Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 131. szám. ÁRA: 3,80 Ft 1986. június 5., csütörtök. Mai számunkból PÁRTSZERVEZETEK A BÜROKRÁCIA ELLEN (3. old.) A ZAJÁRTALOMRÓL (4. old.) ARCKÉP EGY TAVALYI TABLÓRÓL 5. old.) Vízi RENDŐRÜKKEL A DUNÁN (3. old.) A Földön kell élnünk Hogyan fogunk élni a Holdon? Ez a kérdés ma már nem a tudományos-fantaszikus regényék íróinak „hatáskörébe”. tartozik, hanem az űrhajózás területén dolgozó tervezőmérnökökre. Nem kétséges, hogy a XXI. század első negyedében népes kolóniák fognak a Holdon élni és dolgozni. Nem szó­rakozásból és nem élvezetből: az élet- és munkakö­rülmények ott minden technikai eredmény ellenére is nehezek lesznek, a távolság az „otthontól” nyo­masztó —, de szükséges lesz az ottani tevékenység. Egyesek ezzel kapcsolatban már az emberiségnek a Földről való „emigrációjáról” beszélnek: ki sajnál­kozva, ki örömmel. Hogyan is élhetne tovább az em­beriség ezen a bolygón, amelynek anyag- és energia- készleteit kirabolta, felszínét elszennyezte, részben el- sivatagosította, egyszóval tönkretette? Megnyugtathatom a Földről való kivándorlás gondo­latával foglalkozókat — legyen ez számukra akár ör­vendetes, akár elkeserítő —, hogy ezzel még távlatilag sem kell számolnunk. Számítások igazolják, hogy még ha sikerül is „gyarmatosítani” a Holdat, az emberiség­nek akkor is ezen a Földön kel'1 élnie. Igaz, hogy ez nem könnyű. Bolygónk tetemes részét pusztává tette a végig nem gondolt emberi tevékeny­ség, nem egy folyó szennyvízcsatornának is beillik, a levegő sok nagyvárosban fojtogató, a zaj idegroncso­ló, és mégis, cáfolhatatlan tény, hogy csak ez az egy Földünk van, itt kell élnünk. Hogy hogyan? Minden­esetre úgy, hogy föl kell figyelnünk végre arra, mit tettünk és teszünk ma is, hogy magunk alatt vágjuk a fát. Mindezt egyetlen szóban is összefoglalhatjuk, bár tudom, lesznek, akik legyinteni fognak és azt mond­ják: ezt már ezerszer elmondták, agyonkoptatták, de semmi nem történt. Ez a szó: környezetvédelem. Valóban nem történt semmi? Az előbbi felsorolás alapján úgy tűnhet, van ebben valami. Vannak gyárak ma is, amelyek ontják a kör­nyezetet szennyező, az életet sokszor szinte elviselhe­tetlenné tévő füstöt; az autók, teherautók, buszok, de még a repülőgépek is árasztják a mérgező anyagot; a káros melléktermékek és hülladékok eltemetésével sincs minden rendben. A helyzet azonban mégsem olyan, hogy legyintéssel térhessünk napirendre a ten­nivalók fölött. Június ötödikét éppen az erre való em- lékeztetésül környezetvédelmi világnappá nyilvánítot­ták. Talán kevesen tudják, miért éppen ezt a napot, pedig ez már a vigasztalás, az előremutató körülmé­nyek egyike: 1972-ben ezen a napon ült össze Stock­holmiban egy konferencia az ENSZ égisze alatt. „Me­gint egy konferencia!” — mondhatná valaki kétkedve, de hát minden gyógyítás a kórisme, a diagnózis felál­lításával kezdődik, és ez vonatkozik a Földre is. A stockholmi konferencia éveken át folyó tudományos elemzés után tette mérlegre az emberi környezet álla­potának összetett problémáját, és már bevezető ünne­pélyes nyilatkozatában fontos összefüggésre mutatott rá a környezetvédelmet illetően, amikor kimondta; „Az embernek alapvető joga van a szabadságra, és megfelelő életkörülményekre olyan környezetben, amely lehetővé teszi a méltósággal és jólétben eltöltött életet. Kötelessége, hogy a környezetet fenntartsa és javítsa a mostani és a következő nemzedékek számá­ra”. Megmenthető még a környezet és ezzel a földi élet lehetősége? A kérdés baijóslatúan hangzik, de a vá­lasz csak „igen” lehet — hogyan szavazhatnánk a magunk és utódaink pusztulására? Az már persze bo­nyolultabb kérdés, hogy hogyan menthetjük meg a Földet. Ez a „hogyan?” még a szakemberek körében is vi­tatott kérdések sorát veti fel. Természetesen vitatják — és teljes joggal — a nem szakemberek milliói is. A nézetek így sokfélék. Az elképzelések között pedig a remek gondolatok mellett elképesztően zavarosak is felbukkannak, és sajnos nem ritka, hogy ez utóbbiak is sok hívet szereznek magúknak. Vannak, akik pél­dául az atomerőművek megszüntetését követelik, és ez a gondolat már évekkel a csernobili reaktorszerencsét­lenség előtt is teret hódított: például a szomszédos Ausztriában az első atomerőmű üzembe helyezését megakadályozták népszavazással. Mások a levegőt szennyező gyárak, autók, repülőgépek számának csök­kentését követelik. Csak ez az egy Földünk van. Meg kell mentenünk. De úgy kell megmentenünk, hogy közben ne akadá­lyozzuk azt, ami a környezetvédelem célja. Senki nem gondolhatja, hogy a környezetvédelem öncélú: hiszen az ember életének szebbé, biztonságosabbá, gazda­gabbá tételét szolgálja. A jólét, az élet minőségének javítása pedig nem érhető el azzal, ha visszafelé lé­pünk, ha rombolunk. Az élet energia nélkül lehetet­len, a földi energiahordozó készlet — a szén, az olaj, a földgáz — pedig véges, és legföljebb néhány évszá­zad múlva kimerül: csak a nukleáris energia felhasz­nálása marad számunkra. Termelni kell. Utazni, mo­zogni kell. A környezetvédelem nem lehet romboló te­vékenység, amely meg akarja szüntetni az életünket szolgáló termelést, közlekedést. Mindezt fent kell tar­tani és még fokozni is kell. Ezt összehangolni a kör­nyezet megvédésével: nem könnyű feladat, csak mind­nyájunk együttműködésével lehetséges. „Az emberiséget és környezetét meg kell védeni az atomfegyverek és minden más tömegpusztító fegyver hatásaitól” — mondta ki a stockholmi nyilatkozat utolsó pontja. Így kapcsolódik össze a környezet vé­delme a béke védelmével is. PETŐ GÁBOR PÁL Kádár János fogadta a kínai külügyminisztert Az MSZMP főtitkára üdvözli vendégét (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja szerdán a Központi Bi­zottság székházában szívé­lyes, elvtársi légkörű talál­kozón fogadta Vu Hszüe- csient, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, államtanácsost, a Kínái Népiköztársaság 'kül­ügyminiszterét. A megbeszélésen kölcsö­nösen tájékoztatták egymást a két ország szocialista épí­tőmunkájáról, véleményt cserélték a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről és méltatták a magyar—'kínai (kapcsolatoknak az elmúlt évékben bekövetkezett fejlő­dését. Vu Hszüe-csien átadta a kínai párt és kormány veze­tőinek Kádár Jánoshoz inté­zett baráti üdvözletét, ame­lyet az MSZMP főtitkára vi- szonzott. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke ugyancsak szerdán, szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta a kínai külügyminisztert. A találkozón jelen volt Iván László, hazánk pekingi nagy­követe, valamint Zhu An- kang, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete. Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatása befejezté­vel szerdán elutazott Buda­pestről. A kínai külügymi­nisztert vendéglátója, Várko- nyi Péter külügyminiszter búcsúztatta. Jelen volt Iván László, valamint Zhu An- kiang. * Az MTI tudósítójának ér­tesülései szerint a hivatalos magyar—kínai külügyminisz­teri tárgyalásokon Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien meg­állapította : az utóbbi évek­ben örvendetes fejlődés jel­lemezte a két ország kap­csolatait az együttműködés különböző területein. A kül­ügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a kapcsolatók fejlesztésére, országaik és népeik barátságának erősíté­sére további lehetőségek van­nak. _ ­Megállapították: álláspont­jaik a .nemzetközi helyzet számos, időszerű kérdésében azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. A nemzetközi béke és biztonság megszilár­dítása, a nukleáris fegyver­zetek korlátozása és haté­kony csökkentése érdekében további erőfeszítésékre van szükség. A tárgyalásokon ag­godalmuknak adtak hangot a napjainkban is feszült nemzetközi helyzet miatt, s egyetértéssel hangsúlyozták a vitás nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldásának szükségessé­gét. Vu Hszüe-csien hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Gorbacsov üzenete azENSZ-főtitkárhoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárhoz intézett üzenetében hangsúlyozta: a Szovjetunió bármikor kész megállapo­dást kötni az Egyesült Ál­lamokkal a núkleáris kísér­leti robbantások beszünte­téséről. A szovjet vezető üzenetéi Jurij Dubinyin, a Szovjet­unió eddigi ENSZ-nagykö- vete keddi búcsúlátogatásán adta át Pérez de Cuellar- nak, aki az üzenetet rend­kívül fontosnak minősítette. Az üzenet emlékeztet a szovjet leszerelési javasla­tokra és hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak bő­ségesen eléig idő áll rendel­kezésére, hogy csatlakozzon a núkleáris kísérleti robban­tásokra egyoldalúan meghir­detett szovjet moratórium­hoz. Mihail Gorbacsov azt is sürgette, hogy mihamarabb dolgozzanak ki nemzetközi rendszert az atomerőművek biztonságos működtetésének szavatolására és ezt foglal­ják nemzetközileg kötelező érvényű dokumentumokba. A biztonsági intézkedések bevezetésében működjenek köre olyan, már meglévő nemzetközi fórumok, mint az Egészségügyi Világszer­vezet, az ENSZ könyezet- védelmï programjának szer­vezete és a Meteorológiai Világszervezet — javasolta a szovjet vezető. Az üzenet felszólítja a Nemzetközi Atomenergia­ügynökséget, hogy hangolja össze az ezzel kapcsolatos munkálatokat. Gorbacsov üzenete arra is kitér, hogy a világ fcormá. nyalnak össze kell fogniuk a „nukleáris terrorizmus” meg­előzése érdekében és közö­sen kedl kidolgozniuk a megfelelő intézkedéseket. Végezetül az üzenet rámu­tat: mind a leszereléshez, mind pedig az atomenergia békés felhasználásának biz­tonságossá tételéhez szélest körű nemzetközi együttmű­ködésre van szükség. Feszültség Pandzsábban Újabb lakások épülnek Pakson Szikh szélsőségesek töme­gei gyűltek össze szerdán Amritszár központjában, hogy megemlékezzenek az Arany­templom környékén és helyi­ségeiben. két évvel ezelőtt történt összecsapások szikh áldozatairól. A szerdai megemlékezést azok, a jobbára külföldön te­vékenykedő szikh erők kez­deményezték, akik Padzsáb szövetségi állam elszakításá- ra és egy önálló Haliszitán megteremtésére törekednek. A hatóságok az esetleges összecsapások és merényletek megelőzésére 1200 szikh szél­sőségest őrizetbe vettek. Külföldi szikh szervezetek kezdeményezésére szerdától meghirdették a „népirtás el­leni hetet”. Ennek keretében az indiai kormány ellen irá­nyuló megmozdulásokat igyekeznek szervezni, s me­rényleteket terveznek az indiai kormány külföldi dip­lomáciai képviseletei ellen. Pakon, a Kishegyi utcáiban három hete kezdte meg a Tolna Megyei Állami Építő­ipari Vállalat négy egyenként 16 lakásos OTP-értékesí- tésü többszintes ház építését. Az építkezés megkezdése óta már élvégezték 'két épület alapjainak a lerakását. Szep­tember végére pedig befe­jezik az épületek szerkezeti szerelését. Az építők az ősz közepére ígérik a lakások műszaki átadását. A kazánház alapozása Összeszokott»!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom