Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
I9K6. július 29. NÉPÚJSÁG 3 A ’ ■ ellenőrzésének tapasztalatai A kereskedelmi felügyelőségek a KERMI szakembereivel közösen megvizsgálták a bútorértékesltés helyzetét a főváros és kilenc megye ösz- szesen 217 üzletében, lakberendezési áruházában és ipari mintaboltjában. Egyúttal ellenőrizték a szervizhálózat 13 javítórészlegében is a garanciális ügyintézést. Az ellenőrök elsősorban azt vizsgálták, miilyen a forgalomba kerülő bútorok minősége. Megállapították, hogy változatlanul sók a hiányosság, ám ezek a korábbiakkal ellentétben elsősorban nem a raktározás és a szállítás fogyatékosságaiból, hanem főként gyártástechnológiai hibákból erednek. Az ellenőrök a vizsgált bútorok több mint felénél állapítottak meg hibát, hiányosságot. A vásárlók reklamációinak 90—95 százaléka is megalapozott volt. Annak éraékében — állapítja meg ;i Vizsgálati jegyzőkönyv —, hogy a boltokba kevesebb minőséghibás bútor kerüljön, szükséges lenne a kereskedelemben a minőségi átvétel javítása. Jelenleg ez nem megoldott, mert a bolthálózatban nincs 'kellő kapacitás arra, hogy az átvételnél minden egyes darabot megvizsgáljanak. A termelőknél kizárólag a Faipari Minőségellenőrző Intézet végez a hatósági ellenőrzéseken kívül a kereskedelemmel kötött megállapodás alapján időközönként Vizsgálatokat, ezek azonban nem elég gyakoriak. Várhatóan megoldást jélent majd, hogy a nemrégiben megalakult Bútoripari Minőségellenőrző és Minőségfejlesztő Gazdasági Társulás elvégzi a kereskedelemben a minőségi átvétellel kapcsolatos teendőket is. A vizsgálatok most összegzett adatai szerint az ellenőrzött 3760 bútor 51,8 százaléka eltért a szabványtól, vagy a minőségi tanúsítványban szereplő osztályba sorolástól. Jellemző gyártási hibák: a felületkezelési hiányosságok, a lapalkatrészek illesztéseinek pontatlanságai, a belső felületek elégtelen lakkozása, a külső részek .színeltérései, a hátfalak helytelen rögzítése, mechanikai sérülések, a kárpitozott" bútoroknál pedig a merevítőszerkezet hibái voltak. A hibás bútorok értéke mintegy 7,5 millió forint volt, s ebből körüliéiül 3,5 millió forintnyi árut átáraztatták, s csak olcsóbban engedték árusítani. Az árkülönbözet ősz- szege meghaladta az 500 ezer forintot. A minőségtanúsítás és a hasznaié ti-kezelési útmutató hiánya, illetve hiányosságai miatt csaknem 15 millió forint értékű bútor forgalmát tiltották be ideiglenesen a szükséges kellékek pótlásáig, illetve tartalmúk módosításáig. Ez azért lényeges probléma, mert a bútoroknál különös jelentősége van a használati-kezelési útmutatónak, hiszen előfordulhat, hogy ezek hiányában például szakszerűtlenül tisztítják a megvásárolt termékeket, s ha ezzel kárt okoz a tulajdonos, reklamációja már nem, tekinthető megalapozottnak. A vizsgálat megálllapította, hogy a garanciális javítást végzők kőre az elmúlt években jelentősen bővült. Számos gyártó márkaszervizt hozott létre ezéknek a munkáiknak az elvégzésére. Bár némi javulás tapasztalható, a garanciális javítások általában még mindig hosszadalmasak. A munkát többnyire az alkatrészek és tartozékok hiánya, s a jótállási jegyek helytélen kitöltéséből adódó problémák akadályozzák. A felügyéi őségék a feltárt .szabálytalanságok miatt a forgalmazóknál és a javító szervizeknél 57 esetben szabtak k)i pénzbírságot — 141 400 forint összegben —, egy szabálysértési feljelentést tettek, 10 vállalati eljárást kezdeményezték, s 16 alkalommal figyelmeztették a vétkes dolgozókat. Az ellenőrzésben résztvevő szakemberek fontosnak tartják, hogy a bútorkereskedelem vizsgálatának tapasztalatait- széles körben ismertessék, s a Belkereskedelmi Minisztérium adjon kellő útmutatást a hibák megszüntetésére. Másfél ezer rakétát lőttek ki jégeső ellen Sok a munkájuk az idei nyáron a Baranyai Rakétás Jégeső-elhárító Szolgálat szakembereinek. Más évekhez képest nagyobb a zivatarhajlam, gyakrabban alakulnak ki jégveszélyes felhők a Mecsek—Duna—Dráva háromszögében, ahol 150 ezer hektárnyi területet oltalmaz a „jégernyő”. Az áprilisban történt első beavatkozás óta húsznál több alkalommal riadóztatta már a Tenkes-hegyi Lokátorállomás a rakétakilövoket, azaz átlagosan ötnaponkémt volt jégelhárítás. A Baranya 15 pontján elhelyezett kilövőállomás az idén eddig összesen másfél ezer rakétát bocsátott fel. A szakemberek abban bíznak, hogy ha lesznek is még ki- sebib-nagyobb jeges zivatarok, már kiadta mérgét a nyár. Az idén rendszerbe állított, új típusú, a korábbinál hatásosabb jégeső-elhárító rakétákba önmegsemmisítő szerikezet van beépítve. Ez a hatóanyag kiszórása után még a levegőben szétveti a műanyag palástot. A rakéta darabjai kicsik és könnyűek, libegve ereszkednék le a földre, tehát veszélytelenek az emberek számára. Emellett a biztonság kedvéért á kilövések irányát mindig úgy határozzák meg, hogy a rakéták elkerüljék a lakott helyeket. Elkészült az Ikarus-Volkswagen autóbusz prototípusa Az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzemében megépítették az Ikarus— Volkswagen kooperációban készült autóbusz első minta- példányát. A cél az volt, hogy a Volkswagen Művekben nagy sorozatban gyártott LT 55—TD típusú tehergépkocsi-alvázon, az Ikarus karosszériájával, olyan kis önköltségű autóbuszt alakítsanak ki, amely különösen alkalmas gyermekek és idős emberek utaztatására. A székesfehérvári gyár konstruktőrei a Volkswagenalvázra az Ikarus 521-es.típus karosszériájának módosított változatát építették fel. A 6,7 méter hosszú, 26 személyes autóbusz homlokfalát úgy alakították ki, hogy az követi a Volfcswagen-pi- lótafülkékre jellemző vonalakat. Lépcsőit a szokásosnál alacsonyabbra helyezték, hogy kényelmesebb legyen a felszállás, az utasok biztonságosabb belső mozgásának elősegítésére az üléseknél és az ablakoknál külön védő- és kapaszkodókorlátokat is elhelyeztek. Fölfoghatjuk felmérésnek is Mire jő a bo A „bunda” tökéletesen kizárva Megittasodni a legnagyobb illetlenség Közepes évjárat, ám bizonyítottak a korszerű fajták Bort inni nem tilos, de csak kulturáltan szabad life versenyről esik szó — széles e hazában —, pláne a sportverse nyéket illetően, rögtön ott a föltételezés: „bunda”. iNos, halottam ezt már a borversenyekkel kapcsolatban is. Éppen a hiedelmek eloszlatására ideírom a mágiáim ismereteit, meg azokat, amelyeket Tóth Tiihalméritól, a megyei tanács főkertészé- től. a megyei borversenyek állandó szákmai szervezőjétől hallottam, megtudtam. Tolnában mintegy harminc helyi borverseny előzte meg a megyeit. A helyieken díjazott borokkal lehetett a megyeire jelentkezni. A palackokon fel kellett tüntetni a jeligét, az évjáratot és a bar fajtáját. A termelő nevét, címét zárt boríték titkolta, egészen az eredményhirdetésig. A versenyt megelőzte a besorolás — inkább amolyan előzsűrinek mondanám, itt kiszűrték azokat a borokat amelyék nem bizonyultak méltónak arra, hogy a tudós zsűri elé kerüljenek. Ami a titkosságot illeti, hadd említsek meg egy humoros példát. Magam is részt vettem a legutóbbi borversenyen, mint tudósító. Persze, hogy a töltögetőikkel meg-megkóstoltumk néhány mintát. Az egyik nagyon szép borra hozzáértő és majdnem szőlőszomszéd barátommal letettük a nagy- edküt, hogy iván-, vagy porkoláb-, de legföljebb osötö- nyi-völgyi. (Dicsekvés nélkül mondom, hogy egyikünk se kezdő a „borítélikezés- bén”.) Aztán kiderült, hogy az a gyönyörű kékfrankos éppenséggel mőcsényi volt. Tudós zsűrit említettem az elébb. Egyáltalán nem alaptalanul. Nem vagyok különösebben teikintélytisztelő. de prof. dr. Kozma Pál Kossuth díjas akadémikus, dr. Diófási Lajos kandidátus, vezérigazgató-helyettes, dr. Domonyai Péter Eötvös-dí- jas, szintén országos szaktekintély (valamennyien szőlészetből, borászatiból dokitorok), egyértelműen garanciát jelentenék az értő megítélésre. Ki ne hallotta volna a borversenyek kapcsán, ha szóba kerültek beszélgetés során, ki ne mondta volna a borversenyek kapcsán, aki kedvelője Bacchus mámorító, ámde mértékkel fogyaszt- Ya gondolatokat ébresztő italának, hogy de jó zsűritagnak, meg amolyan fennforgónak lenni egy ilyen eseményen, hiszen ihatnak, amennyit csak kedvük tartja. Megnyugtatók minden ilyen vélekedőt, nincs nagyobb illetlenség, mint borversenyen megittasodni, s akiivel ez egyszer megesik, a jövőben „persona non gna- ta”-nak számít. De a bor- ivásira a végén még visz- szatöérünk. Akkor hát, mire is jó egy borverseny? Az írás feleimében tulajdonképpen már meg is született a válasz: felmérést jelent. Ilyenkor sOk minden kiderül. Például elsősorban az, hogy milyen volt a tavalyi évjárat. Hogyan vizsgáztak az- adott körülményeik között az egyes fajták. Hogyan alakul az ízlés. A nemzetközi ízlésalakulás — a keresletek függvényében — a külDr. Kozma professzor (középen) az egyik vörösboros zsűri elnöke összesíti a véleményeket kereskedők számára ismert. Kérdés : mennyiben' egyezik a mi ízlés-ünlkke 1. A jelen helyzet alapján, miiként keli megtervezni a további telepítéseket. Máris mennyi szempont, pedig a szákemberek még hatennyit tudnának fölsorolni. Hát akkor milyen is volt a baiifrantom 1985.? Tóth Tihamér véleményére hagyatkozom, aki maga is elismert szakember, ismerője az országos szaktekintélyek véleményének, de a gazdasági érdekeknek is tudója. A szóban forgó évjárat nem volt kiemelkedő, közepesnek mondható. A magas oükoffokokát nem követték 3 beltartalmi értékek. Ebből következik, hogy az óborok kiemelkedően szerepelték. ■Hadd ne sor aljunk most fájtakat, megtettük már sokszor, a paletta voltaképp nem változott. Hanem egy másfajta változás — higy- gyülk, hogy fejlődés — azonban igencsak jelen van. Megjelentek az új'színfoltok a megye borkultúrájában. Zomba, Nagyszékely, Mődsény, Felsőnyék és a borászati közös vállalat. Hát 'kérem. Ügy tűnik; Tolna megyében már nemcsak a szekszárdi jelenti a bort. ígértem, viisszatérék még a borivásra. Most következik, magamra vállalva egyesek átkát, de nem tagadván a magam véleményét, s amikor bort iszom, nem hirdetem a víz mindenhatóságát, sőt egyedülvafóságát. Az alkoholizmus ellen mindén erővel küzdeni kell. Viszonylagos jólétben fogant korunk egyik súlyos csapása. Hanem szerencsétlenebb „alkoholellenes” reklámot el sem tudnék képzelni mint a „Tejet vagy bort?”. Nem azonos „műfajról” van ugyanis szó. Ez olyan mintha összekevernénk a tehenet a zöldszilvánival. A bor — a jó bor, az igazi bor — nem hasonlítható a többi alkoholos italhoz. Az emlberi kultúra legősibb itala, számos művészeti alkotás Ihletője. (Hadd vessem közbe: Márai Sándor írta egy helyt: a szőlő a legunalmasabb gyümölcs, nem is sejti, mennyi mámor rejlik benne. Ha nem jól idéztem, lelkem rajta. Egyébként Márai írónak olyan volt amilyen, alkoholistának azonban semmilyen se volt.) Nomármosit, az hogy v bor mivé válik, rajtunk múlik. Aki a bort nem issza, ha nem vedeli, arról szólni sem érdemes. A bort nem az alkohol miatt kell inni, bár a benne lévő álkohol sem azonos az egyéb szeszes italokban lévő alkohollal. Vitaminokat, savakat tartalmaz. Természetesen mértékkel fogyasztva. Hogy mennyi legyen a mérték, embere válogatja. Literszám persze, a bor is ártalmas, a részeg ember akkor is undorító, ha boritól rúg be, a mértéktelen borfagyasztás éppúgy megtámadja a májat és az egyéb szerveket, mint a sör vagy a pálinka, de nem hiszem (hisszük), hogy egy-ikét deci igazán jó (igazi) bor ne szolgálná az egészségét annak aki szereti. Ezért valljuk borász barátaimmal együtt, hogy az alkoholizmus ellen olcsó, jó (!) barokkal lehetne a legeredményesebbem küzdeni. Egyébként a szőlész-«borász szákmában dolgozók között egyetlen alkoholista sincs Tolna megyében. * A napokban megtörtént a megyei borverseny eredmény- hirdetése. Noha eddig is bir- tdkunlkbam volt az eredménylista, nem illett volna közölni, amíg a hivatalos aktus le nem zajlott. Megtörtént, így hát f ölhatelmaz- via érezzük magunkat a leg-1 eredményesebbek ismertetésére. A fehérborok közül aranyérmet kapott húsz minta, a vörösborok közül 42 minta. A szám önmagáért beszél. A fehér fajták közül a chardomnay szerepelt legjobban, a vörös fajták között változatlanul a Kékfrankos vezet, amely ezen a vidéken „többet tud”, mint hazájá- ' ban a soproni dombokon. Végül fejezzük be a nagy- díjasokkal, tehát a jók között is a le g jobbakkal. A fehérboroknál nagydíjas létl a Felsőnyéki Egyetértés Mgtsz chardonnay borával és Kaposi István szekszárdi kistermelő olasz rizling mintájával. t A vörösborok nagydíjasai: Szekszárdi Borászati Közös Vállalat merlo, és Karácsonyi József szekszárdi kistermelő, kékfrankos. Letenyei György Fotó: Kapfinger András Dr. Diófási Lajos szerint a szín szinte kifogástalan Ütjára indul egy vörösbor, hogy „ítélkezzenek" fölötte
