Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

198«. május fi. KÉPÚJSÁG 3 A kereskedelem tervei A Belkereskedelmi Minisz­térium kidolgozta és közzé­tette azokat az irányelveiket, amelyek körvonalazzák a ke­reskedelem és a vendéglátás előtt álló legfontosabb fel­adatokat a VII. ötéves terv időszakában. A számítások szerint a la­kosság fogyasztása az elkö­vetkezendő öt évben az 1980—85. évinél Valamivel gyorsabb ütemben, összeha­sonlítható árakon évente 1,5 —2 százalékkal, öt év alatt összesen 8—10 százalékkal ■nő. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi áruforgalom laz öt év alatt mennyiségben 9 százalékkal növekszik. A kereskedelem arna számít, hogy a ruházati cikkek for­galma nem, az élelmiszerek és élvezeti cikkeké 4,7 szá­zalékkal, míg a vegyes ipar­cikkeké az átlagot jelentősen meghaladva, 15,3 százalékkal bővül. Az állami és a szövetke­zeti kereskedelem, illetve vendéglátás részaránya vár­hatóan nem változik a tervidőszak végéig, viszont az eddiginél nagyobb részt vállalnak a termelőik a köz­vetlen értékesítésiben. Ugyan­csak az átlagosnál gyorsab­ban növekszik a magánkis- kereskedelem forgalma. A hálózatfejlesztési ter­vek középpontjában Buda­pesten és környékén, vala­mint a Balatonnál a napi- cikkéket árusító üzletek szá­mának növelése áll, emellett szerepel a tervekben a tüze­lő- és építőanyagkereskedel­mi telepek rekonstrukciója, valamint a kereskedelem technikai színvonalának ál­talános javítása oly módon, hogy csökkenjen a zsúfolt­ság a boltokban. Mindehhez a korábbiaknál valamiivei több központi segítséget kap­nak a vállalatok. Az alap­ellátás javítását a tanácsok saját forrásból is segítik. Mivel a szabályozók nehe­zebb helyzetet teremtenek azokban a népgazdasági ágakban, ahol jelentős az élőmunka-ráfordítás, s ez ér­vényes az élelmiszer-kereske­delemre is, itt a munka javí­tása mellett szükséges az ár- és haszonkulcsrendszer kor­szerűsítése. Ezért folytatódik az élelmiszer- és napicilkk- kiskereskedelemben az egyes termékek haszonkulcsainak — a népgazdaság lehetősé­geihez igazodó — növelése. Az elkövetkezendő öt év­ben — szögezik le a minisz­térium irányelvei — a fejlő­dés elengedhetetlen feltéte­le, hogy a vállalatok erő­forrásaikat mind hatékonyab­ban használják fel, folyama­tosan bővítsék tevékenysé­güket, új formákat és mód­szereket alkalmazzanak. A fokozódó piaci verseny szükségessé teszi az igények­hez való rugalmasabb alkal­mazkodást, a még színvona­lasabb kereskedelemi mun­kát. Fontos, hogy a válasz­tékban egyaránt megjelenje­nek — a mindinkább diffe­renciálható igényieknek megfelelően — az olcsóbb és drágább cikkék is, s az árak a termékek minőségéhez igazodjanak. A kereskede­lemnek számítania kell egye­bek közt arra is, hogy a tar­tós fogyasztási cikkeket egy­re többen cserélik ki, s ami­kor újat vásárolnak, első­sorban az anyag- és energia- takarékos készüléket keresik. A tervek a szocialista or­szágokból a behozatal évi mintegy 3 százalékos növe­lését irányozzák elő. A mi­nisztérium javasolja, hogy a vállalatok hozzanak létre kö­zös irodákat, társulásokat, s összehangoltan szerezzék be a külföldi árucikkéket. A be­szerzési politika javítása ér­dekében szükséges jobban megismerniük a vállalatok­nak is a szocialista partne­rek gyártmányfejlesztését, erre elsősorban a kiállítások árubemutatók alkalmasak. Az importlehetőségek kiegé­szítéseként pedig továbbra is fontos, hogy a határ menti árucserékben, áruházi cse­rékben keressék a választék­bővítés léhetőségeit. A tőkés import mennyisé­gét továbbra is a külgazda­sági lehetőségek határozzák meg. Az ilyen módon beszer­zett fogyasztási cikkeknél alapkövetelmény, hogy min­denekelőtt az ellátás hiá­nyainak pótlását szolgálják, lehetőleg minél gazdaságo­sabb formában. Jól bevált például az alapanyagok és félkész termékek vásárlása, amelyeket itthon dolgoznak fel kooperációban vagy kül­földi licencek alapján. A korráb'iáknál határozottab­ban kell élni az áralku lehe­tőségeivel, hogy a szűkösen rendelkezésre álló devizát korszerű, jó minőségű ter­mékek beszerzésére fordítsuk. Megengedhetetlen például olyan termékek vásárlása, amelyeknek devizaára a vi­lágpiacinál magasabb, mi­nősége viszont gyengébb. A Belkereskedelmi Miniszté­rium támogatja azoknak a vállalatoknak az elképzelé­seit, amelyek a hazai ellátás javítása érdekében megala­pozottan törekednek önálló külkereskedelmi jog meg­szerzésére. Magyar berendezések a szovjet olajmezőkön Az Industrialexport bekap­csolódott a másodlagos olaj- kitermeléshez szükséges be­rendezések, felszerelések szállításába a Szovjetunióba. Együttműködve a Metrim- pex-szel és több hazai ter­melővállalattal, az eddiginél több komplett berendezést exportál. Az újabb szerződés alapján több mint százmillió rubel értékben ad el külön­leges gázlifteket szovjet partnerének. A Vegyépszer, az MMG Automatika Müvek és a Du­nántúli Kőolajipari Gépgyár által gyártott gázlifteket a szibériai olaj mezőkön hasz­nálják. A berendezések zord éghajlati körülmények — mínusz 50 és plusz 40 Celsius fok — között is megfelelően üzemelnek. A gépeket szovjet igények alapján fejlesztették ki, s fejlett irányítástechni­kával látták el. Üzemelteté­süket nagymértékben auto­matizálták. A berendezések­kel nagynyomású gázt és adalékanyagokat juttatnak a mélybe, hogy az olajpalából kisajtolják a maradék olajat. A vállalat eddig 67 millió rubel értékben mintegy 160 berendezést exportált. Az újabb szerződés alapján idén és jövőre több mint 200 gáz­liftet rendelt a szovjet vál­lalat. A magyar szakemberek a berendezés továbbfejleszté­sén dolgoznak. Az önálló gázlifteket központi számító­gép irányításával úgyneve­zett kútbokorrá kapcsolják össze. A prototípus elkészült, az első ilyen berendezést a Videoton számítógépével sze­relték fel. A szovjet szak­emberek megkezdték az új berendezés kipróbálását. Ha a gépek beválnak, az Indus­trialexport 1987-től megkezdi szállításukat a Szovjetunió­ba. Az olajkitermeléshez köz­vetlenül szükséges berende­zések mellett kiszolgáló- egységeket is szállít a ma­gyar vállalat. A Szovjet­unióba, eddig 27, egyenként több mint ezer négyzetméter alapterületű gépjármű szer­vizállomást exportált. Egy- egy ilyen állomás épületszer­kezete és a belső berende­zései 35 vasúti kocsit tölte­nek meg. Az újabb megálla­podás alapján 1986-ban és 1987-ben az Industrialex­port hat szervizállomást szál­lít a szibériai olajmezőkre. Baranya legszebb országútja Tavaszonként fkét-három hétre a Hosszúhetényt Péccsel összekötő országút kiérdem­li ia iBaranya megye „legszebb országútja’ címet. Ilyenkor borul virágba az út két oldalán álló több mint tiáro mszáz cseresznyefa. A 60—70 éves virágzó fák sok helyen alagútként borul nak az út fölé: A béke, az élet tisztelete (I.) II közösségek és az egyes ember A béke- és barátsági hónap megyei programja „Ezelőtt a háborúban, nem ikövettek semmi elvet, az terősebb a gyengétől, amit elvehetett, élvett. Most nam úgy van. A világot/értekezlet igazgatja, az «Sősebb, ha mi csínt tesz, összeül és helyben (hagyja.” (Arany) ■Arany Jánosnak ne legyen igaza! Résziben már most sincs, hiszen azért a nemzet­közi életben, nem mindig és nem feltétlenül az erősebb­nek van igaza. A mai világ. helyzetben a békéről szóló tárgyalásokat kárhoztatni nemcsak nem szabad, hanem éppen az lenme a oél, hogy az erő fiitagtaltása helyett a tárgyálóasztalinál rendezzék a Vitás kérdéseket. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986-ot békeév­nek nyilvánította. Ennek je­gyében szervezik meg or­szágszerte, így megyénkben is a már hagyományos béke és barátsági hónapot. Hol állunk? „Nem fogadhatjuk el a „inem”-et válaszul arra a kérdésire, hogy fennmarad­jon-e az emberiség, vagy sem. A mi válaszunk: a tár. sadlaűmi haladásnak folyta­tódnia kell, a oiívMizádiónak életben kell maradnia. Ez így is fog történni !” Mihail Gorbacsov szavait, a szovjet párt legutóbbi kongresszusán elfogadott program mottójának Is te­kinthetjük. Ez a program, amihez a Magyar Népköztár­saság is csatlakozik, és ame. lyet megvalósítani igyekszik minden nemzetközi kapcso­latában. A békés egymás mellett éllés gondolata már évtizedek óta a kommunista és mun­káspártok programja. Meg­valósításáért a szocialista országok ezen időszak alatt sókat tettek együtt és külön, külön is. Egyibekapcsolódiik ezzel a gondolattal a haladó erők és szabadságukért küz­dő népek antiilmperialliöta harcának támogatása, a nemzetközi szolidaritás. Egy pillanatig sem szabad arról elfeledkezni, hogy miiért ép­pen május 9-én, a Győzelem napján kezdődik a béke és barátsági hónap. Európa — reméljük tartás — békéje a fasizmus leverésével kezdő, dött. IA Hazafias Népfront és annak béke barátsági és szolidaritási bizottságai min­den szinten megrendezik azokat az eseményeket, ame­lyék alkalmat adnak a béke, a barátság és a szolidaritás gondolatainak kifejezésére, az emberek békevágyának demonstrálására. A légii többi békekonferen­cia úgy ítélte meg, hogy a magyar békemozgalom az új követelményekhez igazodva megújul óban van. Visszaszo­rulóban vannak a formális elemek, ezáltal a progra­mok, megmozdulások színe­sebbek, tartalmasabbak és vonzóbbak. Bővült a mozga­lom társadalmi bázisa, növe­kedett befolyása. Új formák A konferencia egyik fő célkitűzése volt az ifjúság minél nagyobb tömegeinek ■megnyerése. Ehhez alkalmas formának látszott az ifjúsági békéklubdk, békeközösségek létrehozása. Tolna megyében tölbb ilyen közösség alakúit, a legismertebb közülük a CSIV dombóvári gyárának csoportja, az ő ■kezdeménye. Zésükre és szervezésükben Volt már országos találkozó, részt vesznek minden váro­si rendezvényen. A héten osztrák delegációt fogadnak. A csoport vezetője Fertály Lajos az Országos Béketa­nács delegációjával Bécsben járt, ott létesítettek kapcso­latot egy egyetemista béke- csoporttal. Ennék nyolc tag­ját várják a héten Dombó­várra, hogy megismerkedje­nek a magyar békemozga­lommal, megyénk és a város életével. Működik békekö­zösség a szekszárdi KISZ-bi­zottság mellett, és a lengye- li szakmunkásképzőben. A Siimontorinyai Bőrgyár, a tol­nai KISZ-szervezet és a szekszárdi főiiskola most szervezi. Ennél tölbb is lehet a me­gyében, csak nem tud róluk a nagy nyilvánosság, mint ahogyan a Béke nevét viselő brigádok létezéséről és tevé­kenységéről sincsen nyilván­tartás. Ez persze nem baj, hiszen a tett a lényeg, nem pedig anmalk adminisztrálá­sa. A szakszervezet kívánja felmérni, hogy hány ilyen nevű brigád működik a me­gyében, szó van egy találko­zó megszervezéséről is. A Hazafias Népfront szekszárdi bizottsága viszont már közel tíz éve rendszeresen meg­szervezel a város üzemeiben, intézményeiben működő Béke-brigádok találkozóját. Az ifjúsági mozgalom va­lahány rendezvényén ki­emelt szerepet kap a béke gondolatának hangsúlyozása és a békét fenyegető szélső­ségesén imperialista erők el­ítélése. Miért van szükség erre, amikor nincs háború, és lassan már ötven évesnek kell lenni ahhoz, hogy vala­kinek személyes élménye le­gyen a háborúról? Éppen azért, mert a felszabadulás után születették nemzedékei nem tudják, hogy mi a há­ború. Márpedig az emberiség nem felejthet, mert csak dk. kor tudja eredményesen fel- veni a küzdelmet a békéért, ha tudja, hogy mekkora a béke értéke. A békekonfe­rencia Tolnia megyei küldöt­tei is összegyűlnek évente egyszer, hogy szót váltsanak közös dolgunkról, arról, hogy mit is tettek a Béketanács megyei tagjaival együtt egy év alatt Tolna megyében. Idei program Az operatív bizottság már hónapokkal ezelőtt elfogad­ta az irányelveket, és felvá­zolta azokat a fő tennivaló- kait, amelyeknek jegyében az idén megrendezik a béke- hónapot. A megyei megnyi­tóra kilenced ikén kerül sor Tamásiban. A megyei ifjú­sági békenapot már megtar. tották a Forradalmi Ifjúsági Napok időszakában. Az idén is sor kerül a szövetkezetek hagyományos közös békegyű­lésére. Mint mindig, Váral­ján lesz a kisiparos majális. A hónap végén kerül sor a három szövetkezeti ágazat fiataljainak szintén hagyo­mányos találkozójára. Desz Béke-kupa futóverseny és rajzpályázat, számos volt már, újakat is meghirdettek. Érdekesnek ígérkezik egy új forma, a rendhagyó osztály­főnöki óra. Ezeken a beszél­getéseken pedagógusok, akik a békemozgalom aktivistái és nem pedagógusok, akik saját életükből, mozgalmi tapasztalataikból tudnak va­lamit nyújtani a gyerekek­nek és az ifjúságnak. Tolna megyében is megalakul a pe­dagógusok a békéért mozga­lom megyei operatív bizott­sága és ez vállalja a gyere­kek békére nevelésének irá­nyítását, valamint a pedagó­gusok tájékoztatását a moz. ■ galom kérdéséiről, dkcióiróű. És az egyes ember? Az egyes ember úgy tá­mogathatja a békét és ezt a hazát, hogy jól dolgozik. Mindez persze még kevés, ■minden alkálimat meg kell ragadni, minden alkalmat, hogy tegyünk valamit. Ten. ni mindenütt lehet, a mun­kahelyen a pártszervezetben, a szakszervezetben, az ifjú­sági mozgalomban, a nép­front szerveiben és szerveze­teiben. Tett az is, ha valaki aláír egy kiáltványt, ha részt vesz egy békegyűlésen, tett az is, ha elültet egy fát, ha úgy neveli gyermekeit, hogy az dk tisztában legyenek a világ dolgaival és tudják — életkorúknak megfelelő szin­ten — hogy kik a felelősek a csiilagháborús tervekért. Kik azok,,dkilk a békét aka­dályozzák ezen a Földön. Tett lehet egy békedal ókat. tartalmazó kazetta, amit né­ha féltesz a gyerek, egy szép gondolat, amit valakinek elmondtunk és ő továbbgon. dől ja... (folytatjuk) Iharos! ibolya— V. (Horváth Mária Jegyzet a gazdaságról Mintha idegenek lennének Baltavári István, a BVK szekszárdi gyá­rának az igazgatója panaszolja, hogy manapság a magyar vállalatok úgy visel­kednek egymással, mintha egymástól tel­jesen idegenek lennének. Ha két cég kép­viselői tárgyalnak, akkor úgy tesznek, mintha csak az az egyetlen üzletük lenne, s azon mindent meg akarnának nyerni. Példát is mondott az igazgató. Az egyik nagy szerszámgyártó kapacitással rendel­kező vállalatot keresték fel hosszabb távú üzletkötés reményében. Csakhogy az a vál­lalat olyan irreális árakat kért, amelyek­ben benne szerepelt szinte az addig be­szerzett összes gép értéke. Az üzlet nem köttetett meg, a gépek talán azóta sem dolgoznak teljes kapacitással. Természetesen nemcsak az előbbi példát lehet felhozni. Ennél rémségesebbek is adódnak. A Bonyhádi Zománcárugyárban többször is kértek, hogy véletlenül se írjam le annak a vállalatnak a nevét, ame­lyik már évek óta selejtes lemezt küld nekik. Aztán arról sem beszél a fáma, hogy a Palota Bőrdíszműgyár szekszárdi üze­mében hányszor kellett átszervezni a munkát, mert a partner cég elfelejtett kül­deni anyagot. Reklamálni meg nem illik, mert legközelebb a rendelést sem veszik fel. Azt hallani úton-útfélen — és sajnos igaz —, hogy iparunk nem teljesítette első negyedéves tervét. Hogyan teljesítette vol­na, amikor a vállalatok közötti kapcsola­tok kritikán aluliak, amikor az anyagren­deléseket fél évvel előre kell leadni, s ak­kor sem biztos, hogy időben érkezik, ami­kor hónapokig nem utalják át a pénzeket... Ügy néz ki a dolog, mintha a hajótöröt­tek egy hajóban szoronva, képtelenek len­nének szót érteni. S amikor jön a mentő­hajó, egyetlen szó nélkül eveznek el mel­lette... —ha—jó—

Next

/
Oldalképek
Tartalom