Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 109. szám. ÄRA: 2,20 Ft 1986. május Í10., szombat. Mai számunkból EGY ÜZEM, NÉGY KÖZSÉG (3. old.) KAJDACSI PROGRAMOK MINDENKI KEDVÉRE 4. old.) PAKS VÁRJA A BEK-DÖNTÖ RÉSZTVEVŐIT (13. old.) BERZSENYI­EMLÉKHELYEK (10. old.) Béke- és barátsághónap megyei megnyitója Tamásiban „Népünk, pártunk és kormányunk a békéért harcot” Szép hagyomány, hogy ■minden évben május 8-itól június 8-iig hazánkban meg­rendezzük a béke- és ba­rátság hónapját. Május 9-ét, a győzelem napját ünnepelte tegnap a világ, ezen a na­pon ért véget — 41 évvel ez­előtt — a történelem leg­pusztítóbb háborúja. Euró­pában soha ilyen hosszú ide­ig nem volt béke, miint ez az elmúlt 41 év, ez pedig a vi­lág békeszerető népeinek köszönhető. iA béke- és 'barátsághó­nap Tolna megyei rendez­vényeinek megnyitó ünnep­ségét tegnap délután Tamá­siban tartották, ahol először a világháborúban elhunyt szovjet harcosokra emlékez­tek, amikor megkoszorúzták a város vezetői és lakosai a —:— E Varjas János szovjet hősi emlékművel. Ezt követően a művelődési házban békenagygyülésre került sor, melyen több szá­zan vettek részt. Köztük Rú­zsa János, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Fi. ath Attila, a városi pártbi­zottság titkára, Grill Ferenc, a városi tanács elnöke, Bakó Béla, a városi KISZ-bizott­ság titkára, Czanik József, a Magyar—Szovjet Baráti Tár. saság Országos Tanácsának tagja. Ünnepi beszédet Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott. — Az ENSZ közgyűlést: 1985. október 24-én egyhan­gúlag elhatározta, hogy az 1986-os esztendőt nemzetkö­zi békeévnek nyilvánítja, Felhívott minden népet: te­gyenek határozott erőfeszíté­seket a béke és az emberiség jövője védelméért, mivel a béke egyetemes eszme, és annak elősegítése az ENSZ elsődleges célja — modotta beszédének elején a nagy­gyűlés szónoka, majd ügy folytatta: — A magyar békemozga­lom, egész békeszerető né­pünkkel egyetemben azt Vallja, hogy alapvető nem­zeti és egyéni érdekünk küz­deni az új szovjet békeprog­ram megvalósításáért, a bi­zalom helyreállításáért és az enyhülés folytatásáért. — Hazánkban a szocialista nemzeti egység létrejöttében, a közmegegyezésben alapve­tő jelentősége van annak, hogy országunk népe békét akar, és a kormányzat is bé. kepoliitikát folytat. Az az ügy, az a békeprogram, amelynek élén az Országos Béketanács áll, leghívebb kifejezője a magyar nép tö­rekvéseinek. A szónok az egyes ember és a kis országok szerepéről is beszélt, mert sokam úgy véllik, hogy semmit sem te­hetünk, a nagyhatalmaik döntenek országok, földre, szék sorsáról. Erre így felelt Varjas János: — Az oly kis országok, mint a miénk, elsősorban saját békéjükkel, problémá­ik megoldásával szolgálják a Világ békéjének ügyét. Sze­repűik a világ dolgaiban olyan mértékű lehet, mimt amilyen a teljesítményünk idehaza. Befejezésül a szónok az „őrizzük a békét” plakát je­lentőségéről szólít, melyre az egész országban aláírásokat gyűjtenek. — Mindezt igazoljuk mi is az „őrizzük a békét” pla­káton, amelynek szövegét az Országos Béketanács népsza­vazásra bocsájtotta a nem­zetiközi békeévben. Meggyő­ződésem, hogy erre vala­mennyien „igent” mondunk. A békenagygyűlés befeje­zéseképpen Varjas János ki­tüntetéseket adott át azok­nak, akik a békemozgalom. ban kiemelkedő munkát vé­geztek. Az Országos Béketa­nács kitüntető jelvényét kap. ta Würth Jánosmé, a Szek­szárdi Húsipari Vállalat osz­tályvezetője és Kőszegi Jó. zsef, a HNF megyei bizottsá­gának gépkocsivezetője. A béke- és barátsághónap megnyitó ünnepsége az Iin- ternacionálé hangjaival zá­rult. Töbh százan írták alá a békeívet A nagygyűlés résztvevői A Bonyhádi Völgységi Ta­karékszövetkezet 1985-iben kiemelkedő munkát végzett. Taglétszámukat 150-el nö­velték, így több mint 6300-an tagjai a szövetkezetnek. A múlt évben háromszorosára emelkedett a részjegyállo- mányuik. amely ma megha­ladja a 3,2 millió forintot. A 10 alkalmazottal dolgozó szövetkezet forgalmát jelen­tősen növelte, 'betétállomá­nyuk 19 százalékkal nőtt, meghaladja a 100 millió fo­rintot. A lakosság és a tag­ság részére 28. millió forint kölcsönt nyújtottak, ami 40 százalékkal több, mint az előző évi. Ezen belül is ki­emelkedik az építés, a tata­rozás, a fűtéskorszerűsítés és a háztáji kisegítő gazdasá­goknak nyújtott kölcsön. Szolgál tatásban több újdon­ságot vezettek be, így a va­lutabeváltást, a társasuta­zás-szervezést, hirdetésfelvé­tel a Tolná Megyei Népúj- jág számára, könyvárusítást vállalnak. Kiemelkedő munkájúkért a Völgységi Takarékszövet­kezetet Elismerő Oklevéllel tüntette ki a pénzügyminisz­ter, a SZŐ VOSZ és aKPVDSZ. Az ünnepséget tegnap tar­tották, melyen dr. Majoros Anna, a SZÖVQSZ takarék­szövetkezeti főosztályának vezetője adta át az öklévé, let Brauer Jánosnak, a szö­vetkezet elnökének. Kitüntetés Nádudvaron A Nádudvari Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet a kongresszusi—felszabadu­lási m unka versen yben elért kimagasló eredményeivel és a VI. ötévés tery példamuta­tó teljesítésével elnyerte az MSZMP Központi Bizottsá­gának Kongresszusi Zászló­ját, valamint a Miniszterta. nács Vörös Zászlóját. A ma­gas kitüntetéséket pénteken, a Nádudvari Ady Endre Mű. velődesi Központban ez al­kalomból rendezett ünnep­ségen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese adta át Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a termelőszövetke­zet elnökének. Befejeződött az Akadémia közgyűlése Berend T. Iván nyilatkozata Berend T. Iván, az MTA elnöke a közgyűlés befejező napján nyilatkozatot adott a sajtónak. Elmondotta: — Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete értelmében ez év­től kezdve a Magyar Tudo­mányos Akadémia országos irányító, koordináló felelős­séget kapott az alapkutatá­sok és a társadalomtudomá­nyi kutatásokban. Ez lénye­gesen megnövelte az Akadé­mia feladatát, hiszen nem csupán a középtávú tervek kialakításában vállalt jóval nagyobb szerepről, részlete­sebb, egzaktabb teljesítmény­mérési módszerek kialakítá­sáról és az eredmények, vagy a kudarcok mérlegeléséről, értékeléséről van szó, hanem arról, hogy a csaknem négy- milliárd forintos országos kutatási alap elosztásában kell az Akadémiának megha­tározó szerepet játszania. Ez a versenypályázati fi­nanszírozás csak kiegészítő támogatási forma. Azért kü­lönösen fontos, mert egyének és kollektívák egyforma eséllyel pályázhatnak, s ha jól élünk ezzel az új mód­szerrel, akkor át is törhetjük az intézményfinanszírozás korábbi, automatikusan egyen lősítő módszerét. A jövő feladatai közül az Akadémia elnöke kiemelte a kutatás és a felsőoktatás szo­rosabb kapcsolatának fontos­ságát. Erre azért is nagy szükség lenne — mondotta —, mert az Akadémia 40 ku­tatóintézetében dolgozó szak­emberek közül csupán min­den tizedik tevékenykedik a hazai felsőoktatásban. Ez fő­leg az utánpótlásnevelést ne­hezíti meg. Az MTA elnök­sége koncepciót dolgoz ki arra, hogy az akadémiai ku­tatóhelyek intézetekként is működjenek, s adjanak lehe­tőséget a kutatóknak a labo­ratóriumok használatára. Szorgalmazza, hogy a szűkö­sebb erőforrásokat a kutató, helyek és az oktatási intéz- mények együttesen, gazdasá- gosfabban használják fel. — Az Akadémia kutatási kapacitásával, erkölcsi presz­tízsével oda kell állni amellé a most kibontakozó program mellé, amely az egészsége­sebb élet, környezet megte­remtését szolgálja. Mint tud­juk, az Európában legrosz- szabb halálozási rátánk el­sősorban a helytelen életfor­mára vezethető vissza. A szív- és érrendszeri, vala­mint a daganatos megbetege­dések egyaránt összefügge­nek az életmóddal. Nagy fel­adat vár a tudományos vi­lágra, hiszen megrögzött szo­kásokat, rossz beidegződése­ket, magatartásokat kell megváltoztatni. A világban több példa is található arra, hogy nagy kampányokkal jelentős szokásváltozásokat sikerült elérni. Nálunk ugyancsak szükség lenne egy Olyan társadalmi mozgalom­ra, amely a közvéleményt erőteljesen befolyásolná, az életforma egészséges válto­zását idézné elő, illetve hoz­zájárulna az eddigi kedve­zőtlen tendenciák megfordí­tásához — hangsúlyozta Be­rend T. Iván. A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tes­tület a társadalombiztosítás 1984-iben átszervezett irányí­tási rendszerének tapaszta­latairól szóló jielenités alap­ján megállapította, hogy az állami irányítás bevezetése és a társadalombiztosítási ta­nácsok közreműködésének megszervezése helyesnek bi­zonyult. Az Országos Társa­dalombiztosítási Tanács, il­letve a megyei (fővárosi, vasutas) társadalombiztosí­tási tanácsok az érdekegyez­tetés megfelelő fórumai. Az igazgatási szervek rendel­tetésszerűen végzik munká­jukat, a szakszervezeti irá­nyítás alatt elért eredmé. nyék az átszervezést köve­tően is megmaradtak, s nö­vekedett a szakszervezetek érdekképviseleti, érdek­egyeztető és érdekvédelmi íunkoiója, valamint társa­dalmi ellenőrző szerepe. A testület a továbbiakban a szákszervezetek és a SZOT 1985. évi gazdálkodásáról szóló jelentést váltatta meg. Megállapította, hogy az el­múlt évben a szakszerveze­tek és intézményeik eredmé­nyesen gazdálkodtak, bevéte­li előirányzatukat 105,1 szá­zalékra teljesítették, viszont 2,2 százalékkal kevesebbet használtak fel a tervezettnél. A testület szükségesnek tartja, hogy mindenütt ala­posabban ismerjék meg a tagság új igényeit, ezeket rangsorolják, az igények jobb kielégítésére tárják fel a gazdálkodás belső tartalékait, még célszerűtt. ben gazdálkodjanak a jóléti és kulturális alapokkal. Megkoszorúzták a szó vjet hősi .emlékművet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom