Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

19H(í. július 26. NÉPÚJSÁG 3 Tizennégy munkahelyről negyvenegy párttag A kisüzemek pártszervezete 1971 júliusában alakult. Akkor 15 munkahelyről 42 kommunista alkotta az alap­szervezetet. Tervezték, hogy lesz tapasztalatcsere, de nem találtak la környékezi hasonló pártszervezetet, min­dent magúknak kellett kikísérletezni. A .cégek olyan ki csili, hogy néhol cöak egyetlen párttag van. Mivel dolgoz­nak, telephelyük Szekszár- don van, nem szívesen tar­toztak körzeti alapszervezet­hez, ha egyáltalán odatartoz­tak. Voltak közöttük ugyan­is „kallódó” párttagok is, akik éppen, hogy sehova sem tartoztak. A városi körzeti alapszervezetekben a több­ség nyugdíjas, merőben más problémákkal, mint az ak­tív dolgozók. Kilenc éve még tartoztak a kisüzemek párt- szervezetéhez vidékről be­járók is, ' ma már ilyenek nincsenek, mert vagy mun­kahelyet változtattak, vagy pedig hazamentek a községi alapszervezetbe. Az, -hogy Szekszárd a telephelyük, még nem jelenti azt, hogy itt is dolgoznak, mert például a Szigma építőipari kisszö­vetkezet tagjai elvileg az egész országban vállalnak munkát. Igaz, egy hete ők már nem is tartoznak ide, tízen kiváltak és önálló alap- szervezetet hoztak létre Ilyen értelemben itt a legna­gyobb sikernek az számít, ha egy-egy kollektívában akkora létszámot ér el a párttagság, hogy önállósul­hatnak. Hogy mennyire van­nak „kallódó” párttagok, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy mire megalakult a Szigma -párt- szervezet, addigra már 14-en lettek. Jelen esetben a kal­lódó nem -minősítést jelent, főként nem a párttagokra nézve, csupán annyit, hogy a legcélszerűbb, ha egy mun­kahelyen dolgozók egy alap- szervezethez is tartoznak. A vállalatok központjai is több helyen találhatók, hi­szen ezek a kis szervezetek általában nem önállóak, ha­nem országos hálózat részei. A kisüzemek pártszerveze­tét annak idején azért hoz­ták létre, mert a munkahe­lyedként 1—2—3 párttag a megnövekedett 'követelmé­nyeknek nem tudott eleget tenni. A kezdeti időszakban a legnagyobb gondot az je­lentette, hogy a párttagok nem ismerték egymást. Gondjaik, munkahelyi prob­lémáik nagyon eltérőek, sok­szor érthetetlenek voltak egvmás számára. Fokozta a nehézséget a munkaterület szétszórtsága, a gazdasági feladatok, érdekek különbö­zősége. az irányító közpon­tok távolsága. / Mindjárt érthetővé válik a helyzet, ha felsoroljuk, hogy milyen munkahelyek is tartoznak az alapszerve­zetihez. E pillanatban, és ezt azért fontos hangsúlyozni, mert bármikor újabb párt­tag érkezésével újabb mun­kahely is beléphet. Ide tar­tozik a Növénytermesztési és -Minősítő Intézet területi központja, a Tüzeléstechni­kai Vállalat, a Temetkezési Vállalat, az Épfu, az Elekt­romos Gépjavító Vállalat, külön a Gelka-bolt, a Her- bária Vállalat szekszárdi te­lepe, a Gyapjú- és Textil- nyersanyag-forgalmi Válla­lat, a Tüzép szekszárdi tele­pe. a Kisállattenyésztő és -Értékesítő Szövetkezet, az Információtechnikai Válla­lat, a Halért részlege, és leg­újabban a Dózsa Sportkör. Átjelentkezésük már meg­történt, de a munkába még nem léphettek be. A sorból kihagytuk a Ve­tőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség területi köz­pontját, mert annak vezető­je, Csató Károly, egyúttal az alapszervezet titkára, kezdettől fogva. — Négy évvel ezelőtt szá­moltunk be a városi pártbi­zottság végrehajtó bizottsá­ga előtt a munkánkról. Az akkor elmondottak máig ér­vényesek, a meghatározott feladatokat tekintjük mun­kánk irányelvének. A kez­deti nehézségeken, bizonyta­lanságokon már régen túl­vagyunk. Értünk el eredmé­nyeket, ezekkel nem dicse­kedni akarunk, csupán jól­esik elmondani, hogy ma már a szervezeti élettel nincs gondunk, pedig az első és legfontosabb feladatunk en­nek megteremtése volt. Nem várt nehézséget okozott a kisebb követelményekhez, lazább fegyelemhez szokott egyes párttagok, pártcsopor­tok újból bekapcsolása a rendszeres szervezeti életbe. — Éppen erről szerettem volna érdeklődni, hogy mi­lyen a szervezeti felépítés ... — Szigorúan kellett ven­nünk a fegyelmet, pedig magyarázatok bőyen adód­tak arra, hogy ki miért nem tudott megjelenni a taggyű­lésen, vezetőségi értekezle­ten. Hat pártosoport műkö­dik, ezek megteremtése és az önálló munka megköve­telése meghozta az ered­ményt. Három olyan párt- csoportunk van, ahol egy munkahelyen dolgozók a tagok, és három közös. Az utóbhí esetben a tevékeny­ség jellegét éppúgy figye­lembe kellett venni, mint azt, hogy közeli essenek egy­máshoz a munkahelyek. — Hogyan állítják össze a munkát érvét? — Ennek meghatározása nálunk — ha lehet — még fontosabb, mint másutt. Ma már úgy van ezzel a párt­tagság, hogy érdeklődéssel várják egymás beszámoló­ját, és mint kívülállók, de egymást jól ismerő emberek hasznos tanácsokat is tud­nak adni. A vezetőség első számú feladatként kezelte — és ennek most már meg is van az eredménye — a ha­táskörébe tartozó termelő, szolgáltató és kereskedelmi egységek megismerését. a kapcsolatok kialakítását a munkahelyi vezetőkkel, párttagjaink munkahelyi fő­nökeivel'. Éhhez hasonlóan fontos, hogy a pártcsopor­tok mellett hatékonyan mű­ködjön a pártmegbízatások rendszere is. Nálunk nagy szerepe van a párttag akti­vitásának. kezdeményező készségének. Szeretném azért azt is hozzátenni, hogy az alapszervezettől nagy dolgokat senki se várjon. — Hogyan oldották meg például a politikai oktatást? — Rugalmasan, kezdetben kísérleteztünk a szervezett, kötött formával, meg is volt ennek akkor a szerepe, ma már ehhez nem ragaszko­dunk. Amikor utánanéztünk, kiderült, hogy a politikai végzettség jó az alapszerve­zetben. A pártcsoportok in­kább a szakszervezeti okta­tásra figyelnek oda a mun­kahelyeken. Az alapszerve­zet tart évente 2—3 politikai vitakört az aktuális témá­ról, ezek mindig jól is si­kerülnek. — Mennyire tudnak önál­lóan dolgozni a pártesopor­tok? — Már kialakult a mun­karend, a munkamódszer, önállóan, jól tevékenyked­nek, megfelelő arányban foglalkoznak a politikai, gazdasági, társadalmi kérdé­sekkel, jelentős munkát vé­geznek a helyi szocialista briigádmozga 1 ómban, az ifjú­ságpolitikai és a nőpolitikái feladatok végrehajtásában. Kevesebb az eredményünk, a pártépítés terén, mert te­rületünkön kevés a fizikai dolgozó, és a többségük nem is fiaital nő, azért persze egy- egy párttagot alapszerveze­tünk is felvesz. Szerintem a pá r tcso po r t -b i;Za lm iák fel­adata a legnehezebb párt­megbízatások egyike. Lehe­tőségeikhez, képességeikhez mérten . valamennyien be­csületes, lelkiismeretes mun­kát végeznek. — A párttKtokámak sem lehet könnyű ... — Azért dl lehet végezni, kezdetben sókkal nehezebb volt, itt senkiinek sincs köny- nyű dolga, még a gazdasági felelősnek sem, hiszen a tag­díjak összeszedése is gondot okoz. Az iroda tulajdonkép­pen az alsó fiókomban van. Nálunk szezonális a munka, mint általában a mezőgazda­ságban, ezlért nem is terve­zünk erre az időszakra tag­gyűlést sem. Az alapszerve­zetben adminisztráció is több van, mint másutt, hiszen a tagságot értesíteni kell a ren­dezvények időpontjáról, de jó a munkamegosztás a ve­zetőségen belül, bár az in­formációknak nálam keli összefutni. Amikor elvállal­tam, nem igazán tudtam, mit vállalok, de most már folya­matos munka folyik, nincse­nek nagyobb gondjaink. Sokat lehetne még írni er­ről a furcsa alapszervezetről, hiszen náluk sok minden másként van, mint egy mun­kahelyi, vagy lakóterületi pártszervezetben. Itt van például a kádermunka, a vé­leményezési jogkör, vagy éppen a társadalmi ünne­pek kérdése. Minden kér­désre nekik kell megkeresni a választ, a sajátosságaiknak megfelelően. Hogy jó kö­zösség alakult kii, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a nyugdíjasaik, ameddig le­het, maradnak, csak később jelentkeznek át a körzeti alapszervezetbe. Érdekes fel­adata az is, hogy a párteso- portolkat alkalmassá teszik az önálló szervezeti életre. Most például arról van szó, hogy a Temetkezési Vállalatnál alakul pártszervezet, nem a központban, hanem a megyé­ben egy, Szekszárdié ilyen­olyan vállalati ügyben úgyis be kell utazni. Ez is kérdés, érdekes alapszervezet lesz, ha megalakul, bár végső soron többé-kevésbé minden pánt- szervezet élete, működése sa­játos. különbözik a többitől. Korszerűsítik a közvilágítást A közvilágítás korszerűsí­tésére ötéves kutatási-fej­lesztési programot dolgozott kli az Állami Energetikai és Én erg iabi ztonság tecbni kai Felügyelet (Energiafelügye- !et). A két szakaszban meg­valósuló fejlesztési program­ban 15 kutatóintézet, illetve vállalati kutatócsoport vesz résZt. A már kifejlesztett, valamint a jövőben kifejlesz­tendő világítási berendezé­sekkel megteremtik a lehető. ségét annak, hogy az áram- szolgáMató vállalatok a köz­utak mentén a legkorszerűbb fényforrásokat szereljék fel. Számítások szerint az új be­rendezésék. mindenekelőtt a hagyományosnál 8—9-szer nagyobb fénybasznosítású ná'trii um lám pák alka Ima zásá­val hazánk közvilágításának vi lilám osen e rgia - fogyaszt ás á t csaknem a felére lehet csök­kenteni. Jelenleg a közterületeken elhelyezett fényforrások évente 4000 órát üzemelnek, s 650 ezer megawattóra elek­tromos áramot fogyasztanak. A kutatási-fejlesztési prog­ramban létrehozott energia- takarékos berendezésekkel évente 280 ezer megawattóra villamos energiáit, vagyis 1,1 milliárd forintos villany­számlát lehet megtakarítani. ITÏÏ-ÏÏT571 HÍRRE Akármilyen legyen is az időjárás, ez jo beszédtéma, ahonnét el lehet aztán kanya­rodni az élet más problémáihoz, másfelől pedig az időjárás valakinek mindig rossz, másnak meg jó. A mólóban lévő héten az eső nagyon kellett a mezőgazdaság egy részének, nem kellett a nyaralóknak és az aratóknak. A hűvösebb napok jól jöttek a dolgozóknak és rosszul a vízpartokon napozóknak. Ez a hét uboiikaiszezan volt abból a szempontból, hogy nem dúskáltunk ese­ményekben. Egyetlen intézmény, szerv és szervezet sem teszi a nyár közepére ülé­séit, előadásait és egyéb rendezvényeit, közönségre ilyenkor csak a szórakoztató rendezvények számíthatnak. Mindez nem azít jeleníti, hogy a termelőmunka, ügyin­tézés szünetelne, az élet azért nem állt meg, a munka folyik: például szedik az uboókát, mások meg mái- járják az üzle­teket, hogy mindent időben összeszedje­nek a tanévkezdésre. Köpenypróba a Korzó Áruházban Tömagkapcaolat - ámbár/ kapcsolat A párt számára semmi sem lehet fonto­sabb, mint a 'kapcsolata a tömegeikkel. A vezetők számaira általában, a politikusok­nak még inkább nem lehet semmi fontosabb &z emberi kapcsolatoknál. A szocializmusban legfőbb érték az ember és ha ez így van, akkor ezt az embert ismerni kell, münden apró gondjával, ba­jával, eredményeivel és terveivel együtt. Beszélgetés az emberekkel — ez a cél­ja, értelme annak, amikor az ország és a megye vezetői ellátogatnak egy-egy tele­pülésre. A megyéi pártbizottság első titkárának tolnai látogatásán is történitek olyan apró események, amilyenekről általában nem számolunk be a tudósításofobam, de ame­lyeknek a hatása beépülhet a legelméle- tihb döntésekbe, mint emberi háttér. A termelési főmérnök elmondta például, hogy egy nagy tétéi exportmegrendelésből nyolcvan darab hibás alkatrész érkezett vissza. A dolognak nincs nagy jelentősége, hétszázezrles tételnél ez nem sok, hiszen az ember nem gép. Az már viszont elgon­dolkodtató, ha kiderül, hogy mind a nyoleván alkatrészt ugyanaz az ember gyártotta. Az illetőt persze nem elbocsá­tani kell, hanem megkeresni számára a megfelelőbb munkakört. Azt is érdkes megfigyelni és hadd „pLetykálkodjon" egy kicsit az újságíró, hogy miről beszélgetnek egymás között a vezetők akkor, ha „nem hivatalos” tájé­koztatóról van szó ... Jelen esetben egy megyéi első titkár egy mezőgazdasági és egy ipart szövetkezet elnöke, az MSZMP KB munkatársla, valamint egy halászati szövetkezet elnöke volt együtt. ligy' felcsigázva az érdéklódést, talán hatásosabb lesz a válasz: ugyanarról, ami­ről a többi ernlber, a gazdasági helyzetről, kis és nagy ügyekről, a népi aktualitások­ról. Szub/akthr morok Elfogult vágyók a kiskereskedők mel­lett, mert szereznék a lányomnak divatos pulcsit, lila „akármit” és még csak nem is drágábban, mint amennyibe, az állami üzletekben kerül az. ahii nem is „menő cucc”. Tudom, hogy nélkülözhetetlenek a kistelepüléseken és a városokban a kisipa­rosok, akiket ki lehet hívni egy apróbb hiba megjavítására is. Ezek tények, mint ahogy tény, hogy szükség van a kisvállal­kozásók mindenféle formájára is. Az már viszont egyáltalán nem a leg- önvendeteteébb tény, hogy a nagyüzemekéi, gyárakéit, szövetkezeteket többnyire, nem a leggyengébbek, leglustábbak hagyják otlt és válnak maszekká, ilyen-olyan kis­szövetkezet vagy gmk tagjává. Pont azok válnjalk ki, akik a legjobb szakemberek és szeretnek is dolgozni. Sajnos, nemegyszer azért önállósítják »agukat, mert nehezen viselik el a szervezetlenséget, a iátszait- muinkét vagy azt, hogy az utóbbit is meg­fizetik, őket, a jól dolgozókat pedig nem munkájuk arányában honorálják. Be mindebből szerintem nem az követ­kezik, hogy növelni kell a maszekok, gmk-k számát és létszámát, hogy több kiskereskedőre van szükség, hanem éppen az, hogy dolgozzon jobban az állami, szö­vetkezeti ipar és kereskedelem. Dr. Már­ton János, az Agrárgazdasági Kutatóinté­zet főigazgatója, akt mondta a Hazafias Népfront kongresszusán, hogy „a lángos- sütő a magyar szocialista gazdaság tisz­tes tartozéka, még talán' fejlesztése is le­het, de jelképe nem”. Maxőgazdamégl pillanatkép Valamikor a mezőgazdaságiban munka­csúcs vólt a nyár. Mast is az, csak nem mindenki veszi észre. Bármennyire is meglepő, a termelőszövetkezeti tagók is nyáron mennek nyaralni. Aki nem hiszi, hogy ez meglépő léhet, kérdezze meg a nagyszüleit. A szülők ebben a kérdésiben már nem „megbízhatóak”, különösen, ha fiatalók. A nagy nyári munkákat ugyanis keve­sen el tudják végezni a nagyteljesítményű gépékkel. A munkák állásáról csak pilla­natképet tudunk közölni, aimely már el is évül, amint leírjuk, a gépek ugyanis dolgoznak tovább. Hogy milyen fontos le­het az időpont és mennyire „adnak” ar­ra a szövetkezetek, hogy mennyi idő alatt készülnek el például a búza aratásával, azt mi sém bizonyítja jobban, mint a tolnai termelőszövetkezet elnökének a meg­fogalmazása, aki a fentebb említett láto­gatáson azt mondta1: A búza aratását jú­lius 16-án fél nyolc tájiban fejeztük be. A megyéi tanács jelentése szerint a me­gyében ütémesen, teljes kapacitással fo­lyik az őszi búza aratása, a munkát a hét elejéig 37 mezőgazdasági nagyüzemben fe­jezték be, a készenlét fóka kedden kilenc­venszázalékos volt. Mire ezek a sorók meg­jelennek, már csak jelentéktelen mennyi­ség marad a földeken. Jól halad a minőség szerinti átvétel is. vitás eset, 'reklamáció nem volt. Kazalrakás Faddon Ittasan senk! ma közlekedjen I Általános társadalmi cél az italozás meg­fékezése. Keit terüléten lehet ez ellen ad­minisztratív eszközökkel fellépni, az egyik a munkahely, a másik pedig a közlekedés. A héten, is közöltünk hint arról, hogy el­vették valakinek a jogosítványát. Nem azént írtuk meg az esetet, hogy megszé­gyenítsük az illetőt, hanem azért, hogy legyeinek, akik ezen elgondolkoznak. Ilyen értelemben „megelőzőnek” szántuk az íté­let közlését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésének is egyik napirendje volt a közlekedésbiztonság. Akkor a tudó­sításban azt emeltük ki, hogy mennyi az ittas járművezető. Tőlük veszik el mos­tanában mind gyakrabban és mind hósz- szabb időre a jogosítványt. Most egy má­sik tényre is szeretnénk felhívni a figyel­met. Nagyon sok balesetet okoznak a .gya­logosok is, zebrán és másutt, ahol óvatla­nul vágnak át az úttesten. Nem ritka v, főútvonalakon a részeg járókelő, és még jó, ha tud járni, mert az is előfordul, hogy kivilágítatlan kerékpáron közlekedik cikcakkban vagy éppen fekszik az út kö­zepén. Ittasan még gyalogolni is veszélyes! 1HAKOSI IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom