Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

1988. május 9. Képújság Képújság Tevékeny iljúsági mozgalom Helybeli kalauz Délidőben i Gy önkön A nagyiközséget bemutató ként nálunk is népvánd óriás A KISZ Gyönik nagyköz­ségi bizottsága huszonegy KlSZ-alapszervezet munká­ját irányítja. Ezek közül hét a tanulói, hét a lakóterüle­ti és hét az intézményi üzemi alapszervezet. A tagok létszáma össze­sen 362 fő. A íiaitallok nagy része távéi dolgozik la­kóhelyétől, többen közülük hetente, kéthetente járnak haza. E fiatat dolgozók moz­galmi munkába való bevo­nása nagyon nehéz, sokszor szánté megoldhatatlan fel­adat elé állítja az alapszer­vezeteket és bizottságot. A nemrég lezajlott válasz, tások után nagyot lendült a gyanító és társközségi KISZ- alapszervezetek tevékenysé­ge. A lakóterületeken 32-en kérték felvételüket a KISZ soraiba, igaz, üzemi szinten Újjászülető A község határában két­nyelvű jelzőtábla fogadja az uitast: Györnk, illetve Jink. Nagyon sok a német szár­mazásra utáló név. A fiata­labb korosztály tagjainak — az általános és középiskolá­soknak — módjukban áll a helyi oktatási intézmények­ben elsajátítani nagyszüleik nyelvét. Az érdeklődők ren­delkezésére áll a német könyvtár, ahol számos könyv és folyóirat között válogat­hatnak az olvasók, bár ezt a lehetőséget kevesen ve­szik igényibe. 'Ma már csak néhány idő­sebb gyölnki lakos hordja a Sajátos díszítésű népvisele­tet. A művelődési házban, a szövőszékkor — bár jobbára középkorúlak látogatják — osztatlan sikernek örvend. A foglalkozásokon magas szín. vonalon készülnek az erede­ti, jellegzetes hímzésmintájú szőttesek, térítők és szőnye­gek. a gyünkiek. Az „ol vasottság” mutatója igen kedvező a községre nézve. Lássunk né­hány számadatot. Lapunk­nak 348 előfizetője van, a tölbbi napilapnak összesen Az Eleganaia Ipari Szö­vetkezet gyönki üzemében 1969-ben indult a termelés, ötven fővel, munkaruha­varrással kezdték. Divatcik­kek készítésére 1972-íben tér­tek át, a létszám ma száz­tíz fő. Az üzemben lányok, asz- szonyok dolgoznak, sok kö­zülük a bejiáró. A bedolgo­zók létszáma harminc fő, többségük a társközségek lakóiból kerül ki. A szövet­kezet házhoz szállítja a varmivalót, s elviszi a kész­termékeket. Exportálnak Gyönikről divatos nyári ru­hákat, ingeket, vagy — a szezontól f üggően — sínad- rágokat. A termelési érték tavaly 17 millió forint felett volt, idei tervüket eddig mara­déktalanul teljesítették. A dolgozók zöme betanított munkás, két alkalommal szerveztek üzemen belül szalkmunkástainfolyamot, melynek során 48-an szerez, ték képesítést. Az oldalt készítette: (Bá­lint György, Decsi Kiss Já­nos, Szeri Árpád, Wenter Marianna. viszont 13-imal csökkent a létszám. Peszt Attila .nagy­községi KISZ-ti-tkár elmon­dotta, hogy megtették a szükséges intézkedéseket an­nak érdekében, hogy az üze­mi KISZ-tagok kiáramlása csökkenjen. A gyanító KiISZ-bizattság- nak kiváló kapcsolatot sike­rült kialakítani a .társszer­vekkel, hiszen izoláltan, egy­magában nem képes ered­ményes munkát végezni az ifjúsági mozgalom. A gyönki és társközségi fiatalok rendszeresen részt vesznek a különböző megyei és városi KlSZ-rendezvé- nyéken. Hogy csak a leg­utóbbi példát említsük: az április 4-ii bonyhádi ifjúsági béken'apma külöribu&z szállí­totta az érdeklődőket. hagyományok Gyönkön nem működik — állandó jelleggel — sem gyermek- sem felnőtt-nép­tánccsoport. Lönhard Ferenc, a művelődési ház igazgató­ja ennék a ténynek az oka­it feltárva rámutatott arra, hogy csak hozzáértő, elköte­lezett szakember vezetésével van értelme megteremteni a tánccsoportot. A jelenlegi feltételek ezt nem teszik le­hetővé. Hasonló a helyzet a fúvószenekarral, aminek lét­rejötte szintén a jövő zené­je. Hosszú szünet után, 1984- ben került sor ismét Gyün­kön a szüreti felvonulásra. A rendezvény ezt követően 1985-Jben is sikeres volt, ám a régi, mrülatsági hangulat, úgy tűnik, ma már a múlté. A sok lehetőséget magában rejtő program azonban al­kalmasnak látszik a hagyo­mányok felelevenítésére és azok megőrzésére és ápolá­sára. 316. A legnépszerűbb heti­lapok: a Nők Lapja 178 elő­fizetővel, a Rádió és Televí­zió újság 149-eel és a Képes Újság 96-tal. Az iskolákban 300 ifjúsági és gyermekúj­ságot, a munkahelyeken 291 Családi Lapot árusítanak. Varsádon a Köp-Ka Áflész 106. számú kiskereskedelmi vegyes boltjában mindent megtalálni, amire a telepü. lés lakóinak szüksége lehet. Az elmúlt havi forgalma 380 ezer forint volt a takaros kis boltnak. Üj 300 literes mélyhűtőt kaptak, így a tő­A szárazdi elöljáró A címben szereplő személy Waffenschmidt Ibolya. Amit önmagáról elmond, legjel­lemzőbbet, az így hangzik: — Szárazdon születtem, ott élek szüleimmel. Két cik­lusban voltam tanácstag, most az új választások után az elöljáróság vezetője let­tem. Gyönkön a szociális otthonban dolgozom, szo­ciális szervezőként. Amit szülőfalujáról meg­tudhatunk, azt így fogal­mazza meg: — Kevesen, 389-en élnek itt. Harcias, irogatós fajta. Ezt úgy kell érteni, hogy ha sérelem éri, akkor orvoslást keres, de nem helyben, ha­nem írnak a Rádiónak, vagy éppen Kádár elvtársnak. Minden negyedik ember idős­korú, 60 év fölötti. Három tiszteletdíjas házi szociális gondozó segíti az ő életüket. A másik életkort, az óvodá­sokét említve, azt kell el­mondani, hogy létszámuk éppen azon a kritikus pon­ton van, amikor még az óvo­da léte indokolt. A VII. ötéves tervben sze­retnénk megépíteni a veze­téket az ivóvíznek. Egy hó­napja vettük át az új orvosi rendelőt... — Amit a kulturális élet­ről el lehet mondani, az annyi, hogy valamilyen éb­redés tapasztalható. Az üre­sen álló művelődési házba visszaszereztük a mozit, film-, klubokat szervezünk gyer­mekek és felnőttek részére külön. A régi sportpályán most jó hangulatú majálist rendeztünk. Volt itt ügyességi verseny, nősek és nőtlenek foci mérkőzése, főzőcske szá­razd! módra. Most anyák Negyven magyar nyelvű szovjet lap és tizenkét né­met nyelvű újság jár Gyom. kőin. A postán kívül a busz­megállónál és az ABC-áru­házban lehet újságot vásá­rolni. kehúsra előrendelést is fel­vehetnek. Fuczmann Bélámé boltvezető, Szabó Lászlóné és Härtestem Adámné reg­gel 7 órától, délután fél ötig szolgálja ki a vásárlókat ki­nek -kinek kérése szerint élelmiszerrel, vegyi áruval, vagy épen textíliával. sétára Varga Menyhértet, a községi pértalapszervezet titkárát kérjük meg. — Gyönk és környéke, dombjaival, lankáival, erdős, és ligetes területével már régóta adott hajlékot az em­bereknek. Az ásatások, fel­tárások időszámításunk előt­ti településiek létezését bizo­nytiltják. A község belterüle­tén feltárt avar temető azt sejteti, hogy az 568-íban le­telepedett avarok hosszabb idáig éltek a környéken. Az 1300-as pápai tízed összeírás szerint Szatoaton és Gere- nyás már rendelkezett temp­lommal. A Szabotton mel­letti Csontmezőn verte meg Kinizsi Pál Corvin János seregét. A török hódoltság alatt szinte teljesen elnép­telenedett a vidék. Tölbb magyar család érkezett 1698- ban, majd nagyobb betele­pülés 1722-ben kezdődött, a németországi Hessemfből. — A dokumentumok sze­rint Gyünknek 1812-ben algimnáziuma volt... — Igen. A gyönki diákok is részt vettek az ozorai fel­kelésben. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc támogatására Gyönk 52 hon­védét küld a hazának ma­gyart és németet vegyesen. — Hány lakosa van ez idő tájt Gyünknek? — Ada/talimk szerint 1891- ben 3371-en éltek itt. Volt járási szolgabíró, járásbíró­ság is és mint központ mű­ködött 1982-ig. A második Világháború következménye­„0 férjem az árubeszerzö” Mikor odaérünk, Fatér Istvánná Fenyves Olga éppen kiszolgál. Régi ismerősökként társalognak a vevővel, majd segít bepakolni az árut. Ahogy jó kereskedőhöz illik. — 1978 óta árusítunk Gyönkön. Amíg Diósberény- ben laktunk, a piaci napokon jártam át, 1982-ben aztán le­telepedtünk itt, és megnyi­tottuk ezt a kis üzletet. Zöldséget, gyümölcsöt árusí­tók, van itt egy kis kávé, tészta, és halat is hozunk, az igények szerint. — A férjem az árúbeszer. ző. Van egy Barkas autónk, azzal járja be szinte az egész országot. Hoz magánterme­lőtől, tsz-től, a fontos, hogy szép legyen az áru. Néha egész nap úton van, gyak­ran éjszaka is. — Hogy megéri-e? Az üz­let népszerű, a vevőim elé­gedettek, szeretnek ide jár­ni. Nem panaszkodott még senki, megmutathatom a Vá­sáriók könyvét, üres. Szere­tem csinálni, szívesen állítok össze előre kimérve gyü­mölcs- és zöldségesládákat Gyakran rendelésre is. Sze­retem az árut ízlésesen el­rendezni, örülök a szép lát­ványnak is. Ha a vásárló elé­gedett, én is az vagyok. kezdődött. A németajkú la­kosság majdnem 50 száza­lékát kitelepítették és he­lyettük a felvidékről és Bu­kovinából jöttek emberek. Az együttélése a sokféle la­kosságnak nehéz volt. Gyönk a székhely, Diósberény, Miszla, Szatoadát, Szárazd, Udivari, Vlarsád a társközsé­gek. Így a lakosok száma el­éri a hatezret. — Az ipari tevékenység a felszabadulást követő évek­ben indult... — Ipari üzemeink közül a Mezőgép gyönki gyáregy­sége 1949jben gépállomásként alakult. A Spirál Vegyes­ipari Szövetkezet 1962-ben kezdte meg munkáját, ké­sőbb a Klipszer és az Ele­gancia szövetkezet. Az el­múlt éviben az ipari üzemek 250 millió forintos termelési értéket állítottak elő, ebből 80 millió forint az exportból származott. Mezőgazdasági üzemiek tübhszüri egyesülés, sel a gyönlki Petőfi, a diós- berényfi Rákóczi, a varsád! Dózsa termelőszövetkezetek a hét község területen 8036 hektáron gazdálkodnak. — A televíziós vetélkedő­ből, a Csepü-iapu-gongyolá- ból megismerkedhettünk az itt élő gyermekek és nevelők jó együttműködésével, ami a faluért vlaió tenniakarást is igazolta. — Az ailsófökú oktatási in­tézményünkben, az új isko­lában jó színvonalú oktatás A helyi sportkör két szak­osztályt, az elnyűhetetlen futballt, valamint a rene­szánszát élő sakkot tudja felmutatni. Ám, ettől füg­getlenül a helyi lehetősége­ket alapul véve, színes a sport palettája, mégpedig az oktatási intézmények jó­voltából. A Gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban már a meg­alakulásának évében, 1974- toen igyekeztek tartalommal megtölteni a DSK-t. A diák- sportkör mindenekelőtt a helyi hagyományokból táp­lálkozott. A kézilabdázás „atyamestere”, Tuba Gyula, a gimnázium igazgatóhelyet­tese. „Fiai” tótűntek már a középiskolás bajnokságok so­rán, de enrtél is nagyobb eredménynek könyvelhető el, hogy az iskola egyetlen oktatási intézményként be­kapcsolódott a megyei sport­élet vérkeringésébe: férfi- és női csapiatokkal szerepelnek a megyei felnőtt bajnokság­ban. Ez már önmagában egyfajta sportos szemlélet kialakítását sugallja. Az el­múlt években pedig Hum Já­nos tanár tájfutás iránti el­kötelezettségének jóvoltából nem régen ünnepelte fenn ál. lásának 176. évfordulóját. Benke Valéria, Tolnád Lajos, Hail cső Sándor, Földes! Ödön tanult: itt. Talán most kelle­ne megemlíteni az úgyneve­zett szabadidős tevékenysé­get is. Ütt elsősorban a német nemzetiségi hagyományokra építhetünk. Tárgyi emlékeik összegyűjtésében nagyon fontos szerepet vállait Ladk- ner Aladár evangélikus lel­kész. A szalkadáti tájiház, a miszlad helytörténeti gyűjte­mény idegenforgalmi szem­pontból is jelentős. Borda József nyugalmazott iskola­igazgatónak kiemelkedő ér­demei vannak az értékűién. tő munkában. — Az idős emberek szo­ciális otthona nagyon szép környezetben biztosít nyu­godt kardürdényéket az ama rászorulóknak. Sétánk végén a falüközpxuntbain feltűnő az új ABC-áruház, ami a kereskedelmi ellátás színvo­nalát emeld és a takarék - szövetkezet épületének jel­legzetes; szép homlokzata... Milyen célkitűzései vannak a falunak a VII. ötéves1 terv­ben? — Sokéves elmaradás pót­lásét irányoztuk elő, legfon­tosabbak: az egészséges ivó­víz biztosítása, a szilárd burkolatú utak kiépítése. A lakosság társadalmi összefo­gása eddig is szép eredmé­nyeket ért el. Ezek a célok hasonló együttgondolkodást, akarást és végrehajtást igé­nyelnek. gyökeret vert eme sportág. Akinek nem feküdt valame­lyik népszerű labdajáték, s az atlétikával, és általában a futással nem állt hadilábon, az ottmaradt a nem kevés romantikával kecsegtető táj­futásnál. A foci sem mostohagyerek. Ezt már a DSK költségvetése alig bírná, így a helyi sport­kör keze alá dolgozik a gim­názium Bárdos András tanár irányításával, aki tulajdon­képpen az ificsapatot adja hétről-hétre a felnőttek nagy-nagy örömére. A felnőt­tek gyenge szereplésére némi gyógyír, hogy a fiatalok kö­zöl többen is beugrásra ké­szek. Miképpen a lépcsőze­tességet bizonyítandó, az ál­talános iskola 7—8. osztályo­saiból többen az ifibe. A sakkozók jó szereplése, a megyebajnokságba való feljutása mostanság beszéd­téma. S ami küllőn említésre méltó, hogy e sportág bázisa az általános iskola, az, ahol az atlétikával is, mint alap- sportággal kiemelten foglal­koznak. A sport lámpásai Gyönkön a diákok maradtak. napjára készülünk. Mi újság? Szeretnek újságot olvasni Exportra is Mindent egy helyen A felújított vegyesbolt homlokzata folyik. A gimnáziumunk A sport lámpásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom