Tolna Megyei Népújság, 1986. június (36. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 140. szám. ARA: 1.80 Ft 1986. június 16., hétfő. a többség Állva MARAD (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) KOSARAS ÉVADZÁRÓ a,Dózsánál (5. old.) A TELEPÜLÉS TISZTASÁGÁÉRT — PAKSON (3. old.) Árellenőrzés és piacépítés Mindennapi közéletünk, jó kedvünk, vagy éppen rossz hangulatunk szerves alakítói az árak. Panasz­kodunk — sokszor joggal — a drágaságra, bosszúsan vesszük észre, hogy a tojás ára immár tartósan 3 focin fölött van, vagy éppen megdöbbenve tapogatjuk a pénztárcánkat, ha egy-egy márkásabb elektronikai cikkre figyelünk fel a kirakatban. És természetes, hogy érzékenyebben reagálunk most már a legkisebb áremelkedésre is. Még ókkor is. ha csak átmeneti je­lenségről, vagy a szezonális ingadozásról van szó. Mióta az árák változása — mert nemcsak az emel­kedésről, hanem ritkábban a csökkenésről is hírt ad­nák a krónikák — mindennapi életünk részévé vált. fokozott figyelem kíséri az árellenőrök munkáját. Hi­szen az árszabályozás laikusok számára nehezen értel­mezhető paragrafusai között ők állapítják meg, vajon reális összegért kínálják-e nekünk azt a bizonyos por­tékát. szolgáltatást, vagy nem. Ám hajlamosaik vagyunk a fölfelé kúszó árakért sokszor egyértelműen az ellen­őrzést hibáztatni, a „hivatalt” tenni felelőssé. Pedig elsősorban a termelők és a kereskedők munkája alap­ján dől el, végül is mennyi kerül az árcédulára. Több mint a megelőző években, ugyanannyi, mint tíz évvel ezelőtt, vagy netán kevesebb. S arról se feledkezzünk meg, hogy a piaci viszonyokra épülő gazdaságban a kereslet-kínálat alakulása rendkívül gyorsan befolyá­solja az árak alakítását. A hiány rövid idő alatt átírja mindenfajta kontroll ellenére a kirakatba tett cédulá­kat. Éppen ezért az árhatóságtól nem is várhatjuk el. hogy minden egyes állami üzletben vagy magánkis­kereskedőnél tételes ellenőrzést tartson. De a célvizs­gálatok alapján felhívhatja az illetékesek figyelmét a piac változására, a kedvezőtlen tendenciákra, és a köz­vetlen beavatkozáson, a büntetések kiszabásán túl tudatos piaci építéssel fordíthatja meg a kedvezőtlen íolyamatőkat. Éppen tavaly lehettünk tanúi a ruhá­zati cikkek válóban meglepő, 10 százalékot meghaladó drágulásának. Nem elsősorban a büntetésék kiszabá­sával avatkozott be az árhatóság, hanem fölhívta az illetékesek figyelmét, a kínálat elmaradt bővülésére. — Lehet-e egyáltalán tovább szaporítani az ellenőr­zéseket? A válasz egyértelmű: nem. Mert a költségek — hiszen ez is pénzbe kerül — nem térülnének meg, és az árakat nem szorítaná lejjebb. És az igazán hatékony ellenőrzés nem a naponta változó divatcikkek, luxus­portékák árát helyezi előtérbe, hanem az alapvető fo­gyasztási cikkek, szolgáltatások árképzését figyeli, és ügyel a szabályok betartására. Fellép az indokolatlan árdrágítás vagy a minőségrontás ellen. Hiszen nemcsak akkor ér mánkét, fogyasztókat kár. ha ugyanazt az árut indokolatlanul egyre drágábban kapjuk. A változatlan árért, de rosszabb minőségben vásárolt portékáért is többet fizetünk a kelleténél. Ám ezt megállapítaná jószerivel csak az ellenőrzés esz­közeivel lehet. (Persze, azt mindenki észreveszi, ha a Legót a maszék trafilkosofc, kereskedők 30—40 száza­lékkal drágábban árulják.) De ez nemcsak az árható­ságot érinti, hanem a fogyasztói érdekvédelmet és a műn őségéi len őrzést is. E szervek hívhatják fel a figyel­münket különböző kiadványókban arra — tesztelve az árúkat —, hogy mit érdemes venni, mit nem, s az egyes osztályzatok, pontszámok alapján már valóban választhatunk, hogy miit is tegyünk a bevásárlókosa- runkba. Az idei terv 5 százalékos áremelkedést irányoz elő, ami jóval alacsonyabb az elmúlt évek átlagánál. Sőt, az alapvető fogyasztási cikkek árát sem változtatják lényegesen — ígérték az illetékesek. Ez az első igazán kézzel fogható eredménye annak a tudatos gazd'aság- pdlitikánák, amely az antiinflációs jelzőt kapta a hazai szóhasználatban is. Egyrészt jelenti az árellenőrzések szigorítását, másrészt a közvetett befolyásolást, amely­nek fontos része a tudatos piacépítés és -felügyelet. Mert a legszigorúbb ellenőrzés sem helyettesítheti a piac önszabályozó mechanizmusait, azt, hogy számta- . lan eladó egymással állandó versenyben próbálja el­nyerni a fogyasztók kegyeit. Az igazi verseny egyelőre csak néhány területen érvényesül. De párosulva a szi­gorú ellenőrzéssel, már érezteti áldásos hatását. A legfontosabb persze, mégis csak az, hogy a boltok­ban található árufedezet, meg a fizetésünk egyensúly­ban legyen egymással. Mert ha ez az egyensúly meg. bomlik, vagyis, ha elszaladnak a bérek, s több pénz van az emberek zsebében, minit amennyi az össz-áru- al'ap értéke, akkor a legmagasabb színvonalú árellen­őrzés sem segíthet. Akkor már csak az infláció végez­heti el a „korrekciót”. Különösen időszerű erre emlékeztetni napjainkban, amikor — amint tudjuk — sok vállalat túlzottan, mér­téktelenül bőkezű volt a fizetésemelésekben. Társadal­munk felelősségteljesebb magatartást vár tőlünk a jö­vőben, nem nézheti tétlenül, hogy bárki is „jó fiú” akarjon lenni — ilyen áron. Mert régi igazság: a piacépítés a termelésnél kez­dődik. A több és főiként jobb minőségű, versenyképe­sebb áruknál. Aki erre alapozza a béremeléseket, az antiinflációs politikát — az betonalapra épít. LAKATOS MARIA panHMHBHaBanHHMnünnBBnKBnm Washington a budapesti felhívásról A Fehér Ház szóvi vője sze­rint a Varsói Szerződés tag­államainak budapesti felhí­vása „több figyelemre méltó elgondolást tartalmaz”. Ed­ward Dj'erejian helyettes szó­vivő az MTI washingtoni tu­dósítójának kérdésére vála­szolva ugyanakkor kijelen­tette, hogy az amerikai kor­mányzat szerint a felhívás­ban foglaltakat „a meglévő leszerelési fórumok valame­lyikén, így például a bécsi vagy a stockholmi tárgyalá­sokon kell előterjeszteni”. A szóvivő megismételte azt a már egy nappal korábban is kifejtett amerikai álláspon­tot, hogy a szocialista orszá­gok „eddig nem válaszoltak a NATO mérsékeltebb, de gya ko rí at i asa b b javaslatai ­ra, amelyeket az atlanti szer­ződés tagjai a bécsi hiaderő- csökkentési tárgyalásokon a múlt év novemberében ter­jesztettek elő. Kijelentette azonban, hogy az amerikai kormányzat „gondosan ta­nulmányozni fogja” a buda­pesti felhívásban foglalt el­képzeléseket és arra számít, hogy azokat formális tárgya­lási javaslatként is előter­jesztik. A The Christian Science Monitor című lap hosszabb, bonni keltezésű tudósításban foglalkozott a Varsói Szerző­dés tagállamai felhívásának nyugat-európai fogadtatásá­val. Elizabeth Pond, a lap bonni tudósítója úgy összeg­zi a NATO-itagállamok és más nyugati országok véle­ményét, hogy a javaslatok „érdemesek a behatóbb vizs­gálatra”. „Az elsődleges nyu­gati véleményekből arra le­het következtetni, hogy a fel­hívás sok érdekes elgondolást foglal magába, így érdemes azok kipuhatolása” — írja egyebek között a jelentés, bár úgy vélekedik, hogy a csa- patesökfcentések földrajz i környezetének 'kiterjesztése és az érintett országok szá­mának megnövelése „igen megnehezíti a közös alapok megtalálását és hosszú tár­gyalásokat jelez". Ennek el­lenére azt írja, hogy „a NA­TO tanulmányozni fogja a Varsói Szerződés javaslatát és a külügyminisztereknek a legutóbbi, Halifax ban meg­tartott tanácskozásán felállí­tott munkacsoportja útján dolgozza ki válaszát”. * A Fehér Ház képviselője szombaton megerősítette. hogy Reagan elnök levelet küldött Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak. A levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de kö­zölték: az amerikai elnök ja­vasolta, hogy újítsák fel a csúcstalálkozó előkészítését és és a két ország külügymi­nisztere tartson a közeli jö­vőben találkozót, esetleg egy európai fővárosban. Reagan üzenetét Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagyikövete útján továbbítot­ták. A Fehér Hiáz nem volt haj­landó közölni, szó volt-e az elnök üzenetében arról a dön­tésről, hogy a jövőben nem tekinti érvényesnek a SALT —II szerződésnek a hadá­szati fegyverek mennyiségi korlátozásaira vonatkozó elő­írásait. Szovjet részről' több ízben hangsúlyozták — legutóbb Oleg Szokolov követ,tanácsos washingtoni sajtókonferen­ciáján —, hogy a Szovjetunió nem köti előzetes feltételek­hez a csúcstalálkozó megtar­tását, de véleménye szerint annak akkor van értelme, ha konkrét eredményeket hoz, mindenekelőtt egyes leszere­lési kérdések megoldásában. Megújuló ifjúsági együttműködés Felújítja tevékenységét az Európai Ifjúsági Együttmű­ködési Szervezet, amely 1980- ban Budapesten alakult, de az utóbbi időszakban a fe­szültebb nemzetközi lég­körben szüneteltette mun­káját. Erről döntöttek a hét Végén a DÍVSZ budapesti székházában rendezett két­napos nemzetközi ifjúsági tanácskozáson, amelyen szá­mos, különböző politikai, ide­ológiai, vallási irányzathoz tartozó, nemzetközi és nem­zeti szervezet képviselői vet­tek részt. A tanácskozásról a DIVSZ- delegáció vezetője, Cservény Vilmos, a DÍVSZ főtitkára elmondta: a találkozón záró- dokumentumot fogadtak el, amelyen a résztvevők újólag megerősítették elkötelezett­ségüket a béke, a leszerelés és az együttműködés ügye mellett. Egyetértettek ab­ban, hogy az év második fe­lében két közös rendezvényt szerveznék, egy ifjúsági és diákkonferenciát a kelet-nyu­gati gazdasági. együttműkö­dés kérdéseiről az NSZK-ban. valamint a nemzetközi béke­évhez kapcsolódóan több európai országban egyidőben egy ifjúsági lakcíónapot a le­szerelésért. III. mórágyi nemzetiségi napok Essingeni (NSZK) táncosok is a színpadon A III. mórágyi nemzetiségi napok (kétévenként rende­zik) tulajdonképpen már pénteken délután megkez­dődtek. Ekkor adták át a már. régóta funkcionáló szabad­idő-központ új vendéglátó­ipari egységét, a Gránit fo­gadót. Krutki Pál, a Mőcsé- nyi Községi Közös Tanács el­nöke, örömmel, újságolta, hogy az álomból valóság lett : a Tolna Megyei Idegenfor­galmi Hivatallal a napokban megszületett az együttműkö­dési megállapodás az itteni vidék turizmusának fejlesz­tésére. A mórágyi szabadidő­központban a nemzetiségi napok kezdetekor a már fen- tehb említett fogadó mellett megtalálható egy negyven- személyes étterem, két négy­személyes szobából álló szál­ló (mindegyik szobához für­dőszoba), egy csónakázó tó, és csodálatos kőszitolás hát­térrel egy szabadtéri színpad. Vasárnap délután erre a színpadra több száz szempár szegeződött, amikor a hagyo­mányőrző népi együttesek ■ mutatták be műsorukat. Fel­lépett a zengővárkonyi népi együttes, a fetsőnánai asz­szonykórus, a, nagymányoki német nemzetiségi együttes, a bonyhádi német nemzetiségi kórus, a mórágyi német nem­zetiségi együttes, valamint az ez alkalommal Mórágyra ér­kező essingeni (NSZK) nép­viseleti és néptáncegyüttes. Zengővárikonyi táncosok A házigazdák mentek az élen Essingenick ,b /mórágyi utcán

Next

/
Oldalképek
Tartalom