Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
1986. július 9. Képújság 3 Negyven éve történt A barátság első kongresszusa „Vasárnap már a kora reggeli órákban tömegesen ér- kezték a Zeneakadémiára a kongresszus résztvevőd. Már jóval a kezdés időpontja előtt zsúfolásig megtelt a nagy hang- versenyterem, olyannyira, hogy a későbben érkezőknek már csak a folyosókon jutott hely.” Negyven évvel ezelőtt, 1946. július 9-én a Szabad Nép e mondatokkal kezdte tudósítását a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első országos kongresszusáról. Az ekkor egyéves szervezet —§ mint a neve is tanúsítja — a szovjet kultúra magyarországi megismertetését és népszerűsítését tekintette a legfontosabb feladatának. Az 1945 nyarán alapított MSZMT elnökségében találjuk Szent-Györ- gyi Albertet, Zilahy Lajost, Bajor Gizit, Kodály Zoltánt, Ily- lyés Gyulát, Szakasits Árpádot, és a magyar kulturális élet számos ,más kiválóságát. A négy évtizeddel ezelőtt — 1946. július 6. és 9. között. — megtartott kongresszuson a felszólalók elismeréssel szóltak a társaság nemes hivatásáról, s már bizonyos eredményekről is beszámolhattak. A kultúra kereteit azonban csakhamar szétfeszítette a bővülő együttműködés sok-sok új hajtása. Az 1949-ben Magyar—Szovjet Társaság névre keresztelt szervezet már a két ország és nép közötti sokoldalú kapcsolatok ápolására és elmélyítésére tette a hangsúlyt. 1957 után a tömegmozgalomként tevékenykedő Magyar—Szovjet Baráti Társaság a politikai felvilágosítást és nevelést tűzte célul. Az MSZBT mindenütt jelen van, ahol kapcsolatok szövődnek magyar és szovjet emberek, vállalatok, városok vagy akár megyék között. Sokain vannak, akik egy barátságvonat- tal megtett szovjetunióbeli utazás felejthetetlen élményeit őrzik. Az elmúlt évben hetvenezer íjiözépiskolás izgulta Végig a Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő fordulóit. Az egyeterriisták és a nyelvtanárok között népszerűek a nyelvi továbbképző tanfolyamok. Mindez csupán néhány részterülete az MSZBT szerteágazó tevékenységének. A magyar—szovjet együttműködés a munkahelyeken, a kis közösségékben kovácsolódik őszinte barátsággá. Jelenleg az MSZBT-nek 1800 munkahelyi tagcsoportja van szerte az országban. A testvérüzemek között gyakoriak a tapasztalat- cserék, a baráti találkozók. Példás együttműködés alakult ki a Magyar Optikai Művek és a moszkvai 1-es számú óragyár között; a két gyár közös szocialista munkaversenyt szervezett az elmúlt években. Az Ikarus székesfehérvári gyára évtizedes kapcsolatot tart fenn a vorosilovgrádi mozdonygyárral. Magyarországnak valamennyi megyéjét testvéri szálak fűzik egy-egy szovjet területhez, autonóm köztársasághoz. A városok között is gyümölcsöző az együttműködés. A Szovjetunióról és a szovjet emberekről szinte valamennyien őrzünk kedves emlékeket, kellemes benyomásokat. Ebben nagy szerepe van a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, amely most ünnepli első országos kongresszusának negyvenedik évfordulóját.- HALMAI KATALIN laurusújdonságok Új termékek gyártását kezdték meg a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáréban; az éves termelési érték csaknem egyharmada — hétszázmillió forint — az újdonságokból származik. A mezőgazdasági nagyüzemeknek készítik az elemekből tetszés szerinti méretben összerakható napkollektorokat, amelyeket a terményszárítóba befújt levegő fel- melegítésére használhatnak. Elkezdődött Nyíregyházán a Rába 240 és 250-es erőgépek gumiabroncsainak gyártása is, jóllehet, a nagy széria előállítására alkalmas új üzemrészt ugyancsak a jövő év közepén adják át. A meglévő újrafutózó üzem gépsorainak átállításával megkezdték az eddig csak importból beszerezhető targoncaabroncsok gyártását is; ezekből még az idén 55 ezret, jövőre pedig — a teljes hazai szükségletet fedezve — 140 ezer darabot állítanak elő. A világ 31 országába szállító nyíregyházi gumigyár a közelmúltban kezdte meg finn és USA-beli megrendelésre újabb termékcsalád — légágyak, vízágyak — gyártását is. . Utánfutó alumíniumból Alumínium személygépkocsi-utánfutó sorozatgyártását ■kezdték meg a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Súlya hozzávetőleg fele az acélból készült utánfutókénak, ezért vontatásához kevesebb energiára van szükség, kisebb autók is könnyűszerrel elhúzzák. Az alap- szerelvény többféle építmény, nyel variálható, kétféle hossz- mértékben tkészül hozzá teherszállításra alkalmas plató. Szállítják kempingezésihez, sátor fekvőhellyel is, s van az utánfutónak szörf, csónak, sőt motoros-hajó szállító változata. Félévi gyorsmérleg az árakról Öt százaléknál tartunk Elérkezett a félév; épp ideje tehát ismét, ahogy szoktuk, mérleget vonni. Mit sikerült elérni a terv időarányos célkitűzéseiből, mely területen maradtunk adósak teljesítésével. Mindennapi életünkben természetesen az árnövekedés ütemére figyelünk leginkább, arra, hogy mennyivel többet fizetünk ugyanazért az áruért bevásárlásaink során, avagy hány hónapig, netalán évig kell takarékoskodnunk egy színes tévére. Az idei esztendő minden tekintetben fordulópont a gazdasági reform történetében, hiszen a kormányzat a korábban meghirdetett antiinflációs politika részeként a fogyasztói áremelkedést 5 százalékos szinten kívánja tartani a hatóságilag szabályozott, tehát kötött áraknál. Időarányosan teljesült Mi teljesült ebből? Az első félév Statisztikái nagyjából egyező, időarányos áremelkedést mutattak, alig valamivel több mint 5 százalékkal növekedtek a hatóságilag szabályozott fogyasztói árak. Ez 'mindemképpen megfelel tehát a tervezett szintnek, ám nagy hiba lenne, ha pusztán egyetlen szám alapján bírálnánk el, vajpn meg- vallósult-e az antiinflációs gazdaságpolitika, vagy sem. Hiszen éppen a magyar gaz- döságtöirlténet ismer olyan időszakokat, amikor a hatóságilag szabályozott, tehát kötött árak nem emelkedtek, viszont alig sorakozott áru az üzletek pultjain. (S olykor alapvető termékeket hivatalos áron nem lehetett kapni, a szabadpiacon viszont a megállapítottnál sokkal többért árulták. Ez az úgynevezett rejtett infláció, amely szétzilálja a gazdaság belső struktúráját, mert felmérhetetlen , irányí thatatían.) Az antiinflációs gazdaságpolitika — amelyet tavaly hirdetett meg a kormány — célja, hogy több mint fél évtizedes, sorozatos áremelkedés után a gazdaság növekedésére, a hatékonyság javulására alapozva, teremtse meg hosszabb távra is az árak növekedését mérséklő mechanizmust. Kínálkozott egy másaik lehetőség is: az árstop, amikor az árak befagyasztásával szintén a kívánt mértékre lehetett volna csökkenteni az áremelkedést. Ám ez nem alakította volna át a gazdaság szerkezetét, ami nélkül elképzelhetetlen mindenfajta antiinflációs politika sikere. A hangsúly ■tehát a gazdaság teljesítményének növekedésén, a belső szerkezet átalakulásán van. Ha az antiinflációs politikáról beszélünk, annak sikeres vagy sikertelen voltát próbáljuk megítélni, altókor ezeket a mutatókat kell szemügyre venni. Kevesebb munka, több fizetés? Sajnos, ebből a szempontból már nem egyértelműen pozitív a kép : az állalmi széktor első féléves teljesítménye elmarad a tervezettől. Nem elsősorban a naturális mutatók alakultak a vártnál rosz- szabbul, inkább nagyon nehezen halad a hatékonyság növelése, a nyersanyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása, a munkaidő jobb kihasználása, s a sort folytathatnánk tovább. A gazdaságpolitika másik fő célja teljesült, a külső egyensúly megmaradt, de az export emelkedése bizony elmarad a várttól, ahogy a cserearányok sem javultak. Vagyis mind több és több termék exportálása révén érhetik el a vállalatok a korábbi bevételt. Tehát kevesebb áru marad itthon, miközben a vásárlóerő a teljesítményeket és a tervezettet is jócskán meghaladó ütemben áramlik ki. Nem véletlen, hogy a kormányzat néhány közvetlen intézkedéssel próbálta megakadályozni a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek kiáramlását. Ha az így vásárlóerőként kiáramló miltiárdok mögött nem áll megfelelő teljesítmény, akkor veszélybe kerül az antiintfládós politika, sőt, megindul az áremelkedés. Talán e néhány probléma felvázolásából is jól látható, milyen nehéz a gazdaság adott helyzete mellett az egymásnak olykor ellentmondó célokat megvalósítani. De az teljesen egyértelmű, hogy akár az egyensúly megőrzéséről, ákár az antiinflációs politika sikeréről beszélünk, csak a gazdaság telije, sítményének radikális növelése, a szerkezetátalakítás felgyorsítása hozhat hosszabb távon eredményt. Enélkül elképzelhetetlen, hogy akár a legtökéletesebb szabályozás elérje, amire vásárlóként mindannyian várunk : az üzletben legalább a kötött árak hónapófcra, sőt. netalán évekre stabilak maradjanak. LAKATOS MÁRIA Betakarítás — lízinggel Gépbérlet az Agrokernél Gép van, igénylő nincs NDK és szovjet gyártmányú szecskavágóból azaz „járva süózóból” is van kínálat Ez év májusának végén alakult meg hazánkban a Lízing Gazdasági Társaság. Pontosabban a Budapesten működő Agrotek és a megyei Agroker vállalatok részvételével jött létre, azzal a céllal, hogy azok a termelő- szövetkezetek, illetve állami gazdaságok, amelyek saját erőiből a betakarítás idejére nem tudnak megfelelő gépet vásárolná, bérbeadás útján, illetve bérlet formájában hozzájussanak a betakarítógépekhez. A megalakulás óta egy hónap telt el, s a földökén már javában zajlik az aratás. A Tolna megyei helyzetről, a gépbérlet iránti igényekről és a lehetőségekről a Szekszárdi Agroker Válla let gazdasági igazgatóhelyettesével, Békéi Józseffel, és a géposztály vezetőjével Klein. Józseffel beszélgetünk. — Akárcsak az ország többi megyéjében, úgy nálunk is a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai részére, az aratáshoz szükséges gépeket az A grot ék biztosítja. A megyei Agroker vállalatok közvetítő szerepet töltenek be. Hozzánk érkeznek az igenyék, a mi telepünkön kapják meg az igénylők a gépe, két és természetesen a szervizszolgálatot is mi látjuk el — kezdi a beszélgetést Békéi József gazdasági igazgatóhelyettes, majd folytatja: A társaság megalakulását követően a Szekszárdi Agroker Vállalat június 9- én körlevelet intézett valamennyi partneréhez. Ebben közöltük, hogy e kereskedelmi szolgáltatás során az NDK gyártmányú E—512, —514, —516 és a Bízón Rekord kombájnok, valamint a Toron és az E—281 típusú szecskázók lízingelését végezzük. összesen húsz kombájnról, és három önjáró siiózóról van szó. A bérlet időtartama három, négy és öt év. A bérlet díja az évek alapján változik: három év esetén a gép árának százhu- szonegy százalékáért, öt -év esetén pedig száznegyven százalékáért bérelhetőek a betakarító gépek. — Azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeznek beruházási lehetőséggel —, így is meg tudják oldani gépesítésüket — veszi át a szót Klein József géposztály- vezető, majd hozzáteszi: — A gép bérelése azt is jelenti, hogy a bérlőnek nem beruházási költségként jelentkezik a gép ára, illetve bérleti díja, hanem költségként és ez rendkívül előnyös az üzemeknek, A lízing lejárta után, akár vigyáztak a gépre, akár nem, a gép a bérlő tulajdona lesz. — Ez a lehetőség az utób. bi két évben kezdett elterjedni az országban, ez év június elsejével az Agroker- hálózatban is intézményessé vált. A gazdaságoknak több kombájnra van szükségük, de a mezőgazdasági munka, így az aratás és a többi betakarítási munka is erőteljesen függ az időjárástól — folytatja Békéi József a gondolatsort. Ha jó idő van, kevesebb kombájnnal is lehet végezni a munkát, de ha ragadás, sáros a föld, lassul a munka, és több kombájnra van szükség. Végső soron a gépvásárlást illetően gépbérlet egyik mozgatórugója ez is. A gabonafélék betakarításánál az időjárás talán kisebb tényezőként jelentkezik, de az őszi munkáknál, így főleg a kukorica betakarításánál jó. val szeszélyesebb időjárásra számíthatunk. — A Szekszárdi Agroker udvarán egymás mellett so. rakó znak gazdára várva az NDK E jelű kombájnok. Lízinggel vittek-e el önöktől gépeket? A kérdésre Klein József válaszol : — Országos adattal kell kezdenem a választ. Az országban három.s zá zö tvenny o 1 o gép áll, vár lízingelésre. Ebből a gépmennyiségből eddig csupán negyvennégyet, adtak bérbe, Tolna megyé- ben pedig még eddig egyetlenegyet sem béreltek. Várjuk a jelentkezőket. Ha időközben elfogyna az udvarról a bérbe adható gép, az sem okozna gondot, hiszen a megyei Agrókerek egymással kapcsolatban állnak és szűk. ség esetén kisegítjük egymást. — Miért nem vittek el eddig gépeket akikor, amikor az aratás már javában folyik a földeken? — Ügy tűnik, hogy a megyében erős termelőszövetkezetek és állami gazdasagok vannak, meg tudták oldani a gépvásárlást saját erőből. Ez azt mutatja, hogy nincsenek a megyében szegény téeszek hiszen a bérlet útján lehetővé vált gépvásárlás elsődleges célja az, hogy azoknak a termelőszövetkezeteknek segítsünk, amelyeknek nincs elegendő fejlesztési alapjuk. Az időjárás igen kedvező, a gabona korán beérett, s az idén a föld is száraz, köny- nyen mozognak a kombájnok a talajon. Ennek ellenére mi felkészülten várjuk az őszi betakarítási időszakot és a továbbiakban beérkező igényeket maximálisan tói tudjuk elégíteni. Szekér József A gazdára váró húsz kombájn közül a három E—512-es Vendégkombájnosok A mezőgazdasági nagyüzemek gépátcsoportosítással gyorsítják a munkát. A déli országrészekben, ahol az átlagosnál előbb érik be a gabona, az északi megyékből átirányított kombájnok is dolgoznak, a velük együtt érkező vezetőkkel és gépészekkel. A gépeknek mintegy 15—20 százaléka vándorol az ország különböző vidékei között. Mivel az aratás az északi megyékben mindig később kezdődik, a munka utolsó szakaszában ide vonulnak a „cseregépek”, és ezzel kiegyenlítik a tartozást. A betakarítási, gyorsítja, hogy a Honvédelmi Minisztérium mintegy kétszáz katonai szolgálatot teljesítő fiatal munkába állását engedélyezte — a MÉM-met korábban kötött megállapodás alapján — a gazdaságokban; kivétel nélkül komfbájnosokról van szó. A katonák az aratás főszezonjában gépészruhát öltenek, és ugyanolyan feltételekkel dolgoznak, mint a gazdaságok gélpvezetői. Ellátásukról, elszállásolásukról a mezőgazdasági nagyüzemek gondoskodnak. Több mint 250 arató-cséplőgép érkezik Csehszlovákiából, a hozzájuk tartozó szállító járművekkel együtt. A baráti országból gépvezetők és szerelők is részt vesznek a betakarításban — mivel Csehszlovákiában később érik be a termés —, s fáradozásukat a magyar nagyüzemek szakemberei a későbbiekben viszonozzák.
