Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

A tfÊPÜJSÂG

1986. június 2.

ÖN KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71

Hány órát dolgozhat mint nyugdíjas?

Egy nyugdíjas olvasónk szeretne termelőszövetkezetben fizikai lmunkat vállalni. Azt kérdezte, hány órát szabad dolgozni, s amellett a nyugdíját is mçgkapnà-e?

A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára, Horváth József válaszolt a kérdésre:

— A 66/1982. (XII. 4.) Mt. számú rendelet 27. §-aértelmében szövetkezeti tagsági viszonyban foglalkoztatott nyugdíjas nyugdíját mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje az 1260 órát és ezen belül elért keresete 60 000 forintot nem haladja meg.

— Az 5/1982. (XII. 13.) SZOT számú szabályzat melléklete tartalmazza azokat a munkaköröket, amelyekben a nyugdíjasok nyugdíjuk korlátozása nélkül foglalkoztathatók. Ilyen többek között a portási, éjjeliőri, telepőri, öltözőőri, parkőri, csatorna- őri, mezőőri, fűtői, takarítói munkakör, valamint fizikai munkakörök a kézi munka- igényes növények — zöldség, burgonya, szőlő stb. — betakarítása kapcsán a mezőgazdasági nagyüzemeknél.

— Az 1976. január 1-ét megelőző időponttól öregségi nyugdíjban részesülőt mezőgazdasági szövetkezetben tagként fizikai munkakörben nyugdíja folyósítása korlátozása nélkül lehet foglalkoztatni.

Miért nem került vissza a konténer?

Balogh Istvánné dombóvári olvasónk írta, hogy április 22-én elment otthonról délután, mire hazaérkezett, meglepetten tapasztalta, hogy a velük szomszédos ház előtt egy hulladékgyűjtő konténer áll, fim-lom felírással. Mindenki örült, hogy a házban felgyülemlett liim-lomot van hová tenni, mivel a kukába bedobni csak konyhai hulladékot, illetve salakot lehet. Másnap azonban megjelent a daruskocsi és elvitte üresen a konténert. Kérdésére, hogy miért viszik el, a válasz az volt, hogy csak 24 óráig van egy helyen és szállítják tovább. A költségvetési üzemnél azt a tájékoztatást kapta, hogy a városiban ki van plakátolva a lomtalanítás. Többszöri telefonálása eredménytelen maradt, a konténer nem került vissza, a lim-lom pedig az egész utcában megmaradt. „Véleményem szerint egyszerűbb, ha a konténerre ragasztanak egy

plakátot, megjelölve az időpontot is, így az egész utca elolvassa, és tudja, hogy 24 órán belül kell elrendezni a nemkívánatos lim-lomot, ami a házunk táján összejön.”

A Dombóvári Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályának főmérnöke, Dévényi György válaszolt:

— A városi tanács április hónapban határozta el a lim-lom napok beiktatását április 21. és 25, között. Az öt napra öt körzetre osztotta fel a várost. Mintegy 100

—120 nagyméretű plakátot helyeztettünk el a város forgalmas helyein, így mindenki értesülhetett arról, hogy a körzetében mikor kerülnek kihelyezésre a szemét-, illetve lim-lom-gyűjtő konténerek.

Felvehető-e a segély?

Miskolci! istvánné faddi olvasónk qgy lbácsi nevében érdeklődött, kinek felesége ez év márciusában meghalt. Áprilisban beutazott Szek- szárdra, hogy felvegye a pénzt, a temetési segélyt. Az anyakönyvi kivonat másolatát tudta csak felmutatni, mivel az eredeti elveszett. Fáradsága hiábavaló volt, pénzt nem kapott. Kérdezi, hogy miért nem fogadták el a másolatot, hisz az is okirat, és jár-e 'a bácsinak a pénz?

A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgató ja, Nagy Zoltán válaszolt:

— A temetési segély az 1975. évi II. törvény 16. paragrafusának (1) bekezdése szerint csak egy jogcímen jár, az igényt azonban a T 27. paragrafus alapján többféle címen is elő lehet terjeszteni. Ez lehetőséget ad arra. hogy ugyanazon elhunyt után saját biztosítása, hozzátartozói jogosultság, eltartás címén, üzemi kifizetőhelynél, igazgatóságnál is elő lehet terjeszteni a temetési segély kérelmét és fel lehet azt venni. Ennek megakadályozására az eljárási utasítás előírja, hogy temetési segélyt az eredeti anyakönyvi kivonat alapján lehet fizetni és ennek tényét a kivonat hátoldalán fel kell jegyezni. A feljegyzésből a kérelmet elbíráló azonnal látja, hogy a temetési segélyt már esetleg más szervnél kifizették-e. vagy sem és ennek megfelelően az igényt teljesíti, vagy elutasítja. Ezért ragaszkodik minden kifizető szerv az eredeti halotti anyakönyvi kivonat benyújtásához.

— Rendkívül indokolt esetben az igénylő nyilatkozatára, melyben kijelenti, hogy a temetési segélyt máshol nem vette és veszi fel, engedélyezhető a halotti anyakönyvi kivonat másolatára is a kifizetés.

Ml VÁLASZOLUNK

Egyes munkajogi szabályok módosításáról szól a Minisztertanács 14 ! 1986. (V. 6.) számú rendelete, amely kimondja — többek között —, hogy a szülési szabadság megszűnik, ha a gyermek a szülési szabadság ideje alatt meghal, a halál napját követő nyolcadik napon; ha pedig az újszülöttet állami gondozásba adják, az azt követő napon. Ha a gyermek halva születik, a szülési szabadság a halál napjától számított hat hét elteltével szűnik meg.

Jó tudni azt is, hogy az iparban, az élelmiszerkiske- reskedelemben és a vendéglátósban dolgozók esetében a műszakpótlék mértéke — a jogszabályban írt kivételekkel —

a) a délutáni műszakban végzett munka után járó törzsbér húsz százaléka;

b) az éjszakai műszakban végzett munka után járó törzsbér negyven százaléka ;

c) a folytonos munkarendben végzett munka után járó havi törzsbér tíz Százaléka az előző két pontban írt pótlékon felül.

A kollektív szerződés (műn. kaügyi szabályzat) a fentieknél nagyobb összegű műszakpótlékot is előírhat. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetnél több műszakos munkarendben, valamint bármely munkáltatónál az általában szokásostól eltérő mun- kaidöbeosztósban foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék fizethető.

A dolgozók belföldi hivatalos kiküldetése, illetőleg külszolgálata, valamint áthelyezése alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló jogszabály akként módosul, illetve egészül ki, hogy: „A kiküldetést (külszolgálatot) teljesítő dolgozó az idegenforgalmi hivatalok által szervezett, valamint hatósági engedély alapján működő fizetővendéglátás (ke- reskéielmj szálláshely) keretében történő elszállásolása esetén a számlával igazolt szállásköltséget számíthatja fel.”

A munkaviszonnyal összefüggő egyes rendelkezéseket módosítja a Minisztertanács elnökhelyettesének 3/1986. (V. 6.) ME számú rendelkezése, amely szerint a dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötven százalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig száz százalékos pótlék illeti meg, ha a kollektív szerződés maga- s*abb mértékű pótlékról nem rendelkezik. A munkaügyi döntőbizottságok figyelmét hívjuk fel a módosító jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint a munkaügyi döntőbizottság zavartalan működésének biztosítása céljából általában két elnökhelyettest, és négy tagot kell választani.

Szabályozza a rendelet a kollektív szerződés végrehajtása tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a kollektív szerződés, illetve módosítása tervezetének a dolgozókkal történő megtárgyalását is.

Mindét jogszabály 1986. évi július hó 1, napján lép hatályba, és a Magyar Közlöny idei 17. számában olvasható.

DR. DEÁK KONRÁD

Dédapáink víg kedélye

volt csípve, virág a gomblyukában, monokli a szemén, s egy hölgynek az oldalán sétált. Mikor engem meglátott, első pillanatban küzdött magával, hogy a megszokott hódolattal köszöntsön, de aztán 'két ujját a kalapjához érintette és könnyedén mondta: — Szervusz, Franci! ...Ettől kezdve nem jött el többé a támogatásért. Mostmár látom, ez a fiatal gyerek a világ legnagyobb gavallérja, mert hatszáz forint évi jövedelemről mondott le, hogy egy pillanatig imponáljon szíve hölgyének.”

Egy másik júniusban Siri- saka Andor másképp akart imponálni a hölgyeknek. A jeles pécsi szerző a Babonák könyve után 1893-ban megjelentette az Anyósok könyvét, amely négyszázötvenhat kisebb-nagyobb viccel fenyegette olvasóit. A fenti újság a Szegedi Napló ismertetését vette át június 11-i számában: „Uram! Tudja ön, mit tesz az, 456 darab viccet lenyelni? Olyan vicceket méghozzá, amelyek mindegyikében az anyósokat dicsőíti ilyenformán : Anyósról még álmodni se jó, vagy: Csak

háromféle anyós van a világon : rossz, rosszabb és legrosszabb, és: A járványos

betegségnek is megvan a maguk jó tulajdonsága: az, hogy az anyósok is elpusztulnak. Aztán: Egy férfi sóhaja:

Uram isten! A legboldogabb ember volnék a világon, ha az anyósom leány maradt volna ... De nincs vége: Mikor az ember megszületett, a kártya ki van osztva, mikor meghózasodik, huszonegye van, mikor az anyós jön hozzá lakni: fuccs! Aztán a bibliából: Hej, ha Noé kint felejtette volna az anyóst a bárkából! S egy étkezési hasonlat: A szerelem a saláta, a hozomány a pecsenye, az anyós a fogpiszkáló. Idézzem-e tovább? Uram! Ha ön hadat üzent az anyósoknak és 456 darab viccel dögönyö- Zi őket, hát azt értem, vagy legalábbis érteni vélem, hogy önnek rossz anyósa van, s ezután ítéli meg a világ ösz- szes anyását. Ez legföljebb igazságtalanság öntől. Hanem

•mit vétettem én önnek, akinek még csak ezután lesz anyósa?”. Nem tudom, Siri- saka Andor ismerte-e, de bizonyára igen, azt a történetet, amely így hangzik: Egy nő lóg ki az emeletes ház ablakából, kapaszkodik körömszakadtáig, egy férfi pedig sodrófával veri a kezét. Az utcáról fölkiált valaki: — Nem szégyelli magát, veri a feleségét?! — Ez nem a feleségem, hanem az anyósom — kiált vissza a másik. Mire lentről: — Nézd a vén szipirtyót, nem átall kapaszkodni! (Egyesek a szipirtyó helyett egy be nem jegyzett foglalkozást szoktak mondani...)

Ilyen esetek után természetesen bírósági tárgyalásra vezetett az út. Ott azonban nem mindig az al- és felperes volt a főszereplő, amint erre a Tolnavármegye 1903. június 7-én hozott szép példát. (Világbajnokság lévén egyúttal a labda oda- és visszaadására gondolhatnak azok, akik már lázban égnek az esti meccs miatt:) „Ügyész és védő. A Dunántúl egyik törvényszékénél a végtárgyaláson összeszólalkozott a védő meg a királyi ügyész: — Úgy veszem észre, hogy a védő úr sokkal több jogot vindikál itt magának, mint amennyi megilleti. — Bocsánat, de egyforma a jogunk — vélte az ügyvéd. Ezzel el volt intézve egyelőre az ügy, később azonban ismét fölelevenítette az ügyész: — Az igen tisztelt védelem nagy tévedésben van, ha azt hiszi, annyi joga van, mint nekem, lévén közöttünk óriási a különbség. A védő úr ugyanis az előttünk álló Kohn Salamontól kapott megbízatást, míg én a királytól. Ezzel leült, de fölállt helyette a védő: — Eszembe sem jut, hogy párhuzamot vonjak közöttünk. Ha azonban az ügyész úr a megbízatásáról beszél, hozzászólok én is. Kohn Salamon azért állított engem ide, mert ismer. Kérdés azonban, hogy adott volna-e önnek a király megbízatást személyes ismeretség esetén?”.

Dr. Töttős Gábor

Nevetni vagy mosolyogni többféle okból lehet, egyebek között még kényszerből is. Erre adott szép példát a Tolnavármegye című újság, amely fennállása után fél évvel, 1891. június 28-án Előfizetési felhívásit 'tett közzé: „Július l-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket akiknek előfizetése e hó végén lejár, felkérjük, hogy az előfizetéseket minél előbb megújítani szíveskedjenek, ne hogy. a lap szétküldésében fennakadás történjék”. Ez önmagában még nem mosolyogni Való, de a következő oldal azt is finoman tudatta, menynyire bízhatott a korabeli újság olvasóinak igyekezetében ; amolyan „lányomnak mondom, menyem is éritse"- módra közölte a Szerkesztői humor Amerikában című cikket: „Az amerikai újságírók leleményessége és a humor iránti érzéke ismeretes. Keserű humor a lapkiadók sürgetésében js nyilvánul, hogy tudniillik az előfizetők az előfizetési összeget küldjék be. Egy lap ezt írja: “'Hitelbe vásároltunk a papírkereskedőtől, amíg hitelünk ki nem merült. Szedőink követelik megérdemelt munkadíjukat. Gyermekeinknek szükségük van lábbelire, a feleségnek új ru'ha kellene. Nincs se fánk, se burgonyánk, se lisztünk, se húsunk, vajunk és ezukrunik sincs már. szóval semmink, még türelmünk sincs többé, csak egy van: tiszta lelkiismeretűnk. Ke- resztényhöz illő életre törekszünk, és reméljük, hogy a mennybe jutunk, de nagyon örvendenénk önt is ott találhatni, ami azonban, sajnos, nem fog megtörténni, ha tartozását, az előfizetését nem törleszti«. Egy másik kiadó fenyeget, áltkozódik : »Aki lapját meg nem fizeti, abba üssön bele a villám egy puskaporos sivatag közepén«, vagy «Választóvízzel szappaÜjságok és olvasóik (Karikatúra a Charivariból)

nozzák be, és egy részeg borbély borotválja meg fűrészszel«. Egy másik így ír: »Be van bizonyítva, hogy azok, kik lapot tartanak és az előfizetési pénzt pontosan megfizetik, sohasem szenvednék álmatlanságban, nem fáj a foguk, burgonyájuk meg nem romlik, búzájukba nem jő üszög, kis gyermekeik éjjel sohasem visítanak, és feleségük mindig szeretetteljes és szíves hozzájuk. Kedves olvasó, hát te megfizetted a lapod árát?« Végül: “Igen kövér emberek,

akik túl nagy héjuktól megszabadulni óhajtanak, visszanyerendő előbbi karcsúságukat, ezt a czélt bizonyosabban nem érhetik el, mint ha alikal mazást keresnek egy újságkiadónál a hátralékos előfizetési összegek beszedésére«.”.

Persze nemcsak előfizetésre, hanem utólagos fizetésre is akadt példa, méghozzá az

előbbi cikk tőszomszédságában Fizetési meghagyás — a pápának címmel: „XIII. Leó pápa, aki Magyarország néhai herczegprimása, Simor János utón tudvalevőleg 49.600 forintot örökölt aranyban. a minap fizetési meghagyást kapott az esztergomi adóhivataltól. Ugyanis a kincstárinak tíz százalék örökösödési illeték jár, amit a buzgó esztergomi adóhivatal dehogy is engedne el. Közönséges blankettán elküldték Rómába a fizetési meghagyást, amelyben az adóhivatal fölszólítja a katolikus egyház fejét, hogy a 4960 forint illetéket harmincz nap alatt, “különbeni végrehajtás terhe mellett« fizesse meg. A fizetési meghagyást Ausztria—Magyarország római nagykövetségéhez küldötték, mely azt a Vatikánban kézbesít tetni fogja, s amely beszedi az összegét is, hacsak a pápa nem akar élni

a blankettán is említett abbeli jogával, hogy a kiszabás ellen fellebbezzen, vagy hogy fizetési halasztást kérjen, ami azonban nem valószínű.”

Ám hajdanán sem csak rossz fizetők élték, hanem igazi nagyvonalú emberek is, amint arról Herczeg Ferenc mesélt a Tolna vármegye 1907. június 30-i számában: „Van •nekem egy fiatal ismerősöm, egy kis kezdő újságíró, aki valami sajátságos megszokás folytán minden hónap elején pontosan megjelenik nálam, és ötven forint hav.i segélyt vesz föl tőlem. Oly pontosan megcselekszi ezt, hogy mostmár nemcsak az ő, hanem az én költségvetésembe is be van illesztve. Hanem azt meg kell adni, hogy ennek fejében aztán roppant tisztelettél volt irántam mindig. (...) A minap azonban az utcán sétáltam és szembe jött éppen ... Szörnyen ki