Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

u 'népújság 1086. júniu« 86. Akupunktúra migrén ellen Hazánkban — és szerte a világon — még ma is tart a vita, hogy az ősi kínai tű- szúrásos gyógymódnak, az akupunktúrának, hol a he­lye, mi a haszna a mai egész­ségügyi ellátásban. Az aku­punktúrában hívő orvosok néha kritikátlanul, szinte minden betegséget hajlandók lenének akupunktúrával ke­zelni, ellenzői viszont hajlan­dók arra, hogy egyszerűen kuruzslásnak bélyegezzék. Közben akadt jó néhány orvos, aki e két nézőpont kö­zepén kritikus szemmel, megbízható természettudo­mányos módszerekkel igye­kezett meggyőződni az aku­punktúra hatékonyságáról, vagy hatástalanságáról. Ezék közé sorolható dr. G. Kubie- na a bécsi Ludwig Boltz­mann Intézetből, aki 672 ti­pikus migrénben szenvedő betegen próbálta ki az aku­punktúra hatását. Ezek a migrénes rohamokban szen­vedő fejfájós betegek 11 hé­ten át, hetenként egyszer ré­szesültek 15—30 percig tartó tűszúrásban. A betegek 77 százalékának panaszai jelen­tősen csökkentek. A betegek 62 százaléka még a kezelés befejezése után Is hónapokon keresztül teljesen panasz- mentes maradt. A betegek­nek közel egy negyede, pon­tosan 23 százaléka egyálta­lán semmiféle javulást nem mutatott az akupunktúra hatására. Mindez nem változtat a tényen, hogy az akupunktú­ra hatásmódja a többféle el­mélet ellenére sem tekinthe­tő tisztázottnak, mert tulaj­donképpen a migrénes fej­fájás létrejöttének hatás­módja sem teljesen tisztá­zott. Mindezek ellenére, füg­getlenül attól, hogy az aku­punktúra úgynevezett place- bóként, tehát pszichés úton fejti ki hatásmódját, vagy másképpen, tény az, hogy a migrénes betegek háromne­gyed részén segített. Ha te­kintetbe vesszük e kétségte­len, objektív, tapasztalati eredmények mellé még azt is. hogy a migrénes rohamok megelőzésére eddig haszná­latos szerek hatékonysága sem nagyobb, és ezek nem mellékhatásmentesek, akkor az akupunktúra a migrén kezelésére még akkor is szó­ba jön, ha hatását csak úgy­nevezett placebóként fejti ki. Szende» Utazó nyugdíjasok Kell egy kis kirándulás Századunk első felében------------------------ a vidéken élő emberek többsége nem­hogy a megyéhatárt nem lép­te át. de még a harmadik községig sem jutott el. Már utazásnak számított, ha a fa­lusi ember felkerekedett, hogy meglátogassa a pár ki­lométerre lakó rokonokat, ha családi eseményre hívták; lakodalomba, keresztelőre, temetésre. A piac, a vásárok jelentették számára az or­szágjárást, ott is úgy igyeke­zett, hogy délig túladjon a portékán, és alkonyaiig ha­zaérjen. Sokán csak hírből, képekből ismerték a fővá­rost, és nem jártak Buda­pesten soha. Ma már teljesen természe­tes, ha a nagymama átrepüli az Atlanti-óceánt, hogy lássa unokáját. A külföldre utazó turistacsoportok között is sok a nyugdíjas, nem egy közülük a fiatalokat megszégyenítő kitartással, fáradhatatlanul járja a múzeumokat, felke­resi a városok nevezetessé­geit, nem hagyva ki egy programot sem. Az igaz, hogy az országhatárokon túlra hí­vó IBUSZ COOP-TOURIST, VOLÁN-TOURIST stb. utak nem a kisnyugdíjasok pénz­tárcájához szabottak, s az évente 5,5 millió külföldet járó magyar turista között jóval kevesebb az idős em­ber, mint a fiatal, azonban az utazási irodák 5—10 szá­zalékos elő- és utóidény ked­vezményei lehetősléget adnak a k$s jövedelmű, idős embe­reknek is világot látni. így éljuthatnak olcsóbban Bulgá­riába, a Fekete-tenger part­jára, Leningrádba, Moszkvá­ba, a baltikumi városokba: Talldnba, Rigába, Vilniusba. Közép-Ázsiába, Szibériába... Rövid négynapo őszi úton autóbusszal megtekinthetik Nagyváradot, Kdi azsvárt, Besztercét is. Valójában a 60—80 évesek a belföldi utak iránt érdek­lődnék leginkább az utazác* irodákban. Tavaly az IBUSZ vendégeként 326 ezer turista utazott belföldön, 40 száza­lékuk az idős korosztályba tartozott. Közkedveltek az utazási iroda és a TIT közös országjárásai, a Kőszeg— Nagycenk, Pécs—Abaliget. Szilvásvárad—Bükk-fennsík. Szarvas—Gyula, Nagyvá­zsony—Tihany kétnapos utak. Szerveznek olyan kirándulá­sokat is például a Duna­kanyarba, a Palóc-földre. Mátra-Parádra, Eger—Szil­vásváradra, amelyekre reggel indul a csoport, és este vissza is tér. Az árak annyira ked­vezőék, hogy à nyugdíjasok akár havonta is megenged­hetik magúknak az 1—2 na­pos kiruccanást. Sokan ér­deklődnek a reggel 6 órakor induló hévízi, gyulai, miskolc­tapolcai fürdőtúrák iránt. Végtelenül színes a válasz­ték: vár- és városlátogatások, irodalmi kirándulások, nem­zeti parkok, arborétumok, gombaszedő ,és ínyencbúrák... szinte mindenki talál ked­vére valót. A társasutakon kiaia- ---------------------------------------kút­nak a kapcsolatok, a rendsze­resen utazókból megalakul az IBUSZ—TIT Ország- Vi­lágjárók Baráti Köre. Az idén már számos tagsági ki­rándulást szervezték, pél­dául júliusban hajóval Esz­tergomba utaznak, szeptem­berben a magyar Al-Duna mentiét járják végig. Szek- szárd, Mohács, Kalocsa és más településeket érintve. N em mindenki szeret cso­porttal utazni, vannak, akik magányosan, vagy házastár­sukkal, esetleg szűkebb ba­ráti körben járják az or­szágot. Nekik a programok összeállításában a megyei idegenforgalmi hivatalok tudnak segíteni. A hivatalok a belföldi turizmusban a ma­gyar házigazdák szerepét töl­tik be, mintegy 300 olyan programot kínálva, amelyek az idős embernek is vonzóak: falumúzeumok, folklór- és lovasbemutatók, a borvidé­keken szüreti mulatságok, stb. Aki csendre, nyugalomra vágyik, annak a falusi üdü­lést ajánlják, elérhető áron. Általában a szerény jövedel­műeknek kedvez a minden megyében megtalálható szol­gáltatás: az ország húsz ide­genforgalmi hivatala mintegy 150—160 ezer olcsó szállás­hellyel rendelkezik; fizető­vendég-szobákban, turista- szállásokon, kempingekben és szállodában is el tudják helyezni az igénylőket. Kétségtelen, hogy a nyug­díjasók utazási kedve észre­vehetően csökkent az elmúlt években, annak ellenére, hogy az utazási irodák több­sége nem emelte érezhetően a belföldi utak árát. (Koráb­ban a belföldi utakra jelent­kezők 54 százaléka tartozott az idős korosztályba.) Ettől függetlenül az idős turisták szép száma még most is arra utal, hogy a nyugdíjasok sze­retnek és tudnak is utazni. Társasutakon fegyelmezettek, nem késnek, nem hoznak fe­lesleges csomagot, kényel­mes a ruházatuk, a cipőjük alkalomhoz illő. Körültekin­tőek, az utazás előtt felkere­sik orvosukat tanácsért, ma­gukkal viszik gyógyszereiket. Valószínő, a tapasztalat is teszi, hogy némelyik idős ember valóságos minta-turis­ta, gyakorlatiasabb, jobban tud alkalmazkodni a helyi vi­szonyokhoz, m'int sok fiatal. Nem túlzás, az idős ember higgadtabb, nyugodtabb, ezért a természetben, a tájban, a műemlék-városokban olyan szépségéket, értékeket is ész­revesz, amelyek mellett a fiatalok csak elrohannak. Az Utazás, akirándulás------------------------ társaságot is jelent a magányos nyugdíjas­nak. Akik hajlandók kilépni otthonuk zárt falai közül, rádöbbennek: az élet idős korban is szép, most jut iga­zán idő arra, hogy az orszá­got felfedezzék, és felkeres­sék azokat a tájakat, ahová fiatalon nem juthattak el. H. A. Külföldre utazóknak A valutáról Kár lenne tagadni, gon­dunk nem kevés. Mostaná­ban sok szó esik a pénzről, amelyet egyre nehezebben osztunk be. Azt hinné tehát az ember, osák kevesek szá­mára elérhető luxus az uta­zás. Nem így van. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatása szerint évente minden második állampolgár eljut külföldre, ötmillióan kerekednek útra közeli és távoli tájakra. Az uta­zás nagy öröm, de sok gon­dos előkészületet igényel. Minden olyan információt be kell időben szerezni, amely a váratlan (és kellemetlen) meglepetéseket segít kikü­szöbölni. Mindenekelőtt szükségünk van valutára, amelyből az idegen országban fedezni tudjuk költségeinket. A va­luta megvásárlásának viszont előfeltétele a kiutazásra ér­vényes útiokmány, és ahova szükséges — a vízum meg­léte. Tizennégy éven aluli gyermekek részére akkor vá­sárolható valuta, ha szüleik­kel együtt utaznak, és azok útiokmányában szerepelnek. Személyenként évente húszezer forintért vásárolha­tó utazási célra rubelelszá­molású valuta (bolgár leva, csehszlovák korona, lengyel zloty, NDK márka, román lej, szovjet rubel). Egy-egy uta­zásnál a keret terhére tar­tózkodási naponként ezer­négyszáz forintnak megfelelő valuta vehető fel. Ezt rész­ben bankjegyekben, s rész­ben csékkben szolgáltatják ki az utasoknak, attól füg­gően, hogy az adott ország rendelkezései milyen össze­függésben teszik lehetővé bankjegy bevitelét. Az európai tőkés orszá­gokba és Jugoszláviába, to­vábbá számos tengerentúli országba egyéni turistaként utazóknak a Magyar Nemze­ti Bank háromévenként egy­szer biztosít valutavásárlási lehetőséget. Az egyéni turis­ta utak közötti két évben, aki kíván, utazhat más mó­don konvertibilis elszámolá­sú országba, például társas- utazással vagy látogató meg­hívással. A turistáknak kiadott va­luta a külföldi tartózkodás ideje alatt felmerült költsé­gek, a szállás, az étkezés, a helyi közlekedés, a szórako­zás, valamint az utazással kapcsolatos szokásos kisebb vásárlások — ajándékozás — fedezésére szolgál. Elsődlegesen vásárlásra nem használható fel! Ha a megvásárolt valuta az út át­meneti meghiúsulása miatt megmarad, nem feltétlenül szükséges azt visszaváltani, hanem elhelyezhető az erre a célra az IBUSZ-nál vagy az OTP-nél nyitható utazási számlán, és ismételten felve­hető az útlevél érvényességi idején belül, amikor az uta­zás realizálódik. Egyéni turistautazáshoz 14 éven felüliek személyenként a külföldi tartózkodás egy- egy napjára 1080 forintért, legfeljebb 14 napra összesen 15200 forintért vásárolhatnak valutát. A szülők útlevelé­ben szereplő, velük együtt utazó 14 éven aluli gyerekek 2400 forintért kapnák valu­tát. A látogató útlevéllel Ju­goszláviába vagy tőkés or­szágokba utazók — a 14 éven aluliak is — személyenként 2200 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású va­lutát vásárolhatnak, függet­lenül külföldi tartózkodásuk időtartamától. A külföldre utazó magya­rok forint bankjegyet sze­mélyenként négyszáz forint összegben vihetnek maguk­kal, száz forintnál nem na­gyobb címletekben. Ez az összeg elsősorban arra szol­gál, hogy az utasnak haza­érkezésekor legyen forintja benzinre, taxira, stb. Külföl­dön csak a szocialista orszá­gokban váltható át ez a négyszáz forint hivatalos át­váltóhelyen. A konvertibilis elszámolású országokban ti­los a forint bankjegyek át­váltása. Dr. iKertész Éva Hangszerek Az egyik „kakukktojás”, az. 'az valamiben éltér a többi­tő!. Melvik és miért ? [obóaJ Megfejtés: ■soAnj iqqoj v ‘jazsSueqojn uojcjqiA y Qr\! TÁÉ7 A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres szak-szerelőipari főüzeméhez épületgépész végzettségű szakembert termelésirányítói munkakörbe, programozási és előkészítési irodához építőipari gya­korlattal rendelkező kaikuiátbrt, terv- és üzemgazdasági osztályra tervező-elemező munkakörbe (építőipari igyakorlattal rendelkezők előnyben) közgazdasági egyetemet vagy számviteli fő­iskolát végzett dolgozót. Jelentkezés a Tolna Megyei Állami Építőipari Válla­lat személyzeti és oktatási osztályán. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. (529) SOSKALEVES TOJÁSSAL Hozzávalók: 40—50 dkg sóska, 1 evőkanál zsír vagy olaj, 1 pohár tejföl, 2 evő­kanál sima liszt, só, szemé­lyenként 1 tojá^ kevés cu­kor. , ^ A sóskát, szárától, szálkái­tól megtisztítjuk, megmos­suk, zsíron fedő alatt párol­juk, ha szükséges kevés vi­zet öntünk alá. Tejfölbe lisztet keverünk és ezzel a habarással átkeverjük. Fel- önltjük annyi vízzel, «meny­nyire szükségünk van, sóz­zuk és felforraljuk. Majd a lassan fövő levesbe egyén­iként beleütünk személyen­ként 1—1 tojást. Tojás he­lyett pirított zsemlekockák­ra is tálalhatjuk a levest. MEGGYLEVES Hozzávalók: meggy, cukor, fahéj, szegfűszeg, citromhéj, só, vörösbor, tejföl, liszt. A meggyet kimagozzuk, megfelelő mennyiségű vízbe tesszük, hozzáadjuk a cuk­rot, a fahéjat, a szegfűsze­get, a citrom levét és reszelt héját, csipetnyi sót és a mennyiségtől függően 1—2 dl vörösbort. Ha a meggy megpuhult, kb. egyiharmad részét kivesszük, szitán át­törjük és visszatesszük a lé­be. Liszttel, tejföllel haba­rást készítünk és jól .kifor­raljuk, Lehűtve, hidegen tálaljuk. Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Nyári paraván A könnyen elkészíthető és kicsire összecsomagolható pa­raván több célt ,is szolgálhat: Véd a széltől, a túlzott nap­sütéstől és a kandi tekinte­teiktől. Felállítható kertben, strandon, kempingben, üdü­léskor, amikor napozni kívá­nunk. Az összecsukható para­ván, amelyből tetszőleges függöny állítható fel, négy falécből és erősebb vászon­ból készül. A vászoncsík (1) végeire széles szegésdket (2) készí­tünk, ezekbe bújtatjuk a lé­céket (3). A belső léceket (4) a duplán rávarrott bújtatók- ba (5) csúsztatjuk. A bújta­tok felső végeit levarrjuk. így a kelme nem tud lecsúsz­ni a lécekről. A lécek kb. 12 om-rel hosszabbak, mint az anyag szélessége, és alul ki vannak helyezve. A lécek leszúrását megkönnyíti a rá­juk szegezett bütyök (6), amelyet lábbal is le tudunk nyomni. A vászon egyik kül­ső oldalára tartófület (7) és szalagokat (8) varrunk, ame­lyek a paraván összecsoma­golására szükségesek. A pa­raván belső falára több kis zsebet is varrhatunk, ame­lyekbe sok apró dolgot, — újságot, napolajat, törülkö­zőt, stb. — beletéhetünk a napozás ideje alatt. B. K. *% ­% lm Madarak, állatok bélye­gen: Kanada négyértékű so­rozatát a nálunk is jól ismert vadliba, fájd, bagoly és kó­csag díszíti. Bardabos külön­leges tengeri állatokat mutat be 16 bélyegen. Csúszó-má- szók tűnnek fel Nigéria négy bélyegén. Emelkedett a díj­szabás Üjzélandban, a kiegé­szítő bélyegpáron ragadozó madarak figyelnék. Párizs új szenzációval gaz­dagodott. A tudomány és az ipar palotáját (la Valletta) 3,90 frank névértékű bélye­gen is megcsodálhatjuk kí­vülről. Sport Jugoszláviából. Ered­ményes szereplésünk miatt kedves a 70 d. névértékű címlet, amely a cselgáncs EB-nek állít emléket. Bé­lyegpár hirdeti a labdarúgó vb-t. A repülő holland osz­tályban a vitorlázó EB-t blokk és két színes bélyeg hirdeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom