Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

4ÍÉ PÜJSÀG 1986. június 27. A Vasutas-szakszervezet ülése A Vasutasak Szakszerveze­tének központi vezetősége csütörtöki ülésén élfogadta a MÁV 1986—90. évékre szóló kollektív szerződését, amely július 1-én lép érvénybe. Az új 'kollektiv szerződés számos változást tartalmaz a korábbihoz képest, elsősor­ban a dolgozók anyagi ösz­tönzését, a vasúti munkahe­lyek munkaerőmegtartó ké­pességét, valamint a munka- körülmények javítását érintő kérdésekben. A szerződés olyan rendelkezéseket fogal­maz meg, amelyek egyaránt szolgálják a dolgozók érde­keit és a vasút hatékonyabb működését. Az új kollektív szerződés értelmében, többek között az utazó dolgozók — mozdony- vezetők, jegyvizsgálók —, va­lamint a kocsirendezők, sa- rusok, váltókezelők alapbé­ren felüli, teljesítmény után járó többletdíjazását a ko­rábbiakhoz képest 30 száza­lékkal emelik. MEDOSZ­lövészverseny A MEDOSZ Tolna Megyei Bizottsága az MHSZ lisztes- vöílgyi lőtéren május 17-én rendezte meg megyei lövész- versenyét, amelyet minden évben az MHSZ Tolna Megyei Vezetőségével történt együtt­működési megállapodás kere­tében bonyolít le. A versenyen a MEDOSZ MB irányítása alá tartozó alapszervezetekből 65-en vet­tek részt, örvendetes, hogy a résztvevők közül 14 volt a nő. A jól szervezett és lebo­nyolított versenyen az alábbi eredmények születtek: Kispuska női egyéni: I. he­lyezett: Kiszl Józsefné Paksi ÁG. 160 köregységgel. II. helyezett: Szigeti Mária Szek­szárdi Mg. K. 151 köregység­gel. III. helyzetit: Kiss Gab­riella Lengyel Mg. Isik. 149 köregysléggel. Kispuska férfi egyéni: I. helyezett : Lukács Ferenc Székszárd-Paksi Vízitársullat 169 köregységgel. II. helye­zett: Niki János Paksi ÁG. 168 köregységgel. III. helye­zett: Bajusz József Lengyel Mg. Iskola 161 köregységgel. Kispuska női csapat: I. he­lyezett: Paksi Á. G. (Tóthné, Kiszliné, Haagné) 386 kör­egységgel. II. helyezett: Len­gyel Mg. Iskola (Kiss G„ Papp Zs., Falusiné) 354 köregység­gel. III. helyezett: Szekszár­di Mg. Kombinát (Szigeti E., Szákállasné, Szigeti M.) 321 köregységgel. Kispuska férfi csapat: I. helyezett: Szekszárd-Paksi Víziitársulat (Hegedűs, Csa­bai, Lukács) 452 köregységgel. II. helyezett: Lengyel Mg. Is­kola I. (Leipold, Falusi, Ke­rekes) 444 köregységgel. III. helyezett: Lengyel Mg. Iskola II. (Jantner, Macher, Bajusz) 444 köregységgel. HOPP JÁNOS A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny tapasztalatai Tovább kell javítani a felvilágosító és ellenőrző munkát Munkavédelem a míszergyárhan A felújított zsírtalanitóban munkavédelmi újítás segíti a biztonságos munkát I A közelmúltban a mű­szergyár szakszervezeti bi­zottsága kibővített ülésen megvitatta a gazdasági ve­zetés által előterjesztett rész­letes és elemző beszámolót, munkásvédelem, a biztonsá­gos üzemvitel terén végzett munkáról, intézkedésekről, és a tapasztalatokról. Az elhangzottakból többek közt kitűnt, hogy a gyárban az elmúlt ötéves tervben súlyos baleset nem történi, (ez bizonyos esetekben sze­rencse kérdése is volt) ugyanakkor .magas volt az üzemi balesetet szenvedet­tek száma. Az elmúlt öt év­ben mintegy 96 főt érintett. Ez éves átlagban a gyár dolgozóinak 2,7 százaléka. Az egy balesetre kiesett munkanapok száma 10,3, az egy sérülésre eső táppénzes napok száma pedig 15,2 volt. Az összes sérülések miatti kieső termelési érték öt év alatt közel kétmillió forint. A bizottsági ülésen azt is megállapították, hogy a bal­esetek, sérülések többsége a szabálytalan munkavégzés következtében keletkezett. Szinte majdnem valamennyit meg lehetett volna előzni azzal, ha a munkahelyi ve­zetés nagyobb gonddal el­lenőrzi a gépek, berendezé­sek, készülékek és szerszá­mok állapotát. A szakszer­vezeti bizottság a megelőzés érdekében továbbra is fel­adatának tartja a bizalmi- hálózaton keresztül, a felvi­lágosító tevékenységei. A több szem többet lát elv alapján folytatja az agitáci- ós tevékenységét a munka- védelem területén is. A beszámolóból azt is meg­tudhattuk, hogy a gyár ve­zetése az elmúlt időkben je­lentős összegei fordított a munkaihelyek felújítására, és az idén mintegy 5 millió fo­rintot fordítanak a munka- védelemre, a munkásvéde­lemre. Mindezeken kívül a vitá­ban felszólalók észrevétele­ket, javaslatokat, tettek a zajvédelem, a légállapotok javítására, és védőruha és védőfelszerelések tárgyában. A gyárban az elmúlt egy év alatt 10 munkavédelmi jel­legű újítást fogadtak el és vezettek be. Mind az előterjesztett, mind a megvitatott témák az embercentrikusságot tar­tották a legfontosabbnak, természetesen a termelési feladatokat figyelembe véve. A gyár, a munkavédelmi helyzet javítása érdekében videomagnót vásárolt, mely- lyel a szemléltető oktatás színvonalát is emelni kíván­ja. A szakszervezeti bizottság aktíva hálózatán keresztül a személyhez szóló felvilágosí­tó tevékenységet arra irá­nyítja, hogy a gyár vala­mennyi dolgozója a munka- védelmi előírásokat tartsa be. Tömegsport A szakmaközi bizottságok részvétele a települések éle­tében egyre erőteljesebbé vált az elmúlt években. Közreműködésük egyes te­lepüléséken igen jelentős a dolgozók szabadidős tevé­kenységének segítésében, szervezésében. A szakmaközi bizottságok közül a legered­ményesebb sportszervező munka évek óta Tamásiban van. A szakmaközi bizottság szervező, koordináló szere­pet töltött és tölt be a tö­megsportban. Kezdetben az érdeklődés a kispályás lab­darúgás, a sakk és később a teremcéllövészetre irá­nyult. A 60-as években nagy érdeklődés volt az Ismerd meg hazádat mozgalom iránt, gyakoriak voltak az országjárások. Tamásiban is népszerűvé váltak a kirán­dulások, 1976 után anyagi okok miatt sajnos meg kel­lett szüntetni ezeket a lehe­tőségeket. Új igény merült fel vi­szont a majálisok megrende­zésére, a város közelében lévő erdőkben való szórako­zásra, pihenésre, sportolás­ra. A majálisokat kezdetben nagy sikerrel, nagy érdek­lődés mellett sikerült meg­rendezni. Néhány év múltán a dolgozók életszínvonal- megtartási erőfeszítései fo­kozatosan csökkentették a szabadidőt, a kultúra és a tömegsport iránti érdeklő­dést. így kénytelenek voltak az erdei majálisokat is be­szüntetni. Természetesen ekkor sem mondtak le a szabadidősport fejlesztéséről. Évről évre újabb és újabb sportágakban biztosítottak tömegsportolási léhetőséget, amelyeket igény- felmérés előzött meg. Külö­nösen nagy figyelmet fordí­tottak arra, hogy a nők részvétele lehetőleg ne csök­kenjen. hiszen számukra is Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tisztele­tére az 1984—85-ös években széles körű munkaverseny és a korábbiakat meghaladó eredmények születtek a me­gye gazdálkodó szerveinél és intézményeinél. A felszabadulási és kong­resszusi munkaverseny során felélénkült a megye gazdál­kodó szerveinél a szocialista brigádok tevékenysége. Vál­lalásaik többségükben rugal­masan alkalmazkodtak a vállalati feladatokhoz, tért nyertek a rövidebb idősza­kokra és a konkrét feladatok elvégzésére szóló vállalások. Segítették a munkaverseny­feladatok kialakítását a vál­lalatok helyes intézkedései, a feladatok kis egységékre tör­ténő lebontása. Kedvező ta­pasztalatunk az is, hogy szá­mos üzemben tették érde­keltté a középvezetőket a munkaverseny feltételrend­szerének biztosításában, és ezt több helyen rögzítették • is a munkaverseny-szabály- zatokban. A kétéves időszakban több mint 1650 szocialista brigád 20 ezer tagja .tett kötelezett­ségvállalást. A szocialista brigádok vállalásaira ala­pozva a megye több gazdál­kodó szervezete pályázta meg a „Kiváló Vállalat” címet, il­letve vett részt Vállalati szin­ten a felszabadulási és kong­resszusi munkaversenyben. A kollektívák céljaikat túl­teljesítették, az eredmények nagyban befolyásolták, és összességében kedvező ha­tással voltak a vállalati gaz­dálkodásra. Az 1985. évi eredmények álapján — szigorúbb feltéte­lek mellett ‘is — több válla­lat kapott a megyében mo,- gas kitüntetést. A vállalásukat teljesített kollektívák — a munkaver­Tamásiban — és különösen azoknak, akik ülőmunkát végeznek — előnyös a rendszeres test­mozgás. A szakmaközi bizottság tevékenysége, köztük a sport is szorosan kapcsolódik a város politikai, társadalmi é6 tömegszervezeteinek te­lepüléspolitikai, ezen belül a siportolási lehetőségek meg­teremtése érdekében vég­zett munkájához. Az elért eredmények az bizonyítják, hogy jó kapcsolatot alakítót, tlak ki a társszervekkel, a szakszervezeti alapszervek­kel, bár ezen utóbbiak egy részének aktivitása némely üzemiben fokozatosan csök­kenő. A városi sportfelügyelő­ségtől anyagilag, erkölcsileg egyaránt rendszeres támo­gatást és szakmai segítséget kapnak rendezvényeikhez. A sportkörök közül különö­sen a szövetkezeti egyesület járult hozzá a rendezvé­nyek sikeréhez. A versenyek szervezését és lebonyolítását részben az aktívahálózat, részben tisz­teletdíjas közreműködők vé­gezték. A versenyekkel kapcsola­tos kiadásaikat (terem, és pályadíjak, versenybírói dí­jlak, és a helyezettek díjai, esetenként sportszerek) rész­ben a nevezési díjakból és részben a szakmaközi bi­zottság költségvetéséből fe­dezni tudták. Gyakorlattá vált, hogy egy-egy új sportág beveze­tésekor, de az úszásnál és a vízilabdánál rendszeresen nem kértek nevezési díjat, elősegítve ezáltal a nagyobb érdeklődést. A Tamási Szak­maközi Bizottság sportmun­kája megfelelt a dolgozók igényeinek és a felsőbb szer­vek által megjelölt célkitű­zéseknek is. G. L. seny-szabályzatban rögzített — különböző fokozatú erköl­csi és anyagi elismerésben részesülték. Gondot jelent azonban, hogy a versenyju- tálmák nem állnak arányban az elért teljesítményekkel és az év közben a vállalatoknál kifizetett egyéb prémiumok­kal, jutalmakkal. E tényt maguk a szocialista brigádok is felvétik, és sürgetik az anyagi elismerési rendszer felülvizsgálatát. A félszabadulási és kong­resszusi munkaverseny szá­mos tapasztalatot adott, ame­lyékét a munkamozgalmak szervezése során a jövőben hasznosítani szükséges. Ezek közül néhányat érdemes ki­emelni. A vállalati felhívásokat időben, a munkahelyi felada­tokra építve, az egyes kollek­tívákra 'lebontva szükséges kiadni. Jelentősek még a tartalé­kok az egyéni kezdeménye- zésékben, a személyes kötele­zettségvállalásokban, ame­lyéket jöbban fel kell hasz­nálni. A verseny ösztönzésére na­gyabb mértékben kellene fel­használni a prémiumokat, cél juta Imékat. Az évközi kiemelkedő tel­jesítéseiket, a lehetőségeknek megfelelően, jobban kövesse a differenciált anyagi elis­merés. A munkaversennyel való foglalkozást a vállalati tevé­kenységben állandó elem­ként, a középvezetők felada­taként célszerű meghatároz­ni. Nagyobb figyelmet szüksé­ges fordítani vállalati szintén a munkaverseny propagan­dájára, -a kiemelkedő mun­kát végző egyénék és kollek­tívák népszerűsítésére. EGYED DEZSŐ pol. főmunkatárs Hírek, események A MEDOSZ Tolna Megyei Bizottsága június 10-én kihe­lyezett munkatársi értekez­letet tartott a Pákái Állami Gazdaságban. Az ülésen a függetlenített alapszervezeti tiitkárók tájékoztatást adtak a kongresszusi határozatok feldolgozásáról, a szervezett­ségről, a tagdíjak alakulásá­ról. A továbbiakban a me­gyei titkár számolt be a szigligeti tájértekezleten hal­lottakról, a KV-ülésről, vala­mint az Országos Természet- barát Találkozóval kapcsola­tos feladatokról. * * * A Vasasszakszervezet jú­nius 14-én rendezte meg Pak­son a munkahelyi olimpia megyei versenyét. Az atlétika, asztalitenisz és kispályás labdarúgás sportágakban megközelítően 250 szakszer­vezeti tag versenyzett a he­lyezésekért. A rendezvény jó hangulatban, sikeresen zárult. * * * Dunaföldvár nagyközség addft helyet a szocialista bri­gádók XI. megyei találkozó­jának. Mintegy 500 fő vett részt a különböző szakmai ta­lálkozókon a kulturális- és sportrendezvényéken. * * * A Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei titkársága kihelyezett ülést tartott, ame­lyen a Dombóvár Városi Ta­nács szakszervezeti titkára számolt be az alapszervezet­ben folyó munkáról. A titkár­ság elfogadta a szervezeti és működési szabályzatot, vala­mint 'az 1985/86. oktatási év­ről szóló tájékoztatót. * * * Az SZMT június 18-án pro­pagandista értekezletet tar­tott, amélyen megjelent Gö­dör Lajosné, a SZOT kultu­rális-agi táai ás és propaganda- osztályának megbízott veze­tője is. Az értekezleten az 1985/86. szakszervezeti ok­tatási év tapasztalatait vi­tatták meg a résztvevők. Tolna Megyei Víz- ét Csatornamű Vállalat A termelési tanácskozások tapasztalatai Az 1985-ös év eredményei­ről szóló tájékoztatás, vala­mint az idei gazdálkodás feladatainak széles körű meg­ismertetése, a végrehajtásra történő mozgósítás, és a leg­jobb, leggazdaságosabb mód­szerek kialakításának igényé­vel került sor ez év máciusá- ban a helyi termelési tanács­kozásokra. Vállalatunk vezetői a mun­kahelyi demokrácia egyik legközvetlenebb fórumán személyes részvételükkel se­gítették a gyors és pontos tájékoztatást, és a tanácsko­zás résztvevőitől kapott infor­mációkkal tették teljesebbé döntésélőkészítő műnkáju'kat. Az egységeink vezetői igen körültekintően és alaposan felkészültek. Beszámolóik­ban 'részletesen szóltak az el­múlt év eredményeiről, elem­ző és kritikus hangvétellel gondjainkról, a hiányosságok­ról. Az értékelés része volt az 1985. II. féléves tanácskozá­son elhangzott hozzászólások sorsáról szóló tájékoztató is. melynek során megállapítha­tó, hogy a felvetésekre érde­mi intézkedések történtek. A dolgozók észrevételeinek dön­tő része jogos volt, a terme­lés, a gazdálkodás, a mun­kahelyi körülmények jobbí­tását szolgálta. A gazdasági munka értéke­lése után 'került sor az üzem- mérnökség és üzemvezetők éves tevékenységének véle­ményezésére. A dolgozók vé­leménye jól tükrözte az üzem- ós munkaszervezettség szint­jét, az élet- és munkakörül­mények alakulását, a munka­társakkal való törődést. összességében a vélemé­nyek a kritikai megjegyzések­kel együtt a segítő, a jobbító szándék igényével készültek. Általános vélemény, hogy munkatársaink a körültekin­tő, nyílt, őszinte és határozott vezetői magatartást elisme­rik, becsülik és támogatják. A tanácskozások napirend­jén szerepelt továbbá az if­júságpolitikai intézkedési terv végrehajtásának értékelése, valamint a Kiváló dolgozó kitüntetések odaítélése. Az intézkedési tervben fog­laltak alapján a beszámolók döntő része a fiataljainkkal való folyamatos foglalkozás­ról adott számot, elismerve munkájukat, segítve és ösz­tönözve továbbtanulásukat, támogatva kulturálódási, szo­ciális és sportolási igényeik kielégítését. Bérezésüket a helyi gazdasági és mozgalmi vezetés figyelemmel kíséri. A termelési tanácskozáso­kon fontosságának megfelelő hangsúllyal kerültek megvi­tatásra az 1986-os év gazdál­kodással, termeléssel, szol­gáltatással összefüggő fel­adatai, nem nélkülözve a he­lyi szooiálpolitikai célkitű­zéseket sem. A tanácskozások vitája, tartalmi mondanivalója jól tükrözte, hogy az adott egy­ségnél a kollektíva mennyire egységes. Kifejezte a vita a közös­ségi összetartozást, a cselek­vő együttgondolkodást. A tanácskozások döntő ré­szében munkatársaink nagy felelősségérzettel és igényes­séggel szóltak saját üzem­egységük munkájáról, 'és igé­nyelték a hatékonyabb mun­ka feltételrendszerének to­vábbi javítását. Több egységünknél szor­galmazták a helyszíni gya­korlati bemutatóval egybe­kötött szakmai tanfolyamok újbóli megszervezését, a hiba- elhárítás szervizkocsival való végzését, a vízóracserék üte­mezésének megoldását. Hang­súlyozták a hálózati veszte­ség csökkentésének fontos­ságát, valamint az átalány- díjas fogyasztók és a köz- kutak vízmérőórával való fel­szerelésének fontosságát. DORNER GYÖRGY szb-titkár A szakmaközi bizottság szervezésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom