevében magukra vállalták a támadás végrehajtását. A kozmikus térség békés célú felhasználása érdekében kifejtett kétoldalú együttműködés a szovjet és a francia tudósok és szakemberek közös kutatásainak egyik fő iránya — írja a TASZSZ a látogatás kapcsán. — Húsz esztendő alatt a szovjet—francia kozmikus híd megbízható pilléreket kapott. A szovjet műholdakat, ember által vezetett űrhajókat, orbitális és bolygóközi állomásokat francia tudósok rendelkezésére is bocsátották azzal a céllal, hogy egyedi csillagászati, geofizikai és technológiai kísérleteket végezzenek. Négy évvel ezelőtt került sor arra a közös expedícióra, amelyen francia kutató űrhajós, Jean-Loup Chrétien vett részt. Megkezdődtek az előkészületek a második szovjet—francia közös űrutazásra. A napokban Csillagvárosba érkeztek egészségügyi vizsgálatra azok a francia pilóták, akikből kiválogatják ennek az expedíciónak a tagjait. Világbanki külcsín A Világbank és Magyar- ország képviselői szerdán Washingtonban kölcsönmeg- á 11 apód ást írtak aló. Ennek értelmében a Világbank 100 millió dollár összegű kölcsönt nyújt a Magyar Nemzeti Banknak növénytermesztés-fejlesztési program megvalósítására. A program felöleli a növénytermesztés gépesítését, a melorációt, a folyékony mű- trágyagyártó-telepek létesítését, a működésükhöz szükséges monoaimmáníumfosz- fát-mű trágya beszerzését. A kölcsön a mezőgazdasági kutatások és a mezőgazdasági vezetők információs rendszerének fejlesztését is szolgálja. Belkereskedelmi tanácskozás Tegnap megyénkbe látogatott dr. Spilók Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes. Megtartásra került az éves kereskedelmi tanácskozás, ahol a minisztérium és a megye vezetői vettek részt. Értékelték a megye kereskedelmének helyzetét és meghatározták a további feladatokat. A megbeszélésen részt vett Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára és Császár József megyei tanácselnök. Közérdekű javaslatok, közlekedésbiztonság (Folytatás az 1. oldalról.) alkohol esetében. A közlekedés biztonságának másik záloga, ha javítanak a gép- járművezetők képzésén, kiépül a továbbképzés rendszere, javul az óvodai, az iskolai oktatás. Most is tanítják már a közlekedés szabályait, mégis gyakran előfordul, hogy a gyalogosok a szabályok ismeretének hiánya miatt okoznak balesetet. Nem nélkülözhető a felnőttek, a családtagok példamutatása sem — összegezhető a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott vita. A megyei tanács 1982-ben számolt be a Minisztertanács előtt tevékenységéről. Az akkor hozott határozat végrehajtására tértek most vissza, amit kiegészített a Tanácsi Hivatal felügyeleti vizsgálata. Ennek eredményeit és a feladattervet ismertette az ülésen Fonyó Gyula, Péter Szigfrid pedig a megyei pártbizottság — a tanácsi koordinációs bizottság ülésén is elhangzott — véleményéről tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Tegnap délután a testvérmegyei kapcsolatok keretében ötnapos baráti látogatásra megyénkbe érkezett a Tambov Megyei Szolgáltató Kombinát delegációja. Szak. mai programjaik során megismerkednek a Tolna Megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet munkájával, több üzem- látogatást tesznek. Pénteken délelőtt a testvérmegyei delegációt fogadják a megyei pártbizottságon és a megyei tanácson. Szombaton délelőtt Szekszárdon koszorúzási ünnepségen vesznek részt ® Félszabadulás téren, a Szovjet Hősök emlékműnél. Szabadprogramjaik során megtekintik az itt-tartózkodásule alatt zajló Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti kerék, páros versenyt, ellátogatnak az új gemenci kirándulóközp pontba és Decsre, Gunaras- ha is. A küldöttség július 14-én délután utazik vissza Budapestről Közös Piac — csúcs után Elodázott döntések A hágai találkozó résztvevői — a holland királynővel A békés Hollandiában ritkán lehet hasonlóan szigorú biztonsági intézkedéseket látni, mint a közös piaci állam, és kormányfők hágai csúcsértkezlete előtt és alatt. Kétezer, jórészt máshonnan átvezényelt rendőr ügyelt a magas rangú vendégek nyugalmára, cementtel töltött konténereket helyeztek az esetleges öngyilkos gépkocsis merénylők útjába, és tíz kilométernyi fémkorláttal vették körül a legkényesebb körzetekét. Meglehet, a holland fővárosban példa nél. külinek számító előkészületek túlzottnak tűntek, ám napjainkban a hasonlóan magas szintű találkozók esetében „jobb félni, mint megijedni” az alapszabály. A hágai tanácskozás — ha külsőségekben nem is, de — tartalmát tekintve némileg eltért a nyugat-európai gazdasági közösség korább i cs ú csé r t eke z 1 étéitől. Azokon ugyanis legtöbbször az EGK belső problémái, a kereskedelem és más, ütközőpontot jelentő kérdések álltak előtérben. Most azonban a nemzetközi politika aktuális fejleményei, mindenekelőtt a dél-afrikai helyzet, illetve a Pretoriával szemben alkalmazandó — vagy épp nem alkalmazandó — szankciók ügye volt a meghatározó. Arról ugyan nem beszélhetünk, hogy a hágai csúcs napirendje erre az egyetlen, jókora vitát kiváltó témára szűkült volna, de az tény, hogy a fekete kontinens válság sújtotta déli csücske minden mást háttérbe szorított a „kötetlen beszélgetések”, munkavacsorák során és a többi fórumon. Sőt, a szankciók ügye dominált már a közösség külügyminisztereinek előkészítő megbeszélésein is, ahol többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült egységes véleményt kialakítani. így, más megoldás nem lévén, a külügyminiszterek „áttolták” a nyitva maradt kérdéseket az állam- és kormányfők testületé elé. A fő ellentét itt is a megtorló intézkedéseket sürgető csoport, illetve a mégoly jelképes szankciókat is ellenző országok (elsősorban Nagy- Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság és bizonyos fokig Portugália) között alakult ki. Az eredmény, ámint az várható volt, egyfajta erőtlen kompromisz- szum: az EGK háromhónapos haladékot adott Pretoriának a „faji elkülönítés rendszerének felszámolására”, csak ezután hajlandó fontolóra venni korlátozott jellegű szankciók elrendelését. A csúcson emellett határozat született: Sir Geoffrey Howe külügyminiszter a szervezet soros elnöki megbízatását átvevő Nagy-Britannia képviseletében — közvetítsen a pretoriai kormány és az apartheid-ellenes szervezetek között. A jelek szerint ez a meglehetősen felvizezett „elítélés” az elodázott döntés ~en- kit sem elégített ki igazán. A szankciók ellenzői továbbra is elzárkóznak a határozottabb büntető intézkedésektől, támogatói viszont feleslegesnek tartják az újabb „türelmi időt”. Még jobban érezhető ez a csalódás a Brit Nemzetközösség egyes államaiban: máris tárgyalások kezdődtek arról, hogyan reagáljanak London felemás szerepére, megalkuvónak tekintett magatartására, s több tagország épp a szankciók elmaradása miatt sürget szankciókat — ezúttal Angliával szemben. Érthetően még nagyobb a felháborodás az apartheid felszámolásáért harcoló, a fegyveres küzdelemtől sem elzárkózó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezérkarában, Pretoria számára azonban még ez az enyhe kompromisszum is soknak bizonyult. A dél-afrikai külügyminiszter például élés hangú nyilatkozatban utasította vissza a „beavafkozáist országa bel. ügyeibe”. „Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni” — jelentette ki Roelof (Pik) Botha, hozzátéve: az EGK jobban tenné, ha inkább saját problémáival foglalkozna. Valószínűleg ugyanez volt a véleménye azoknak a tüntetőknek, akik Hágában (az említett sok kilométeres fémkorlátok mögött) a közösség szállítási és mezőgazdasági politikája ellen tiltákoz- tak. A legutóbbi csúcsokon kétségtelenül jelentős határozatok születtek az elvi célként megjelölt „egységes, korlátozásoktól mentes piac” megteremtésére, ám a legkülönbözőbb ügyekben (agrárpolitika, vám- és pénzügyek) fel-felmerülő konfliktusok azt jelzik: sök még a teendő, ha a „határok nélküli belső térség” létrehozásának 1992-re kitűzött határidejét be akarják tartani. Ellenmondásos maradt egy másik napirendi pont lezárása, az Egyesült Államokkal felmerült kereskedelmi ellentétek ügye is. A csúcsértekezlet résztvevői leszögezték: mindenképpen el akarják kerülni az esetleges kereskedelmi háborúskodást, ugyanakkor az is kiderült, hogy az EGK bármilyen amerikai beviteli korlátozásra kész hasonló vámszigorítással válaszolni. Jellemző némikénít az is, milyen témák rekedtek kívül az állam- és kormányfők megbeszélésein. Nem foglalkoztak például a leszerelési kérdésekkel (bár bizonyos vonatkozásiban szóbéT kerültek a kelet—nyugati kapcsolatok), mondván, hogy „az más fórumra tartozik”. Ugyancsak háttérbe szorult — bármennyire elsődlegesnek ítélik is a szakértők — az EGK-n belüli munkanélküliség helyzete. Közismert, hogy Spanyolország és Portugália év eleji csatlakozásával a Közös Piac gazdasági gondjai aligha csökkentek, inkább növekedtek. A két ibériai ország belépésével az állástalanok 13 milliós serege további 3 millióval szaporodott, s ezt a szintet az illetékes brüsz- szeli bizottság jelentése is „elfogadhatatlannak” minősítette. Mégis, a hágai csúcs után úgy tűnik, hogy amint a nemzetközi diplomácia területén — a belső teendők jó részével kapcsolatban is a szükséges lépések elodázása mellett döntöttek. Szegő Gábor
