Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-14 / 112. szám
U NÉPÚJSÁG 198«. május 11. 200 éve született Fáy András „Használni! vala életem minden törekvése, jelszava” Utcák, iskoliák, Lakótele, pék, szocialista .brigádok viselik — szerte az országban — a nevét, de .hogy ki voit valójában Fáy András, azt kevesen tudjáfci Az idén május 30-án lesz születésének 200. évforduilójla, s ez alkalomból emlékezünk, tisztelgünk „alkotása” előtt. iFáy nevét először íróként ismertük meg, általános iskolai tanulmányaink során. Népszerűségét elsősorban a több száz meséjének köszön, heti, amelyekben az akkori Világ félszegségeit, hibáit, előítéleteit gúnyolta ki találó, könnyed, mindig szórakoztató módon. Nem véletlen, hogy a „Fá'y András eredeti meséi és aphorizmái” című kötete — ami akkor szinte egyedülálló Volt — öt év alatt három kiadást ért meg. Munkáinak érdeme, hogy mindegyükben fáradhatatlanul tanít, lápolja a ma- gyár nyelvet, erősíti a magyarság öntudatát. Emlékeztetőül annyit, hogy akkoriban Pesten ötvenezer ember lakott, s a magyar nyelvet a csekély számú nemességen kívül Csak egy lelkes kis kör beszélte. Fáy háza kedivelit gyülekező .helye volt az íróknak, művészeknek, közéleti embereknek. Széchenyi mondta róla 1838-ban Pest megye köz- gyűlésén : „ A honi reform teendőire az első eszmét, akaratot, önszánást Fáy András meséi ébresztették bennem.” A kor társadalmát ákarta bemutatni, ezért megalkotta az első magyar regényt, amelyet ©éltefcy ház címmel 1832-ben adott ki. Ezenkívül még több vígjátékot és elbeszélést is írt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság első i.gazgatójla volt e sokoldalú ember, akit Szemere Pál, a „haza mindenesének” nevezett. Fáy azt Vallotta önmagáról, „.Használni ! vala éle. tem minden törekvése, jelszava”, s e .hitvallás szellemében is dolgozott életének 78 évében. (Nem lennénk igazságosaik, ha írói munkássága .mellett nem szólnánk a .közéleti tevékenységéről, élete „főmű. véről”, a Hazai Első Takarékpénztár megalapításáról, ami úttörő vállalkozásnak számított. Fáy András alaposan tanúimányozta a külföldön működő takarékpénztárakat, és elhatárolta, olyan .pénzintézetet hoz létre, ahol a szegény munkások, cselédek, iparosok is bátran elhelyezhetik megtakarított pénzüket. Részletes tervezetet készített, amit aztán a Pest megyei kisgyű. lés — csekély .módosításokkal — el is fogadott. Az előterjesztésben az lintézet céljaiként „a munkás és szolgáló köznépnél a szorgalmi ösztönt, a takarékosságot ébreszteni, serkenteni és ápolni” jelölte meg. Kidolgozta a takarékpénztár féláildíteásának általános feltételeit — jóléti bátorság, alapítványi összeg, tartalék tőke, tisztviselők vagyoni jótállása — és működtetési tervét. Fáy fáradhatatlan volt a szervezésben, házról házra járva gyűjtötte az alapító tagokat, nehéz munkát vállait, íbiszen egy részvény ára nagy pénz, 60 váltó forint volt. Széchenyit is felkereste, alki inem bízott a sikerben, de Fáy kedvéért aláírt néhány részvényt. Az alapítók 40 ezer pengő forintot adták össze. A jegyzett összeget maguknál is tarthatták, de akkor a pénz Után esedékes kamatot 10 éven keresztül kötelesek voltaik befizetni az intézet céljára. Ha azonnal befizet, ték azt, akikor 10 év múlva visszakapták, de lkaimat nélkül. Az elhelyezhető legkisebb betét 20 krajcár, a befizethető legmagasabb pedig 150 forint volt, amely kamatjaival 300 forintig emelkedhetett. Ezen tűi már nem fizettek kamatot. Az intézet szépen virágzott, és 1845-től részvénytársaságként működött Pesti Hazai 'Első Takarékpénztár névvel. A pénzintézet gyümölcseit ezután már nemcsak a részvényesek élvezték, hanem jutott jótékony célra — az akadémiai írói segélyegy leteknek, Iskolák, nak, nevelőintézeteknek, gyermekkórházaknak és nő- egyleteknek, vakok intézetének, a saját lhíiviatialnoik/ok és és a színészek nyugdíjalapjának és a Nemzeti Múzeuminak. Az intézet első igaz. gatójánák Fáy Andrást választották, s az ügyeket még egy segéd'igazgató és 36 tagból álló választmány intézte. Valamennyien fizetség nélkül végezték munkájúkat. Az első pénzintézet mintájára 18.40-ibén Aradon, 1841-lben Nagyszebenben, :1.842-ben Pozsonyban és Sopronban nyílt takarék, pénztár, és 1848-ban már 32 működött .az országban. Amikor a takarékpénztár jövője biztosítottnak látszott, Fáy új feladat megoldására vállalkozott: egy élet. vagy korbiztosító intézet szervezésének a gondolatát vetette fel. Fáríadhatatlan munkával 1848 tavaszára készen volt a működési terv, de a megvalósításra már nem ikerült sor. * .Az OTP Tolna Megyei Igazgatósága kidolgozta az évfordulóról való megemlékezés programját. Felkeres, ték a takarékpénztári körzetekhez tartozó iskolákat, és felkérték őket, hogy május 30-án emlékezzenek meg Fáy Andrásról. Május 29-én a bátaszéki gimnáziumban tartanák megemlékezést, az évforduló napján valaimeny. nyi OTP-fiókban megemlékeznek az első takarékpénztár alapítójáról. Május 30- án délelőtt 10 órakor Bony- hádon a Fáy lakótelepen emléktáblát avatnak. A Fáy emlékérem — alkalmi és forgalomképes fém 100 forintos terítését, árusítását május 26-án megkezdik. Korok - kortársak Kölesdi kiállítási jegyzet A tárlatlátogató általában akkor is bizonyos szándékosságot, logikus, tudatos elrendezést keres a kiállított tárgyak látványában, ha az a véletlen egybeesése. Kölesben a községi művelődési ház Gánóczy Mária festőművész és Juhos László szobrászművész alkotásaiból rendezett kiállítást. Keressünk olyan láncszemet, ami a két — egymástól távol és függetlenül alkotó — embert, ha rövid időre is, de egybekapcsolja. A .pártház emeletén kialakított „galériá”-iban Juhos László munkái fogadják az érdeklődőt, ismerősként. Évtizede él megyénkben a Szat- márból származó szobrász. Bonyhád, Decs, Fiadd, Paks, Simontornya, Szekszárd — hogy csupán megyénkben Gánóczy Mária: Pali rendezett kiállításainak helyét jelöljük — képzőművészetet kedvelő közönsége találkozott már kisplasztikáival. Fa, fém, égetett agyagfigurái különös találkozást jelentenek. Némi hiányérzet támad abban ak.i gyakoribb vendége a szobrász műtermének. Ennek oka, hogy a kölesdi kiállítással egy- időben Pakson az atomerőmű vállalatnál is megtekinthető egy bemutató Juhos László alkotásaiból. Teljesebb képet kaptunk volna, ha együtt láthatjuk szobrait. A különböző anyagok használata technikailag követel más gondolkodást. Bizonyára nem véletlen a katalógusában olvasható Maillol idézet: Ha a geometria segítségével akarnék eredményt elérni, csak valamiféle hideg ésszerűséghez jutnék. A Fazekas, a Fehér gyász, a Virágot Kölesdnek, a Szarvas emlék címet viselő plasztikák olyan melegségről tanúskodnak, amely mélységes ember szer etetben gyökerezik. Ez az a pont, ahol kapcsolódik a festőművésznő Gánóczy Máriához. Grafikák, akvarellek, olaj- festmények. Olyan emberrel állunk szemben, akinek kezében soha nem pihen a ceruza, toll, ecset. Mindig mindenben a karaktert ábrázolja. Portrék, férfi és női aktok, lugasok, tájak. Egy-egy villanás, emlékezetes pillanatok. Nem a szépről, hanem a hibákról. „Mi lenne szép a világban, ha .minden tökéletes lenne — semmi ! Ami már létezik, az valamilyen szempontból mind hibás.” — vallja kissé filozofikusan a festőművésznő. — decsi — Dunántúlt napló Az elmúlt tervidőszakban 35 000 családi ház megépítéséhez szükséges falazó- és tetőfedő-anyagot gyártott a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, ugyanakkor — kis részben saját erőből —, majd 400 millió forintot ruháztak be. Igyekeztek felkészülni a mind nagyobb igények meny- nyiségi és főleg minőségi kielégítésére. Megszűnt végre a téglaínség. Igaz, ebben — főleg az elmúlt években — a kereslet visszaesése i.s szerepet játszott. — Milyen évet hagytak maguk mögött? — kérdeztem Visegrády Pétert, a Ba- ranya-Tölna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét, és Kiss Róbert termelési igazgatóhelyettest. — A nagy évkezdő hidegek miatt kényszerű nagyjavításokra álltunk le a korszerű gyárainkkal, a hagyományos gyáraink kéthetes késéssel indultak, így összességében 10 millió kisméretű tégla- egységnek megfelelő lemaradással kezdtünk. Ezt pótmű- szakokkal az első félévben behoztuk. Aztán fordult a kocka, augusztus táján a kereslet nagymérvű csökkenése miatt leállásokra kényszerültünk. Év végére beálltunk az eredeti szintre és nyereséggel, alaphiány nélkül zártuk az évet. — Mindenre számíthattak, csak arra nem, hogy a korábbam hiányt a téglatúlkínálat váltja fel... — Éveken át nem. győztük kielégíteni az igényeket, ezért az előző tervidőszakban az azt megelőző tíz évnél is nagyobb beruházásokat hajtottunk végre. A Bátaszéki Cserép- és Vázkerámiagyár- ban 200 milliós beruházással valósítottuk meg a poroton- és a földgázprogramot. A po- roton falazóanyag-gyártásnál a teljes automatizálás, a ke- menoerakás gépesítése, és az egységrakatképzés kialakításához szükséges csomagológép beállítása valósult meg. A poroton 30-as méretből folyamatban van az átállás a 36-osra, ami már megfelel az életben lévő K—0,7-es tényezőnek. Megjegyzem, az új, szigorú hőszabvány előírásában nem a téglának, hanem magának a falnak kell hoznia ezt az értéket. Tehát a PF 36-osból éves szinten 5 millió, födémbéléstestből másfél millió, 10-es válaszfalból 800 000 és tetőcserépből 14 millió darabra képes Bátaszék, ez utóbbinak már majd fele „engobozott”, tehát a piros vagy barna színű tetőcserép. Az olajról a föld- gáztüzelésre álltunk át, ez a bátaszéki beruházás több mint 50 millió forintos megtakarítást jelent. Az alsómo- osoládi gyárat a százmilliós rekonstrukcióval lényegében egy új. korszerű gyár váltotta fel, célunk, hogy elérje az évi 12 millió kisméretű tömör téglatermelést. Mohácson automatika cserére és kemencekocsi-rakó gép beállítására került sor. Négy hagyományos üzemünknél (Villány, Dombóvár, Sásd és Bonyhád) a szárítókapacitást növeltük. Ezekkel a beruházásokkal a minőség javítása és a nehéz fizikai munka kiküszöbölésével a munkaerőhiány ellensúlyozása volt a célunk, a mennyiség növelése mellett. Műhelyeink jobb kihasználása érdekében külső megrendelésekre is felkészülünk, így acélszerkezetgyártást is vállalunk. Báta- széken földgázmegtakarításra dolgoztunk ki terveket. Korszerű, nagy teljesítményű számítógép beállításával ez évtől kezdjük meg a vállalati termelés, később a megrendelés és értékesítés nyilvántartását ... Somogyi Néplap Somogybán 1983-hoz képest megkétszereződött a kiskereskedők száma. Munkájukat közel 600 családtag, és ennél nem sokkal kevesebb alkalmazott segíti. A több mint 100 szakmában dolgozó kiskereskedő összefogása, ellenőrzése és tájékoztatása a jogszabályi változásokról nem éppen könnyű feladata a Kisosz megyei szervezetének. Titkára Kertész Rezső. — A szakmailag és területileg is meglehetősen szétszórt '■hálózat összefogásában fontos szerepe van a 7 taggal működő megyei elnökségnek. Tagjait három éve választották meg a magánkereskedők, s lehetővé vált az egyes szakmai rétegek képviselete. Szervezetünk legfontosabb feladata a Kisosz-tagok tájékoztatása a jogszabályi előírásokról és a működési feltételekről. A múlt évben kísérletképpen továbbképzéseket szerveztünk, s a kedvező fogadtatás után ezt az idén is folytatjuk. Az árképzés, az adóellenőrzés ismeretére a napi munkánál valamennyi kereskedőnek szüksége van. — Somogybán — éppen a Balaton-part miatt — fokozottabb ezeknek a nem kívánatos jelenségeknek a veszélye? — A magánkereskedőknek több mint kétharmada a Balaton-parton dolgozik, s már egy-két . felelőtlen és gyors meggazdagodásra vágyó kereskedő is elég ahhoz hogy általánosítson a közvélemény. A saját és a társ- ellenőrző szervek tapasztalatai alapján mondhatom: a magánkereskedők többsége tisztességes munkát végez. — Mi a helyi tanácsokkal egyetértésben kiadjuk az igazolványokat, hogy versenyben tud-e maradni, az már a vállalkozón múlik. — Semmiféle szakképesítéshez nincs kötve a magán- kereskedői tevékenység. Oka lehet ez annak, hogy az ellenőrzés sokuknál kivetnivalót talál? — A kereskedői szakmát is tanítják, és ha a három év után a szakmunkásbizonyítvány nem is kész kereskedőt ígér, azért az alapokat itt lehet megszerezni. Azzal, hogy valakinek nincs ilyen végzettsége, még lehet jó kereskedő, de a tanulópénz esetleg több lesz, mint amire számított. — Mit tud tenni a Kisosz azért, hogy a magánkereskedők megítélése kedvezően változzon? — Az önkéntes Kisosztagságot a kereskedők többsége vállalja. A becsületes, vásárlói, illetve vendégközpontú munkát is vállalniuk kell. A Balaton-parton igen nagy a fluktuáció: az idén például eddig 105 engedélyi adtak ki, és 94-en visszaadták az igazolványukat: többségük a Balaton-parton szüntette be a munkát. Szezon előtt cserélnek gazdát a büfék, a pecsenye- és lángos- sütők, a presszók. Lehet, hogy .mire az új tulajdonosok beleszoknak a régiek mentalitásába, már be is csukja a boltot, és jön a következő. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ahogy lenni szokott (és sajnos, lassan megszokjuk) Agárdon a nemes vonaló, kupolába gömbölyödő termálfürdő környéke olyan, mint a csatatér. Kábelek állnak ki a földből, gödrök, sóderhalmok éktelenkednek, s az utak, majdani parkolók is csupaszon várják az aszfaltozást. — Holnap kezdi a Közüli Építő Vállalat e tereprendezést, útépítést — tájékoztatott kedden Csapó László, a tanácsi építők építésvezetője. Az épületben belül, úgy látszik, minden kész, csak a helyiségek „felöltöztetése”, a falburkolat, pultok, bútorok elhelyezése van hátra. A Fején Megyei Tanács Építőipari Vállalatának termelési osztályvezetője, Ázsóth László kalauzol végig, pincétől az öltözőig. — Lényegében tavaly szeptembertől jlyen készültségbe hoztuk a fürdőt, de az eredeti határidőhöz képest a másfél év késedelmet terveződ és anyaghibák okozták — magyarázta a bizonyítványt. — Meg persze, benne volt a mi fogyatékosságunk is. A legtöbb bajunk a hazai kerámialap burkolattal, a Pietre-padlóval volt, méretegyenetlenség miatt harmadát visszaküldtük a gyártónak. Az épület alagsorába korszerű vízforgató, keverőberendezés, fűtő- és szellőző- rendszer készült, ez a Szentendrei Vízgépészeti Vállalat, illetve az ÁRÉV szerelőbrigád munkája. Precíz működését egyhónapos üzemi próbával ellenőrzik, miközben fent elvégzik a hiánypótlást és a berendezést. A Velencei- tavi Intézőbizottság főmérnöke, Szaniszló Elemér a mai gondok helyett inkább a jö$ő terveit körvonalazta : — Ez a gépészeti és vízforgató berendezés tulajdonképpen a tervezett külső medencékhez készült. Strandfürdőt, gyermekmedencét és versenymedencét építtetünk a környező parkba 1990-ig. A termálkút percenként 450 liter, 52 fokos melegvizet ad, ez elegendő, napi kétezer köbméter fürdővizet jelent. Aztán már csak szálláshelyről kellene gondoskodni, ajánlatával tuoatnyi maszek vállalkozó, vendéglős ostromol minket. PETŐFI NÉPE Meglehetősen szűk helyiségben porszívó, üvegedények, hűtőszekrények és sok más holmi között fogadják az érdeklődőket az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat kecskeméti, Arany János utcai boltjában. — ígéretet kaptunk, hogy jövőre új helyiségeink lesznek, s a tervek szerint a Batthyány utcába költözve, a jelenleginél jobb körülmények között, és főként nagyobb választékból kölcsönözhetünk — tájékoztat Nagy Imréné boltvezető. — Ebben az évben tehát nem lesz se mennyiségi, se választékbeli javulás ? — Nem, de azért mégsem lebecsülendő az a tevékenység, amit most végzünk, hiszen például 350 kis- és nagyképernyős, illetve színes tévénkből pillanatnyilag csak egyetlen van raktáron. Megemlítem még a kultúrcikkek köréből például azt, hogy fényképezőgéppel, vakuval, képmagnóval, filmfelvevővel állunk a kölcsönzők rendelkezésére, és segítjük a lakodalmak lebonyolítását is több száz edénnyel, sok-sok evőeszközzel. — Ezenkívül milyen jellegű holmikat tudnak rövidebb- hosszabb időre adni azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem akarnak vásárolni, csak kölcsönözni? — Keresettek a háztartási gépeink, így a kárpit- és szőnyegtisztító, a porszívó, a parkettacsiszoló, és ki tudjuk segíteni a hozzánk fordulókat mosógéppel, hűtőgéppel is. — És a mezőgazdasági kisgépek? — Három éve kezdtük kölcsönözni őket, de az idén már nem foglalkozunk velük, ugyanis folyton javíttatni kellett őket, jórészt a szakszerűtlen használat miatt. Remélhetőleg sikerül megoldást találni a mezőgazda- sági kisgépek kölcsönzésére is, hiszen ezek iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Juhos László: Szarvas emlék