Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

8 NÉPÚJSÁG 1986. május 10. Szovjet-finn együttműködés IVÓVÍZGONDOK Napjainkban a Föld lakosságának mintegy a fele krónikus ivó­vízhiánnyal küzd. Nem véletlen tehát, hogy az ENSZ a 80-as éve­ket a vízellátás és a közegészségügy évtizedévé nyilvánította. A feladatok rendkívül széles körűek: bolygónk minden lakosa számára biztosítani kell a tiszta ivóvizet, hatékony tisztítóberen­dezéseket kell megépíteni.- MEGOLDÁSOK Az „lnterbitmasch-85” nemzetközi kiállítás Moszkvában, ahol kiállították a „Sztruja” ivóvíztisztító berendezést is A TACHION 1983-ban a zürichi kerékpáros világ- bajnokságon a szenzációt nem is annyira az új világbajnok - a szovjet V. Kupovec - neve jelentette, mint páratlan eredménye, amekkora sebességet nem látott még addig az Őrlikon pálya közön­sége. Akkor még csupán izlelgették- tanulgatták a győztes kerékpár márká­ját: Tachion. Az 1983-as év nagy sikert hozott a szovjet márkának: egy hónap­pal később az új-zélandi világbajnoksá­gon a szovjet ifjúsági válogatott második helyezést ért el. Még ugyanebben az évben a Gépjárműipari Minisztérium gyorsasági versenyt rendezett szovjet kerékpáron. A győztes a csebokszári A. Oszipov lett, Tachionjával. Egy év eltel­tével az Itália Nagydij nemzetközi verse­nyen, melyet a szovjet V. Kupovec és J. Lupolenko nyer, a Tachion már nem jelent nagy szenzációt: rövid, zömök for­májáról, klasszikus vázáról, mindenki felismeri. Amikor Kolumbiában az odesz- szai J. Lupolenko 10 másodperccel verte az olimpiai bajnok Steve Hegge-et, a külföldi sajtó nem is említette a szovjet kerékpár márkáját. A Tachion veszélyes vetélytárssá vált... A Tachion a harkovi Központi Kerék­pártervező Intézetben született, több éves munka eredményeként. A tervező csoport vezetője R. J. Voroncov. Rodzsi- nald Ivanovics maga is élsportoló, az ukrán válogatott tagja. Néhány éve azon fáradozik, hogy megszerkessze azt a típust, amely súly, aerodinamika, s ergo- nomika szempontjából is a legoptimáli­sabb. Természetes dolog, hogy ilyen átfogó és nagy jelentőségű feladatok megol­dása érdekében célszerű egyesíteni az államok erőfeszítéseit. Ennek egyik meggyőző példája a természetes és folyóvizek tisztítása terén megvalósuló szovjet-finn együttműködés. A két ország szakembereinek közös fejlesz­tési eredményeit 1985-ben a moszkvai „Interbitmash” nemzetközi kiállításon is bemutatták. Szovjet mérnökök és a finn szakem­berek közösen hozták létre a „Sztruja - avtomat” (vízsugár - automata) beren­dezést, amely a lakosság ivóvízellátási gondjain segít. Huszonnégy óra alatt a „Sztruja" 100-800 köbméter fogyasz­tásra alkalmas vizet állít elő. Forrásként szolgálhat folyó, tó, vagy patak. A beren­dezés automata üzemmódban működik, kezelése a lehető legegyszerűbb, mind­össze egy fő kiszolgáló személyzetet igényel. A „Sztruja” berendezés telepí­téséhez és üzembe állításához mind­össze 25-30 négyzetméternyi területre és 15 napra van szükség. A berendezés élettartama minimum 15 év. Jelenleg megközelítőleg 50 ilyen berendezés üzemel Ausztráliában, Angolában, Vietnamban, Irakban, Kenyában, Líbiában, Nigériában, Tan­zániában, Etiópiában és más országok­ban. Szovjet szakemberek kiváló segédberendezést kifejlesztettek a „Sztruja" számára. Ennek az úszó víz­gyűjtő berendezésnek a feladata a nagyon zavaros víz előzetes tisztítása. A pontonokra szerelt berendezéstől rugalmas csöveken jut el az előzetesen megtisztított víz a „Sztruja” berendezé­sig. Ennek köszönhetően egyszerűbbé válik a víz további tisztítása, továbbá szükségtelenné válik nagyméretű parti ülepítőberendezések építése is. Jó példa erre a finnországi Kérni váro­sában felépített szennyvíztisztító állo­más. A tisztítóberendezések közös szovjet-finn tervek alapján, az adott területen eddig elért legkorszerűbb megoldások alkalmazásával készültek. Az állomás legfontosabb jellemzői közé tartozik a megtisztított szennyvizek jó minősége, valamint a berendezések működésének mikroprocesszoros ve­zérlése. A kölcsönösen előnyös szov­jet-finn együttműködés kiterjed a kisebb települések ivóvízellátását bizto­sító kompakt víztisztító berendezések fejlesztésére, illetve további korszerűsí­tésére is. Ennek egyik eredménye a lefolyóvizek teljes biológiai tisztítását elvégző „Biokompakt” elnevezésű állo­más, amely megbízható védelmet nyújt a központi csatornázási rendszerektől távoleső lakótelepülések, üdülők, sza­natóriumok, turistaközpontok víztáro­zóinak szennyezésével szemben. A kooperációs megállapodás előirá­nyozza a víztisztító berendezések és komplexumok alkalmazási körének bővítését. A közelmúltban befejeződött egy újabb technológiai fejlesztés, amely a „Sztruja” berendezést alkalmassá teszi a földalatti vizek tisztítása során a vas és flór eltávolítására. Finn berende­zés biztosítja a reagensek automatikus előkészítését és adagolását. Közös kutatások folynak a termelékenységet jelentősen fokozó, úgynevezett vékony­rétegű moduloknak a technológiai folyamatban való alkalmazására. Ezek különösen akkor hatékonyak, amikor a forrásvíz minősége erősen változó. A finn gyártmányú modulokat a Szovjet­unióban az Ung folyóra épült víztisztító állomáson próbálják ki. Tovább folynak a kutatások a szennyvizek mesterséges levegőellátását biztosító új hatékony és gazdaságos rendszerek kifejlesztésére. A környezetvédelem terén eddig fel­gyülemlett tapasztalatok és a közös fej­lesztések eredményei nemcsak a két ország számára hasznosak. A kölcsö­nösen hasznos együttműködés további új berendezések és technológiák kifej­lesztését jelenti. ROBOT ÉS MANIPULÁTOR Csehszlovákiában 1948 és 1984 között 34,5-szeresére nőtt a gépgyártás. Részesedése az ipar össztermelésében 33 százalék. A gépgyártó vállalatoknál 1,46 millió ember dolgozik. Az utóbbi időben különösen az elektrotechnika fej­lődött. A képen: PRAM-2 ipari robot és manipulátor. Hordereje 20 kiló, tized- milliméter pontosságú. MONGÓLIA Az ötéves célok Azok a változások, fejlesztési célkitű­zések, a gazdaságirányítás hatékony­ságának javítására irányuló törekvések, amelyek az európai szocialista országo­kat jellemzik, nem kerülik el teljes egé­szében Mongóliát sem. A célkitűzések sok tekintetben ugyanakkor jóval szeré­nyebbek, a fejlődés mutatói magasab­bak. Mongólia továbbra sem mondhat le a gyors ütemű extenzív fejlesztésről, ezzel egyidejűleg a mezőgazdaság és az ipar minden ágában el kell érnie a meglévő termelőeszközök hatékonyabb kihasználását, a termelékenység javítá­sát, a rend, a termelési fegyelem meg­szilárdítását, egyes intenzív gazdálko­dási módszerek elterjesztését és a tudo­mányos-műszaki haladás eredményei­nek hasznosítását. Ezt a magyarázatot fűzik Ulánbátorban az ötéves gazdasági és szociális fejlesztés legfőbb irányait meghatározó dokumentum tervezeté­hez. A földművelés korszerűsítése A 8. ötéves terv a nemzeti jövedelem 26-29%-os növekedését irányozza elő, vagyis valamelyest csökkenni fog a fej­lődés üteme. (Az előző tervidőszakban 37 százalékkal nőtt ez a mutató.) Egy­idejűleg figyelmet fordítanak a terme­lőeszközök egyenletesebb területi elhe­lyezésére, új területi termelöközpontok létrehozására. Elsősorban a nyugati és a keleti vidékek fognak fejlődni, keleten külön gondoskodnak a mezőgazdaság, ezen belül a földművelés fejlesztéséről. Következetesebben ügyelnek arra, hogy ne nőjjön tervszerűtlenül a főváros lakossága. Ma gyakorlatilag az ország egynegyede Ulánbátorban él. A fejlesztésben első helyre kerül az energiahordozók bányászata és az energetikai komplexum. Másfélszere­sére nő az erőművek kapacitása, több ezer kilométer 110 és 53 kilovoltos táv­vezeték épül. Az északnyugati Uvsz megyét bekapcsolják a Szovjetunió egyesített energiarendszerébe. Ez lesz a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztésére kidolgozott 15 éves program első ötéves időszaka. A mezőgazdasági termelésnek évente átlagosan 18-20 százalékkal kell növe­kednie, a mezőgazdasági célú beruhá­zások összege pedig 25-30 százalékkal fogja meghaladni a 7. ötéves tervidősza­két. Nem teljesítette előző tervét az állattenyésztés, s ez kihatott az állati nyersanyagot felhasználó egyes ipar- vállalatok teljesítményére is. Biztosítani kell tehát az állattenyésztés munkaerő- utánpótlását, a fiatalokat meg kell tartani a távoli vidékeken, az állatállomány fej­lődését pedig biztonságosabbá, az idő­járási viszontagságoktól kevésbé füg­gővé kell tenni. Jelentősen csökkenteni kell a vetélések számát, a fiatal állatok elhullását. A gabonatermesztési ágazat újabb földek művelésbe vonásával továbbra is dinamikusan fejleszthető, ugyanakkor a korábbi gondok megol­dására a következő öt év alatt három­szor annyi gabonatároló és kétszer annyi zöldségraktár épül, mint az előző ötéves időszakban. A könnyűiparban a mezőgazdasági termékek feldolgozása és a közfogyasz­tási cikkek gyártása erősödik. Kevés új gyár épül, viszont bővítik a meglévők ter­melését, korszerűsítenek több üzemet. Cél a meglévő eszközök jobb kihaszná­lása is. A húsipar fejlesztése A hús ipari feldolgozása 22-25 száza­lékkal, a munka termelékenysége 15-18 százalékkal növekszik. Ulángom- ban új húskombinát, Ulgijban és Altáj- ban új vágóhíd és hűtőtároló épül. Az előző ötéves időszakban voltak gondok a városi lakosság húsellátásában, főleg a megfelelő választékban. A munkaerő és a termelőerők egyenletesebb elosz­tása szempontjából egyaránt fontos a szállítás és a távközlés fejlesztése. A teherszállítás 30-33 százalékkal, az utasforgalom 34-37 százalékkal nő majd. Ulánbátorban új rádió- és televí­zióadó épül, hogy a járási központokban és a lakott településeken biztosítsák a televízió vételi lehetőségeit. 26-29 százalékkal nő az építőipar ter­melése, s ezen belül a mongol építővál­lalatok által elvégzett munkák mennyi­ségének 42-44 százalékkal kell növe­kednie az előző ötéves időszakhoz képest. Itt is fontos a minőség javítása, a takarékosság. Az előző ötéves tervidő­szakban összegszerűen többet költöt­tek beruházásokra, mint amennyit ter­veztek, ellenben az átadott kapacitáso­kat tekintve nem teljesítették a tervet. Növekvő népesség Rendkívül fontos a gépjavitóipar, a szerelőhálózat megteremtése, kibőví­tése. Ez, és az országban létrehozandó minikohászat alapozhatja meg Mongólia saját gépgyártását. A mostani terv elő­ször utal nevében is arra, hogy a szociá­lis fejlesztés feladatait is megszabja. Az országban gyorsan nő a népesség, a lakosság 45 százaléka 16 évnél fiata­labb - s kevés az iskolai, óvodai férő­hely. Az egészségügy terén a fertőző betegségek elleni küzdelem erősítése, az anya- és csecsemővédelem fejlesz­tése a fő feladat. A városokban gond a lakáshiány. Központi kérdés a gazda­ságirányítás korszerűsítése is: a köz­ponti irányítás megerősítésével egyide­jűleg növelni kívánják az ágazatok, helyi szervek és vállalatok önállóságát, töké­letesíteni az ösztönzési rendszert, meg­teremteni az érdekeltséget. A tökéletesí­tési szándék az élet minden területén érvényesülni fog, s mint az Állami Terv­bizottságban hangsúlyozzák, a tökéle­tesítés az elavult módszerek felszámolá­sát is jelenti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom