Tolna Megyei Népújság, 1986. május (36. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
1986. május 30. NÉPÚJSÁG 3 Búzaminősítés — a sikértartalom szerint Küzdelem az építőipari piacon (III.) Csökkenő létszám, javuló jövedelmezőség A Gabona Tröszt vállalatai felkészültek az idei búzatermés fogadására, ami ezúttal azért adott többletmunkát, mert 1986-tól kezdve az étkezési búzát a sikértartalom szerint minősítik. Az intézkedés oka: megnőtt az igény a jó minőségű búzák, illetve a belőlük készített liszt iránt. Nemcsak a hazai sütő- és tésztaipar igényli a magasabb sikértartalmú alapanyagot, hanem a külpiacon is mind keresettebbek, az ilyen termékek. Az új minősítési rendszer egyértelműen a búza minőségének javítására ösztönzi a termelőket. Eddig az étkezési búzának minősített fajtákat minőségüktől függetlenül az úgynevezett étkezési kategóriába sorolták. A tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy az étkezési búzák beltartalmi értéke például a technológiáNapirenden az ytasellátás Az utasellátás helyzetéről, fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tanácskozott egyebek között csütörtöki ülésén a vasutasok s zaks zer - vezeténék központi vezetőséSebes Miklós, az Utasellátó Vállalat vezérigazgatója tájékoztatójában elmondotta: a vállalat kiemelt feladatának tartja, hogy az utazók mind kulturáltabb kiszolgálásban részesüljenek. Ennek érdekében az elmúlt években felújították a régi elavult üzletek jó részét, korszerű gépeket, berendezéseket szereztek be, újfajta szolgáltatásokat vezettek be. Bővítették az iparcikkek és ajándéktárgyak választékát, Budapesten és Pécsett szakosított hínadásteűhnilkai boltokat nyitottak, s „Ufas- ínyenc” néven új büféláncot építettek ki. A mostani tervidőszakban az egyik legfontosabb dél, hogy az eddiginél gazdaságosabban, hatékonyabban használják fel a meglévő kapacitásokat, ugyanakkor javítsák a kiszolgálás színvonalát. Kiemelt figyelmet fordítanak a vasúton utazóik ellátására, de az eddiginél jobban szándékoznak kihasználni a közúti, a vízi, valamint a városi közlekedés kereskedelmi lehetőségeit is. Tovább differenciálják a kínálatot a vállalat üzleteiben, hogy minden vásárló — az ingázótól a külföldi turistáig — az igényének megfelelő ellátást kaphasson. Tovább növelik az utasellátó ételspecialitásainak körét, a vendéglátóhelyeken javítják az ételek minőségét, és igyekszenek megfelelő választékot nyújtani olcsóbb ételekből, gyermek- és nyugdíjas menükből. A vezérigazgató hangsúlyozta: a közlekedési eszközökön és a pályaudvarokon nyújtott szolgáltatás a jövőben is az utasellátás klasszikus alaptevékenysége marad. Ennek nem mond ellent, hogy olyan új üzletágakat is keresnek, melyek lényegesen jövedelmezőbbek, mint az alaptevékenység körébe tartozó — s veszteségesen működő —. vasúti mozgószolgálat, vagy az Utasellátó által üzemeltetett munkahelyi éttermek és büfék. tói vagy a termésmennyiségtől függően, nem minden esetben éri el a megkívánt „étkezési” minőséget. A sikértartalom szerinti átvétel ezentúl lehetővé teszi az ár- és a minőség összhangjának megteremtését. A 100 kilogrammonként 360 forintos alapár a legalább 27 százalék nedvessikér-tartalmú étkezési búzára vonatkozik. A 25—27 százalék nedvessikértartalom közötti búzát is étkezési búzának minősítik, de mázsánként 10 forintot levonnak az alapárból a 25—25,9, és mázsánként 5 forintot a 26—26,9 közötti nedvessikér-tartalom esetén. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok a különleges minőségű búzáért, annak minőségétől függően továbbra is 30, illetve 45 forint felárat fizetnek 100 kg- onként. Széles körű ellenőrzést végeztek a budapesti ás megyei kereskedelmi felügyelőségek: 52 állami vállalat és 79 szövetkezet 372 üzletéiben, 40 vállalati ás szövetkezeti központban, valamint 44 magánkereskedőnél vizsgálták meg a csecsemő- és bébi- ruházati cikkek kínálatát, a forgalmazás körülményeit. Megállapították, hogy az utóbbi évek központi intézkedéseinek, az ipar és a kereskedelem összehangoltabb munkájának eredményeként javult a termelés, a beszerzés és az értékesítés színvonala, a csecsemő- és bébi- ruházati cikkek választéka, minősége a korábbiaknál jobban igazodik az igényekhez, ám összességében még mindig nem tekinthető problémamentesnek. A száküzletekben általában bőséges a választék, a kistelepülések üzleteiben azonban esetenként még az alapvető cikkek egy része sem kapható. A vizsgálat idején a nagykereskedelmi vállalatoknál szűkösebb volt a kínálat, mint az üzletekben, ez azt mutatja, hogy a boltvezetők jöl élnek a különféle beszerzési lehetőségekkel. Ugyanakkor több helyütt nem volt megfelelő a méret- választék kisingekből, réklik- ből és guminadrágokból. Ugyancsak nem tudták folyamatosan kielégíteni az Igényeket pelenkából, angolpólyából, levegőztető zsákból, flanell- és gyapjútakarókból. Mivel a pólyahuzat iránt a kereslet változó, egyik-másik megyében ezt a terméket nemigen lehet kapni. A gyermekruhákat árusító magánkereskedők többsége a nagyobb méretű konfekció- termékek forgalmazásával foglalkozik inkább, a kimondottan csecsemőruházati cikkekből keveset kínálnak, Országos úttörőtörtéheti kiállítás nyílt osü tör tökön a Munkásmozgalmi Múzeumban. A bemutatott mintegy kétezer emléktárgy, fényikép hazánk úttörőmozgalmának történetét idézi fel. Zászlókat, jelvényeket, naplókat, egyéb írásos dokumentumokat, a múlt nevezetes pillanatait megörökítő fotóikat láthatnak az érdeklőd ők. A kiállítást Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: az úttörőmozgalom törénete — virágzó és nehézségeikkel teli karszakaival együtt — kitörölhetetlen a magyar hala. dás, a jobb emberi jövőért vállalt küzdelem históriájáA tröszt vállalatai minden megyében tanácskozásokon tájékoztatták a mezőgazdasági nagyüzemeket a minősítésről, és az átvétel módjáról. Az átadó-átvevő szakemberek részére oktatást szerveztek. A gabonaipar olyan országos laboratóriumi hálózattal rendelkezik, amely alkalmas arra, hogy az átvett tételeket a megkötött termékértékesítési szerződésekben rögzített határidőn belül minősítsék. Ezt követően kerül sor a minőség szerinti kifizetésre, éspedig ugyanolyan gyorsan, mint ahogyan azt a termelők a korábbi években már megszokhatták. A gabonáipar a tsz-ek területi szövetségeivel szoros és állandó kapcsolatot alakított ki, lehetőséget teremtve az esetleg felmerülő viták azonnali és megnyugtató rendezésére. ezek általában kisipari termékek, fogyasztói áruk meglehetősen magas. A magán- kereskedők több esetben elmondták, hogy a nagykereskedelmi vállalatok a kis- mennyiségű megrendelés miatt sokszor nem elégítik ki igényeiket. A kisipar pedig nem kellő mértékben foglalkozik ilyen termékek előállításával. A választékhiányokat a kereskedelmi vállalatok azzal indokolták, hogy az ipar gyakran nem a megrendelt mennyiségben és összetételben szállítja a termékeket, általában már a visszaigazolás sem azonos a megrendelt mennyiséggel. Gyakori, hogy nem teljes méretválasztékot juttatnak a kereskedelemnek, s emiatt válnak a kereskedelem készletei mérethiányossá. A nagykereskedelmi vállalátok az áruhiány enyhítésére igyékeznek mind több importcikket beszerezni, ez azonban csak részben pótolja a hiányokat. A vizsgálatok tanúsága szerint — 554 próbsfvásárlást végezték — a vevők mintegy két százalékának számoltak fel többet a helyes árnál. Árképzési szabálytalanságot csak igen ritkán tapasztaltak az ellenőrök. A felügyelőségek a megállapított szabálytalanságok miatt 64 kereskedőt vontak felelősségre, 34 esetben szabtak ki — összesen 93 ezer forint összegben — pénzbírságot, 22 dolgozót figyelmeztettek, s öt eset miatt vállalati eljárásra tették javaslatot. Egy magánkereskedő ellen büntetőeljárást, két magánkereskedő ellen pedig szabálysértési feljelentést kezdeményeztek. Mintegy 17 ezer forint értékű készlet átárazását rendelték el, s két esetben a jogtalan többletbevétel elvonására tettek javaslatot. na:k lapjaiból. A kiállítás tárgyi és szellemi emlékek gyűtjeménye. A mozgalom történetével való igényes és tudatos foglalkozás számszerű bizonyítéka a 99 megyei és városi úttörőtörténeti bizottság, a 30 jelentősebb úttörőtörténeti gyűjtemény és a jubileumra készített 26 úttörőtörténeti kiadvány. A ki. állítás önismeretünk és önbizalmunk erősítője is, és arra ösztönöz, hogy a történelmi tények és adatok mellett és mögött az emberit, a hétköznapok valóságát és tetteit tekintsük mérőének és iránynak. A kiállítást szeptember 7- i,g tekinthetik meg a látogatók. Nyilatkozik Regényi Károly elnök — A szövetkezet miként, hogyan, s milyen hatékonysággal dolgozott az elmúlt évben, milyen nehézségek adódtak a tervek teljesítése folyamán’’ — Mint ismert, a szövetkezet 1985 tavaszán kettévált. A szétválást követően két alapvető tevékenység a meghatározó, nevezetesen az építőipari és a faipari ágazat. A megváltozott helyzet után az építőipari ágazat termelése a szövetkezet egész termelésének 40—45 százaléka, a korábbi 20—25 százalékos volt. Ilyen körülmények között, az építőipart általában jellemző gondok mellett külön feladatot jelentett saját belső gondjaink megoldása, mely elsősorban az ágazat átszervezését, vállaláspolitikájának megváltoztatását jelentétte. Dönteni kellett abban a kérdésben is, hogy folytassuk-e a korábbi évek lakásépítési ütemét. Tekintettel arra, hogy a lakásépítés jövedelmezősége igen alacsony, vagy veszteséges, úgy kellett dönteni, hogy az 1985. évre áthúzódó épületek befejezése után újabb lakások építését nem vállaljuk. Ezzel azt kívántuk elérni, hogy az építőipari ágazat éves termelése a szövetkezet átlagos jövedelmezőségi szintjét elérje. 1985-ben az ágazat össz- létszáma és termelése 10 százalékkal csökkent, de jövedelmezősége lényegesen javult a korábbi évekhez képest. Tehát a termelés csökkenése mellett az 1985. évre saját magunk elé kitűzött feladatokat lényegében teljesíteni tudtuk. Azonban már ekkor vállalnunk kellett azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyet amiatt jelentkeztek, hogy munkáink zöme Dombóvártól 30—50 km távolságra volt. A szövetkezet építőipari ágazata annyiban is hátrányos helyzetben van más építőipari szervezetekkel szemben, hogy a szabályzók adta csekély kedvezményekkel sem élhet, mert a szövetkezet ágazati besorolása erre nem ad lehetőséget. (Nem az ÉVM-hez tartozunk.) — A népgazdasági beruházási politika miatt most nehezebben boldogulnak az építőipari szervezetek. ön hogyan látja a jelenlegi helyzetet? — Az a körülmény, hogy minden munkáért meg kell küzdeni, valamelyes kedvezően befolyásolja a vállalkozási árakat, de összességében az igények nem töltik ki a meglevő építőipari kapacitásokat, így az építőipari kivitelező szervezetek kapacitása folyamatosan csökken. Ez egyrészt megmutatkozik a létszám folyamatos csökkenésében, másrészt a gépesí- tettségi színvonal romlásában. Jelen körülmények között az építőipar gépparkjának cseréjére, műszaki színvonalának javítására nem sok remény van, hisz ennek pénzügyi alapjait az ágazat nem tudja előteremteni. A visszafejlődés komoly gondjai majd akkor jelentkeznek igazán, ha a népgazdaság fellendülésével, a mainál nagyobb igény jelentkezik az építőiparral szemben. — Az 1986-os tervek megvalósíthatóak-e, s van-e a szervezet számára — magas-, mélyépítő, szakipar számára elegendő munka; milyen a létszámhelyzet, ennek alakulása befolyásoló a tervek teljesítésében? — Az 1986-os tervek teljesítése sok tényezőtől függ, melyek egy része nemcsak a folyó évre jellemző. A megrendelők pénzügyi helyzete nehezen, illetve lassan tisztázódik. Ezért akár építési beruházásról, akár jelentősebb felújításról, vagy átalakításról van szó, a kivitelező felkészülési lehetősége csökken. A szükséges pénzügyi keretek biztosítása után viszont minél gyorsabb kivitelezést kívánnak az építőipartól. Ha a kellő kapacitás még rendelkezésre is állna, azonban az építőipari munkához szükséges anyagok, szerelvények beszerzése a folyamatos munkavégzéshez már igen bizonytalan. A szükséges anyagok megrendelése felelősséggel csak a szerződések megkötésekor célszerű, a szállítók azonban sok esetben csak 8—10 hónapos teljesítési határidőre vállalkoznak. Sokfajta anyag megfelelő mennyiségben raktári készleten viszont nem tartható. A magas készletállomány tartása nem észszerű, és pénzügyileg sem oldható meg. — Az új, nehéz helyzetben milyen terveik, elképzeléseik vannak, ezekből az első öt hónapban mi valósult meg? — A megrendelők bizonytalansága érthetően az év elejére jellemző. Az I. negyedév teljesítése ugyan meghaladta a múlt évit, a folyamatos munkaellátottságot mégsem tudtuk biztosítani. Nem voltak olyan úgynevezett téliesített munkáink sem, amelyek a rosszabb időjárás idején a munkalehetőséget biztosították volna. Az ágazat fizikai létszáma kismértékben, de folyámato- san csökken. A dolgozók a lényegesen magasabb jövedelem reményében a kisvállalkozásokhoz távoznak. A további létszámcsökkenés idővel már komolyabb gondot vet fel, ugyanis veszélyezteti egyes munkák határidőben való befejezését. A jövedelmek alakulásában a versenyt a jövőben sem tudjuk e kis szervezetekkel felvenni, mindaddig, amíg a szabályozás nem egységes elveket érvényesít. Az építőiparban a minőségi, szavatossági igények a kivitelezést követően több év után is jelentkezhetnek. A kis szervezetek most, mint komoly versenytársak jelentkeznek az építési és munkaerőpiacon, de évek múlva esetleges megszűnésük esetén a minőségi hibák kijavítása rendezetlennek látszik. — Az építőipart még a jobb időkben is az jellemezte, hogy éves tervét az év egyes időszakaiban nem arányosan teljesítette. Általában mindig az I. negyedév volt a leggyengébb. Az eddig eltelt közel öt hónap azt mutatja, hogy az 1. féléves teljesítés várhatóan az éves tervnek mintegy 35—40 százaléka lesz, és ez megfelel a korábbi évek gyakorlatának. Jelenleg egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy az ágazat három megyében szétszórtan, egy időben nyolc-tíz helyen is végez munkát. A szétszórtság nehezíti a folyamatos anyag- ellátást, a munkák szervezését és a dolgozók munkahelyre való szállítását. Az állandó jellegű ivdéki munkavégzést dolgozóinknak anyagilag sem tudjuk elismerni. Az év hátralévő idejére a kapacitás zömében lekötött, sőt a teljesítés érdekében többletmunkaidőre — túlóráztatásra — is szükség lesz. Az éves, körülbelül 83— 85 milliós termelést a torlódások miatt csak így tudjuk teljesíteni. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: LÖTH JÁNOS Kaposvárott vállaltak az Unió Ipari Szövetkezet vezetői munkát, a Táncsics gimnáziumot bővítik, közel húszmillió forintos költséggel. A csecsemőruházati cikkek forgalmának ellenőrzése Üttörőtörténeti kiállítás
