Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

2 IvË PÜ J SÁG 1986. június 17. Zimbabwe államfője Budapesten Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) szólt országa belső helyzeté­ről, a megoldásra váró fel­adatokról. Áttekintették az államközi kapcsolatok ala­kulását legutóbbi találkozó­juk óta. Megállapították, hogy előrehaladás történt az együttműködésben, amelyhez hasznosan járultak hozzá a miniszteri és más jellegű lá­togatások. A nemzetközi helyzet át­tekintésekor az elnökök megerősítették: országaik a jövőben is tevékenyen hoz­zájárulnak a világbéke meg­őrzéséhez, a nemzetközi lég­kör javításához, az államok közötti jobb megértéshez, a fegyverkezési hajsza megfé­kezéséhez. Losonczi Pál tájékoztatta vendégét a Szovjetunió, a szocialista közösség országai konkrét leszerelési javasla­tairól, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének júniusi budapesti ülésén tett javas­latairól, amelyeket a zim­babwei elnök országa támo­gatásáról biztosított. Hang­súlyozták: az el nem köte­Több millió fekete bőrű dél-afrikai munkás és alkal­mazott maradt távol hétfőn a munkából. Az országos sztrájkot a fajüldöző rend­szerrel szembenálló szerve­zetek hirdették meg a sowetói vérengzés tizedik évforduló­jára. Hétfőn reggelig 31-re nö­vekedett azoknak a száma, akik erőszakos cselekmények következtében életüket vesz­tették — közölte Leon Mellet dél-afrikai 'kormányszóvivő. Az áldozatok közül 28 fékete bőrű. A példátlan méretű rend­őri felvonulás hatására több, feketék lakta városra vagy városrészre — így elsősorban magára Sowetóra — temetői csend borult. Más helyütt — mini például Fokváros és Durban feketék lakta körze­teiben megmozdulások vol­tak. melyeknék résztvevői kővel dobálták meg a ható­ságok embereit, gyújtóbom- bá'kat hajigáltak, buszokat gyújtották fel. Az események részleteiről csak kevés vált ismeretessé, mert a hatóságok nem enged­tek újságírókat a fekete vá­rosrészekbe. E települések közül többel a telefonössze­köttetést is megszakították. A botswanai kormány hét­főn nyilatkozatban ítélte el Dél-Afrikát amiatt, hogy ügynökei vasárnapra vir­radóan terrorakciót hajtot­tak végre Gaboroneban, egy lakóház ellen. A támadók egy fiatal nőt megöltek, egy férfit és egy csecsemőt meg­sebesítettek. A sowetói vérengzés év­fordulója alkalmából tartott lusakai nagygyűlésen Dán Tloome, az Alfrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) főtitkár- helyettese megállapította, hogy a pretoriai fajgyűlölő kormányzat Afrika vala­mennyi országát fenyegeti. Az évfordulón az Afrikai Egységszervezet Addisz Abe- bában közzétett nyilatkozatá­ban felszólította a dél-afri­A bizalom- és biztonság­erősítő intézkedésekről, va­lamint a leszerelésről folyó stockholmi konferencián hétfőn felszólalt Szigeti Ká­roly, a magyar delegáció vezetője. Szigeti Károly felhívta a konferencia résztvevőinek fi­gyelmét a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének budapesti értekezle­tén elfogadott — az európai, valamint a nemzetközi helv­lezett mozgalom országai ve­zetőinek soros, hararei talál­kozójának jelentőségét. A megbeszélésen megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak az európai és az afri­kai kontinens helyzetére. Aggodalmukat fejezték ki Afrika déli térségének leg­utóbbi fejleményei miatt. Aláhúzták, hogy a Dél-afri­kai Köztársaság kormányá­nak apartheid-politikájával, fokozódó belső terrorjával, a környező független afrikai országok elleni agresszív cselekményeivel szemben hatékony nemzetközi fellé­pésre van szükség. A két államfő kifejezte meggyőződését, hogy a mos­tani látogatás tovább erősíti a két nép közötti barátság és együttműködés szálait, s újabb lehetőségeket tár fel a kétoldalú együttműködés fejlesztésében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn fogadta Ca­naan Sodindo Bananát. A szívélyes légkörben lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást or­szágaik életéről, munkájáról és véleményt cseréltek a kai lakosságot, hogy fokozza ellenállását, és minden ren­delkezésre álló eszközzel siettesse az apartheid rend­szer felszámolását. A joharjesburgi székesegy­házban tartott hétfő; meg­emlékezésen Desmond Tutu anglikán püspök megállapí­totta, hogy az erőszakcselek­ményekért az apartheid rend­szere a felelős, s az igaz; béke, a stabilitás és a biz­tonság létrejöttének feltétele a faji megkülönböztetés fel­számolása. Párizsiban, az UNESCO- palotában hétfőn délelőtt Ja­vier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára megnyitotta a fajgyűlölő Dél-Afrika el­leni szankciókkal foglalkozó világértekezletet. A tanácskozásra az ENSZ minden tagállama meghí­vást kaptak, de a szankciók legosökönyösebb ellenzője, az Egyesült Államok és Anglia az NSZK-val együtt bojkot­tálja. Számos más nyugati ország, köztük Japán, Fran­ciaország, Hollandia, Izrael csak megfigyelő minőségben van jelen. A szocialista, az el nem kötelezett, az észak­európai semleges országok, valamint számos felszabadí- tási szervezet — élükön az ANC-cal és a SWAPO-val (a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezettel) — elküldték dele­gációjukat. A Közös Piac külügymi­niszterei — elsősorban Nagy- Britannia ellenállása miatt — hétfői luxemburgi tanácsko­zásukon sem tudtak meg­egyezni a dél-afrikai kormány elleni szankciók foganatosí­tásában. Az Európai Közös­ségek Bizottsága, a Közös Piac végrehajtó testületé, azon a véleményen volt, hogy a gazdasági büntető intézke­déseket már nem lehet elke­rülni, a tagállamok kormá­nyait képviselő miniszterek azonban még a Hollandia ál­tal kezdeményezett, igen sze­rény szankciókat sem fogad­ták el. zetet elemző — nagy értékű dokumentumokra. A magyar küldöttség ve­zetője beszédében kifejtette: a szocialista országok által szorgalmazott program, amely az európai fegyveres erők és a hagyományos fegy­verzetek átfogó csökkentését célozva, reális lehetőséget kí­nál arra, hogy elháruljon a földrészt fenyegető katonai konfliktus veszélye. nenizetközi békével és biz­tonsággal összefüggő kérdé­sekről, valamint az Afrika déli részén kialakult helyzet­ről. Megerősítették készsé­güket a kétoldalú kapcsola­tók további bővítésére, amelyhez a zimbabwei ál­lamfő jelenlegi látogatása értékes hozzájárulás. Kádár János méltatta azokaf az erőfeszítéseket, amelyeket a zimbabwei kormány és a ZANU—HF párt tesz a zim­babwei nép további fel­emelkedéséért, az afrikai ha­ladó erők összefogásáért és a földrész déli részién fel. gyülemlett problémák Igaz­ságos rendezéséért. A találkozón jelen volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Várkonyi Jó­zsef hazánknak a Zimbabwei Köztársaságban akkreditált nagykövete, valamint Syd­ney Sekeramayi egészség- ügyi miniszter és Moses Jackson Mvenge, a Zimbab­wei Köztársaság hazánkba akkreditált nagykövete. Este a Parlament Vadász- termében tartott díszvacso­rán pohárköszöntőt mondott Losonczi Pál és Canaan So­dindo Banana. PANORAMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte a fajüldöző Dél- Afrika elleni szankciókkal foglalkozó párizsi világkon­ferenciát. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Franz Vranitz- kyt abból az alkalomból, hogy az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjává nevezték ki. * Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége Meir Vilnernek, a párt főtitkárának vezetésé­vel. A delegáció tagja Da­vid Khenin, a politikai bi­zottság tagja, a KB titká­ra és George Toubi, a KB titkára. Az izraeli vendége­ket a repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára fo­gadta. * Mike Moore külkereske­delmi miniszter vezetésével június 15—16-án új-zélandi delegáció tartózkodott Ma­gyarországon. A Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terrel folytatott tárgyaláson áttekintették a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak helyzetét. A magyar vállalatok elsősorban az új-zélandi közúti, illetve vasúti beruházásokban érde­keltek. míg az új-zélandi cé­gek elsősorban a magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari fejlesztésekbe kívánnak bekapcsolódni. PEKING A fogyasztási szövetkeze­tek delegációja, dr. Szlame- niczky Istvánnak, a Szö- vosz elnökének, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnökének vezetésével júni­us 5—15. között látogatást tett a Kínai Népköztársaság­ban. A delegációt fogadta Tien Csi-jün miniszterelnök­helyettes. BERLIN Ismét Erich Honeckert, a NSZEP KB főtitkárát vá­lasztotta az államtanács el­nökévé az NDK Népi Kama­rája. A június 8-án megvá­lasztott, új összetételű par­lament hétfőn tartotta ala­kuló ülését. A miniszterta­nács élőkévé ismét Willi Stophot, a NSZEP KB PB tagját választották, a nem­zetvédelmi tanács élőkévé pedig Erich Honeekért. A törvényhozó testület Horst Sindermannt, a NSZEP KB PB tagját választotta elnök­ségének elnökévé. (Folytatás az 1. oldalról.) zafiisága páratlan erővel mu­tatkozott meg olyan rendkí­vüli körülmények között, amilyenek Csernobilban kö­vetkeztek be. Áttérve a gazdasági és tár­sadalmi fejlesztés problé­máira, a szónok kijelentette: naiv dolog vólna azt várni, hogy néhány hónap alatt megszűnik az elmaradás, és megszűnnek azok la fogyaté­kosságok, amelyek éveken keresztül halmozódtak fel. A népgazdaság fejlődési üte­me, gyorsulásának (irányzata azonban kézzel fogható. Az idei év első öt hónapja alatt az ipari termelés 5,7 száza­lékkal emélkedett a múlt év megfelelő időszakához ké­pest. Fontos következtetés, hogy a tömegek alkotó tevé­kenységét nem lehet irány- elvékkel, utasításokkal fel­váltam!, bármilyen jók le­gyenek is azok. „A jelenlegi körülmények között megen­gedhetetlen dolog minden kérdést a központból megol­dani, és erre gyakorlatilag nincs is lehetőség. Ezt az igazságot mindenkinek ma­gáévá kell tenni.” Az új ötéves terv sajátos­ságaira áttérve, az SZKP KB főtitkára mindenekelőtt iazt emelte ki, hogy a terv egész­ben Véve megfelél a XXVII. pártkongresszus útmutatásai­nak. „A tervben jelzett ma­gas szintek — folytatta Gor­bacsov —, szükségessé teszik a gazdasági növekedés forrá­sainak meghatározásában az újszerű megközelítést. Döntő a termelés hatékonysági mu­tatóinak alapvető -megjaví­tása a tudományos-műszaki -haladás meggyorsítása alap­ján. Ez az az alap, amelyre az egész terv felépül.” A gyorsított ütemű gazda­ságfejlesztés alapján nagy­szabású szociális programot kívánunk megvalósítani — folytatta a szónok. A terv mellőzi azt a sok tervidősza­kon keresztül érvényesített elvet, hogy csak a megmara­dó erőforrásokat fordítjuk ezekre a célokra. A népjólét tokozására szándékozzuk fordítani a nemzeti jövedelem hozzávetőleg négyötödét. — jelentette k; Gorbacsov. Az előadó ezután a múlt hibái megismétlődésének el­kerüléséről beszélt. „Világo­san kell -látni a lemaradás ókait — mondotta. — Ezek lényege mindenekelőtt a be­ruházási politikában elköve­tett komoly számítási hi­bákban keresendő. Egyik öt­éves tervről a másikra telje­sen indokolatlanul csökken­tették a -beruházási komp­lexumba eszközölt befekteté­sek növekményét. Mihail Gorbacsov az álióalapok ex- tenzív újratermelésének ká­ros következményei között említette a javítás szférájá­nak aránytalan felduzzadá­sát. Külön szólt a „mester­séges munkaerőhiányról”. „Egyesek — mutatott rá — még ma is ezt a mentőövet szorongatják, amikor meg akarják magyarázni az ala­csony növekedési ütemnek, a szállítási szerződések, a ter­vek nem teljesítésének okait. Legyen szabad feltenni a kérdést: ha nem elég a mun­kaerő. miért kell mind újabb és újabb vállalatokat építeni, méghozzá elavult technika alapján, és gyakorta a teg­napi szinteken ál-ló terméke­ket kibocsátani?” Mihail Gorbacsov hozzátette; jelen­leg csupán az iparban mint­egy hétszázezer munkahely betöltetlen. Az SZKP KB főtitkára be­széde következő részét a tu­dományos-műszaki haladás­nak. ezen belül a rékonsruk- ciónak, a gépipar fejlesztése meggyorsításának szentelte. Kitért olyan kérdésre, mint a kétműszakos munka fokozott bevezetése. Az agrár-ipari komplexum problematikájára áttérve, emlékeztetett arra, hogy az élelmiszerprogram feladatai­nak szintjén rögzítésre került a beruházások volumene, a termelés előirányzata. az ■agrár-ipari komplexum anyagi-műszaki ellátása. A tizenkettedik ötéves tervidőszakban — folytat­ta az előadó —, sikereink alttól fognak függeni végeze­tül, hogyan munkálkodunk tovább az irányítás, az egész gazdasági mechanizmus tö­kéletesítésén. Ténylegesen bővíteni kell a dolgozó kollektívák jog­körét. E célból mihamarabb be kell fejezni a szocialista vállalatról szóló törvény ki­dolgozását. A pártszervezetek és párl- szervek munkastílusával foglalkozva az SZKP KB fő­titkára hangsúlyozta, hogy a pártkongresszus politikai ve­zetési módszerékre orientál­ta a pártbizottságokat." En­nek ellenére nem gyengül a pártszervekben az a tö- rékvés, hogy adminisztrálá- si, hivatali irányítási funk­ciókat töltsenek be. „Ülésünkön teljes elviség- gel ki kell mondani: a pártbizottságok a párt be­csületét és ne a mundér be­csületét őrizzék. Továbbra is állhatatosan és fáradhatatla­nul kell munkálkodjunk azon, hogy társadalmunkban erősödjék, tartóssá váljék az egészséges légkör. Ezzel összefüggésben azt mondhat­nám, hogy a halaszthatatlan feladatok között marad to­vábbra is az alkoholizmus el­leni harc. Az egész nép- előtt kötelezettséget vállaltunk az alkoholizmus elleni határo­zott harcra, és pártos köte­lességünk teljesíteni a szov­jet emberek elvárását” — hangoztatta Mihail Gorba­csov. Mihail Gorbacsov ezt kö­vetően részletesen szólt a Varsói Szerződéshez tartozó országok Politikai Tanácsko­zó Testületének nemrég Bu­dapesten tartott ütéséről. Ki­jelentette : ismeretesek azok a kezdeményezések, amelye­ket annak érdekében tet­tünk, hogy a Géniből kiin­duló pozitív szellem ne tűn­jék el nyomtalanul. A nemzetközi feszültség csökkentésének távlatát azonban Nyugaton, minde­nekelőtt az Egyesült Álla­mok vezető, reakciós körei­ben, úgy értelmezik, mint fenyegetést érdekeik ellen. A legutóbbi hónapokban és hetekben a mai kor létérde­keit érintő szovjet kezdemé­nyezések egész sorát utasí­tották el. Mindehhez hozzá kell tenni még azt is, hogy Genfiben és Bécsben nem hajlandók a jóhiszemű pár­beszédre. A Szovjetunió — folytatta Mihail Gorbacsov — jövő­ben is mindent megtesz azért, hogy valósággá válja­nak azok a kezdeményezé­sei, amelyek a világ vala­mennyi népének érdekeit te­kintetbe veszik. Ugyanakkor a Szovjetunió sohasem en­gedi meg, hogy az Egyesült Államok nukleáris rakéta fölénybe kerüljön. Nem sza­bad megengedni, hogy a vi­lág sorsáról az imperializ­mus dönthessen, nem sza­bad megengedni, hogy az imperialista reakció az em­beriségre a katonai-politi­kai konfrontáció elmélyülé­sét kényszerítse rá. Ez ugyanis csak egyet jelenthet­ne — a nukleáris háború fe­lé való sodródást. A budapesti tanácskozáson — folytatta Mihail Gorba­csov — megvitattuk az Egye­sült Államokkal Genfiben folytatott tárgyalásokon ki­alakult helyzetet is. Ragasz­kodva ahhoz a törekvésünk­höz, hogy Genfiben kölcsönö­sen elfogadható megállapo­dásokat érjünk el, az ameri­kaiaknak a következő köz­bülső változatot javasoltuk: a) Jöjjön létre megállapo­dás arról, hogy a következő 15 év során tiszteletben tart­ják a rakétaelhárító rend­szerre vonatkozó szerződést, és a Hadászati Védelmi Kez­deményezés (SDI) keretében folyó munkákat laboratóriu­mi szintre korlátozzák, tehát az Egyesült Államok nem lépi át azt a küszöböt, amelyhez már el is érkezett) b) A hadászati támadó fegyverzeteket azonos szint­re kell korlátozni — 1600 egységre. A nukleáris tölte­tek száma nem haladhatja meg a 8000 egységet. Az egy­más területét elérő . közép- hatótávolságú, fegyverzetek kérdését, béleértve a nagy hatótávolságú és földi állo- másoztatású szárnyas raké­tákat, ebben az esetben kü­lön lehetne megoldani. Ez a változat a Szovjet­uniónak azt a törekvését tá­masztja alá, hogy kölcsönö­sen elfogadható megállapo­dások jöjjenek léire. Ugyanakkor tervezetet terjesztettünk elő az európai közép-hatótávolságú rakéták vonatkozásában is. Belemen­tünk abba, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között a fegyverzetek terü­letén létrejövő nulla-viszony esetén az európai színtéren, megmaradjanak az angol és francia nukleáris rakéták — méghozzá a jelenlegi meny- nydségben. Azt is kijelentjük, hogy nem fogjuk növelni kö­zép-hatótávolságú rakétáink számát Ázsiában. Más szóval, a Szovjetunió újabb lépéseket tett annak érdekében, hogy a genfi tár­gyalásokon kölcsönösen elfo­gadható megállapodások jö­hessenek létre. Â jövő mu­tatja meg, hogy mindehhez hogyan viszonyul az Egye­sült Államok. Azt azonban világosain kell látni: ha az amerikai fél ez alkalommal is figyelmen kívül hagyja kezdeményezéseinket, ez azt jelenti, hogy a mostani ame­rikai kormányzat méltatlan játékot űz olyan létfontos­ságú kérdésben, amelytől az emberirég jövője függ. Igen élesen jelentkezik ma a nukleáris kísérletek meg­szüntetésének problémája. Ehhez bizonyos mértékben hozzájárult a csernobili atomerőműben történt ka­tasztrófa is. Az Egyesült Államok az egész emberiség előtt vállal magára súlyos felelősséget, amikor nem hajlandó be­szüntetni a nukleáris kísér­leteket és nem hajlandó csatlakozni a szovjet mora­tóriumhoz. Az SZKP KB főtitkára ki­tért a legfelső szinten tar­tandó új szovjet—amerikai csúcstalálkozó kérdésére. Ez­zel kapcsolatban leszögezte: Mi a Washingtonnal folyta­tandó párbeszéd mellett va­gyunk. — Mi nem csaptuk be az ajtót: az Egyesült Ál­lamok elnökével létrejöhet egy újabb találkozó. Magá­tól értetődő azonban, hogy ehhez olyan légkörre van szükség, amely távlatokat nyit reális megállapodások eléréséhez. Erről tájékoztat­tuk Reagan elnököt és a vi­lág közvéleményét. Ezt az álláspontunkat barátaink megértik. Mihail Gorbacsov végeze­tül kiemelte, hogy a buda­pesti PTT ülésén a részt­vevők a konkrét kérdéseket a szövetséges szocialista ál­lamok közös külpolitikái stratégiájának prizmáján át vizsgálták. Egyszóval, a bu­dapesti tanácskozás olyan egységről, alkotó együttmű­ködésről tett bizonyságot, amely gazdagítja a szoci­alizmus nemzetközi politiká­ját, még nagyobb súlyt köl­csönöz a nemzetközi szín­téren teendő kezdeményezé­seinek — hangsúlyozta befe­jezésül az SZKP KB főtit­kára. ! Az SZKP KB hétfői ülésén határozatot hozott „A Szov­jetunió gazdasági és társa­dalmi fejlesztésének az 1986—1990-es évekre szóló ötéves tervéről, és az annak megvalósításából a párt- szervezetekre háruló felada­tokról” címmel. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének ülésén (Budapest, június 10— 11.) született eredményeket áttekintve *az SZKP Központi Bizottsága teljes egészében jóváhagyta a Mihail Gorba­csov vezette szovjet küldött­ségnek a tanácskozáson ki­fejtett tevékenységét. Megemlékezés Sowetóról ENSZ-konferencia Dél-Afrikáról Magyar felszólalás a stockholmi konferencián

Next

/
Oldalképek
Tartalom