Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
1986. május 13. NÉPÚJSÁG 3 Uj erőkkel frissüljön a vezetők köre ! Dinamikusan változó világban élünk. Az elmúlt évtized nagymérvű változásai folyamatosan új követelményeket vetettek és vetnek fel a vezetőkkel szemben. Meg kell tanulni a nehezedő körülmények között színvonalasan, eredményesen vezetni, irányítani. Legyen az politikai, tömegszervezeti vagy állami vezető — a társadalom azt várja tőle, hogy nehéz helyzetekben is találjon megoldásokat; a rábízott kollektívát lendületes, fegyelmezett termelésre, alkotó munkára késztesse.' Az elmúlt 30 év eredményei, nagyléptékű fejlődésünk is azt bizonyítják, hogy erősödött a kádermunka demokratizmusa, nyitottsága, igényesebbé vált a vezetők kiválasztása. A társadalom előtt ismertté váltak a káderpolitikai elvek, egyetért azókkal, a gyakorlatban is érvényesíthető, jogos elvárásoknak tartja. Ebből adódóan a kisebb-nagyobb közösségek az elvektől való eltérést is érzékelik. Az elmúlt években több munkahelyen felvetődött, hogy a párt következetesen szerezzen érvényt, sehol ne tűrjön csorbulást a helyes káderpolitika végrehajtásán, mert annak számos negatív hatása van a társadalmi közhangulatra, az emberek közérzetére, továbbá fékezően hat a gazdaság értékteremtő folyamataira. Többekben olymódon is megfogalmazódtak a kérdések, hogy káderpolitikai elveink elegendő, korszerű eligazítási adnak-e a megváltozott körülmények között; al’kai- mazhatóak-e napjaink bonyolult helyzeteiben? Körültekintő elemzések alapján, ezekre a kérdésekre is választ adva, a Központi Bizottság a káderpolitikái elveket megerősítette, és a fő hangsúlyt a munka.gyakorlatának finomítására, a káder- munka eszközeinek, módszereinek fejlesztésére, korszerűbbé tételére helyezte. Megállapította, •határozottabb lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy megfelelő keretet biztosítson ehhez a személyi kérdések előkészítésének, eldöntésének és ellenőrzésének demokratizmusa. Megfogalmazódott a Központi Bizottság vitájában, határozatában, hogy a párt felelősséget érez és vállal a vezető káderekért. Mit jelent ez a pártmunka gyakorlatában? Elsősorban azt, hogy a pártszervek karolják fel a tehetséges, különböző szintű vezetői pozícióra alkalmas dolgozókat, és segítsék őket munkahelyükön. Hatásköri, véleményezési jogkörükkel élve, vegyenek részt a vezetők kiválasztásában; adjanak politikai támogatást munkájukhoz, bátorításukkal növeljék biztonságérzetüket. Nem szabad megfeledkezni viszont arról sem. ha kell, lépjenek fel azokkal a vezetőkkel szemben, akik a szocialista erkölcsi normákat megsértve, nem alkotó módon élnek, hanem visszaélnek hatalmukkal, akik életmódjukkal megütközést váltanak ki környezetükben. A pártszerveknek ilyen esetekben közbelépni nemcsak joga, kötelessége is. Ennek teljesítése megkívánja minden párttagtól, hogy vesse fel, ha eltérést lát a káderpolitikái elvektől. Társadalmunkban jobban, mint bármikor, felértékelődött a vezetők, az emberi tényezők szerepe, különös tekintettél az intenzív gazdaságfejlesztés szükségességére. Tartalékaink, társadalmi értékeink feltárásának és hasznosításának egyik kulcsfontosságú területe az ember, a maga ismereteivel, képességével. A XIII. kongresszus határozata értelmében fejlődésünk felgyorsítása feltételezi és sürgetően igényi; a vezetés, az irányítás színvonalának emelését. Változatlan társadalmi, politikai érdekünk — amelynek a legutóbbi KB-határozat szerint is feltétlen érvényt kell szereznünk —, hogy olyan szakemberek vezessenek, akik munkájukkal, emberséges magatartásukkal kivívták a dolgozók bizalmát, akik az adott munkakörre alkalmasak, függetlenül attól, hogy páttagok, vagy pártonkívüliek. A vezetői beosztás betöltésének időtartamát minden területen, minden vezető esetében az eredményes, színvonalas munkavégzés határozza meg! Ha egy vezető bármilyen okból már nem tud megfelelni a követélményeknek, közösségi érdek, hogy ne maradjon beosztásában. Elgondolkodtató viszont az is, ha ugyanazt a funkciót túlzottan hosz- szú ideig tölti be valaki, ugyan, mindvégig megmarad-e lendülete, megújulási készsége, kreativitása? Tapasztalataink szerint — bár kivételek itt is vannak — csökken a bizonyítási kedv, kialakul a rutin, és az is gyakori, hogy nagyobb figyelmet fordítanak az egykori eredmények megőrzésére, mint az új útak kitaposására. Természetes, hogy ilyen esetekben az irányított kollektíva megújulási készsége is csökken. A közelmúltban bővült a pályázati úton betölthető vezetői munkakörök száma. Ma már kevesebb a formális pályázat. A társadalmi igazságosság azt kívánja, hogy továbbra is tegyük lehetővé a megfelelő felkészültséggel, termelési és élettapasztalattal rendelkező fizikai munkások, alsóbb szintű vezetők esélyegyenlőségét a meghirdetett vezetői helyek elnyerésére. Azonos lehetőségek illetik meg a vezetői funkciók betöltésénél a „külső'’ és „belső” pályázókat. Csak így érvénysülhet zavartalanul: győzzön a jobbik elve. Demokratikusabbá és nyilvánosabbá vált az utóbbi két évben a vállalatok százainál az igazgatói munkakör betöltése. A munkahelyi kollektívák választják meg vezetőiket, ez a munkáltatói jogkör gyakorlásának legtartalmasabb lehetősége. Olyan szemléletformáló politikai munkára van szükség, amely valóságosan is érdemivé, felelősségteljessé teszi a közösségek ilyen irányú jogánák gyakorlását. A vezetés hatalmi kérdés, hogy kinek szavazza meg ezt a lehetőséget egy-egy kollektíva, az a politikai érettség fokmérője, a helyi pártszervezet munkájának is vizsga- feladata. Párt- és kormányzati döntéseknek megfelelően már korábban erőteljesen bővítettük a meghatározott időre — általában 5 évre — történő vezetőfoglalkoztatást. Kezdeti tapasztalataink jók. A meghatározott időszakra szóló kinevezés nagyobb önvizsgálatra, tudásuk módszereik megújítására készteti a vezetőket. Erősödött a vezetői mobilizáció, javult a vezetés összetétele. Elsősorban ott, ahol körültekintően szélesítették a vezetői utánpótlás körét, erőt próbáló feladatokat adtak, és időben * felkészítették a vezetői műn, kára alkalmas utódként számba jöhető, jó képességű dolgozókat. Céltudatos felkészítés, ismeretbővítés, képességfejlesztés nélkül nem képzelhető el az, hogy nagyobb számban vonjunk be nőket, fiatalokat és fizikai dolgozókat a vezetésbe. Erősíteni kell ezeket a folyamatokat, mert mint ahogy azt a Központi Bizottság határozata is leszö. gézi : „társadalmi szükséglet, hogy a vezetőik köre életünk minden területén új erőikkel frissüljön fel”. Csizmadia János az MSZMP KB munkatársa Hét és fél ezer mázsa halat fogtak öt év alatt megyénk horgászai Új horgászvizeket remélhetünk A nemreg megtartott megyei horgász-küldöttközgyűlés jelentőségét növelte, hogy ötéves ciklust zárt le, tehát fél évtized munkáját értékelte. Elsősorban emiatt kérdeztük meg Szegedi Lászlót, a megyei intézőbizottság titkárát, aki az elmúlt időszakban is betöltötte ezt a tisztet, értékelje az öt évet és szóljon a tervékről is. Az interjút az is indokolja, hogy a küldöttközgyűlésről készült tájékoztató néhány számada. ta félreértésekre adhat ökot. A beszélgetés elején Szegedi László hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy javultak az intézőbizottság és az egyes egyesületek kapcsolatai a különböző párt-, állami és társadalmi szervekkel. Különösen örvendetes, hogy sokat fejlődött az ifjúság körében végzett munka és elsősorban ezt kívánatos továbbfejleszteni a jövőben is. A horgászlétszám a hetvenes-nyolcvanas' évek elején dinamikusan emelkedett. Ma már mérsékeltebb az emelkedés, de a lehetőségekhez — pláne a vizekhez — képest, úgy tümk. sokan vagyunk. Pedig nem elég a horgászási lehetőség, hanem fogni is szeretnénk. A sikerélmény itt is fontos. A horgászási lehetőség, a létszámnövekedés mellett is, biztosított lesz a jövőben, a fogási lehetőség azonban nehezedik, főleg a telepítési költségek rohamos emelkedése miatt. Remélünk újabb vízterületeket. A küldött-közgyűlésen illetékes jelentette be, hogy néhány termelőszövetkezet nem rentábilis halastaván horgászási lehetőséget kíván biztosítani. (Hogy ez milyen formában történik majd, a jövőben dől el, a lényeges, hogy horgászhatunk újabb vizeken is.) A fogási eredményekkel kapcsolatban elmondta az intézőbizottság titkára, hogy az elmúlt öt évben a megyénk horgászai 7460 mázsa halat fogtak, ebből a htsz- vizeken 1500 mázsát, az intézőbizottsági vizeken (Fadd- Dombori és Szálka) 1943 mázsát, az egyesületi vizeken pedig 3400 mázsát. A mua evben a kővetkező volt a helyzet: Az egyesületi vizeken, ahol mintegy hatezer horgász érdekelt, 809 mázsa volt a zsákmány; a körülbelül 2500 horgász által érdekelt intézőbizottsági vizeken 492 mázsa: a htsz-vi- zeken — itt nem lehet behatárolni, hogy mennyien érdekeltek — 290 mázsa. Minden évben jelentős mér tékű halasítás történt a megyében. Pontos adatok, érthetően, csak az intézőbizottsági vizekről állnak rendelkezésre. Ezek szerint az elmúlt öt évben Faddon 3 millió 849 ezer, Szállkán 2 millió 185 ezer forint értékű telepítés történt. Tavaly az előbbi helyen 750 ezer, az utóbbin 1 millió 9 ezer forint értékű halat helyeztek ki. A halászati termelőszövetkezeteknek 1983 óta nincs halasítási kötelezettségmulasztásuk. Tavaly Szálkán 300 mázsán felül volt valamelyest a fogás, Fadd-Domboriban pediu mintegy 200 mázsa. L. G>. Arcok és lábbelik Nagymányoki asszonyok Kis üzem, nagy összetartás Schrodt Jánosné: Szeretek itt dolgozni A Bonyhádi Ruházati Szövetkezet lábbelikészítő részlegében, Nagymányokon hait- vtan nő dolgozik. Egy évi termelési értékük körülbelül 10 millió forint. Huszon- kétezer pár lábbeli exportra megy. Amikor először jártam ott, megragadott az üzem hangulata. Középkorú és fiatal nők, gyors, szakszerű mozdulatok, kellemes légikör. Az üzemvezető SChrodt Jánosiné. A részleg történetét így foglalja össze röviden. — Mázaszászvárról 1978- ban költözött át a részleg Nagymányokna. Divatszandálokat készítünk, belföldre és külföldre egyaránt. A dolgozóink nők, és tapasztó - latból mondhatom, szeretik a munkájukat. Szeretnek itt dolgozni. Sok a bejárónk, Mázaszászvárról, Izményből, Győréről járnak be, és persze vannak nagymányoki dolgozóink is. A munkaidő fél hattól fél kettőig tart, a bejáróiknak, kisgyerekeseknek fél héttől fél háromig. — Azon felül, hogy a a munkát becsülettel, jól végezzük, nem nehéz nálunk a társadalmi munkára mozgósítani. Legutóbb az SZKP XXVII. kongresszusára volt felajánlásunk, amit teljesítettünk is. Kommunista szombatot is tartottunk már az idén, negyedévi tervünket pedig maradéktalanul teljesítettük. A munkánk ellen még nem volt minőségi kifogás. Remélem, ez tartósan így is marad. Dolgozóink zöme betanított munkás, egy ember több munkafolyamatot is el tud látni. Vannak szakmunkásaink, akik itt tanulták ki a szakmát. Könnyű a mieinkkel, szeretnek dolgozni. A közösségi életről pedig' beszéljenek ők. A konyhaasztal méretű pultjánál, lábbelik halmaza előtt ül Sziklai Jánosné me- ós. Amikor megkérem, beszéljen a brigádjukról, zavarba jön. Mit is mondhatna? Aztán belekezd: Hücker Andrásné: Segítjük rcymágt, ez » munkánkra is kihat Kiss jt,undone; Innern akarok nyugdíjba menni — Három éve vezetem a Clara Zetkin szocialista brigádot. Brigádunk nagy múltú, tizenöt éve alakult, töíbbszörös aranykoszorús brigád. Tizenkét ten aktív tagok, és van még két kismamánk. Hogy milyenek a brigád tag ok? összetartó, szorgalmas társaság a miénk. A mázaszászvári szociális otthoninál állunk kapcsolatban, őket patronáljuk. Szívesen szervezünk kirándulásokat, ilyenkor visszük a férjeket, gyerekeket is. legutóbb Harkányban jártunk, voltunk már Budapesten is. Nagy segítség a szervezésben, hogy megkapjuk a vállalat autóbuszát a kirándulásokhoz. Szeretjük a „családi esteket” is, ide a férjék, vőlegények, barátok is meghívást kapnak. Ilyenkor mindig valami finomat főzünk, népszerűek is ezek a találkozók. — Tavaly a Vállalat Kiváló Brigádja címet nyertük el, idén aranyérmes brigád lettünk. Mi a titka? Természetesen a jó minőségű munka. Ez alapvető. Ha "edig társadalmi munkáról, vagy bármilyen közös programról van szó, senkit nem kell noszogatni. Valahogy olyan emberek kerülnek ebbe a brigádba akiknek ez természetes. A szintet amit elértünk, tartani kell, és ezt mindannyian vállaljuk is — fejezi be. Amikor továbblépek, a részlegvezető mosolyogva súg ja : — Én is ennek a brigádnak a tagja voltam, és a mostani személyzetis volt a briigádvezető. Kiss Lászlóné idén lett a vállalat kiváló dolgozója. Tizennyolc évet töltött itt. betanított munkásként. — Jó Itt — mondja. — Én már minden munkafolyamatot Végigpróbáltam. A munkakörülményekre sem lehet egy rossz szót sem szólni, ha négy év múlva nyugdíjba megyek, hát innen szeretnék elmenni. A Kiváló Dolgozó címre büszke vaS ill ai Sándorné: A szocialista brigád 'cím aa. első lépcsőfok Sziklai Jánosné: JA brigádnak .'hagyományai vannak gyök, nem volt hiábavaló a munkám, úgy érzem — fejezi be Kiss Lászlómé. A Ólára Zetkin brigád 1979. ben alakult, 1980 óta Hucker Andrásné a vezetője. — Tizenkét brigádtagunk van. A „mányóki” általános iskola negyedik osztályát patronáljuk, egészen nyolcadikos korúkig — kezdi elfogod ottan. A nagymányoki üzem asz- szonyai nem szeretnek sökat beszélni magukról. Szerények, talán kicsit túlzottan is azok. — Most éppen hátizsákokat készítünk az iskolának a nyári vándortáborba, tár. sadalmi munkában. Szívesen megyünk együtt moziba, színházba, vagy csak a brigád tagjaival, vagy a többiekkel közösen. Ha probléma, baj van, mindig számít, hatunk egymásra, építkezés, költözés, nagytakarítás esetén a többiek természetesen besegítenek. Az egymással való jó kapcsolat a munkára is kihat, márciusban a vállalat bronzkoszorús brigádja lettünk. Meg kellett küzdeni a címért, az elismerést nem adták ingyen. A Braun Éva brigád az üzem legújabb szocialista brigádja. Vezetője, Németh Dénesné éppen szabadságon van. Helyette Sallai Sándor, né, az egyik brigádtag beszél. — Tavaly alakultunk meg, tizennégy aktív tagunk van, két kismama, és van egy nyugdíjasunk is. Főképpen új dolgozókból áll a brigád, úgy érzem, becsülettel Kivesszük a részünket a munkáiból, a kommunista műszakokból. A közös kirándulásokon, szórakozáson kívül egymás segítése is célunk, hiszen sokan építkeznek, felújítanak közülünk, ahol elkel a segítség. — Hogy miiért volt fontos a szocialista brigád cím? — Csodálkozó a szeme, aztán elmosolyodik. — Mert ez az első lépcsőfok. Ez a cím elismeri a brigád munkáját... Valamiféle titkot felkutatni jöttem ide, de „csak” dolgozó lányokat, asszonyokat találtam, alklk szeretik munlkájUfcat, és segítik egy. mást. Csöndesek, szerények, szorgalmasak. Az egyik brigádnak a hagyományai tiszteletreméltó- ak, a másiknak az összetartása, a harmadiknak a törekvése. Az együtt dolgozás, a kapcsolatok alapja elismert, példamutató. A részleg kis mérete segíti a családias hangulat kialakulását. Titok tehát nincs, csak jó munka, jó hangulat, ősz. széttartás. Mindez együtt pedig azt hozza magával, hogy — az üzemvezető szavaival élve — „innen nem kilépni, hanem nyugdíjba menni szokás”. WENTER MARIANN Fotó: GOTTVALD K.
