Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
í tolna "N 8 'SÊPÛJSAG 1986. június 21. Automatizált vasúti irányítási rendszer Elektronikus konzultáns segíti az ER-200 szuperexpressz mozdonyvezetőit az optimális vezetési üzemmódok megválasztásában. Ez a személyszállító szerelvény a Moszkva-Leningrád közötti 650 kilométeres utat kevesebb mint öt óra alatt teszi meg. A mozdonyvezetői brigádok munkájának automatizálása szerves .része a vasúti közlekedés számítógépes szervezési rendszerén belül kiépülő új irányító-vezérlő komplexumnak. Ez lehetővé teszi a Szovjetunió legnagyobb vasútfőnökségéhez, az Októberi Vasút- főnökséghez tartozó vonalak teljes személy- és teherforgalmának ellenőrzését. Az ide tartozó tízezer kilométeres hálózaton évente több mint félmilliárd utast szállítanak. Ez komoly nehézségeket okoz az egységes irányítási rendszer megszervezésében, hiszen az ország kelet-nyugati részén óriási területen - Moszkvától egészen a Barents- tenger partjáig - kell átfognia az állomásokat és vasútvonalakat. Már üzemelnek számítástechnikai berendezések a legfontosabb rendezőpályaudvarokon, valamint a szovjet-finn határmenti forgalomban. Jelenleg egységes automatizált irányítási rendszer (AIR) létrehozása folyik, amely egyesíti a Szovjetunió 32 vasútfő- nökségét. Ezek úthálózata külön-külön is meghaladja sok ország vasúti hálózatának hosszát. Tudományos kutatások A PITESTI PÉLDA Az IM-CUGIR márkajelü szerszámgépek, automata mosógépek, varrógépek iránt nemcsak Romániában, de a nemzetközi piacon is nagy az érdeklődés. Ezt bizonyítja, hogy a cugiri gépgyár az elmúlt ötéves tervben 670 millió lejjel növelte exportját. A gyár termékeinek minősége mellett nagy gondot fordít a gazdaságos termelésre. Egy év alatt 2000 tonna fémet, 800 tonna szénféleséget, és 737 mWh elektromos energiát takarítottak meg. Ezzel az RKP XIII. kongresszusának útmutatásait követték, amely a termékek technikai és minőségi színvonalának jelentős emelését, a termék- szerkezet javítását, és a termelés gazdaságosságának fokozását írta elő. Mindebben nagy szerepet szánnak a tudományos kutatásnak. A tudomány és oktatás múlt évi kongresszusa meghatározta a kutatások irányát a technikai fejlesztésre és a fejlett technika bevezetésére a következő öt évben. Ebben a lezárult ötéves terv eredményeire hivatkozhattak. A korábbi, 1979-es határozat 39 programot ajánlott a tudományos kutatás számára. Ennek alapján 1981-1985 között 17 100 gépet, berendezést és felszerelést állítottak a termelésbe, 1700 új fogyasztási cikkel szélesítették a gyártmányok körét. A tudományos kutatást szolgáló berendezések ipari termelése 1985-ben háromszorosa volt az 1980-asnak. Nagy részük van ebben az egyetemeknek és a főiskoláknak, amelyeknek célkutatási és kísérleti termelése 668 millió lej hasznot hozott a népgazdaságnak. Az RKP kongresszusa arra is rámutatott, hogy még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. Az 1986-1990-es ötéves terv a kutatások figyelmét a népgazdaság súlypontjaira irányítja'. Ilyenek: a geológiai kutatások, a bányászati technológia, a kőolaj- és földgáz hozamának növelése, a kutatások és a termelés kapcsolatának szorosabbá tétele. Meg kell gyorsítani a csúcstechnológia, például a mikroelektronika és számítógépgyártás, továbbá a petrolkémia fejlesztését. A kutatómunkában és fejlesztésben jelenleg 230 ezren tevékenykednek, hogy megbirkózzanak a sok irányú és a népgazdaság számára döntő fontosságú feladatokkal. Az egyetemek és főiskolák végzős fiataljait ezért mindenekelőtt a népgazdaság súlyponti területeire, a gépiparba és a vegyiparba irányítják. A helyi vezetés gondoskodik arról, hogy a kutatási eredményeket mielőbb a termelés szolgálatába állítsák. Kiváló példaként említik a pitesti gumikombinát módszerét, amely hosszú távú kutatási programot dolgozott ki a termelés szükségletei számára, meghatározott tudósoknak szerződéses feladatokat adott. E módszerek, valamint az újítások révén jelentékeny megtakarítást értek el energiában, nyers- és import-anyagokban. GÁTI ISTVÁN Nagyszeben, a Kárpátok lábánál fekvő város modern lakónegyede. A ploesti gépgyárban készült olajfúró berendezés, amellyel több mint 10 ezer méter mélységbe hatolhatnak le az olajkutatók. A közös erőfeszítések gyümölcse A színesfémkohászat országaink gazdasági együttműködésének fontos területe. Különösen kiterjedt együttműködés valósul meg az alumíniumipar területén. Az ország timföldtermelésének majdnem a felét a Szovjetunió közreműködésével épült ajkai timföldgyár adja. Az alumínium félkésztermékek további feldolgozása a székesfehérvári hengerműben történik, amelyet szintén szovjet vállalatok segítségével építettek. A vállalat alumíniumlemezt, szalagot és egyéb termékeket állít elő, amelyeket a magyar népgazdaság különböző ágazataiban használnak fel. Az iparág dinamikus fejlődését elősegítette, hogy 1962-ben szovjetmagyar kormánymegállapodás született a timföld- és alumíniumgyártási együttműködésről. A megállapodás értelmében Magyar- ország további feldolgozásra timföldet szállít a Szovjetunióba, s cserébe alumíniumrudakat kap a szovjet partnertől. Országaink gazdasági és műszaki együttműködésében különleges helyet foglalt el Magyar- ország energiahelyzetének együttes megoldása. Szovjet vállalatok szállították a Dunamenti Hőerőmű három, összesen 450 mW teljesítI ményű energiablokkját. Együttműködés folyik a helyi barnaszén feldolgozásában is, amely fontos fűtőanyag az ország energiamérlegében. Tatabánya környékén már kettő üzemel ebből a négy szénbányából, amelyek együttes létesítését kormányközi megállapodás írja elő. A négy bánya megépítésével a barnaszéntermelés évi 8 millió tonnával nő. Magyarország energiaellátásában nagy a szerepe a szovjet vállalatok részvételével 1979-ben épült vinnyica-albertirsai 750 kV-os nagyfeszültségű vezetéknek. Az elmúlt ötéves terv során a vezetéken keresztül Magyarország évente 8 milliárd kW/h villanyáramot kapott, ami az ország szükségletének egynegyede. A két ország energetikai együttműködésének jelenlegi legfontosabb területe a 17 600 mW teljesítményű paksi atomerőmű építése. 1982 decemberben üzembe helyezték az első 440 mW-os energiablokkot. 1984 októberében pedig a tervezett teljesítményre kapcsolaták az erőmű második energiablokkját. A paksi atomerőmű első energiablokkjainak üzembe állítása fontos szakasz a Magyar Népköztársaság energetikai fejlődésében. Magyarország elindult az atomenergia békés felhasználásának útján és a szocialista közösség országai között ötödikként kezdett energiát termelni atomerőműben. A paksi atomerőmű az előírt korszerű biztonsági követelmények betartásával épül, s létrehozásában, felszerelésében más KGST-tagor- szágok szakosodott vállalatai is részt vesznek az atomerőművi berendezések gyártásának többoldalú szakosításáról, kooperációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló hosszú távú megállapodás alapján. mÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊaÊÊÊlÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊ^ÊmÊÊÊÊi^itÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊm Egyes atomerőművi berendezések gyártásának megkezdésével a magyar gépgyártók is tevékenyen bekapcsolódtak a megállapodás végrehajtásába. Jelentősen fejlődött a szovjet-magyar vegyipari és olajfeldolgozó-ipari együttműködés is, amelynek nyersanyaga.a Barátság kőolajvezetéken és a Szövetség gázvezetéken érkező szovjet kőolaj és földgáz. Az ország két nagy vállalata, a szovjet közreműködéssel épült dunai és tiszai feldolgozóüzem évente körülbelül 8 millió tonna kőolajat dolgoz fel. A magyar népgazdaság számára nagyon fontos, hogy a Szovjetunió közreműködik az építőanyag-ipar fejlesztésében, s az oly nagy társadalmi jelentőségű feladat megoldásában, ipari bázisának megteremtésében, mint a lakásépítkezés. Országaink együttműködnek a népgazdaság egyéb területein is - a gépgyártásban, a gázfeldolgozásban, a távközlés és a mezőgazdaság terén. Az eddigi együttműködés során a Szovjetunió műszaki közreműködésével Magyarországon több mint 100 ipari létesítményt és egyéb objektumot helyeztek üzembe a gazdaság különböző területein. A szovjet közreműködéssel épült magyarországi vállalatok gazdaságosan üzemelnek és az országban előállított, meleg és hideg hengerelt acéllemez, a kohászati koksz teljes mennyiségét, a feldolgozott kőolaj csaknem 90, a feldolgozott földgáz 80, a timföld, nitrogénműtrágya stb. 30 százalékát adják. Az együttműködéssel épült egyes létesítmények termékeit a szocialista országokba, köztük a Szovjetunióba exportálják. A Szovjetuniónak a Magyar Népköztársasággal fenntartott gazdasági kapcsolatai - csakúgy, mint a többi szocialista ország esetében - a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvén alapulnak. A Magyar Népköztársaságban épülő létesítményekhez szállított szovjet berendezésekért és a műszaki közreműködésért cserébe Magyarország a szovjet népgazdaság számára szükséges ipari termékeket, köztük fogyasztási cikkeket szállít. Ezenkívül a magyar vállalatok részt vesznek egyes szovjet könnyűipari, ezen belül bútor- és élelmiszeripari vállalatok, szociális és szolgáltató létesítmények korszerűsítésében és rekonstrukciójában. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtása során magyar vállalatok részt vettek a világ legnagyobb gázvezetékének, az orenburgi vezetéknek a megépítésében, az uszty-ilimszki cellulózkombinát, a kijembajevi azbesztmű, a hmelnyickiji atomerőmű stb. építkezésében. A jelenlegi ötéves terv alatt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági és műszaki együttműködése tovább fejlődik. Folytatódik az együttműködés a paksi atomerőmű bővítésében, a Dunai Vasmű rekonstrukciójában és korszerűsítésében, a Tiszai és a Borsodi Vegyikombinát, más vegyi üzemek berendezéseinek és egyéb létesítményeknek a megépítésében. A megújhodás programja Lengyelország 1985-ös esztendejét is az a törekvés jellemezte, hogy mielőbb kilábaljanak a válságból. S mivel szemmel láthatóan erősödik a gazdaság, a közvélemény egyre növekvő hányada ítéli meg kedvezően a helyzetet. Az 1984-es 26 százalékhoz képest az elmúlt évet a megkérdezettek 39 százaléka minősítette kifejezetten jó gazdasági esztendőnek. A szocialista ipar termelése 3,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a feldolgozó ágazatok 4,2 százalékkal növelték termelésüket. Egymás után négy évben volt eredményes a mezőgazdaság. Bár a növénytermesztés a tavalyi betakarítások idején bekövetkezett rossz időjárás miatt valamelyest elmaradt az előző évtől, az állattenyésztés több mint 4,5 százalékkal felülmúlta korábbi eredményét. A beruházásokra tavaly több pénzt fordítottak, mint megelőzőleg, de a befejezett építkezés aránya még így is elmaradt a tervezettől. Az építőipari 193 ezer lakást adott át rendeltetésének. Ezek átlagos alapterülete meghaladja az 55 négyzetmétert. Ilyen alapokról indult az új ötéves terv. Lengyelországban a legfontosabb belpolitikai kérdés továbbra is a gazdasági reform. A politikai helyzet ugyanis nagymértékben függ a gazdálkodás javulásától, a gazdaság előrelépésétől. Ezt tartja szem előtt a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusára készült - az egész nép erőfeszítéseire számot tartó - programtervezet is. A program valóra váltásában továbbra is nagy szerepe lesz az immár négy esztendeje folyó reformnak. A század végéig a nemzeti jövedelem 75 és a munkatermelékenység 60-70 százalékos növekedésével számolnak. Ezzel párhuzamosan az anyag- és energia-igényesség 30-40 százalékos csökkenését várják. Az elképzelések szerint a jelenlegi ötéves terv idején az élelmiszer-fogyasztás 12 százalékkal, az iparcikktermelés 17 százalékkal növekszik. Úgy vélik, hogy az egy lakosra jutó fogyasztás 50 százalékkal gyarapodik majd az ezredfordulóra. A lakáshoz jutást az újonnan átadott lakások számának 10- 20 százalékos emelésével kívánják megkönnyíteni. A mezőgazdaságban a jövőben is a fő cél a lakosság élelmiszer-ellátásának mennyiségi és minőségi növelése. Ennek érdekében az ágazat valamennyi szektorát, így a családi gazdaságokat is fejlesztik. A falvakban a szocialista átalakulás a magasabb műszaki ellátottságra támaszkodva jöhet létre, az egyéni gazdálkodókra vonatkozó teljes önkéntesség alapján. A gazdaság főbb fejlődési irányai a termelési kapacitások korszerűsítését, a gazdasági szerkezet átalakítását, a hatékony beruházási politikát érintik elsősorban. A tudományos-műszaki haladás eredményeit a vívmányok azonnali gyakorlati bevezetésével kívánják érvényesíteni. A programtervezet a pénzpiac megerősítését is szorgalmazza. Végül pedig leszögezi, hogy Lengyel- országnak a jelenleginél nagyobb mértékben ajánlatos részt venni a nemzetközi munkamegosztásban, különösen a KGST-országokkal való együttműködésben. Ezzel kapcsolatban is nélkülözhetetlen az iparszerkezet átalakítása és természetesen az export növelése, amely egy lakosra számítva jelenleg 3-4-szer alacsonyabb, mint más szocialista országokban. Ennek fontossága azonnal világossá válik, ha tudjuk, hogy az ország adóssága meghaladja a 30 milliárd dollárt. A megújhodás programjának fő tartalma a valóságos népképviselet, a néphatalom fejlesztése - minden szinten. Kezdve a községi tanácsokon egészen a Szejmig. Ezért igen nagy jelentősége van a munkásdemokráciának, az üzen. önkormányzatnak, amely nemcsak inspirálja, hanem egyben ellenőrzi is az államhatalmi szerveket. A gazdaság megújításával, ilyen irányítás melleti Lengyelország elfogadhatja a 21. század kihívását.
