Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-20 / 144. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 144. szám. ARA: 1.8« Ft 1986. június 30., péntek Mai számunkból MAGYAR—TÖRÖK KAPCSOLATOK (2. old.) VASAS-SPORTNAP PAKSON (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT A TERMÁLFÜRDŐK HOLNAPJA — GUNARAS <:í. old.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 19(6. június 18-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága {Kádár János elvtárs el­nökletével ;1986. június 18-án ülést tartott. Az ülésen á Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos fő­hatóságok vezetői, valamint a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kér­désekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a népgazda­ság 1986. évi fejlődésének eddigi tapasz­talatairól .szóló jelentést. I. A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg Mi­hail Gorbacsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának június 8—9-i magyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének június 10—11-i budapesti üléséről. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy Mihail Gorbacsov elvtárs baráti lá­togatása a pártjaink, népe­ink, országaink közötti kap­csolatok fejlesztésének ki­emelkedő állomása volt. Ká­dár János és Mihail Gorba­csov szívélyes, elvtársi, lég­körben folytatott tárgyalá­saikon tájékoztatták egymást az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusán ho­zott határozatok valóra vál­tásáért folytatott tevékeny­ségről, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. A tárgyalások ismételten meg­erősítették a közös elveken nyugvó szilárd egységünket, tanúsították pártjaink nézet- azonosságát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi vi­szonyok megítélésében. A Központi Bizottság meg­elégedéssel szólt a pártjaink közötti toiizalomteljes vi­szonyról, a magyar—szovjet barátság elmélyüléséről, az élet minden területére kiter­jedő, gyümölcsöző együttmű­ködésről. Mindkét fél kifeje­zésre juttatta, hogy együtt­működésünket továbbfej­lesztjük, és magasabb szín­vonalra emeljük. A jövőben is azon munkálkodunk, hogy egymás tapasztalatainak megismerése és hasznosítá­sa minél jobban segítse a szocialista építést. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy Kádár János és Mihail Gor­bacsov elvtárs megbeszélé­sei újabb lendületet adnak politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolataink dina­mikus továbbfejlesztésének, elősegítik az együttműködés fejlettebb formáinak kiala­kítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a nem­zetközi színtéren együtt, azonos célokért, a viszonyok megjavításáért, a tartós bé. kéért, az embriség nyugodt, pusztító fegyverektől men­tes jövoéért küzdünk, 2. A Központi Bizottság jóváhagyta a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ülé­sén részt vett küldöttségünk tevékenységét. A tanácsko­záson kialakított közös állás- foglalások, javaslatok meg­felelnek a magyar nép, az egész emberiség érdekeinek. A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt tovább­ra is határozottan törekszik a keleti—nyugati párbeszéd folytatására, az európai és az általános biztonság meg­szilárdítására, a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együtt­működésének fejlesztésére. A Központi Bizottság helyes­li és támogatja a leszerelés előmozdítására irányuló nagy fontosságú szovjet kez­deményezéseket: az atom­fegyver-kísérletek beszünte­tését, a világűr militarizálá- sánaik megaikadályozását, a tömegpusztító eszközök meg­semmisítését. Hangsúlyozza, hogy a Varsói Szerződés tag. államainak a NATO tagor­szágaihoz, valamennyi euró­pai országhoz intézett mos­tani budapesti felhívása az európai fegyveres erőik és a hagyományos fegyverzet csökkentésére jelentős kez­deményezés, amelynek meg­valósítása nagymértékben erősítené földrészünk béké­jét, biztonságát. A magyar nép azt várja, hogy a NATO-tagországofc illetékesei felelősen, érdem­ben mérlegelik a Varsói Szerződés Politikái Tanács­kozó Testületének javaslata­it, és építő jellegű választ adnak a kezdeményezésekre. II. A Központi Bizottság át­tekintette a népgazdaság helyzetét, értékelte az 1986. évi terv végrehajtásával kapcsolatos eddigi tapaszta­latokat és megvitatta a terv megvalósítását szolgáló to­vábbi teendőket. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ez évi gazdaságpolitikai célok megvalósítása a korábban feltételezettnél nehezebb feladatot jelent, nagyobb kö­vetelményeket támaszt a gazdaságirányító és a gaz­dálkodó szervezetek mun­kájával szemben. A VII. öt­éves tervben célul kitűzött gazdasági élénkülés még nem kezdődött el, az idei esztendő első öt hónapjában több vonatkozásban tovább tartottak az elmúlt évet jel­lemző kedvezőtlen gazdasági folyamatok. A gazdasági egyensúly megszilárdításában eddig nem sikerült elérni a szük­séges javulást. A vállalati beruházásokat, a közületek és a lakosság fogyasztását nem támasztja alá megfele­lően a termelés növekedése. Lassú a termelési szerke­zet hozzáigazítása a keres­lethez. nem javul a kívánt mértékben a hatékonyság, számos területen rossz a munkafegyelem és a munka­időalap kihasználása. A világgazdasági feltéte­lek alakulása számunkra továbbra sem kedvező. Fon­tos exporttermékeink — az élelmiszer, az olajszármazé­kok — árai jelentősen csők. kentek, és számottevő vesz­teséget okoz az Európai Gazdasági Közösség által al­kalmazott hátrányos megkü­lönböztetés. A tavalyi és az év eleji nem kielégítő teljesítmé­nyek, munkánk fogyatékos­ságai és az újabb kedvezőt­len nemzetközi gazdasági fejlemények nehezítik a fő gazdaságpolitikai célok el­érését. Az ipar termelése az év- első öt hónapjában — az áp­rilisi-májusi élénkülés elle­nére — nem érte el a ter­vezettet. csak 1,2 százalék­kal növekedett. A bányászat, a vegyipar, az élelmiszer- ipar és a könnyűipar egé­szének a termelése a tava­lyi szint körül alakult. Ked­vező viszont, hogy a hír­adás- és vákuumtechnikai ipar termelése 14 százalék­kal, a műszeriparé 10 szá­zalékkal, a háztartási és koz­metikai vegyiparé 11 száza­lékkal, a cipőiparé 10 száza­lékkal, a gumiiparé 6 száza­lékkal, a gyógyszeriparé 4 százalékkal, a nyomdaipa­ré 7 százalékkal nőtt. Az épí­tőipar teljesítménye a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva több mint 6 szá­zalékkal nagyobb. A mezőgazdaságban az 1986-os évet megalapozó munkákat idejében és jó mi­nőségben elvégezték. A ka­lászosok és a kukorica ve­tésterülete némileg elmaradt a tervezettől, viszont a napraforgóé 13 százalékkal meghaladja azt. A kalászosok fejlettsége közepes, a kapás­növények jól fejlődnék. Az állattenyésztésben a felvá­sárlási árak emelése és egyéb célszerű intézkedések érez­tetik kedvező hatásukat. A szarvasmarha-létszám csök­kenése jelentősen mérséklő­dött, a sertésállomány gya­rapodott, a baromfiállo­mány az előirányzat szerint aialkul. Mindennek következ­tében az élelmiszeripar ter­melése fokozatosan élélikül. Az építési beruházások a múlt évivel azonosak. Ked­vező, hogy a beruházásokon belül a gépek beszerzése 8 százalékkal nőtt. A központi beruházások az előirányzat szerint alakulnak. A vállala­ti beruházások 12 százalék­kal meghaladják a tavalyi szintet. A bérek az év első öt hó­napjában a tervezettet meg­haladóan, 7,2 százalékkal nö­vekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom volumene 3,5 százalékkal emelkedett, az áruellátás — néhány fo­gyasztási cikk kivételével — kiegyensúlyozott. A Központi Bizottság he­lyesli, hogy a gazdaságpoli­tikai céloknak és az éves terv előirányzatainak a tel­jesítése érdekében az irányí­tó szervek számos intézke­dést hoztak. Ezek az intézke­dések alapvetően a termelé­si szerkezet fejlesztését szol­gálják, az exportot ösztön­zik, és a műszaki haladás feltételeit javítják. Bővítik a vállalatok lehetőségét a külkereskedelmi tervek meg­valósításában, és a teljesít­mény meghatározott javulá­sa esetén többletjövedelmet eredményeznek. Más intéz­kedések a költségvetés hely­zetének javítását célozzák, fokozzák az érdekeltséget a gazdasági eredmények növe­lésében, segítik a teljesítmé­nyek és a jövedelmek jobb összekapcsolását. A gazdasági munkában, az ágazatok, a gazdálkodó szer­vezetek, a kollektívák ered­ményességében — mint a példák sokasága tanúsítja — az objektív körülmények mellett meghatározók az em­(Fölytatás a 2. oldalon.) Közgazdászok közgyűlése Napirenden a világgazdaság Tegnap délután a szek­szárdi megyeháza nagyter­mében tartotta soros köz­gyűlését a Magyar Közgaz­dasági Társaság Tolna Me­gyei Szervezete. Az ülésen részt vett Gyöngyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának titkára és dr. Simái Mihály, a Magyar Közgazdasági Társaság Or­szágos Vezetőségének tagja, a Világgazdasági Kutatóin­tézet igazgatóhelyettese, és dr. Molnár István, a Jogász- szövetség megyei elnöke. A társaság megyei szerve­zetének elmúlt ötéves mun­káját Ribling Ferenc, a Tol­na Megyei Tanács általános elnökhelyettese, a megyei szervezet elnöke értékelte. — Vezetőségünk fő célki­tűzése vólt, hogy a folyama­tosan változó feltételekre és körülményekre, az újabb feladatokra felkészülve ala­kítsa ki megyénkben a szé­les körben igényelt közgaz­dász szakma társadalmi köz­reműködésének kereteit. Ügy érezzük, hogy ezt a cél­kitűzést összességében sike­rült megvalósítani — mon­dotta a többi közt. Ezt követően dr. Simái Mihály tartott előadást nap­jaink világgazdasági helyze­téről, többek között a két nagyhatalom haditechnikai fejlettségéről, a szovjet re­formpolitikáról, és az olaj- árcsökkenés hazánkra gya­korolt hatásáról. Gyugyi János tolmácsolta a megyei pártvezetés köszö­netét, hangsúlyozva, hogy nagyra értékelhető az a munka, amelyet a társaság Tolna megye érdekében ki­fejtett. A közgyűlés ezek után meg­választotta a Magyar Közgaz­dasági Társaság Tolna Me­gyei Szervezetének elnöksé­gét, a tagokat, a bizottságo­kat és szakosztályokat, vala­mint a küldötteket. A szer­vezet elnökévé ismét Ribling Ferencet, titkárává Andrási Imrét, a Tolna Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályve­zetőjét választotta egyhan­gúlag a tagság. Befejezésül — kiemelkedő munkájuk eredményeként — hárman vehették át kitünte­tésül a Széchenyd-emlékér- met. Haderőcsökkentés Magyar felszólalás Magyarország kormánya és népe nagy figyelemmel kísér minden fegyverzetkorláto- zási tárgyalásit, tevékeny ré­szese valameninyi, a leszere­lésre irányuló törekvésnek — hangsúlyozta Nagy János nagykövet, küldöttségünk ve­zetője a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalások csütörtöki ülésén. Hazánk lehetőségei­nek megfelelően kész hozzá­járulni a közép-európai ka­tonai szembenállás szintjé­nek csökkentéséhez. A nagykövet szólt arról, hogy a NATO reagálása a VSZ javaslatára nem igazol­ta a kezdeti reményeket: a nyugati javaslatok egyre kisebb csapatcsökkentést ira- nyoznak elő, teljesen figyel­men kívül hagyják a fegy. verzet csökkentését, egyúttal pedig irreális mértékben nö­velik az ellenőrzési igényt A magyar küldöttség veze­tője ezután ismertette a VSZ Politikai Tanácskozó Testü­letének legutóbbi, budapesti ülésén elfogadott javaslato­kat, a felhívást a NATO-hoz az európai haderők és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentésére. A résztvevők egy csoportja Dr. Simái Mihály tartott előadást

Next

/
Oldalképek
Tartalom