Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

A “népújság 1986. Július 21. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 \ Miért nem kapta meg a kártérítést ? Katona Sándor duna- szentgyörgyi olvasónk is többször olvashatott lapunk­ban a kedvezményes koca- tartási akcióról. „Nos, ré­szemről nem mondható kedvezményesnek — idézet a levélből. — Ugyanis már három ízben részt vettem ebben az akcióban, azonban a második alkalommal vá­sárolt sertés nem volt vem­hes. Ezt állatorvossal is iga­zoltam a helyi termelőszö­vetkezet felé. Ezért részemre kártérítés járna, az eladási jegy szerint, amit a mai na­pig sem kaptam meg. Érte­sítettem a Szekszárdi Hús­ipari Vállalatot, de még csak válaszra sem méltattak.” A Szekszárdi Húsipari Vállalat termelési igazgató- helyettese, Kohajda Ferenc válaszolt: — Szakembereim a tárgy­ban érintetteket személyesen meghallgatták. Katona Sán­dor a vemhes kocát 1985. de­cember 27-én kapta, 165 kg élősúlyban, 5000 forint kész­pénzért. Ez év február 12-én állatorvossal megnézette, és igazolást kért arról, hogy az állat nem vemhes. Az állat­orvos az igazolást kiadta, melyet átadott a háztáji ag- ronómusnak. Ez az igazolás azonban nem ért be vállala- t unkhoz. Az állatorvos naplójából kiderült, hogy valóban kint járt a kistermelőnél, és az igazolást kiadta. Kérésiünk­re ezt a tényt újabb igazol lásban rögzítette. Az újabb igazolás alapján a kisterme­lőnek a sérelmezett összeget — 500 forintot — azonnal átutaltatjuk. Megjavították-e a készüléket? Nagy József szekszárdi ol­vasónk írta, hogy vásároltak egy magnetofonkészüléket, amely meghibásodott, és ja-, vítószervizíbe kellett vinni. Rövid idő eltelte után elké­szült, a készüléket hazavit­ték, de másnap a bekapcso­láskor ismét meghibásodott, leesett a forrasztás, ahol megjavították. Újból vissza a javítószervizbe. De ez a javítás sem lett eredményes, mert a magnetofon ismét el­romlott. Ekkor a szervizben azt a választ adták, hogy há­rom hét múlva lehet érdek­lődni, hogy elkészült-e. A határidő lejárta után ismét megkérdezték, hogy készen van-e ia készülék, mire az egyik dolgozó durva módon válaszolt: csak idők kérdése míg elkészül, azt ki kell várni. A városi tanács vb terme­lés-, el'létásfelügyeleti osztá­lyának vezetője, Borbás Vendel válaszolt: — A Ramovill-szerviz ille­tékeseinek közlése szerint magnetofonjának rögzítő fü­le betörött, melyet először .Ragasztással kíséreltek meg megjavítani, azonban — mi­után a ragasztás újból elen­gedett, a végleges javítást alaplap (panel) cserével ol­dotta meg a szerviz 1986. március 19-én. Tekintettel arra, hogy az olvasójuk le­vele hamarabb kelt, mint ahogy a végleges javítás tör­tént (1986. március 5-én), és újabb ilyen irányú meghibá­sodást olvasójuk azóta nem jelzett, reméljük, ügye meg­nyugtatóan lerendezfldött. A javítást végző műszerészi olvasójukkal szemben tanú­sított kifogásolható maga­tartása miatt figyelmeztetés­ben részesítettük. Eltakarították-e a tetemeket? Egy nyugdíjas decsi asz- szony irta, hogy egy szomo­rú látványra szeretné felhív­ni a figyelmet. A .kertek vé­gében elhullott állati tete­mek vannak, nejlonzsákba téve, amik a hagy melegség­ben szörnyű szagot áraszta­nak, nem beszélve a fertő-* zésről. „Sajnos, ilyen méltat­lanok, gondatlanok azok, akik ezt teszik, nem gondol­nak arra sem, hogy a házak­ban kiskorúak, gyerekek is vannak, de a felnőttek ugyanúgy elkaphatják a fer­tőzést. Ügy 'hallottuk, hogy már jelentették az ügyet a tanácsnál is, tíe nem venni észre semmi változást, még minden úgy van, ahogy lát­tam, csak a gaz takarja.” A Tolna Megyei Közegész­ségügyi, Járványügyi Állo­másról dr. Kovács Anna vá­laszolt a levélre: — A panaszt a helyszínen 1986. június 19-én kivizsgál­tam. Az ügy érdemi intézése céljából felkerestem a Decs Nagyközségi Közös Tanács V. B. elnökét, aki az alábbi tájékoztatást adta: — Az 1986-os évben sem névvel, sem névtelenül pa­naszbejelentés nem érkezett elhullott állatok szabályta­lan elhelyezéséről. 1986. má­jus 29-én Decs határában la­kott területtől kb. 2 kilo­méterre átadásra került egy közegészségügyi követelmé­nyeknek is megfelelő konté­neres áülatihulla-tároló. A konténerek rendszeres cse­réjét a soltá ATEV biztosítja. Ezt megelőzően is állt ilyen tároló a tsz-majorban, amely mindenki számára hozzáfér­hető volt. — A nagyközségi közös tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy amennyiben a Iá­okosságtól elhullott állatok­ról a tanácshoz bejelentés érkezik, azonnal intézkedik azok szabályos elhelyezésé­ről. Telefonszámunk : 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A maffia múltja és jelene A szicíliai maffia elleni monstre per színhelye Paler- móban. Az új föld alatti létesítmény rácsrendszerei mö­gött 474 vádlott ült. WVmikor a szicíliai Leonar­do Vitale 20 éves korában elhatározta,- hogy belép a maffiába, felkereste nagy­bátyját, egy mafiíiavezért. Ö három bátorsági próbát kö­vetelt meg tőle. Először egy istállóba kellett belopóznia, és ott agyonlőnie egy lovat. Ezután egy bizonyos Vincen­zo Míannino szokásait kellett kifürkésznie, majd végül meg is kellett ölnie a férfit, aki megsértette a maffia törvényeit. Az elvégzett munka után Vitaiét felvették a „tisztelet­reméltó társaságba”. A szer­tartáson áz egyik maffiózó tüskével megszúrta a fiatal­ember mutatóujját. Vérét egy szentképre csepegtette, amelyet aztán meggyújtot- tak, s neki egyetlen arcrez- dülés nélkül addig kellett az égő papírdarabot a kezé­ben forgatnia, amíg az tel­jesen él nem hamvadt. Eközben ezt kellett ismétel­getnie: „Ügy égjek el, mint ez a kép, ha a hűséget megszegem”. Ezután Don Leonardónalk és „tiszteletre méltó férfiúnak” nevezhette magát. Mindez a negyvenes évek elején történt, Palermo kör­nyékén. Ezután Vitale még rengeteg „feladatot” hajtott végre. Autókat gyújtott fel, narancsültetvényeket tett tönkre, fenyegető leveleket írt, pártfogói adókat zsarolt ki, pokolgépet robbantott egy klinikán, részt vett egy emberrablásban. Ez utóbbi bűncselekményért 1972-ben letartóztatták és vád alá he­lyezték, de mivel csökkent beszámíthatóságot színlelt, végül is egy zárt intézetben kötött ki. Később azonban vallani kezdett, s megnevezte a maf­fia néhány támogatóját. Az államügyésizek azonban, val­lomását nem vették komo­lyan — nem úgy a maffia, amely az árulást megtorol­va, rögtön eltette láb alól, alighogy kiszabadult az in­tézetből. Az utóbbi évek nyomozá­sai, amelyek végül is a Pa- lermóban csaknem 500 maf­fiózó ellen folyó mamutper­hez vezettek, mostanában pontról pontra igazolták Vi­tale egykori vallomásait. Eredetileg ia maffia az volt, amit arab eredetű ne­ve sejtet: menedék a zsarno­kok elől menekülő nép szá­mára. Később ellenkezőjére fordult a jelentése. Maffió­zóknak az óriási földbirto­kok felfegyverzett felügyelő­it és adóbehajtóit nevezték.' A múlt század második fe­lében létrejött egységes olasz államban domináló pieimon- tiak délen csak az adópré­sen szorítottak, modernizá­lásra nem gondoltak. így Szicíliában a kizsákmányoló nagybirtokrendszer maradt uralmon. Századunk har­mincas éveiben, a maffia ak­kori főnöke, Calogero Vizzi- ni volt egyúttal a sziget leg­nagyobb feudális ura is. Az ötvenes évek elejéig a „régi maffia” uralkodott, amely lényegében mezőgaz­dasági-patriarchális alapo­kon állt. A második világ­háború után azonban foko­zatosan kialakult az új maf­fia, amely kezdetben ciga­rettacsempészéssel, majd a k áb ítószer-k eresk edelemmel építette ki mai impériumát, amelynek polipkarjai nem­csak Szicíliát fonták át, ha­ntám kinyúltak Olaszország más részei felé is. Ebben nagy szerepe volt az „ifjú maffiózóknak” pél­dául Angelo La Barberánsk, akit az Egyesült Alllamok- hain a „Cosa Nostra” olyan gengsztervezérei képeztettek ki, mint Lucky Luciano és a „Háromujjú”, Frank Cop­pola. Megkezdődött a szicí­liai maffia amerifeanizálódá- sa. Ez az összeolvadás min­denekelőtt a kábítószerüzlet­ben ment végbe, s eá vált a maffia fő bevételi forrásá­vá. Ennek óriási hasznából válhatott az utóbbi 15 éviben a bűn nemzetközi konszern-* jévé, támaszpontokkal Tori­nóban. Milánóban, Genová­ban, Görögországban és a Közel-Keleten, MarSeille-ben és a tengerentúlon. A maffia újabban nagy magas- és mélyépítési vállal­kozásokat is létrehozott, holott korábban megelége­dett az ezektől kizsarolt párt­fogói díjakkal. Busás hasz­not zsebei be még a bank­üzletből, a nemzetközi fegy­verkereskedelemből és ter­rorista szervezetek felfegy­verzéséből is. A maffia új, „modern” korszakát az a fegyverszünet tette lehetővé, mely véget vetett a Greco- és a La Rar- bera-faimílták közötti belívi- szálynak. „A piac elég szé­les” — mondták. Az egyet­értést azonban végül meg­törte a felkapaszkodó Lucia­no Liiggio. A ma, 61 éves maffiózó hullahegyéken át előretörve 'került „trónrla”. Soha nem látott számiban estek áldozatul a gengszte­rek golyóinak vezető reform- politikusok, tántoríthatatlan bírák, államügyeszek, újság­írók és rendőrök is, aß élen a „főellenséggel” Dalia Ohie- sa csendőrtábornokkal. So­kain mindezt főként Liiggio számlájára írják, aki még a rács mögül is képes volt bérgyilkosokat irányítani. Célja nemcsak Qz ellenfelék eltávolítása volt, hanem az is, hogy bebizonyítsa, a töb­bi maffiózó főnöknek és a megfélemlített lakosságnak, hogy hatalma továbbra is tö­retlen. Csak egyet hagyott ki a számításból: azt, hogy akadhatnak bosszúból a vád koronatanú jánalk szerepét vállaló maffiózók is. Olya­nok mint Buscetta, akinek Liggio öt rokonát ölette meg. A középfokú isko­láknak és a válla­latoknak a gyakor­lati oktatási felada­tok ellátására irá­nyuló együttműkö­déséről, valamint a vá Házia­toknál folyó gyakorlati Okta­tásról szót a Minisztertanács 22/1986. (VI. 20.) számú ren­deleté, amely szerint az is­kola és a vállalat a tanulók­nak az első évfolyamra való felvételük előtt állapodik meg a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködésben, e meg­állapodásnak pedig tartal­maznia kell: a) annak meghatározását, hogy a tanulmányi idő egyes szakaszaiban hol folyik á gyakorlati oktatás, b) a vállalatnál szervezetit gyakorlati oktatás formáját, rendjét, a gyakorlati oktató és a szakoktató biztosítását, c) az iskolai gyakorlati ok­tatáshoz nyújtott vállalati segítség formáját. Kihangsúlyozandó, hogy a megállapodásban foglalt kö­telezettségei alól a vállalat a tanulmányi idő befejezése előtt csak akikor mentesül, ha a féladatait másik vállalat átvállalja, és ehhez az iskola hozzájárul. Tudni ke)l azt is, hogy az iskola és vállalat közötti megállapodás esetén a válla­lat gondoskodik a tanulók egészségének megóvásáról, a tanulókat megillető juttatá­sokról, a gyakorlati oktatás­ban részt vevő vállalati dol­gozó díjazásáról, a tanulók­nak, ha azok állami gondo­zottak, térítés nélküli étkez­tetést .nyújthat. A vállalati gyakorlati oktatásért a ta­nuló ellenszolgáltatást nem fizet, a gyakorlati oktatás ke­retében előállított termék pe­dig a vállalatot illeti meg. Részletesen meghatározza a jogszabály természetesen az iskolának a vállalati gyakor­lati oktatással összefüggő feladatait is, így az iskola kötelessége — többek között —..hagy a vállalat rendelke­zésére bocsássa a szükséges tanterveket, ellenőrizze ezek végrehajtását, ellenőrizze a tanulókat megillető juttatá­sok nyújtását, és a képzési feladatokat, stb. Külön is felhívjuk a fi­gyelmet a jogszabálynak ar­ra a rendelkezésére, amely szerint a gyakorlati oktatás­ban részt vevő vállalatot adókedvezmény illeti meg. A rendelet 1986. szeptem­ber 1-én lép hatályba. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint a közlekedési miniszter 6/1986. (VI. 20.) ÉVjtf-KM számú égyüttes rendeletéből, amely rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kö­téséről, és az építőgépkezelők képzéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja, itt: csupán ennyit idézünk: „A jogosítvánnyal rendelkezők a 4/1981. (III. 31.) EüM. sz. rendéletben foglaltak szerint kötelesek időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni.” A módosító jogszabály kihirde-' tése napján hatályba lépett: A közönségszervezésről, va­lamint a közönségszervezők, az üzletszerzők és az ügynö­kök díjazásáról szóló koráb­bi jogszabályt módosítja a művelődési miniszter 5/1986. (VI. 20,) MM számú rendele­té, amely meghatározza a szervezőtitkár, a közönség- szervező, illetőleg az üzlet­szerző részére a naptári év­ben főállásban végzett tevé­kenységéért kifizethető díja­zás összegének felső határát, ugyanígy a főálláson kívül végzett ilyen tevékenységért járó díjazást. Minthogy ol­vasóink szélesebb körét a jogszabály közvetlenül nem érinti, ezért arról itt csupán említést teszünk. Egyébként pedig valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 23. számában olvasható. Többek érdeklődésére vi­szont idézzük az illetékről szóló — több vonatkozásban már részletesen ismertetett — törvénynek azt a rendelke­zését, amely a gépjármű vá­sárlása esetén fizetendő ille­ték mértékét szabja meg, nos: „Gépjármű tulajdonjo­gának. haszonélvezetének megszerzése esetén az illeték mértéke a gépjármű henger­űrtartalmának minden köb­centimétere után 3 forint.” DR. DEÁK KONRAD a TIT szekszárdi várost szervezetének elnöke Hogyan tisztítják meg a sugárszennyezett földeket? Két módszer kínálkozik a szennyezett csernobili földek újbóli mezőgazdasági hasz­nosítására: olyan kultúrák termesztése, amelyek képesek „kiszivattyúzni” a radioaktív részecskéket, vagy pedig olyan növények 'vetése, ame­lyek nem veszik fél a sugár­zó komponenseket a talajból — jelentette ki a TASZSZ tudósítóinak nyilatkozva Grozgyinszkij akadémikus, az Ukrán Botanikai Kutató- intézet biofizikai és radio- biplógiai osztályának veze­tője. Az első megoldásnál a növények maguk is veszé­lyesek, s ugyanúgy kell tá­rolni azokat, mint a radio­aktív hulladékokat. Jól meg­tisztítják a termőföldet,, vi­szont ,ez a módszer drága és eléggé időigényes. Ezért a második megoldás tűnik ész_ szerűbbnek. . A biológiai rendszerék szá­mára a legnagyobb veszélyt a strontíium—90-es és a cé­zium—137-es izotópok jelen­tik. A gyökereket, a növényt megjárva, az állatba kerül­hetnék, s az emberre is ha­tással lehetnek. Veszélyesek a karbidok és a fémoxidok is, de ezek végeredményben ma­guktól kiürülnek a szervezet­ből. A szennyezett területeken vegyvédelmi munkálatokra van szükség, hogy megakadá­lyozzák a sugárzó anyagok bejutását a talajvízbe. Le kell kötni a radionUklídokat, s a már oldhatatlan anyago­kat a gyökérzet alatti szintre kell levinni, ahol majd idő­vel' elbomlanak. Grozgyevszkij beszámoló­ja szerint ez a következőkép­pen folyik a gyakorlatban: a felszínt oldott kalciumve- gyülietekkei kezelik, amelyek megkötik a stroneiumot. Ezt követi az öntözés — a csa­padék is kiváló segítő —, s így a stroneiumot „fogva tartó” kal'eiurrwegyüiet a szántásmélység állá ülçpszik le. Végül újabb vegyszerezés, (például arnmónáumfoszfát) alkalmazása kerül sorra, s a veszélyes anyagok még mé­lyebbre kerülnék a földbe. A cézium kiiktatása egy­szerűbb, hiszen a növények ugyanúgy veszik fel, mint a károsokat. így szerves anya­gokkal. például tőzeggel meg lehet kötni a tallajbam. így a vegyszerezéssel a sugárzó anyag, a radíonukiidok a mé­lyebb talajrétegekben tart­hatók. A mentesítés másik mód­szere, hogy mésszel, dolomit­liszttel, kohósalakkal „mű­trágyázzák” a földet, majd megforgatják, s a szennye­ződés alulra kerül. A cserno­bili talajok tulajdonsága miatt ez különösen eredmé­nyesen alkalmazható. Egyes kevésbé termékeny részeket jobb ugaron hagyni egy idő­re, s olyan növénykultúrákat vetni, amelyek nem veszik fel a sugárzó anyagokat (rozst, lent vagy krumplit keményítő gyártásához). Az atomerőmű közvetlen közelé­ben kalciumos légipermete- zést célszerű végezni, ami megakadályozza a szennye­ződés széllel való terjedését is. ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom