Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
XXXVI. évfolyam, 14«. szám. ÁRA: 1,80 Fi 1986. június 23., hétfő AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■ ■ Világ proletárjai, egyesüljetek!- g— ........«asm M ai számunkból közös tanácsok, ELÖLJÁRÓSÁGOK (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SPORTOLNA ÚJ KÖNTÖSBEN — KÜLFÖLDI INDULÓKKAL (5. old.) A HERENDI CSODAVILÁG (4. old.) Vgmk- viták Kezdetben volt a jószándék és a racionális megfontolás: h!a a vállalaték bizonyos munkákat nem, vagy csak külső vállalkozókkal, méregdrágán, gyakorta rossz minőségben és hosszú idő alatt tudnak elvégeztetni ; másfelől ha az emberék ,a jövedelmük növelése érdekében hajlandók lemondani a szabadidejük egy részéről, akikor miért ne lehetne a szük- séghelyzétet és az emberi hajlandóságot összekapcsolni? A felismerést döntés követte és — egyéb kisvállalkozási formák mellett — lehetőség nyílott a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezésére és működtetésére. És lehetővé tették, a szokásostól merőben eltérő bérezési rendszerrel, hogy aki — a szabadidejének a rovására — vállalja a vgrrik-munkát, az többet is kereshessen, mint a főmunkaidőben. Viszont: kezdetben; alapfeltétel volt, hogy vgmik-munkát csak az vállalhat, aki maradéktalanul eleget tett a főmunkaidős kötelezettsége inak. Kezdetben az is feltétel volt, hogy vgmk-kat inkább csók a másképpen el nem végezhető munkákra szerveznek, illetve — az eredeti elképzelés szerint — a lakossági szolgáltatás javítására, a szolgáltatóipar bővítésére. Kezdetben még — az alig titkolt bizalmatlanságban gyökerező — tartózkodás is megfigyelhető volt, aztán vgmk-a'liapítási láz hullámzott végig a gazdaságon. Ma már ott tartunk, hogy például az ipariban minden tizedik munkavállaló vgmk-tag, s manapság talán ők a legnyugtalanabb ipari dolgozók. Nem tudják, mi lesz velük, mert nem tudják, hogy a most már frontálissá erősödött támadások következtében nagy hirtelen megszüntetik-e e gazdálkodási formációt. Való igaz: e közösségek elszaporodásával azon nyomban fellángoltak és egyre hevesebbek a vgmk- vi'ták. A vamlk-párt.iak — úgy látszik — hiába érvelnék: e munkaközösségektől többnyire olyan teljesítményeket, jó minőséget, rövid határidőket és szolid áraikat kapnak a vállalatók, amelyeket a korábbi, külső kooperációs kapcsolataikban nem is remélhettek. Ráadásul: e munkaközösségek jó példát mutatnak a munka szervezettségét, s a csoporton belüli racionális munkamegosztást illetően is. Működésük következtében javplt a nagy értékű termelőberendezések kihasználtsága és az átlagosnál jóval magasabb fizetség hatására stabilizálódott a vgmk-kat foglalkoztató vállalatok munkaerőhelyzete is. Igen ám — így az ellentábor —, de mindez milyen áron? Valaha szigorúan megszabták, hogy az egészség károsodása nélkül mennyit lehet, szabad huzamosabb ideig túlórázni. E szervezetekben gyakorta nincsenek munkaidőkorlátok. És a további ellenérvek: miért kell vgmk-fnunikával pótolni a főmunfcaidő — teljesítményhez nem igazodó — alacsony keresményét? Miért nem látjuk be, hogy a vgmk lényegében a keresetszabályozás sokat vitatott gyengéinek a terméke? És miért nem látjuk be, hogy manapság már vgmk-fc százai, ha nem ezrei élnék vissza a helyzetükkel: a főmuinkaidő alatt készítik elő a wgmk-imunkát, alaposan visszatartva a főmunkaidős teljesítményeket. Sőt:, arra is van példa, hogy a vgmlk-tagok, a főmunkaidőben elkészített munkadarabokat félreteszik, hogy majd vgmk-teljesítmén.vlként számolják el. S micsoda dolog, hogy míg a főmunkaidőben szigorú keresetszabályozás! előírások szerint fizethetik csak a bért, addig a vgmkrtagofcat közönséges és lényegében szabályozatlan költségszámlára fizetik? Továbbá: gondolt-e valaki arra, hogy e közösségek léte egyfajta kíméletlen szelekciót valósít meg a munkavállalóik között (merthogy a csoportok cs'alkis a legjobbakat, a legteherbíróbbakat vészük ma- gUk közé), s gondolt-e valaki is arra, hogy e kisszervezeték működtetésével önmagában is lehetetlen mindenfajta vállalati belső ösztönzési rendszer? Hisz a vgmk-díjakkal egyetlen vállalat sem versenyezhet a főmunkaidőben. Ml tagadás: megfontolandó ellenérvek, s még sorakoztathatnánk tovább is ezéket, ám ne folytassuk. Tény: a vgrUk-munikia egyfajta lehetőség, de senki számára nem kényszer. A munkáltató és a munkavállaló számára sem. A szűnni nem akaró, sőt egyre kíméletlenebb vgmk- vitának most már nem is ez a lényege. Oka, hanem az, hogy — sajnos — egyre jobban szaporodnak az olyan munkaközösségek, amelyek diszikreditálják e vállalkozási formát. Szabálytalanul ügyeskedve működnek, tagjaik tudatosan teremtenék olyan helyzetet, hogy a kiszabott munka elvégzése „ne férjen bele” a főmunkaidőbe, viszont elvégezhető legyen a vgmk-ban. Felelősek ezért a munkáltatók is. mert minden ilyen gyakorlat mögött óhatatlanul is a teljesítménykövetelmények lazulása és általában a munkafegyelem romlása fedezhető fel. És ilyen esetekben vesztes a vállalat, s a népgazdaság is, mert a munkahelyi teljesítmény nem növekszik, csak sajátságos módon átrendeződik: a főmunkaidőből a vgmk-időbe. Talán kíméletlen, de kikerülhetetlen a megjegyzés: a vgmk-el lenes tábor szerveződését, hangjának fölerő. södését az egyre inkább eltorzult módon működő vgmk-mozgalom váltja ki. A vgmk-tagokniak tehát nem amiatt kell nyugtalalrakodniuk, hogy esetleg megszüntetik e gazdálkodási formációt, sokkal inkább amiatt, hogy tisztességtelenül dolgozó, ügyeskedő kollégáik ne hozzák egyre kínosabb helyzetbe az egész vgimk-intézményt. Kár volna!/' VÉRTES CSABA A Magyar Kereskedelmi Kanara közgyűlése A Magyar Kereskedelmi Kamara (Szombaton, a Budapest Kongresszusi Központban tartotta VII. közgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint a Ikormány több tagja, ott voltak a társadalmi és érdekképviseleti szervek vezetői. _________^____. Az elnökség írásos beszámolójához Beck Tamás, a Kamara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta: a Kamara tagjainak száma az 1980. évi 484-ről 1250-re nőtt. Az elmúlt öt évben építő- és építőanyagipari vállalatokkal, állami gazdaságokkal, s jó néhány szövetkezettel bővült a Kamara tagvállalatainak köre. A Kamara társadalmi jellege erősödött, központi feladatává vált az érdekközvetítő, -egyeztető és -képviseleti tevékenység. Fokozatosan fejlesztette kapcsolatait a népgazdaság irányító szerveivel, a vállalatok véleményét közvetítve bekapcsolódott a gazdasági döntések előkészítésébe. Számos hátósággal kötött együttműködési megállapodást, biztosítva azt, hogy az irányító szervek már a döntéselőkészíités korai fázisában kikérjék a Kamara által közvetített Vállalati véleményeket. Az érdekvédelmi munka alapvető gondja jelenleg az, hogy a Kamara még csak kevés esetben tud .alternatív, átfogó javaslatokat előkészíteni a, gazdaságirányítás számára, azért fokozottan igyekszik bevonni c munkába a vállalati szakembereket, A Kamara sokféle módon segíti a Vállalatok és a. kormányzat kapcsolatának javí. lását. Az elnökségi üléséken rendszeresen részt vesznek a kormány vezető tisztségviselői. A vitáikban a vállalati vezetők kifejtik véleményüket. és közvetlenül megismerhetik a gazdaságirányítás szempontjait is. Ez az információcsere hozzájárult az álláspontok közeledéséhez. A Kamara a múlt esztendőben számos olyan jelzést és javaslatot juttatott el a gazdaságirányításnak, amelyek jelentős gazdasági feszültségek feloldását célozták, több javaslatot készített az idei szabályozóváltozásokkal, az exportérdekeltség növelésével kapcsolatban is. Viszonylag kevesebb eredményt sikerült elérni a vállalatok közötti érdekegyeztetésben. Ebben szerepet játszott az is, hogy az elmúlt években a vállalati működés pénzügyi feltételei romlottak, a gazdálkodók tűrőképessége csökkent, érdekellentéteik növekedtek, s a megállapodások valamelyik, vagy mindkét fél számára többnyire átmeneti anyiagi áldozattal járnának. A Kamara elsősorban az álláspontok kölcsönös megismertetésével segíti feloldani a vállalatok közötti ellentéteket. — A Kamara fontos feladatta a magyar vállalatok külpiaci munkájának segítése is — mondotta. Elsősorban azokban az országokban támogatja a vállalatok piacra jutását, ahol a magyar áruknak még nincsenek hagyományaik. Egyebek között az Egyesült Államokban, Törökországban, az Arab-öböl államaiban és Délkelet-Ázsiá- ban számos rendezvényt szerveztek a magyar export- kínálat megismertetésére. Tovább erősítétték az együttműködést a szocialista országok kamaráival, kedvezőbb feltételeket teremtve a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlesztéséhez. Foglalkoztak magyar—szovjet vegyes vállalatok létesítésének lehetőségeivel is. Ezután az elnök utalt az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletére, amelynek alapján a Kamara a múlt esztendőben társadalmi szervezetté .alakult át. A jogszabály kötelezővé tette a gazdaságirányítási szervek számára azt, hogy a döntések előkészítésénél a Kamara véleményét kikérjék. Az intézmény jogosulttá vált arra is, hogy esetleges ellenvéleményét közvetlenül a Minisztertanács elé ter jessze. A Kamara — bővülő jogkörének megfelelően — a jövőben szerepet kíván vállalni a termelési szerkezetátalakítás előkészítésében, a vállalati szerződéses kapcsolatok javításában, az üzleti, etikai normák érvényesítésében. A következő hónapokban néhány, a gazdasági fejlődést érintő alapkérdésben kidolgozza javaslatát. így eljuttatja véleményét a kormányzathoz a gazdaságirányítás korszerűsítésével kapcsolatban is. Figyelemmel kíséri az új vállalatirányítási rendszer tapasztalatait, elemzi a vállalatok középtávú terveit, és a vállalati törekvésekről, tendenciákról tájékoztatja a gazdaságír án yítást. A Kamara szorgalmazza a vállalati j övedelemszab ályo - zás alapvető átalakítását, azt, hogy a jelenlegi, szinte áttekinthetetlen elvonási támogatási gyakorlatot egyszerűbb, viszonylag hosszabb ideiig érvényes adózási rendszer váltsa fel. Ez lehetővé tenné a gazdálkodók számára (Folytatás a 2. oldalon.) Sport, divatbemutató, térzene A Kapos menti fiatalok Szakályban találkoztak Kaposvári és szakályi fiatalok beszélgetnek a Kapos- parton Az idén tizennegyedszer rendezték meg Szakályban a Kapos menti fiatalok találkozóját. Moráth Zsuzsanna, a községi KISZ-alapszervezet titkára már negyedik alkalommal volt a „főrendezője” a jelentős eseménynek, amelyen részt vettek Kaposvártól Simontornyáig a Kapos völgyében lévő falvak küldöttségei, de távoli vidékekről, még Szekszárd-ról is mentek a rendezvényire. Közel kétezer fiatal tett hitet a-béke, barátság jegyében az együttműködésről. A fiatalok előtt Bárdos'László- né, a községi tanács vb-tit- kára mondott beszédet. Hangsúlyozta az ifjúság munkájának fontosságát, és szólt a fiatalok kötelességeiről is. A beszéd után gazdag program várta a résztvevőket, akik csapatonként neveztek a különféle programokra. Például: 23 férfi focicsapat, három női kézilabda-együttes és két női foci- gárda állt fel a pályára. A tamási fúvószenekar térzenét adott. Az MHSZ lövészek részére rendezett vetélkedőt, ügyességi számokban vetélkedtek a KlSZ-alap- szervezetek tagjai, például az öta'kadályos terepversenyen, illetve a sodrófadobó versenyen. A Tapiási Köp—Ka ÁFÉSZ divatbemutatója, a szakályi ifjúsági citerazenekar műsora és autós ügyességi verseny színesítette a programot. A honvédelmi nevelés részeként Csókáné Bilág Mária sárkányrepülő-bemutatót tartott. Végül Éles István parodista adott műsort, majd este szabadtéri bál volt. A tamási KlSZ-bizottság és a szakályi alapszervezet a jövő évben ismét megrendezi a Kapós menti fiatalok találkozóját. Egyébként az idei, a 14, Kapos Kupát Tamási csapata nyerte meg. A szakályi citerazenekar a színpadon
