Tolna Megyei Népújság, 1986. július (36. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 110. szám ÁRA: 1,80 Ft 1980. július 21., hétfő. Mai számunkból A MAFFIA MOLTJA ÉS JELÉN É (4. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK <4. old.) AZ ELSŐ ÖT KÖZÖTT A DOMBÓVÁRI SPARTACUS (6. old.) A FOGVASZTOK ÉRDEKÉBEN (2. old.) Újjászületés előtt Amikor megszületett a döntés a körzetesítésről, az új koncepciónak nagy jövőt jósoltak. Ma már tudjuk, a hetvenes években útra bocsátott elképzeléseknek számos vitatható pontja volt. Ezek korrigálása sok időt és még. több pénzt igényel. _ . Az alapelv az volt, hogy központosítják a félje,sztés- rt fordítható forintokat, a szolgáltatást, az egészség- ügyi, a kulturális ellátást, mondván: így magasabb színvonalat tudnak biztosítani az állampolgároknak. Ennek érdekében kategorizálták a községeket, az A csoportbeliek kapták a több anyagi támogatást, a nagyobb beruházási lehetőséget. Ugyanakkor a C ka­tegóriába sorolt települések útépítésre, csatornázásra vagy hasonlókra nem is gondolhattak. Még a családi házak felújítását is megtiltották, új lakás egyáltalán nem épülhetett. (A tanyákra vonatkozó, ma is érvé­nyes tilalmak feloldásán most dolgoznak.) Ezek a szigorú korlátok szinte „terelték" az embe­reket a nagyobb települések re. A falvakban élők, hogy megélhetést találjanak, könnyebben boldoguljanak, elköltöztek az A kategóriás községekbe és a városok­ba. Kétségtelen, van igazság abban, hogy a „közpon­tosított”, tehát nagyobb összegű pénzzel jobban lehet gazdálkodni, több mindenre futja belőle. Csakhogy! Az erőteljes elvándorlás következtében tovább apadt a kistelepülések lélekszáma. Szaporodtak a sorvadó falvak, más községek és városok viszont egyre nehe­zebben tudták befogadni a bevándorlókat. Növeke­dett a zsúfoltság, egyre lehetetlenebb körülmények alakultaik ki. Mind a városokat, mind a falvakat fel­készületlenül érte a sók „új lakó”. Rá kellett ébredniük a vezetőknek, a költözködők- nek, hogy ez így nem mehet tovább! Egyik oldalon a halálra ítélt, a másik odaton a csordultig telt telepü­lések. Egyfelől a fejlesztések ellenére a kielégítetlen igények, másfelől a területek elhagyásával kihaszná­latlanul maradt lehetőségek. Ekkora pazarlást az or­szág nem engedhet meg magának. A fordulat éve: 1980. Amikor is feloldották az épí­tési tilalmát a C kategóriás falvakban. Ahol volt út, bolt, ott szinte napok alatt új gazdára leltek a gaz­zal benőtt, elhagyott falusi házak. Az 53 négyzetmé- h térén zsúfolódó, a szmogtól, a panellakásoktól fulla­dozó városiak ezekbe az elhagyott, olykor csupán egy­két őslakost megtartó falvakba menekültek. Felújítot­ták, átalakították a régi parasztházakat, és hétvége­ken, nyaranta itt pihenték ki a fáradalmakat. A „ha­lálra ítélt” falvak ily módon szép csendben üdülőfal­vakká alakultak, illetve alakulnak át. Aztán mind gyakrabban és hangosabban esett szó a falvak népességmegtartó erejéről. Az i-tre a pontot az Országgyűlés tette fel 1985-lben, amikor elfogadta és jóváhagyta a terület- és településfejlesztés több év­re szóló programját. Az anyag előkészítésekor a Terv­hivatal „feltérképezte” az ország „peremterületeit”. Szinte valamennyi megyében van ilyen. Ezek közül kiválasztották a legkedvezőtlenebb, a többszörösen hátrányos településeket. Szám szerint ötszázhetvenné- gyet. Ez az ország területének tíz százaléka, 431 ezer emberrel, akik Baranya, Békés, Borsod -Ab aúj - Zemp - lén, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala megye területén élnek. Ez a „feltérképezés” teljes képet nyújt a szóban forgó településekről, és láthatóvá teszi, saját erőből már nem képesek kellően fejlődni, mindenképpen ál­lami segítségre szorulnak. Talán valamelyest érzékel­teti a jelenlegi helyzetet néhány kiragadott példa. Ba­ranyában tizennégy települést egyáltalán nem lehet autóbusszal, kocsival megközelíteni, sok faluban még segélykérő telefon sincs. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 148 falu rendkívül elmaradott. Az Itt dolgozó szövetkezetek negyven százaléka veszteséges, tizenöt gazdaság helyzete kritikus. Száznyolc községben csak egésziségre ártalmas víz van. Szabcrlcs-Szatmár me­gyében 125 települést sorolták a halmozottan hátrá­nyos helyzetűek közé. Hatvanöt faluban nipcs körzeti orvos, százban pedig a gyógyszertár hiányzik. Zalá­ban 96 település érintett, közülük csaknem ötvenben egészségre ártalmas ivóvíz van, ötben még bolt sincs. A megyei vezetők már dolgoznak azon a fejlesztési programon, amelyek elősegítenék a felzárkózást. Vagyis: olyan komplex elképzelést vetnek papírra, amely a gazdasági megerősödésen kívül az infrastruk­turális megújulást is magába foglalja. Az az alapgon­dolat, hogy úgynevezett térségi szemléletnek kell ér­vényesülnie. Másként fogalmazva: lesznek olyan fal­vak, amiket nem karolnak ^el, vagyis lehet, hogy el­sorvadnak, más települések megújulnák, a felzárkó­záshoz azonban idő kell, azonnali változásra nem le­het számítani. Mindenesetre az tény: a kormány kü­lön juttatással, központi eszközökkel és intézkedések­kel kívánja segíteni a falvak, a térségek újjászüle­tését. H. T. A költségek felét társadalmi munkával fedezik Sport- és kulturális rendezvények otthona A megye ez ideig legna­gyobb tornacsarnokának épí­tését 1984-íben kezdték Imeg Tolnán, a II-es Számú Álta­lános Iskola közvetlen szom­szédságában. Most hozzáve­tőleg hetvenszázalékos ké­szültségi állapotokról számol­hatunk be. Az összes helyi­séggel együtt mintegy 2200 négyzetméter alapterületen 30-szor 48 méteres, vala­mennyi labdajáték űzésére alkalmas pálya kap majd helyet. Figyelembe véve, hogy a következő ötéves tervben nagyobb kulturális létesítményre nincs elegendő anyagi ereje a településnek, a létesítmény többcélú fel- használását tervezik. Szovjet páritküldöttség ér­kezett Adembe, amely a Je­meni Szocialista Párt meghí­vására folytat megbeszélése­ket a dél-jemeni vezetőkkel. A küldöttség vezetője Ivan Kapitonov, az SZKP Közpon- ponti Revíziós Bizottságának elnöke, tagjai Jurij Voroncov külügyminiszter-helyettes és Karen Brutyen.c, az SZKP KB Nemzetközi Osztályának osztályvezető-helyettese. Az SZKP küldöttsége moszífcvai bejelentés szerint felkeresi majd az észak-je­meni fővárost is, miután Ad- diisz-Albtetoában is tárgyalá­sokat folytat a szocialista Etiópia vezetőivel. Megfi­gyelők értékelése szerint a szovjet pártküldöttség láto­gatása elsősorban az arab félszigeten kialakult feszült­Ezért a félpályás felező­vonalig az egyik oldalra 250 férőhelyes lelátót helyeznek el, vele szembe pedig mo­bil, mozgatható elemes szín­pad kerül. A hangosítást és a fénytechnika beüzemelését is elvégzik az épület átadá­sáig. A csarnokhoz kapcso­lódó szociális helyiségek, öl­tözők, mosdók, orvosi és ta­nári szoba, szertárak kor­szerű, a mai követeimé- nyéknek megfelelő sportolá­si lehetőséget biztosi taniák. Mindenekelőtt a nagyközség tanulóinak, délelőtt és kora délután a testnevelésórák. iskolái sport, az esti órák­ban pedig a tömeg- és ver­ség rendezését a két Jemen közötti kapcsolatok megszi­lárdítását szolgálja. Az Izvesztyija vasárnapi számában szerkesztőségi cikkben méltatja a Dél-Je- menben 1967 óta megvalósult forradalmi átalakulásokat, a szovjet—JÍNDK együttműkö­dés fejlődését. A szovjet lap hangsúlyozza, hogy a felsza­badult arab ország a függet­len fejlődés útját választotta, célul tűzte ki a kapcsolótok megszilárdítását, a barátság és együttműködés erősítését a szocialista országokkal, a Szovjetunióval. Az ország forradalmi erői 1978-ban a Jemeni Szocialista Párt meg­alapításával egyesítették erői­ket, s politikájukban a tudo­mányos szocializmus elveinek megvalósítását tűzték ki cé­lul. senysport számára. Kedvező lehetőséget teremt, hogy egyszerre két csoport is dol­gozhat a függönnyel elvá­lasztott teremben. A közel 26 millió forintos beruházást óriási társadalmi összefogással tudják csak megvalósítani, a helyi gazda, sági egységek erejük szerint vállalnak részt a munkák­ból, ezzel a költségeknek fe­lét, 13 millió forintot fedez­ve. A generálkivitelező a ta­nács költségvetési űzetne, mely a munkák koordinálá­sát is elvégzi. A tervek sze­rint november 30-ig készül­nek el a munkákkal, ekkor kerülhet sor az átadásra. A dél-jemeni párton be­lül azonban nem volt meg a vezetés egysége, s az egyes politikai vezetők nagyfokú b izalmatlanságot t a núsít o ttok egymás iránt. A párton be­lül frakcióharc bontakozott ki, amelynek alapját a jeme­ni társadalomban még min­dig meglévő törzsi viszonyok elemei, a nacionalista nézetek képezték. Az utóbbi években ezek a negatív tendenciák még inkább súlyosabbá vál­tak a Jemeni Szocialista Pár­ton belül; durván megsértet­ték a kollektív vezetés elve­it, a párton belüli demokrá­ciát, s előtérbe kerültek a személyes érdekek és a tör­zsi ellentétek. 1986. január 13-án a vezetésen belüli né­zeteltérések ahhoz vezettek, hogy erőszakkal próbálták meg eltávolítani a párt- és állami vezetők egy részét. Budapesten az uruguayi külügyminiszter Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására va­sárnap Budapestre érkezeti: Enrique Iglesias, az Urugu­ayi Keleti Köztársaság kül­ügyminisztere. Az uruguayi diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repü­lőtéren Várkonyi Péter fo­gadta.-Enrique Iglesias a délutá­ni órákban sétát tett a vár­negyedben. Megismerkedett a történelmi városmag ne­vezetességeivel, megtekintet­te a Mátyás-templomot, s a Halászbástyáról gyönyörkö­dött a főváros panorámájá­ban. Magyar-bolgár ipari megbeszélés Kapolyi László ipari mi­niszter vasárnap a magyar —bolgár ipari együttműkö­dés időszerű kérdéseiről megbeszélést folytatott Qg- nyan Dojnovval, a Bolgár Kommunista Párt KB Poli­tikái Bizottsága tagjával, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesével, a Gazdasági Tanács elnökével, és Sztojan Mar- kovval, a BKP KB Politikai Bizottsága póttagjával, a bolgár Minisztertanács első elnökhelyettesével, a bolgár Kutatási és Technológiai Ál­latni Bizottság elnökével. A megbeszélésen áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésével ösz- szefüggő feladatokat az energiagazdálkodásban és racionalizálásban, az atom­erőmű-építési programok­ban, valamint a gépipar elektronizálásában. Szovjet pártküldöttség a Jemeni NDK-ban Béke-Barátság Kupa motocrossverseny A hét végén Szekszárdon rendezték meg a motocross Béke-Barátság Kupa magyarországi futamát, ami egyúttal a sportág hagyományos versenysorozatának harmadik fordulója volt. Hat nemzet motorosai nemzetközi mércé­vel mérve is színvonalas versenyt produkáltak, a külföldön is jegyzett egyéniségek (Rangelov, Hugyakov, Gyu- rászik) most is csillogtatták képességeiket. A magyar együttes ezúttal a várakozással ellentétben a kis kategó­riában szerepelt kitűnően, ebben a számban (125 köbcentiméter) kettős magyar siker született- (Részletes tudósí­tásunk a BBK-rói az 5. oldalon található.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom