Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

1986. június 11. i^PÜJSÀG 3 Felelősséggel, öeállé cselekvéssel Közéletformáló pártszervezetek A település tisztaságáért - Zombán Lakóházanként száz pont Aligha ^p/.elheto el a-----2---- XIII. kongresszus h atározatainak eredményes végrehajtása a pártalapszer- vezetek önállóságának, ön- tevékenységének fejlődése, a párttagók cselekvő részvétele nélkül. A pár talapszerveze­tek ilyen szellemben kezdtek hozzá a kongresszusi határo­zatok feldolgozásához, a helyi feladatok meghatározásához és a végrehajtás megszerve­zéséhez. A párt tagjai, tiszt­ségviselői önáűló, magukért és tetteikért teljes mértékben felelős emberek. A fejlődés, a pozitív irányú változás azon múlik, hogy a pártszer­vezeték helyileg mennyire ismerik fel feladataikat, mit és hogyan cselekszenek, po­litizálásukért milyen felelős­séget vállalnak. Mégis ma úgy tűnik, a nö­vekvő feladatok, a szaporodó gondok, feszültségek miatt előfordul — talán erőtelje­sebben, mint korábban, hogy a helyi gondok, problémák megoldását „felülről” várják, cselekvés helyett panaszkod­nak. Mintha a politikai ve­zető szerepből következő fe­lelősségvállalásban kissé el- bátortalanodtak volna a kom­munisták. Gyakori hivatko­zás történik arra is, hogy nem elég a pártalapszerveze- tek „jogosítványa” az erőtel­jesebb, hatékonyabb politi­kai munkához. Mások úgy érzik, nincs elég önállóságúk a pártalapszervezeteknék a tőlük várt feladat megoldásá­ban. ' A párttagok körében is ta­pasztalhatók helyenként ked­vezőtlen hansúlyeltolódások a kétkedés, a bizonytalanság irányába. Helytelenül a vgmk-kal is összefüggésbe hozzák, hogy egyesek nem használják ki megfelelően a fő munkaidőt, és reklamálják a végzett munka tekintélyé­nek visszaállítását, a munka- fegyelem megszilárdítását. Az ilyen pártszervezetekben nem érzik, vagy ismerik fel működési területük politikai helyzetéért, állapotáért a fe­lelősséget. A vgmk-k nem kötelező előírásra született szervezetek, hanem mint le­hetőségek állnak a gazdál­kodó egységék rendelkezésé­re. Létrehozásuk, működteté­sük kizárólag a helyi döntés eredménye lehet. Helyileg szükséges a velük kapcsola­tos minden irányú tapaszta­latot is minősíteni, megítélni, ha indokolt, változtatni, és ha szükséges, a felelősséget is vállalni. A mai nehezebb helyzetet fiem léhat már többé újnak, kivételesnek tekinteni. Az elmúlt évek már komoly im­pulzusokat és lehetőséget is adtak a kedvezőtlen körül­ményekhez való alkalmazko­dáshoz, az öntevékenység ki­bontakoztatásához, az önálló cselekvéshez. Annál is in­kább, mert társadalmi fejlő­désünk növekvő követelmé­nyei, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése nyomán az utóbbi években felgyorsultak a társadalmi és gazdasági változások. Ennek meghatározó jellemzője: a gazdálkodó egységek, intéz­ményék, és az alsóbb állami szervék, szervezetek önálló­ságának növekedése. A meg­növekedett önállóság, gazda­sági hatáskör és mozgástér szükségképpen nagyobb'ön­állóságot ad, és több felelős­séget, kezdeményezőikészsé­get és határozottságot kíván a pártszervezetektől műkö­dési területük politikai irá­nyításában, befolyásolásában. Az irányító pártszervek — a Központi Bizottságtól kezd­ve a megyei, városi párt- bizottságokon át — már az eddigiekben is csökkentet­ték a kötöttségeket, a köte­lezően előírt napirendeket, új irányítási formákat vezettek be. A fokozatosan fejlődő demokratizmus, iaz irányítás­ban is növekvő differenciált­ság nyomán : szélesedett :a he­lyi eszköztár: öntevékenyebb alapszervezeti munka alakult ki, bátrabb és sokoldalúbb együttműködés jön létre szer- vek-szervezetek között. A pártmunka új tervezési rend­iében a kiválasztott témák a pártalapszervezetektől a Központi Bizottságig jobban egymásra épülnék. Az öntevékeny alaP­-------------------------- szer­vezetek megértették: a kong­resszusi határozatok megva­lósításáért találékonyabban, fegyelmezetebben és ered- ményretörőbben kell dol­gozniuk. Felismerték, hogy az önállóság felelősséggel jár együtt. Fokozódó tömegkap­csolattal, kellő politikai nyi­tottsággal napirendre tűzik területük „kények” kérdéseit. Nem takargatják munkahe­lyük gyengeségeit, nem védik a „mundér” becsületét. Bát­ran vállalják a kommunisták fórumain, vagy a széleskö- rűbb vitákat fs a helyi gmk-val, a helyi munkafe­gyelemmel, a helyi káder­ügyekben kapcsolatos kérdé­sekben. Pa naszkodások, magyaráz­kodások helyett: pártszerve­zetenként, alapszervezeten­ként. vállalatonként, szövet­kezetenként, intézményen­ként, munkahelyenként mér­legelik, vizsgálják, hogy va­lójában melyek a külső, ki­védhetetlen ökok, s melyek a saját gondjaik. A saját hely­zetből indulnak kii, azt ön­kritikusán, felelősségteljesen vizsgálják. Annák felisme­réséig is eljutottak, hogy nemcsak a népgazdaság egé­szének helyzetére hivatkoz­nak, elhelyezik benne önma­gukat is. Olyan szemléletet alakítanak ki, amely a hely­zet reális értékelésével fel­ismeri és őszintén bemutatja saját .szervezetük gyengéit, hibáit, elszalasztott lehetősé­geit. Egyre inkább felismerik, hogy nemcsak az a fontos, hogy ki képviseli a párt po­litikáját, hanem legalább annyira .az, hogy miképpen, milyen módon. Nevén neve­zik, kit terhel a felelősség az elmaradásért, az előrelátás —■ ■ ■ hiányáért, a szükségessé vált kezdeményezés, vagy a gyors reagálás elmulasztásáért. így az okok alapos, hozzáértő elemzése és őszinte feltárása nyomán megteremtődik a reális lehetősége a korrek­ciónak, a hibák felszámolá­sának. A lehetőségek, az erőforrások gondos számba­vételével, az előrelépés mó­dozatainak kidolgozásával pedig az önmegújulásnak, a fejlődési ütem gyorsításának, az intenzitás növelésének. A helyi elképzelésekét, a megoldandó feladatokat a kommunista — szélesebben — a munkahelyi közösségek maguk állítják össze. Megér­tették, hogy az élet a poli­tika gyakorlati módszereiben is változást kíván. A közös motiváció megtalálását, a kö­zös gondolkodás és érdekelt­ség megteremtését igényli. Napjainkban az üzemekben, gazdálkodó egységékben meg­különböztetett figyelmet for­dítanak az új vállalati irá­nyításra történő áttérésre. Miközben helyesen, pályázat útján meghirdetik az igaz­gatói munkakör betöltését, nem felejtik el a kommunis­tákkal sem a véleménycserét e fontos kérdésben. Felismették a gazdálkudó egységek egy részében, hoíy a helyi vezetés fejlesztése, korszerűsítése nélkül , nem juthatnak előbbre. Ezért a vállalat, üzem szervezetén, tervezési, irányítási rendsze­rén változtattak, korszerűsí­tettek fokozatosan alkalmaz­kodva a piaci-szabályozási feltételekhez. Kialakították a vállalaton belüli támogatások és elvonások rendszerét, ön­tevékeny munkacsoportok, részlegek szervezését, az egyéni és csoportos kezde­ményezőkészség erősítését. Igyekeznek fejlesztőmérnö­keik, konstruktőreik új törek­véseit, korszerű elképzeléseit, találékony ötleteit megvaló­sítani. Az öntevékeny alapszerve- zebeik felismerték, hogy sors­döntő kérdés ma a szemlé­leti gátak átörése is. Miköz­ben igénylik, kérik a kom­munisták véleményét, javas­latait, kritikai megjegyzéseit, fel is lépnek a mindent meg­kérdőjelező, pesszimista bi­zalmatlansággal szemben. Nem engednek teret az olyan felfogásnak, amely nem tesz különbséget a tisztességes munkával, a kiemelkedő tel­jesítményékkel, illetve az illegális úton, törvénytelen eszközökkel szerzett jövedel­mek között. A munkán alapuló jö­------------------- vedelemlkü­lö nbségek pozitív szerepe megértésre talál az elkerül­hetetlen feszültségek ellenére is. Az öntevékeny pártalap- szervezetek így alakítják az igazi közéletet, melyben az emberek érzik, lehet és érdemes a közös ügyért dol­gozni, lehet és érdemes bele­szólni a közös dolgókba. HORVÁTH ÁRPÁD az MSZMP KB munkatársa Az élelmiszer-ellenőrzések tapasztalatai A kereskedelmi felügyelő­ségek az ország kilenc me­gyéjében, összesen 400 üzlet­ben, 42 magán-kiskereskedő­nél, 13 kisiparosnál és több termelőszövetkezetben meg­vizsgálták: milyen minőségben gyártják, illetve forgalmaz­zák a kisszervezeteknél elő­állított élelmiszeripari ter­mékeket, elsősorban száraz­tésztákat, savanyúságokat, ostyákat. A vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezetek, társulások, gmk-k, kisiparo­sok lisztesárui, savanyúságai bővítik, színesítik az üzletek választékát, s több helyütt a mennyiségi ellátásban is fontos szerepet töltenek be. A házias- jelleg, a tetszetős küllem a vásárlók körében is keresetté, kedveidé tette ezeket a termékeket. A minőséggel kapcsolatos vizsgálatok eredményei már korántsem ilyen kedvezőek, különösen a száraztészták­nál. Az ellenőrzések során kitűnt, hogy a tészták minő­sége többnyire nem tesz ele­get az első osztályú besoro­lásra vonatkozó előírások­nak, jóllehet I. osztálynak megfelelő áron árusítják azokat. Az á>r és a minőség összhangja tehát többnyire nem megfelelő. A leggyak­rabban előforduló minőségi kifogás a magas törmelék- arány, a fetüntetettnél kisebb tojástartalom, valamint a nem kielégítő főzési tulaj­donságok. A vizsgált minták csaknem 50 százaléka adott okot valamilyen minőségi ki­fogásra. A tapasztalatok sze­rint ez többnyire abból adó­dik, hogy a termelők a gyár­tási engedélyhez szükséges vizsgálatokat elvégeztették ugyan, de a forgalomba ho­zatal előtti kötelező KERMI- vizsgálatot többségük elmu­lasztotta. A savanyúságok, édesipari termékek minőségében lé­nyegesen kevesebb hibát ta­pasztaltak az ellenőrök. Ezek­nél a termékeknél is gyako­ri hiányosság azonban — akárcsak a száraztésztáknál, hogy az élelmiszertörvény előírásainak ellenére sem tá­jékoztatják a fogyasztókat a gyártási időről és a szavatos­ság lejártának dátumáról. A felügyelőségek a gyártó­kat kötelezték a termékek forgalomba hozatal előtti megvizsgáltatására, valamint a fogyasztói tájékoztatók kö­vetkezetes alkalmazásara. Fásítás Decsi Kiss János A Vöröskereszt és a Haza­fias Népfront „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmában, versenyében az értékelés alapján lakóházanként száz pont az elérhető maximális szám. Ez' a mozgalom a kör­nyezet védelméért született. Zombán a fásítási hónap ke­retében — tavaly — 50 ezer forint értékű facsemetét, díszcserjét, virágokat ültet­tek. A település tisztaságáért végzett társadalmi munka értéke — az elmúlt évben —■’ 2,6 millió forint volt. Ellesett pillanatok Három kisdiák — az isko­lából kanyarodva — futás­nak ered az utcán. Egyikül; kezéből papírok röppennek a járdára. A gyerekek to­vábbmennek. Közülük a fiú hirtelen megfordul, felveszi az elszórt lapokat és szalad társai után. Győríi János, Bat ta Klaudia, Rácz Szilvia — a három alsó tagozatos ta­nuló — egyszerre ad választ, hogy miért vette fel a fiú a papírlapokat: — Ne legyen szemét! A takarékszövetkezet épü­lete előtt, fenyők, rózsák, frissen vágott pázsit. A gya­logjáró lépcsőin asszonyok sütkéreznek. Ebédidő van. Fazekas Ferencné, Szalai Já- nosné, Pál Jánosné a taka­rékszövetkezet dolgozói lát­szatra is jól érzik magukat ebben a környezetben. Ezt be is vallják. Saját szemszö­gükből nézve fogalmaznak, amikor összefüggést keresnek és találnak a takarékosság és a tisztaság között. A zom- bai emberek takarékosak . . . Varga Árpád rendőr fő­törzsőrmester, a zombaiak szerint nem csupán a köz­rend, közbiztonság, de a köz- tisztaság őre is. Állítja, hogy bajban ismerni meg legin­kább az embereket — erre jó példa a tavalyi esőzés, ami szinte árvizet okozott. Azóta talán egymástól is job­ban megkövetelik a rendet. Idős férfi — Palkovics De­zső — sarat lapátol a 65-ös főközlekedési útról a rokona háza előtt. Két dolog miatt teszi: balesetveszélyes és csú­fítaná az utcát, ha ott szá­radna meg. A tanácsnak is üzen, hogy csináltasson vas­korlatot a betonjárda mellé — a posta előtti szakaszon, — mert olyan mély árok van ott, hogy bárki beleeshet és kezét-lábát törheti. Szinte minden lakóház előtt két, három műanyag zsák áll az utcán, tele sze­méttel. Jele ez annak, hogy bizonyára valaki, valamikor, valahova elviszi innét. Akik hivatalból Szulimán Ferenc tanácsel­nök, Fábián Lászlóné a köz­ségi tanács vb-titkára és dr. Lukács Lajos körzeti orvos beszélgetését — melynek té­mája a falu tisztasága — egyetlen szóval lehet össze- geznir igényesség. Tudniillik a község lakóinak belső szükséglete. Környezetük ki­rakat is egyben, amiről vé­leményt alkotnak az átuta­zók — hiszen a 65-ös út há­rom kilométer hosszan vezet át a falun. Ök hárman — az elnök, a titkár és az orvos — hiva­talból is kötelességüknek ér­zik óvni a település tiszta­ságát, ám tudják, hogy a sze­mélyes példamutatásnál nincs jobb meggyőző erő. Dr. Lukács Lajos — aki a kör­nyezetvédelmi bizottság el­nöke is —, elmondja, hogy mindenféle versenyen kívül, tettek egy sétát az állami gazdaság nagytormási tele­pén és a helyi téesz major­jában, ahol csak megjegyez­ték, hogy ez, vagy az meny­nyivel rendezettebbnek lát­szana, ha .. . Meglett az ered­ménye, mert az istállók kör­nyékét, a bokros bozótos te­rületeket megtisztították. Szulimán Ferenc és Fábián László dédelgetett terve, hogy a szemétszállításhoz és szennyvízszippantáshoz meg­felelő gépjárművet vásárol­janak. Pontosan megfogal­mazták, számadatokkal alá­támasztották, hogy mennyibe kerül jelenleg az intézmé­nyes szemétszállítás, amit magánfuvarozóval oldanak meg. Ez az összeg, tavaly 592 ezer forint volt, de tar­talmazza az egyéb szállítási költségeket is. Éppen ezért úgy képzelte a két tanácsi vezető, hogy egy MTZ 82 tí­pusú, négykerék meghajtású traktorral, egy DEKT 1,5 tí­pusú szennyvízszippantóval és egy pótkocsival megolda­nák a tanácsi intézmények és a lakosság ilyen jellegű problémáit. Az eszközök jobb kihasználása érdekében a szomszédos községekben is végeznének szolgáltatást. A vásárláshoz 630 ezer forint szükséges. „Felkérjük, hogy család­ja és a közösség egészség- védelme érdekében kapcso­lódjon be a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront tisztasági mozgalmába az alábbi feltételekkel: — A lakóház és a házhoz tartozó udvar, utcai rész rendben tartása — festés, meszelés, fásítás, virágosí- tás. — Kerítéssel elválasztott gazdasági udvar kialakítá­sa. — WC .lefedése, folya­matos tisztán tartása, fer­tőtlenítése krezollal vagy klórmésszel. — A trágyának épített tárolóban, a szennyvíznek gyűjtőaknában történő el­helyezése, elvezetése .. Palkovics Dezső: ..— Ellapatolom, mert balesetveszélyes és csúfítaná is az utcát." Munkában a szennyvízszippantó traktor ' A faluközpont rendje kirakat is

Next

/
Oldalképek
Tartalom