Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-21 / 170. szám
A “népújság 1986. Július 21. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 \ Miért nem kapta meg a kártérítést ? Katona Sándor duna- szentgyörgyi olvasónk is többször olvashatott lapunkban a kedvezményes koca- tartási akcióról. „Nos, részemről nem mondható kedvezményesnek — idézet a levélből. — Ugyanis már három ízben részt vettem ebben az akcióban, azonban a második alkalommal vásárolt sertés nem volt vemhes. Ezt állatorvossal is igazoltam a helyi termelőszövetkezet felé. Ezért részemre kártérítés járna, az eladási jegy szerint, amit a mai napig sem kaptam meg. Értesítettem a Szekszárdi Húsipari Vállalatot, de még csak válaszra sem méltattak.” A Szekszárdi Húsipari Vállalat termelési igazgató- helyettese, Kohajda Ferenc válaszolt: — Szakembereim a tárgyban érintetteket személyesen meghallgatták. Katona Sándor a vemhes kocát 1985. december 27-én kapta, 165 kg élősúlyban, 5000 forint készpénzért. Ez év február 12-én állatorvossal megnézette, és igazolást kért arról, hogy az állat nem vemhes. Az állatorvos az igazolást kiadta, melyet átadott a háztáji ag- ronómusnak. Ez az igazolás azonban nem ért be vállala- t unkhoz. Az állatorvos naplójából kiderült, hogy valóban kint járt a kistermelőnél, és az igazolást kiadta. Kérésiünkre ezt a tényt újabb igazol lásban rögzítette. Az újabb igazolás alapján a kistermelőnek a sérelmezett összeget — 500 forintot — azonnal átutaltatjuk. Megjavították-e a készüléket? Nagy József szekszárdi olvasónk írta, hogy vásároltak egy magnetofonkészüléket, amely meghibásodott, és ja-, vítószervizíbe kellett vinni. Rövid idő eltelte után elkészült, a készüléket hazavitték, de másnap a bekapcsoláskor ismét meghibásodott, leesett a forrasztás, ahol megjavították. Újból vissza a javítószervizbe. De ez a javítás sem lett eredményes, mert a magnetofon ismét elromlott. Ekkor a szervizben azt a választ adták, hogy három hét múlva lehet érdeklődni, hogy elkészült-e. A határidő lejárta után ismét megkérdezték, hogy készen van-e ia készülék, mire az egyik dolgozó durva módon válaszolt: csak idők kérdése míg elkészül, azt ki kell várni. A városi tanács vb termelés-, el'létásfelügyeleti osztályának vezetője, Borbás Vendel válaszolt: — A Ramovill-szerviz illetékeseinek közlése szerint magnetofonjának rögzítő füle betörött, melyet először .Ragasztással kíséreltek meg megjavítani, azonban — miután a ragasztás újból elengedett, a végleges javítást alaplap (panel) cserével oldotta meg a szerviz 1986. március 19-én. Tekintettel arra, hogy az olvasójuk levele hamarabb kelt, mint ahogy a végleges javítás történt (1986. március 5-én), és újabb ilyen irányú meghibásodást olvasójuk azóta nem jelzett, reméljük, ügye megnyugtatóan lerendezfldött. A javítást végző műszerészi olvasójukkal szemben tanúsított kifogásolható magatartása miatt figyelmeztetésben részesítettük. Eltakarították-e a tetemeket? Egy nyugdíjas decsi asz- szony irta, hogy egy szomorú látványra szeretné felhívni a figyelmet. A .kertek végében elhullott állati tetemek vannak, nejlonzsákba téve, amik a hagy melegségben szörnyű szagot árasztanak, nem beszélve a fertő-* zésről. „Sajnos, ilyen méltatlanok, gondatlanok azok, akik ezt teszik, nem gondolnak arra sem, hogy a házakban kiskorúak, gyerekek is vannak, de a felnőttek ugyanúgy elkaphatják a fertőzést. Ügy 'hallottuk, hogy már jelentették az ügyet a tanácsnál is, tíe nem venni észre semmi változást, még minden úgy van, ahogy láttam, csak a gaz takarja.” A Tolna Megyei Közegészségügyi, Járványügyi Állomásról dr. Kovács Anna válaszolt a levélre: — A panaszt a helyszínen 1986. június 19-én kivizsgáltam. Az ügy érdemi intézése céljából felkerestem a Decs Nagyközségi Közös Tanács V. B. elnökét, aki az alábbi tájékoztatást adta: — Az 1986-os évben sem névvel, sem névtelenül panaszbejelentés nem érkezett elhullott állatok szabálytalan elhelyezéséről. 1986. május 29-én Decs határában lakott területtől kb. 2 kilométerre átadásra került egy közegészségügyi követelményeknek is megfelelő konténeres áülatihulla-tároló. A konténerek rendszeres cseréjét a soltá ATEV biztosítja. Ezt megelőzően is állt ilyen tároló a tsz-majorban, amely mindenki számára hozzáférhető volt. — A nagyközségi közös tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy amennyiben a Iáokosságtól elhullott állatokról a tanácshoz bejelentés érkezik, azonnal intézkedik azok szabályos elhelyezéséről. Telefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A maffia múltja és jelene A szicíliai maffia elleni monstre per színhelye Paler- móban. Az új föld alatti létesítmény rácsrendszerei mögött 474 vádlott ült. WVmikor a szicíliai Leonardo Vitale 20 éves korában elhatározta,- hogy belép a maffiába, felkereste nagybátyját, egy mafiíiavezért. Ö három bátorsági próbát követelt meg tőle. Először egy istállóba kellett belopóznia, és ott agyonlőnie egy lovat. Ezután egy bizonyos Vincenzo Míannino szokásait kellett kifürkésznie, majd végül meg is kellett ölnie a férfit, aki megsértette a maffia törvényeit. Az elvégzett munka után Vitaiét felvették a „tiszteletreméltó társaságba”. A szertartáson áz egyik maffiózó tüskével megszúrta a fiatalember mutatóujját. Vérét egy szentképre csepegtette, amelyet aztán meggyújtot- tak, s neki egyetlen arcrez- dülés nélkül addig kellett az égő papírdarabot a kezében forgatnia, amíg az teljesen él nem hamvadt. Eközben ezt kellett ismételgetnie: „Ügy égjek el, mint ez a kép, ha a hűséget megszegem”. Ezután Don Leonardónalk és „tiszteletre méltó férfiúnak” nevezhette magát. Mindez a negyvenes évek elején történt, Palermo környékén. Ezután Vitale még rengeteg „feladatot” hajtott végre. Autókat gyújtott fel, narancsültetvényeket tett tönkre, fenyegető leveleket írt, pártfogói adókat zsarolt ki, pokolgépet robbantott egy klinikán, részt vett egy emberrablásban. Ez utóbbi bűncselekményért 1972-ben letartóztatták és vád alá helyezték, de mivel csökkent beszámíthatóságot színlelt, végül is egy zárt intézetben kötött ki. Később azonban vallani kezdett, s megnevezte a maffia néhány támogatóját. Az államügyésizek azonban, vallomását nem vették komolyan — nem úgy a maffia, amely az árulást megtorolva, rögtön eltette láb alól, alighogy kiszabadult az intézetből. Az utóbbi évek nyomozásai, amelyek végül is a Pa- lermóban csaknem 500 maffiózó ellen folyó mamutperhez vezettek, mostanában pontról pontra igazolták Vitale egykori vallomásait. Eredetileg ia maffia az volt, amit arab eredetű neve sejtet: menedék a zsarnokok elől menekülő nép számára. Később ellenkezőjére fordult a jelentése. Maffiózóknak az óriási földbirtokok felfegyverzett felügyelőit és adóbehajtóit nevezték.' A múlt század második felében létrejött egységes olasz államban domináló pieimon- tiak délen csak az adóprésen szorítottak, modernizálásra nem gondoltak. így Szicíliában a kizsákmányoló nagybirtokrendszer maradt uralmon. Századunk harmincas éveiben, a maffia akkori főnöke, Calogero Vizzi- ni volt egyúttal a sziget legnagyobb feudális ura is. Az ötvenes évek elejéig a „régi maffia” uralkodott, amely lényegében mezőgazdasági-patriarchális alapokon állt. A második világháború után azonban fokozatosan kialakult az új maffia, amely kezdetben cigarettacsempészéssel, majd a k áb ítószer-k eresk edelemmel építette ki mai impériumát, amelynek polipkarjai nemcsak Szicíliát fonták át, hantám kinyúltak Olaszország más részei felé is. Ebben nagy szerepe volt az „ifjú maffiózóknak” például Angelo La Barberánsk, akit az Egyesült Alllamok- hain a „Cosa Nostra” olyan gengsztervezérei képeztettek ki, mint Lucky Luciano és a „Háromujjú”, Frank Coppola. Megkezdődött a szicíliai maffia amerifeanizálódá- sa. Ez az összeolvadás mindenekelőtt a kábítószerüzletben ment végbe, s eá vált a maffia fő bevételi forrásává. Ennek óriási hasznából válhatott az utóbbi 15 éviben a bűn nemzetközi konszern-* jévé, támaszpontokkal Torinóban. Milánóban, Genovában, Görögországban és a Közel-Keleten, MarSeille-ben és a tengerentúlon. A maffia újabban nagy magas- és mélyépítési vállalkozásokat is létrehozott, holott korábban megelégedett az ezektől kizsarolt pártfogói díjakkal. Busás hasznot zsebei be még a banküzletből, a nemzetközi fegyverkereskedelemből és terrorista szervezetek felfegyverzéséből is. A maffia új, „modern” korszakát az a fegyverszünet tette lehetővé, mely véget vetett a Greco- és a La Rar- bera-faimílták közötti belívi- szálynak. „A piac elég széles” — mondták. Az egyetértést azonban végül megtörte a felkapaszkodó Luciano Liiggio. A ma, 61 éves maffiózó hullahegyéken át előretörve 'került „trónrla”. Soha nem látott számiban estek áldozatul a gengszterek golyóinak vezető reform- politikusok, tántoríthatatlan bírák, államügyeszek, újságírók és rendőrök is, aß élen a „főellenséggel” Dalia Ohie- sa csendőrtábornokkal. Sokain mindezt főként Liiggio számlájára írják, aki még a rács mögül is képes volt bérgyilkosokat irányítani. Célja nemcsak Qz ellenfelék eltávolítása volt, hanem az is, hogy bebizonyítsa, a többi maffiózó főnöknek és a megfélemlített lakosságnak, hogy hatalma továbbra is töretlen. Csak egyet hagyott ki a számításból: azt, hogy akadhatnak bosszúból a vád koronatanú jánalk szerepét vállaló maffiózók is. Olyanok mint Buscetta, akinek Liggio öt rokonát ölette meg. A középfokú iskoláknak és a vállalatoknak a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködéséről, valamint a vá Háziatoknál folyó gyakorlati Oktatásról szót a Minisztertanács 22/1986. (VI. 20.) számú rendeleté, amely szerint az iskola és a vállalat a tanulóknak az első évfolyamra való felvételük előtt állapodik meg a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködésben, e megállapodásnak pedig tartalmaznia kell: a) annak meghatározását, hogy a tanulmányi idő egyes szakaszaiban hol folyik á gyakorlati oktatás, b) a vállalatnál szervezetit gyakorlati oktatás formáját, rendjét, a gyakorlati oktató és a szakoktató biztosítását, c) az iskolai gyakorlati oktatáshoz nyújtott vállalati segítség formáját. Kihangsúlyozandó, hogy a megállapodásban foglalt kötelezettségei alól a vállalat a tanulmányi idő befejezése előtt csak akikor mentesül, ha a féladatait másik vállalat átvállalja, és ehhez az iskola hozzájárul. Tudni ke)l azt is, hogy az iskola és vállalat közötti megállapodás esetén a vállalat gondoskodik a tanulók egészségének megóvásáról, a tanulókat megillető juttatásokról, a gyakorlati oktatásban részt vevő vállalati dolgozó díjazásáról, a tanulóknak, ha azok állami gondozottak, térítés nélküli étkeztetést .nyújthat. A vállalati gyakorlati oktatásért a tanuló ellenszolgáltatást nem fizet, a gyakorlati oktatás keretében előállított termék pedig a vállalatot illeti meg. Részletesen meghatározza a jogszabály természetesen az iskolának a vállalati gyakorlati oktatással összefüggő feladatait is, így az iskola kötelessége — többek között —..hagy a vállalat rendelkezésére bocsássa a szükséges tanterveket, ellenőrizze ezek végrehajtását, ellenőrizze a tanulókat megillető juttatások nyújtását, és a képzési feladatokat, stb. Külön is felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint a gyakorlati oktatásban részt vevő vállalatot adókedvezmény illeti meg. A rendelet 1986. szeptember 1-én lép hatályba. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési miniszter 6/1986. (VI. 20.) ÉVjtf-KM számú égyüttes rendeletéből, amely rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről, és az építőgépkezelők képzéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja, itt: csupán ennyit idézünk: „A jogosítvánnyal rendelkezők a 4/1981. (III. 31.) EüM. sz. rendéletben foglaltak szerint kötelesek időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni.” A módosító jogszabály kihirde-' tése napján hatályba lépett: A közönségszervezésről, valamint a közönségszervezők, az üzletszerzők és az ügynökök díjazásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a művelődési miniszter 5/1986. (VI. 20,) MM számú rendeleté, amely meghatározza a szervezőtitkár, a közönség- szervező, illetőleg az üzletszerző részére a naptári évben főállásban végzett tevékenységéért kifizethető díjazás összegének felső határát, ugyanígy a főálláson kívül végzett ilyen tevékenységért járó díjazást. Minthogy olvasóink szélesebb körét a jogszabály közvetlenül nem érinti, ezért arról itt csupán említést teszünk. Egyébként pedig valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 23. számában olvasható. Többek érdeklődésére viszont idézzük az illetékről szóló — több vonatkozásban már részletesen ismertetett — törvénynek azt a rendelkezését, amely a gépjármű vásárlása esetén fizetendő illeték mértékét szabja meg, nos: „Gépjármű tulajdonjogának. haszonélvezetének megszerzése esetén az illeték mértéke a gépjármű hengerűrtartalmának minden köbcentimétere után 3 forint.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi várost szervezetének elnöke Hogyan tisztítják meg a sugárszennyezett földeket? Két módszer kínálkozik a szennyezett csernobili földek újbóli mezőgazdasági hasznosítására: olyan kultúrák termesztése, amelyek képesek „kiszivattyúzni” a radioaktív részecskéket, vagy pedig olyan növények 'vetése, amelyek nem veszik fél a sugárzó komponenseket a talajból — jelentette ki a TASZSZ tudósítóinak nyilatkozva Grozgyinszkij akadémikus, az Ukrán Botanikai Kutató- intézet biofizikai és radio- biplógiai osztályának vezetője. Az első megoldásnál a növények maguk is veszélyesek, s ugyanúgy kell tárolni azokat, mint a radioaktív hulladékokat. Jól megtisztítják a termőföldet,, viszont ,ez a módszer drága és eléggé időigényes. Ezért a második megoldás tűnik ész_ szerűbbnek. . A biológiai rendszerék számára a legnagyobb veszélyt a strontíium—90-es és a cézium—137-es izotópok jelentik. A gyökereket, a növényt megjárva, az állatba kerülhetnék, s az emberre is hatással lehetnek. Veszélyesek a karbidok és a fémoxidok is, de ezek végeredményben maguktól kiürülnek a szervezetből. A szennyezett területeken vegyvédelmi munkálatokra van szükség, hogy megakadályozzák a sugárzó anyagok bejutását a talajvízbe. Le kell kötni a radionUklídokat, s a már oldhatatlan anyagokat a gyökérzet alatti szintre kell levinni, ahol majd idővel' elbomlanak. Grozgyevszkij beszámolója szerint ez a következőképpen folyik a gyakorlatban: a felszínt oldott kalciumve- gyülietekkei kezelik, amelyek megkötik a stroneiumot. Ezt követi az öntözés — a csapadék is kiváló segítő —, s így a stroneiumot „fogva tartó” kal'eiurrwegyüiet a szántásmélység állá ülçpszik le. Végül újabb vegyszerezés, (például arnmónáumfoszfát) alkalmazása kerül sorra, s a veszélyes anyagok még mélyebbre kerülnék a földbe. A cézium kiiktatása egyszerűbb, hiszen a növények ugyanúgy veszik fel, mint a károsokat. így szerves anyagokkal. például tőzeggel meg lehet kötni a tallajbam. így a vegyszerezéssel a sugárzó anyag, a radíonukiidok a mélyebb talajrétegekben tarthatók. A mentesítés másik módszere, hogy mésszel, dolomitliszttel, kohósalakkal „műtrágyázzák” a földet, majd megforgatják, s a szennyeződés alulra kerül. A csernobili talajok tulajdonsága miatt ez különösen eredményesen alkalmazható. Egyes kevésbé termékeny részeket jobb ugaron hagyni egy időre, s olyan növénykultúrákat vetni, amelyek nem veszik fel a sugárzó anyagokat (rozst, lent vagy krumplit keményítő gyártásához). Az atomerőmű közvetlen közelében kalciumos légipermete- zést célszerű végezni, ami megakadályozza a szennyeződés széllel való terjedését is. ]
